Kisalföld, 1974. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
1974. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Udvarok és kertek v Ásó, kapa, palánta Jelentős mértékben enyhítették a helyi ellátási gondokat a például szolgáló alapmodell szövetkezetek és a létrehozott szakcsoportok. A tavalyi eredmények értékelésére és a következő időszak feladatainak felmérésére a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa által összehívott alapmodell értekezleten néhány fontos célkitűzést határoztak meg. Az idei év legfontosabb feladatai: a közös létesítmények, palántanevelő telepek számának gyarapítása, ideiglenes tárolóhelyek építése és főként az egyre növekvő árualap értékesítésének zökkenőmentes szervezése. A csonthéjas gyümölcstermesztésben változatlanul nagy gondot okoz a szaporítóanyagellátás. Az idei feladatok: a korszerű művelési módok megismertetése, szaktanácsadás és a gépesített növényvédelem megvalósítása. A bogyósgyümölcsűek termesztése ütemesen fejlődik. Az egyik alapmodellben, Téten az élénk telepítési kedv a szaktanácsadás színvonalát, a szolgáltatások szervezettségét és a kedvezményes szaporítóanyag-ellátás serkentő hatását tükrözi. A szokatlanul enyhe tél korábban késztette munkára a kerttulajdonosokat. Az évi csaknem hárommilliárd forintos forgalmat lebonyolító Vasért vállalatnál a mezőgazdasági szerszámok csak kis részt képviselnek, hiányuk azonban sok bosszúságot okozott a korábbi években. Az idén a fák, a szőlők metszéséhez 11 ezer hazai és közel 10 ezer külföldi metszőollót kínálnak. A tavalyinál 15 százalékkal több ágfűrészt kaptak a hazai ipartól, így a drágább külföldit már csak választékbővítésre hoztak be tajdonságként tavaszra 10 ezer rubel értékű kiskerti szerszámot, talajlazítót, kultivátort, kerti ültetőt vásároltak az NDK-ból. A mezőgazdasági szerárukból (ásó, kapa, gereblye) bő a választék. Drótfonalból a hazai menynyiség nem fedezi az igényeket, ezért a nyugati piacról szereznek be 800 ezer négyzetméternyit, a hazainál magasabb áron. Kerítéselemből kielégítő a választék. V. L. A Sopronhorpácsi Kutatóintézet laboratóriumában . (n. e. felv.) EGÉSZ NAP könyörtelen tempóban hajtotta az új Wartburgot. A kocsit szerencsés fordulattal vette nemrégiben, amikor sikerült túladnia az elnyúzott öreg Simcán. Megkereste az árát százszorosan. Hat megyén rohant át a gépkocsival, berregtette a motort, beszáguldott az öreg falak közé, de a trafikok, a kis bazárok, ilyen-olyan aprócska zsibüzletek sokaságába, mint egy kelekótya ámokfutó. Előkapta a bőröndöt, a kosarat és kidöntötte az asztalra, pultra a sok himi-humi díszállatkát. Hajnalban rajtolt Budapestről. A havi háromezerért bérelt pasaréti lakás elé. Este még a bedolgozók hordták a határidős állatkákat, ezeket a csupaszőrmék, rémségesen nevetséges kis figurákat. Az állatkáknak sokat köszönhet. Betört velük a piacra. Nagy dolog. Este Győrben volt dolga. Miután az egész országot, vagy majd az egészet körbeszáguldotta, szeretett volna még olcsó áron jó alapanyagot szerezni. De hát hét óra után már mindenki a televíziós híradót várja. Kivel lehet akkor szót érteni? N Nem volt fáradt, megszokta a száguldást, a mindennapos versenyfutást. ..Olyan ez, mintha cipőfűzővel házalnék, tudom én ... Nem számít, egyszer talán megcsinálom a Nagy Húzást, vagy visszatérek a pályára. Most kiskereskedő vagyok, maszek, aki megengedheti magának, hogy a feleségét az iparművészetin taníttassa nappali tagozaton. Mert az asszony nagyon tehetséges. Tehetségesebb, mint én, aki, na, de hagyjuk ezt.. Az asszony valóban nagyon tehetséges. A kis állatkákat is ő tervezte. Ifjú népművész fokozatot szerzett még kirakatrendező korában, babákot készített csodálatos kis népi figurákat. Az egyéni és a hagyományos pompás ötvözete volt valamennyi. Az iparművészetin a sokszoros túljelentkezés ellenére szinte felvételi nélkül besorolták a hallgatók közé. Azzal az ígérettel, hogy meglesz a különleges képzés ő lesz az ország első iparművész babatervezője. Ebből semmi sem lesz, a kis „tanszék” ígéret maradt. Kitanulta a divattervezést és kész. „Ha végzek, szeretnék valami kényelmes és elegáns munkát csinálni .. „Iparban? Egyenlő a teljes leégéssel! Csak nem gondolod, hogy elengedem az asszonyt valamilyen gyárba tervezőnek?! Valahova beszállunk. Sok a kis vállalkozás. Élénkítik a piacot, a butikok