Kisalföld, 1973. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

997- DECEMBER 14., PÉNTEK z évadfilem dalok. A közönyösök, értetlenek ellenére is készül a kamarakórus, a ze­nekar a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium­ban. Megszaporodtak a pró­bák, önállóan dolgoznak a szólamok, és az összpróbán megszólalnak a mozgalmi da­lok telten, forradalmi lendü­lettel, harsányan, ahogy a fia­talok és az élet próbáit ki­állt munkások tudják csak énekelni. Készül a kórus a forradal­mi dalfesztiválra. Tizenhatan, fiúk, lányok éneklik József Attila Fiatal életek indulója című versét Halmos László feldolgozásában, a bécsi mun­kásindulót és a francia ír mun­­kásindulót. — Úgy gondolom, a kama­rakórust­ól elég távol áll a mozgalmi dal műfaja, hiszen a kamarakórus felállása, jel­legzetessége szerint elsősor­ban madrigálok, preklasszikus és klasszikus szerzőik műveit szokta műsorára tűzni. Ami­kor mozgalmi dalról esik szó, érces "hangú, erőtől duzzadó férfikar jelenik­ meg az em­ber képzeletében. — Nem tudom, sikerül-e olyan hatást kelteni a hallga­tóságban, mintha egy nyolc­van tagú énekkar szólalna meg, bár zenekari kíséret is hozzájárult ahhoz, hogy télt, tömör legyen az összhangzás — válaszolja Boldog Katalin — Más a lélektana a madri­gáléneklésnek, és más a moz­galmi dalnak. Az egyiknél az apró finomságokra kell fi­gyelni, a másiknál a dinami­kára, a pergő, magával sodró lendületre. — Az előadásnak jót tesz, mert a megértést, az átérzést segíti, ha tudtok egyet-mást a dalok keletkezéséről, a moz­galmi dalok politikai-tár­sa­­dalmi hátteréről — mondom a fiataloknak. Közbeszólásomat meglepett csend követi, majd: — A József Atilla-versről több ízben beszéltünk az iro­dalomórán. — És a bécsi, a francia if­júmunkás-induló? Hallgatnak az énekkari ta­gok lesütött szemmel, mintha kényelmetlen dolgokat kér­deznék tőlük. A válasz vég­képp elmarad. Aztán témát váltunk. Azokról a társadalmi viszonyokról beszélünk, ame­lyekben megfogantak a forra­dalmi dalok. — Éppen most tanuljuk a francia forradalmat — veszi át a szót Láng Mercédes, har­madik osztályos. — Akkor született a Marseillaise Éne­kelték a forradalmárok, a fia­talok. Ez is hozzátartozott ez 1789-es eseményekhez. — S ma miért éneklitek a forradalmi, mozgalmi dalo­kat? — Ma a forradalomnak egy más, nem fegyveres sza­kasza van Magyarországon — érvel Müllner Zsuzsa máso­dik osztályos —, mégsem lenne jó, ha megfeledkeznénk a forradalmi dalokról. Sze­rintem ez is hozzátartozik a fiatalsághoz, a türelmetlensé­günkhöz. — Hogy érted ezt a türel­metlenséget? — Az iskola életében is vannak problémák — mondja kis gondolkodás után — So­kat vitatkoztunk a házirend­ről, a rendtartásról, össze­csaptak az érvek az ellenér­vekkel. Ko-ki saját vérmér­séklete szerint reagál rájuk. — Ez az egyetlen érv, ami a mozgalmi dalok mellett szól? — Nem. A másik fontos dolog a mozgalmi dal hagyo­mányainak ápolása. Éneklé­sük emlékezés. Emlékezés a múlt haladó hagyományaira, a forradalmi eszmékre, és a forradalmat csináló ifjúságra, az 1848-asokra, az 1919-esek­­re — magyaráz Bogárdi End­re negyedik osztályos, a ze­nekar első hegedűse. — Azza­l szoktak vádolni bennünket, hogy közönyösek vagyunk, nem érdekel ben­nünket a politika, csak a beat, a tánc — veszi át a szót Nagy Gabriella másodikas, a zenei­irodalmi faliújság szerkesztő­je. — Pedig a mindennapos gyak­orlatban éppen az ellen­kezőjét bizonyítjuk. A KISZ-napok állandó programja — ,­ diákok kérésére, nem felsőbb utasításra — a forradalmi dalok éneklése. A gitár, a dal összefogja a társaságot, fel­oldja a