Kisalföld, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-12 / 85. szám
1974. ÁPRILIS 12., PÉNTEK fi világnézeti nevelésről tanácskoztak Csütörtökön délelőtt a Sopron városi KISZ-bizottság vb-ülést tartott, amelyen megvitatták és elfogadták Nagy Imre agitációs propagandafelelős jelentését a vallásos világnézet elleni harc tapasztalatairól, és a KISZ- szervezetek ezzel kapcsolatos időszerű feladatairól. A jelentés megállapítja, hogy a KISZ-szervezetekre a világnézeti nevelésben elért eredményeik vitathatatlanok, javult a KISZ pártépítő munkája, egyre több fiatal kerül a párttagság soraiba. Ezeket az eredményeket szélesebb körben tovább kell növelni. Az ateista propagandát, a világnézeti nevelést tervszerűbbé, tudatosabbá kell tenni, magasabb színvonalra kell emelni. A fiatalok a vallás kérdései iránt nem mutatnak különösebb érdeklődést. A tapasztalatok szerint jelentős s már nem vallásos, de még nem marxista meggyőződésű fiatalok száma. A KISZ-szervezeteknek a marxista valláskritikai ismeretek hatékony terjesztése érdekében még sokat kell tenniük. A vallásos világnézet elleni harc fokozásában a KISZ- szervezetek időszerű feladata, hogy rendszeressé tegyék a világnézeti kérdésekkel való foglalkozást, a KISZ-tagfelvételkor nagy gondot fordítsanak a világnézeti kérdések tisztázására, valamint a marxizmus—leninizmus eszméinek széleskörű terjesztésére. —s —! Udvarok és kertek Szőlőmásvetés Ha a kerttulajdonos későn kezdi meg a szőlő metszését, szükséges, hogy rügyvizsgálatot végezzen. Nagyon fontos ugyanis, hogy megtudja, miként teleltek át a rügyek. Különösen lényeges ez jelenleg, amikor az ország számos helyén, megyénkben is fagykárok keletkezhetnek. Rügyvizsgálatkor éles késsel ketté vághatók a rügyek. Ha belsejük élénkzöld, akkor egészségesek és a megszokott metszési módszerrel munkálhatok. Ha barna vagy fekete a rügy, akkor fagyott. A puha, könnyen szétnyomható rügy elárulja, hogy a késői nyitás miatt kipállott. A vizsgálatok után károsodások mértékének megfelelően, szükséges metszeni. A termőre még nem fordult tőkéknél a metszéskor feltétlenül érdemes elvégezni a harmatgyökerezést. A tőkefejről és a tőkenyakról kell eltávolítani az esetleg ott keletkezett gyökereket. Mindez azért fontos, mert ha az, oltványszőlőnek a nemes részéből előtört gyökerei megerősödnek, a nemes könnyen elnyomja az alanyt. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a saját gyökérre került tőkét néhány év múlva a filoxéra teljesen elpusztítja. Homoki, saját gyökerű fiatal szőlőben sem tűrhetők meg a harmatgyökerek, mert ezek a talpgyökerek kárára úgy megerősödhetnek, hogy átveszik szerepüket. A harmatgyökerezéssel egyidőben távolíthatók el a tőkefej alól előtörő vesszők, a nyakhajtások is. Levágásuk azért fontos, mert megerősödve legyengítenék a tőkét. Egyúttal tőből vághatók, illetve fűrészelhetők le az öreg, elszáradt csapmaradványok és csonkok is. A lugas és magas kordon művelésű szőlőkben szintén nem érdemes megtűrni az elpusztult csapokat, ha pedig egy-egy kar felkapaszkodott volna, le keell vágni őket. Ezután a tőhöz közel eső vesszőből nevelhetők az új karok. V. L. Kisalföld Választani: pályát, iskolát A pályaválasztási munkára és az ezzel nem azonos, de szorosan összefüggő iskolaválasztásra mindig a legjellemzőbb „Továbbtanulási lap" első helyén megjelölt törekvés tükrözi, hogy a szülő akaratára, osztálytársai hatására vagy egyéni elhatározásból hova szeretne leginkább menni a gyerek. Mindenképpen társadalmi igényeket — jót vagy kevésbé jót —, tendenciákat mutat, s ezeket figyelembe kell venni. Győr-Sopron megyében lezárult az általános iskolákból a továbbtanulási lapok elküldése. Érdekesek a változások az előző évekhez képest. Divat természetesen most is van szakmaválasztásban is, iskolaválasztásban is, de sokkal kiegyensúlyozottabbak a jelentkezések. Most már csak az összes jelentkezők mintegy tíz százalékát teszik ki azok, akiket az első helyről át kell irányítani a másodiknak megjelölt helyre. A jobb informáltságot, az iskolai pályaválasztási felelősök tekintélyének növekedését tükrözi ez a tény. Pedagógus munkát, ami ezen a téren sem könnyű. 