például. Vannak egészen jólmenő „csapatok” is. Az egyedi, kis szériákra óriási az igény.. Az iparművészet: ipar és művészet. Mindkét szót a legtágabb értelemben kellene felfogni. Nagy sorozatú szérigyártás az ember tárgyi világához tartozó valamennyi árucikkből, sőt, a termelési eszközéből is. Ez ipar. De ide tartozik a kisipari kézművesség, például az egyedi ötvös remekek készítése is. A másik oldal a művészet — ugyancsak az alkotás rendkívül széles értelmezésében. Akár formatervezés is, a jénai tál formatervezése, az autódaru formatervezése, a bútor, a berendezési tárgyak, használati eszközök millióinak művészi ihletésű megformálása. Művészet egy nagyon is emberi és ugyanakkor nagyon is tárgyi-dologi, használati értelemben. Hol tartunk? A kezdeteknél talán. A soproni szőnyeggyárban egész csoport fiatal iparművész dolgozik. Terveik többsége termékként megvalósul, tömeggyártásra kerül. Általuk esztétikai értékű lakásberendezési tárgyakkal gazdagodik az ország. A tervezők kezdetben beálltak a gépek mellé, kitapasztalták, mit lehet a korszerű technológia mellett tervezni. Az elérhetetlen felhőálmokat nem. Ezt jól tudják. Valóságos szőnyegeket, szép alkotásokat szőnek a soproniak. Az iparművészek itt-ott fellelhetők, például a szomszédos Ruhagyárban, vagy Mosonmagyaróváron, a Kötöttárugyárban. De a formatervezők még távol maradnak az ipartól. És hát a szőnyeggyári példa, a művész megbecsülése és a művész ipari ihletettsége sem általános. Ma még. „Győrött meg kellene alakítani az iparművészek stúdióját! Olyan fiatal iparművész-formatervezők jönnének a városba, akik akár a bútorgyártásban, vagy a textiliparban segítenék előrelendíteni a jobb minőségre, nagyobb választékra törekvő folyamatot. Ma még a mennyiség uralja a gyárak szemléletét. Ez sohá már nem tartható. Rövidesen mindenki kénytelen lesz belátni, mert a piac is így akarja, hogy a mennyiség önmagában csak félsiker a jobb árutermelés, kereskedelmi tevékenység vonatkozásában”. Így beszél egy fiatal árupropagandista, mert észrevette, hogy a piac jóval igényesebb, mint akár csak öt-tíz évvel ezelőtt. A tárgyformálók versenyfutása azonban tovább tart. Dr. Pogány Frigyes, az egyetemi rangra felemelt, de a régi nevén fennálló Magyar Iparművészeti Főiskola rektora egy interjúban mondta: — Kevesen tudják, hogy a szocialista országok között elsőként nálunk már 1951-ben elkezdődött a formatervezés oktatása a főiskolán. Mégis a termelés, a kereskedelem szintjén — a tervszerűség vonatkozásában — elmaradtunk a többi országtól ... A formatervezők, iparművészek versenyt tanulnak és versenyt futnak a „kényelmes, elegáns” helyekért. Eltűnnek a butikok mélyén, s a legkevésbé sem zavarja őket, hogy végül is minek nevezik majd ezeket az aranybányákat. Ahol kiélhetik a csapongó fantáziát is, mert a „divattal mindent lehet”, mert a divat tulajdonképpen mindig is a túlzást kedvelte. Mit mond erre a rektor? „Átfogó elemzésre van szükség”. Milyen a magyar ipari formatervezés helyzete? Egyetlen adat. A vidéki iparvállalatok negyven-ötvenezer forintot fizetnek esetenként a fővárosban élő és szabadon, de szabályszerűen működő formatervezőknek egy-egy terv elkészítéséért. Tehát szükség van a terveikre. Rájuk itt nincs szükség? „Győri iparművészek stúdiója”? Ez talán szép álom. Az viszont mindenképpen igaz és figyelmet érdemel, hogy a gyárak, termelő egységek saját magukba nézve is előmozdíthatják a tisztánlátást: milyen is a hazai formatervezés mai helyzete? ! Még egy adat: eddig hetven ipari formatervező végzett a főiskolán. Közülük,kilenc dolgozik valamilyen vállalatnál. A többiek egyéni, szabályszerű megbízásokat hajtanak végre. A tervszerűség azonban mindmáig ismeretlen ezen a területen. A tárgyformálók versenyfutásában felőrlődhet ez a szellemi erő. T. Pataki László FUTÁS AZ ELÉRHETETLENÉRT ! A divaidifi ? - Bisalföki Szabadszombat postásoknak Gyakran elnézem a postásokat. Nehéz táskával a vállukon járják az utcákat, mászszák az emeleteket. A küldeménynek el kell jutni hétköznap, vasárnap és ünnepnap a címzetthez. Ha esik az eső, perzsel a nap, hull a hó , akkor sincs megállás. Az anya várja a katonafiától a levelet, a nyugdíjas a pénzét, sok-sok hivatal a partnerrel kötött szerződés okmányait, az olvasók az újságokat. A postán nem lehet pihenni. • A telefonközpontban éjjelnappal tart a szolgálat. A hibaelhárításra