gátlásokat. Tavaly tüntettünk a vietnami háború ellen. Énekeltünk. A szürke varjút, az Ohiót, az Őrizd a békét, az Eper és vér című film zenéjét. Aztán az egyik negyedikes elmondta, meny­nyit költöttek a háborúra, hány kórházat, lakóházat építhettek volna fel a költsé­gekből. Beszélt a kínzásokról, az emberi méltóság megtip­­rásáról, a megaláztatásokról. A beszámolónak az emberi vonatkozásai hagytak legmé­lyebb nyomot bennem. — Az idei chilei tüntetés nem sikerült úgy, ahogy sze­rettük volna. Kimentünk az utcára. Énekeltünk. És a já­rókelők — azok, akik leg­többször csak legyintenek, amikor szóba kerül az ifjú­ság — értetlenül néztek ránk. Minek csinálják ezt, miért ez a felhajtás? — ez volt a te­kintetükben. És mégis énekelnek. Hogy ébren tartsák a forradalmi lángot, a 48-asok, a 19-esek emlékét ? Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a forradalmi ifjú­sági dalfesztivál Győrött, a Petőfi Sándor Ifjúsági Ház­ban, 17 kórus részvételével. (Marót!) Az eredmények további fáradozást sürgetnek G­yermek­é­s ifjúságvédelmi munka az iskolákban A gyermek- és ifjúságvédelemben részt vevő megyei szervek közül a Győr- Sopron megyei Tanács V. B. művelő­désügyi osztálya, a megyei Pedagógus­szakszervezet, a KISZ megyei bizottsá­ga és a Megyei Főügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi megbízottjai novem­berben vizsgálatot tartottak Sopron, Ka­puvár és a csornai járás általános és középfokú iskoláiban, kollégiumaiban. Céljuk volt­ tájékozódni az iskolai rendtartás ifjúságvédelmi előírásainak megtartásáról, a gyermek- és ifjúságvé­delmi tanárfelelősök, az úttörő- és a KISZ-szervek gyermekvédelmi tevé­kenységéről, hogy ilyen irányú mun­kájukban segítséget nyújthassanak. A bizottság hasznos tapasztalatokat­­szerzett az ifjúságvédelem e hivatásos területén. Bepillantást nyert a taninté­zetek életén keresztül egyrészt a csalá­dok, másrészt a tágabb társadalmi kör­nyezet, a város és a falu életébe, a fia­talok fejlődését érintő káros külső ha­tások, az iskolai hátrányos helyzet, va­lamint a veszélyeztetettség okaiba. Ezek közül: a kedvezőtlen szociális körülmé­nyek, a szülők iszákossága, a durva csa­ládi bánásmód, a tudati elmaradottság stb. — megannyi, a társadalom árnyol­dalait jelentő tényezők.­ A pedagógusok és az őket támogató ifjúsági szervezetek, szülői munkakö­zösségek, gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának alapja a családvédelem. A társadalmi háttér, a családi, baráti környezet feltárása segíti a nevelőket, hogy tanítványaiknál megismerjék azokat a hátrányos körülményeket, melyek bizonyos mértéken felül a kis­korú erkölcsi veszélyeztetéséhez vezet­hetnek. Ezért legfontosabb volt arról meggyőződni, hogy az illetékesek a rendelkezésükre álló eszközökkel fel­­derítették-e a veszélyeztetett kiskorúa­kat és veszélyeztetettségük okait. A felderítés egyik legalkalmasabb eszköze a családlátogatás. Általában él­tek is ezzel a lehetőséggel, bár kétség­telen, hogy a jövőben még szervezet­tebben és rendszeresebben kellene a megelőzésnek ehhez a módjához folya­modni. E módszerrel összefüggésben felmerült a szülők felvilágosításának, nevelésének szükségessége. A jogi, pe­dagógiai és egészségügyi ismeretterjesz­tés növelése a követelmény. A vizsgálat tapasztalatai szerint: a veszélyeztetettség egyik fő oka a szü­lők iszákossága, amely a család anyagi biztonságát aláássa, sok esetben a há­zasság és a családi élet megromlását, a házasság felbontását hozza magával. Más esetben viszont, ha a család szét­hullása nem következik is be, testi, szellemi, erkölcsi ártalmak érik