90 százalék jól választott A kilencven százalék tehát jól választott, mindjárt az első helyen. Pedig az általános iskolában végzők több mint 95 százaléka tovább tanul. Ismét csökkent a tovább nem tanulók száma, egészen pontos adat erre nincs még. Tovább nőtt megyénk iskoláinak vonzása. A más megyebeliek között mintegy ötven százalékkal több az előző évihez képest a mi megyénk iskoláiba felvételt kérők létszáma. Az egyes iskolatípusokat vizsgálva: Népszerűbbek lettek a szakmát is adó szakmunkásképző iskolák és szakközépiskolák az előző évekhez képest. Megnőtt a vasipari szakmákra jelentkezők száma, és egészségesen csökkent a túljelentkezés az autószerelők között. A gépszerelő szakmát viszont, úgy látszik, nem nagyon ismerik fiataljaink. Villanyszerelőnek is felvesznek még újabb jelentkezőket. Az építőiparban túl sokan szeretnének festők lenni : vasbetonszerelők, vízszigetelők annál kevesebben. A fonó-szövő szakma tekintélye erősödött azzal, hogy ezeket is — bár két év alatt — az ipari szakmunkásképző intézetek képezik elméletileg. Ez a tekintélynövekedés riasztólag hatott az elméletileg gyengébb tanulók jelentkezésére, sajnos, ezzel csökkent az összjelentkezők száma is, de mégis jobb az előző évinél. A konfekcionáló, különösen a női szabó és fehérneműkészítő szakmákra túl sok még most is a jelentkezés. A szolgáltatóipari szakmák közül a fodrászat vonzása csökkent, de még mindig nagy: a jelentkezés kiegyenlítettebb. A mezőgazdasági szakmunkásképzés vonzása nőtt a megye két intézetének információs tevékenysége nyomán, de a mezőgazdasági üzemek, különösen a tsz-ek még mindig kevés ösztönző segítséget adnak az igények kielégítéséhez. Népszerű tagozatok Legnagyobb aránytalanság és túljelentkezés ismét a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzésnél mutatkozik. Itt mintegy háromszáz tanulót el kell utasítani az első helyen megjelölt szakmáról. Hiába jelezték időben, hogy ruha- és cipőipari előadóból túl sok van, sokan mégis megpróbálták. A szakközépiskolák közül az ipariak tavaly voltak a mélyponton, az idén a Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola kivételével megtelnek. Megyeszerte arányos a jelentkezés a mezőgazdasági, sőt a közgazdasági szakközépiskolákba is. Nagy az idén is a túljelentkezés az Óvónői Szakközépiskolába, és az Erdészeti Szakközépiskolába. Gimnáziumaink örvendetesen egyre inkább a továbbtanulás igényével jelentkezők gyűjtőhelyei. Viszont ezzel a jelentkezők száma tovább csökkent. Arányosabban oszlik meg a nagy gimnáziumok között az érdeklődés, mint tavaly. A tagozatos osztályok között vezet a testnevelési tagozatra (Bercsényi) való túljelentkezés; a biológia- és a kémia-, valamint a matematika tagozatok nem tudják a jelentkezőket befogadni. Viszont a nagy gimnáziumok kivételével a nyelvi tagozatok nem tudnának az első jelentkezőkkel megindulni. A kisebb gimnáziumoktól való elfordulás, a jelentkezések alacsony létszáma arra is utal, hogy az országosan is legjobb megyei iskolai arányok ellenére is — még mindig sok a gimnáziumi osztályok száma. Kétszáz főt sem tesz ki a tovább nem tanulók száma. Köztük, sajnos, sok az egészségileg károsodott gyerek. Az ő ügyükkel személy szerint is törődünk minden intézményben. Gyors és igazságos elbírálás Kérdést intéztünk Jankovits Györgyhöz, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjéhez, mit tart most a legfontosabb művelődésügyi feladatnak az általános iskolából továbbtanulni szándékozók ügyében. — Legfontosabbnak a gyors és igazságos elbírálást tartom a fogadó iskolák részéről, és az első helyre fel nem vettek lapjának gyors továbbítását a második helyekre. A felvételi értesítéseket a tanév befejezése előtt mindenkinek meg kell kapnia. A fellebbezőknek is! Fellebbezni annak van