a napnak minden pillanatában szükség van. És még így is vannak viták, veszekedések. Gyakran nyomdafestéket nem tűrő hangon beszélnek az önmagukat felidegesítő hívek: „mi van a 009-cel?! Mit csinál a hibabejelentő?! Talán alszik, vagy kártyázik?!...” Néhányan úgy gondolják: a postásnak nemcsak éjjelét-nappalát kell adnia a közösségért, hanem az idegét is. És a postás soha sem veszítheti el türelmét. A gorombáskodó emberek jóllehet a jövőben is gorombáskodnak majd, egy azonban nagyon vigasztaló a postások részére: április 1-től ők is élvezhetik azt, amit évek óta másoktól csak hallomásból ismernek: a szabadszombatot. Az anyák több időt tölthetnek gyermekeikkel (sok nő dolgozik a postákon), tanulhatnak, pihenhetnek, a férjek segíthetnek a háztartásban és több időt tölthetnek kedvteléseikre. Mindez nagy öröm valamennyi postai dolgozó részére. Hogyan, miként oldják meg a szabadszombattal kapcsolatos feladatokat a Soproni Postaigazgatóság gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői ? Az MSZMP X. kongresszusának alapján a posta anyagi lehetőségeinek okos, célszerű felhasználásával a tervszerű program alapján már 1970-ben megkezdte a heti 44 órás munkahét gyakorlati megvalósításának részletes, alapos előkészítését. Az állami, párt- és szakszervezeti vezetőknek mindenre gondolniuk kellett. Történetesen arra, hogy a lakosság ne érezze hátrányosan a postásoknak juttatott jogos előnyt. Ne legyen fennakadás a posta egyetlen munkaterületén se. Az 1021/1967./VII./12-es számú kormányhatározat alapján a posta ipar-, építőipari szerveinél, továbbá a nehéz fizikai, illetve idegigénybevételt jelentő munkaköröknél már 1968—1969-ben alkalmazták a 44 órás munkahetet. Akkor ez a rendelkezés a Soproni Postaigazgatóság területén 820 embert érintett. Csakhogy a postán ennél sokkal többen dolgoznak: 5062-en. Nekik is joguk van a több szabad időre, a több pihenésre. A gondos, előzetes felmérés és a várható forgalom emelkedésének tanulmányozása után, megtalálták a posta vezetői a szabadszombat bevezetésének módját. Ehhez azonban nemcsak a technikai felszerelés korszerűsítése, hanem a lakosság megértése is hozzájárult Ez utóbbinál na□ Szokatlan formájú, a felfújt gumitömlőhöz hasonló víztornyot szerelnek Kaposvárott. Az Európában egyedülálló, 500 köméteres acélszerkezetű HIDROTORUS víztornyot az UVATERV tervei alapján a Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat készítette. Iyan egyszerű dologról van szó, a postai irányítószám alkalmazásáról. Ez az egyetlen epizód is hozzájárult ahhoz, hogy a postások is élvezhessék a szabadszombatot. Sok más előzetes intézkedés is a postásokért történt. Mindenki számára közismert a kapualjakban, lépcsőházakban elhelyezett csoportos levélszekrény, így a postásnál: — ha csak nem express vagy ajánlott küldeményről van szó — nem kell sok száz emeletet megmászni naponta. A távbeszélő-központokat fokozatosan automatizálták. Közvetlen tárcsázással hívható Győrből Budapest, Sopron, Veszprém, Szombathely. (A műszaki fejlesztés tovább tart.) A közúti szállítással, a postai gépjárműszállítás fejlesztésével, a szombati járatok átszervezésével is időt és energiát takarítanak meg. A sok intézkedés között szerepel még az is, hogy a Magyar Posta 1973. január elsejével áttért a havi egyszeri bérfizetésre. A bérszámfejtés és a bérfizetés így egyszerűbb és gyorsabb. A belső szervezés, a párhuzamos munkák megszüntetése, az értekezletek számának és időtartamának csökkentése is sok eredményt hozott eddig és ígér továbbra is. A lelkiismeretes, gondos előkészületek jó alapot adnak ahhoz, hogy a postán is legyen szabadszombat. A létszám egyik része páros heten, másik része páratlan heten lesz szabad. A munkaidő csökkentése miatt a dolgozók keresete nem csökken, az alapbérek változatlanok maradnak. És ami a lakosságot érdekli: a postahivatalok jelenlegi nyitva tartási ideje nem változhat. A tervezett és már megtett intézkedések folyamatos végrehajtásának ellenőrzéséről a postahivatalok vezetői beszámolnak az igazgatóságnak. A munkaügyi, forgalmi, a belső ellenőrzési és üzemszervezési osztályok időszakos témavizsgálatokat tartanak és a tapasztaltakról a szakvezetést értesítik. A feladatok gondos, zavartalan megoldásáról tanácskoztak tegnapelőtt Sopronban a területi tanács szakszervezeti bizottsága értekezletének résztvevői. (ksa) 5