a gyer­meket. A brutális, embertelen bánás­mód miatt nem ritka esetben — egyéb gyámhatósági védő-óvó intézkedések eredménytelensége miatt — a gyer­mek állami gondozásba vételéről kellett gondoskodni. Számos községben — az összlakossá­got alapul véve — az évi egy főre eső vendéglői szeszesital-fogyasztás: 1800— 2000 forint értékű szeszes ital volt. Az összeg önmagáért beszél... Sajnos, vannak falvak, ahol az italboltban még a gyermekkorúak szeszes itallal való kiszolgálását sem tagadják meg. Fo­kozni kell az alkoholizmus elleni küz­delmet! Elsősorban központi intézkedé­sekkel — rendszeresebb ellenőrzéssel, a vendéglátóipari dolgozók szigorúbb bír­ságolásával — kellene megakadályozni, hogy kiskorúaknak nyilvános helyen szeszes italt adjanak. Számos fogyatékos értelmű és sérült idegrendszerű gyermek szorulna gyógy­pedagógiai nevelésre, illetve rendsze­res ideggyógyászati gondozásra — mondják a pedagógusok. — Íme, újabb veszélyeztetettség­ ok! A probléma megoldása: a gyógypedagógiai intézett helyek növelése, a gyermek-ideggondo­zói ellátás bővítése lenne... Kívánatos még nagyobb gondot for­dítani az iskolának az állami és társa­dalmi szervekkel való kapcsolatára. A társadalmi összefogás ebben a munká­ban nem mellőzhető. Kiváltképpen a veszélyeztetett gyermekek többségét kitevő cigány fiatalok felkarolása olyan feladat, amely a társadalmi erők együtt­működése nélkül megoldhatatlan. A tudati elmaradottság, az elavult szokások figyelmeztető példáját adta egy község, ahol a felmérés szerint­ 137 is­kolai tanuló közül 67 a szüleivel, testvé­reivel, illetve egyéb rokonaival közös ágyban alszik. Ne gondolja a tisztelt olvasó, hogy ezeket a családokat — mint egykor — a szükség kényszeríti erre az egészségügyi és erkölcsi szem­pontból veszélyhelyzetet teremtő gya­korlatra­. Az érintett családok jó anya­­­­gi körülmények között élnek (gazdag községről van szó), új lakásaik, korsze­rűek, de a használatlan „tiszta szoba" maradt szokása összezsúfolja a csalá­dot. A hiányosságok említése mellett el­ismerően kell szólni a vizsgált ifjúság­­védelmi szervek többségénél a pedagó­gusok és ifjúsági szervek aktíváinak ál­dozatos, fáradtságot nem ismerő mun­kájáról. Különösen az úttörőcsapatok, -vezetők erkölcsi nevelő hatása egyér­telműen pozitív a gyermekvédelemben. A KISZ-szervek az ifjúság szervezése, politikai, kulturális nevelése, a szabad idő helyes felhasználása területén ér­tek el számottevő sikereket... A megyei gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezlet legutóbbi ülésén — egyéb témák mellett — elfogadta és megtárgyalta a vizsgálatról készült je­lentést és az abban szereplő kérdések megoldására intézkedéseket tervezett. Dr. Taroson Károly Sűrűn rakott íróasztalok éz irodában, írógépek, számoló­gépek kotyogó, kopogó hang­ja mellett tölti napjait a SZÖVTERV Győr-Sopron megyei irodájának Radnóti Miklós, szocialista címért küzdő brigádja. — Miért a költőt választot­ták névadóul? — Marika. Sallai Mária érettségi tétele volt Radnóti Miklós költészete. Az ő kéré­se volt brigádunk címe. A faliújságról Radnóti szép­­szomorú arca nézi a számoló, tervező embereket: építész­­mérnököt, műszaki ellenőrt, villanyszerelőt, pénztárost, gépírónőt. Fiatal embereket, akik házak építésében, ottho­nok teremtésében adnak a kö­zösségnek a léthez létszük­ségleti dolgokat A faliújságról Radnóti Miklós szép-szomorú arca né­zi, figyeli, hogyan kovácsoló­­dik egymást becsülő, egymást segítő szocialista közösséggé a tizenegy ember — az 5 neve alatt. (N. E.) Mi legyen a brigád neve ? M­arika érettségi tétele 5

Next