Kisalföld, 1973. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 PILLÉÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. OKTÓBER 2., KEDD ★ XXIX. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Az Izzó Győrött Gépgyár marad, a gazda változik Tegnap reggel új cégtábla került Győr és a megye egyik legkorosabb üzemének, a Kisalföldi Gépgyárnak a kapujára. A 128 éve alapított gépipari üzem, mely eddig az Élelmiszeripari Berendezéseket Gyártó Vállalathoz tartozott, tegnaptól, és a Minisztertanács rendelkezése értelmében 1973. január 1-től visszamenően az Egyesült Izzó Lámpa- és Villamossági Részvénytársaságához került, mint az RT. Kisalföldi Gépgyára. A 600 dolgozót foglalkoztató termelési egység tehát megtartotta a régi nevét, de a gazdacserével egycsapásra minden megváltozik az üzem körül. Az első nagy átalakulásra bizonyára emlékeznek az olvasók. Tavaly tavasszal új vezetőség került a KG élé-ére. Az addig millió cikket gyártó és a nagy vállalat egészében a felszámolásra megérett győri üzem rövid idő alatt olyanféle öntisztítást végzett háza táján, amire jóformán még nem volt példa. A fiatal „vezérkar” háromnegyed év alatt tisztába tette az üzemet. Decemberig pótolta a gépgyár tartozásait, és az idén már úgy beszéltek szakmai körökben a gépgyárról, mint a győri csodáról. Bármilyen tanulságos is lenne most a KG elmúlt évi tevékenységének elemzése, summásan csak annyit: a győri üzem az idén megduplázott tervet kapott, és szeptember végéig túlteljesítette az egész évre előírt 15 millió forintos eredménytervét. (És még hátra van 1973-ból egy teljes negyedév, szilveszterig további 3 milliós nyereséget vállaltak az üzem dolgozói.) Kétséget kizáróan igaz tehát, amit tavaly a gépgyárban mondtak: életképes az üzem, ha engedik dolgozni a munkásokat. Csakhogy a győriek jó munkája sem volt képes már ellensúlyozni az egész vállalat működését. Az ÉBGV más vállalathoz való csatolásáról sokkal korábban megkezdődtek a tárgyalások. S bár a KG egyetlen fillér beruházás nélkül is már számottevő haszonnal dolgozott, az ő nyereségéből fedezték a nagyvállalat többi üzemének veszteségét, a Minisztertanács meghozta döntését, így került ki tegnap az új cégtábla az üzem homlokzatára. Nehezen követhető ugrást tett meg jóformán egyetlen nap alatt a győri gépgyár. Egy olyan sok milliárd forintot előállító nagyvállalathoz került, melynek idehaza most már 19 üzeme van, és különlegesen fontos szerepet tölt be a népgazdaság életében. Az Izzó vegyes érdekeltségű vállalat, Ausztriában, Ceylonban, Svédországban és Spanyolországban is vannak termelő üzemei, melyeknek hazánk a fő részvényese. Ezeknek a termelési egységeknek a fejlesztését hazánk irányítja, s az Izzó különleges helyzeténél fogva a maga tervezte és készítette berendezésekkel szereli fel üzemeit. Az Izzó gépgyártó részlegei nem győzték megoldani a fejlesztési feladatokat, az idén sok száz milliót érő berendezés készítését kellett elhagyni, ezért célszerű az ÉBVG üzemeinek a részvénytársaságba való beolvasztása. Hogy miként fog ezután dolgozni a Kisalföldi Gépgyár? Legfontosabb feladata most, hogy eleget tegyen korábbi kötelezettségeinek. S miközben átadja eddigi gyártmányait a MEZŐGÉP Tröszt üzemeinek, folyamatosan átáll a vákuumtechnikai berendezések gyártására. A gépgyár dolgozói lelkes hangulatú munkásgyűlésen fogadkoztak, hogy az átállás és betanulás időszakának anyagi következményeit magukra vállalják. 1975-ben már kizárólag az Izzó számára készít berendezéseket a győri üzem. A tervek szerint első termékei között szerepel majd a színes televízió képcsőgyártó gépsor. Addig azonban az eddigi termékek lelkiismeretes átplántálása és az egyáltalán nem könnyű betanulás vár az üzem dolgozóira. A gépgyár munkásállományának 82,6 százaléka szakmunkás. Ezután is gépeket készítenek majd, de az eddigieknél sokkal bonyolultabb, nagyobb műszaki felkészültséget igénylő berendezéseket. Nincs okunk kételkedni benne, hogy sikerülni fog megújhódnia az üzemnek. Nem csupán saját dolgozóinak, méginkább a népgazdaság hasznára. (Ferenczi) Koszigin-távirat Jugoszláviai látogatásáról hazatérőben Koszigin szovjet miniszterelnök hazánk felett átrepülve táviratban fejezte ki jókívánságait Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének. ★ . . Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki Dzsemal Bijedicsnak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (a kormány) elnökének meghívására hivatalos baráti látogatást tett Jugoszláviában, hétfőn kíséretével együtt hazaérkezett Moszkvába. A szovjet kormányfőt Andrej Grecsko marsall, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Kirill Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, valamint a minisztertanács elnökhelyettesei, miniszterek és más hivatalos személyiségek fogadták a Vnukovói repülőtéren. (TASZSZ) Vita a pártépítésről Olcsóbb a soproni szőnyeg Röpgyűlés az utcán Háborúság Szentpálpusztán Sporttudósítások Pénzügyi konferencia kezdődött Sopronban Előadó: dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter Hétfőn délelőtt a soproni Liszt Ferenc Művelődési Központban megkezdődött a háromnapos, vállalati pénzügyi konferencia. Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese üdvözölte dr. Faluvégi Lajos pénzügyminisztert, Horváth Imrét, az MSZMP Győr-Sopron,megyei Bizottságának titkárát, Zárai Károlyt, a Sopron városi Pártbizottság első titkárát, Kocsis Józsefet, a városi tanács elnökhelyettesét, valamint a konferencián megjelent 1200 pénzügyi, gazdasági szakembert. Ezután Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke mondott üdvözlő beszédet, amelyben egyebek között hangsúlyozta: " Megyénk hazánk második legnagyobb ipari bázisa, az utóbbi években a gazdasági fejlődés üteme meghaladja az országosét, és a termelékenység növekedése is magasabb az országosénál. Az eredmények ellenére megyénk párt- és tanácsi szervei,, valamint a vállalatok vezetői felismerték, hogy a gazdaság belső struktúrájájának minőségi megváltoztatása nélkül nem javulhatnak a megyét formáló, a megyei életet alakító összetevők sem. A vállalati jövedelmek szabályozása és az anyagi érdekeltség rendszere címmel dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg a konferencia központi előadását. Egyebek között elmondta, hogy a társadalmi haladásban, a gazdasági növekedésben, és ennek megfelelően az életszínvonal javulásában elért eredményeink közismertek. Lendületes gazdasági fejlődésünkben olyan feltételek nyilvánulak meg, mint a helyesen megválasztott gazdaságpolitika, a tervgazdálkodásból fakadó tárgyi lehetőségek, a gazdaságirányítás reformjának mechanizmusa, amely jó feltételeket teremtett a tervszerűbb, kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedéshez, a hatékonyság javításához, a gazdasági szerkezetek átalakítási folyamatának meggyorsításához. Ezek után arról beszélt, hogy a kezdetben bevezetett módszereket tökéletesíteni kell, és ehhez a tapasztalatok alapos elemzése nélkülözhetetlen feladatunk. Az eddigi elemzések azt mutatják, hogy alapvető változtatásokra nincs szükség, a változások iránya és a szabályozók legfőbb hatásai helyesek. A miniszter elvtárs kifejtette, hogy a jövedelemszabályozást elsősorban nem elméleti oldalról közelíti meg, hanem a gyakorlat oldaláról, szól, a témáról. A pénzügyi irányítás ezzel öszszefüggő törekvéseiről és igényeiről. A közgazdasági szabályozás alapelve marad, hogy a nyereség a vállalati döntések fő kritériuma. A jövedelemszabályozás serkenti a vállalatokat olyan gazdasági, műszaki, szervezési intézkedésekre, mint a teljesítőképességek ésszerű kihasználása az üzem- és munkaszervezés tartalékainak feltárása. A eszközlekötési járulékkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az eszközterhek tervezett csökkentése öt-hat százalék nettó érték után nagyobb megtakarítás a vállalatok számára, mint a bérterhek elképzelt öt százalékos emelése miatti többlet 1., adás. A különbözet öt-hat milliárd forint. Faluvégi miniszter elvtárs foglalkozott a beruházásokkal is, szerinte a beruházási erőforrások gazdaságos felhasználását segítené, ha az állami támogatást egyre inkább a jövedelmező beruházásokhoz nyújtanánk, ezzel a gazdasági szerkezet korszerűsítését támogatnánk, de azzal is, ha a hitelezésben növelnénk a verseny és a jövedelmezőség szerepét. — Úgy vélem — mondotta befejezésül dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, az a célravezető módszer, ha reálisan értékeljük eredményeinket és a jövőnket. Sok a tennivalónk, ha terveinket végre akarjuk hajtani. A konferencia résztvevői délután ipari, élelmiszergazdasági és forgalmi szolgáltatási szekciókban folytatták tanácskozásukat. Udvardi Gyöngyi Szépvölgyi Zoltánnak, a Fővárosi Tanács V. B. elnökének jelenlétében, ünnepélyes külsőségek között avatták fel a Népligetben „az ország kertjét’.Riportunk az 5. oldalon.) (MTI—KS felv.) A FERTŐ HALÁSZA Még ma is híre van a Fertő mentén Schreiber Jánosnak, a nádgalléros tó első hivatásos halászának. A Széchenyi-család fogadta meg halászának más vidékről 1867-ben, és Fertőbozon települt le. A varsahalász a fiára hagyta tudományát, s unokájával, Schreiber Ferenccel is ő ismertette meg a tó titkait, tanította a nádasok szavára, a halak vonulásának figyelésére. Schreiber Jánost megfogta a Fertő, megfogta fiát is, s az unokára, Ferencre maradt a nádasok ösvénye, a halak húzása, a varsa és megannyi halászszerszám. Mikor Ferenc, az unoka 1933-ban betöltötte a tizenharmadik életévét, így szólt hozzá édesapja: „Lemegyünk, fiam, a tóra, hogy mesterséget tanulj. Tanulhatnál deáknak is, de az én fiam ne legyen úriember.’’ És ettől kezdve a fiú együtt fogta apjával a halat. A fiú tanulékony volt, gyorsan járt a keze a háló kötésekor, megértette, hogy mikor, hogyan beszél a nádas, és a víztükör borzolódásából érezte a halak vonulását. — Varsánk volt, húzóhálónk, meg kürtünk. A kürtüt nádból fontuk, és oda tettük a vízbe, amerre húzott a hal. Hogy azután fejlődött a mesterség, a kürtüt a tükörháló váltotta fel. Azt fontunk kürtü helyett. Akkor a csuka meg a ponty volt a Fertő hala. Stanglival, amit tolórúdnak lehetne nevezni, nyomtuk előre a csónakot, mivel a nádasokban evezőt nem lehet használni. Tíz, tizenöt kilométert is stangliztunk, mire a halak húzásához érkeztünk. Mikor tavasszal megkezdődött a halak vonulása, Schrieber Ferenc és édesapja a vízre ment. Bakancs vagy bőrcsizma volt a lábán, és vászonruhát viselt. A vízen telt a nappal, parton az éjszaka. Fű volt a párna, leveles nád a takaró. Nappal a vízen, a csónak orrában száradt a taplókeményre nedvesedett bőrcsizma, a bakancs, a vászonruhából pedig a parton, földbe tűzött stanglin szívta ki a nap és szél a vizet. Csak akkor tértek haza, ha befejeződött a halak vonulása. Otthon új kürtüket készítettek, és javították a pézsma tépte hálókat. — Eledelünk kenyér volt és szalonna. Halat csak szükségből ettünk. Édesapám se szerette, én sem szeretem a halat. A családom se. A halász öröme a jó fogás, meg ha a vendégnek ízlik a hal, amit a halász fogott és készített el ételnek. Negyven esztendeje szállt először a Fertőre Schreiber Ferenc. Negyven évig alig múlt nap, hogy csónakba ne ült volna. Csak télen, amikor a hal a mélyebb vizek felé húz, és jég borítja a tavat, akkor talál házában otthont a Fertő legrégibb halásza. Télen nincsen a tavon halászat. — Télire a túlsó oldalra vonulnak a halak. Ott mélyebb a víz, jobban áttelel, mint a sekélyben.. Mikor eltűnik a jég a Fertőről, visszahúznak a melegebb déli oldalra, a sekélyebb vízre. Itt ívnak és itt kelnek ki. Ez a hazája, a túlsó oldal a téli otthona. Télen hálóimat kötöm, szerszámaimat javítom. A Győri Halászati Termelőszövetkezet tagja vagyok. A szerszámok az enyémek, a téesz használati díjat fizet értük. A fogott hal értékének hatvan százaléka a halászé. Kint beszélgetünk a halásztanyán Fertőrákos és Balf között, ahol a nádas körül vízi folyosó vezet a partra. Motoros csónakra szerelt villamos berendezést és hálót vizsgál a halász és néhány társa. — Negyven esztendő alatt sokat változott a halász élete. Könnyebb lett az élet. Motoros csónakkal megyek a halak húzásához stanglizás helyett, hoszszú szárú halászcsizma meg vízhatlan ruha véd a víztől. Ősszel a kézi hálót fölváltja a villanyháló. Most négyen dolgozunk vele egészen a fagyok beálltáig. Tavasztól őszig a tükörháló meg a varsa a szerszámunk. Mondtam már, hogy negyven esztendővel ezelőtt a ponty meg a csuka volt a hal. Most gazdagabb az állomány. Megtelepedett az angolna, a compó, a kárász, a balin, a piros keszeg, a dévér, a naphal. Legértékesebb az angolna. Ha északról jön a szél, van úgy, hogy egyedül 50 kiló halat is fogok egymagam egy nap, egy éjszaka. Déli széllel sovány a fogás. De hát ilyen a halász élete. -Két fia van a Fertő halászánál:. Egyik a textiliparban dolgozik, a másik Dunaújvárosban kohómérnök. Schreiber Ferenc utolsó sarja a halászdinasztiának. — Azért nevelek halászt a Fertőnek, aki átveszi majd a mesterséget. A környéken volt katona Nagy István. Tavaly szerelt le, de visszajött Tatabányáról ahhoz a kislányhoz, aki a felesége lesz. Tavaly óta itt van mellettem Pista, együtt halászunk, együtt kötjük a hálót, és nótázunk, mi a jó volt a fogás. Mert ha gazdag a fogás, a halász énekel. Hát sokat énekeljen még tanítványával együtt a Fertőhalásza,.Schreiber Ferenc! Pék Imre