joga a megyei tanács művelődésügyi osztályához, akit az általa kért második helyen is elutasítottak — mondotta a megyei művelődésügy osztályvezetője. Gárdonyi Géza a Győr-Sopron megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója 5 Földünk űrhajósai Nyolcezer méter magasban repült a gépünk, amikor észrevettem egy apró katicabogarat, potyautas volt, beszorult a repülőgép kettős üvegablaka közé, s ott vergődött csodálkozva, segélyt kérően. Ez a kedves kis bogár a földön is kicsinek számít, milyen apró volt ott a nagy repülőgép szárnyai alatt! Az ember fogja magát, beleül egy rakétába, kilöveti magát az űrbe, és százezer kilométerekre távolodik a Földtől. Nagyobbak vagyunk a katicabogárnál, de hát mekkorának tűnhetünk az űrben? A kis bogár akaratlanul került a magasba. Az ember egész történelme alatt a csillagok felé néz, mert repülni akar. Az első léghajó mégis csak a múlt században emelkedett fel a talajról. Nincs 70 éve, hogy a repülőgép elrugaszkodott a földtől, s nekünk már van egy ilyen ünnepünk is: Űrhajózás Napja. Tizenhárom éve repülte körül először ember űrhajón a Földet, de az alig egyórás űrutazás után a földön járók sem úgy lépkedtek mint azelőtt. A szűk űrkabinban szorongó Gagarin nem volt egyedül. Vele repültünk mindannyian, hiszen nemcsak tüzelőanyaga, de álmaink is hajtották előre az első űrhajókat. Amikor 1957. október 4-én elhangzott a bejelentés, hogy egy szovjet szputnyik járt az űrben, még sokan nem is hitték a hírt. A szputnyik szót is legtöbben akkor hallották először. Sokan kételkedtek. Felrepül, rendben van de miért nem esik le? És a Hold miért követi a Földet? Az más. Amikor Marconi — a rádiózás feltalálója — a század elején megállt az Atantióceán partján, és azt mondta, hogy Londonból vár üzenetet, nevető emberek kérdezték, hogy hol a drót? Az első távíróvonal elkészültekor vigyorgó hitetlenkedők követelték a magyarázatot, hogy hol a ló, amely a hírt viszi? A tudósok már régóta mondták, hogy a Föld gömbölyű, de Magellannak meg kellett tennie útját, amíg hinni kezdtünk. Körbehajózta a Földet, de még utána is sokan kételkedtek. A szputnyikoknak kellett megszületni ahhoz, hogy végre mindenki belássa: egy gömbön élünk. Ma, 1974. április 12-én, az Űrhajózás Napján még vannak olyan törzsek Ausztráliában, amelyeknek tagjai kőbaltákkal vadásznak. Egy magazin fényképei között megfér a kőbaltás ember és az űrhajósok fényképalbuma. Gagarin, Tyitov, Tyereskova, a Holdtaposó Walter Schirra nevét még megjegyeztük, de ma már annyi az űrhajós, hogy csak bólogatunk, ha egy újabb rakéta fellövéséről hallunk. Gagarin repülése alatt egy gyárban voltam, ahol szóltak a hangszórók, és az emberek úgy lesték a híreket, mintha saját fiuk hagyta volna el a Föld légterét. A mai űrhajós már abban sem lehet biztos, hogy fogadására vörös szőnyeget húznak elő a repülőtér betonján, s lassan hétköznapi foglalkozássá válik az asztronauták dolga. Korunkban azonban a hétköznapok is teli vannak csodával. Amikor az ember televízión keresztül látja a magasba röppenő űrhajót, nem tudni, min csodálkoznak jobban: azon, amit lát, vagy azon, hogy látja. Lehet, hogy azok az apróságok, akik már úgy nőnek fel, hogy a cuclisüvegen keresztül is a képernyőt figyelik, már nem fognak ezen csodálkozni. Ha így lenne, sajnálnám őket. Nem szabadna megszokni az ember alkotta csodákat. A nylonharisnya éppen olyan kihívás a természet önkénye ellen, mint az űrhajó. A szputnyikok a Hold egyeduralmát szüntetik meg, a műanyag a mikrovilágba férkőző emberről árulkodik, aki úgy játszik a molekulákkal, amint gyerekek az építőkockával. Az űrhajózás kora arra figyelmezteti az embert, hogy nagyra nőtt, de arra is, hogy milyen kicsi. Az egyik asztronauta űrutazása után elmondta, hogy űrhajója ablakából olyannak látta a Földet, mint a többi csillagot. Kicsi volt, lebegett az űrben. És akkor arra gondolt, hogy a földön élő emberek egymáshoz tartozását, egymásra utaltságát csak a magasból lehet igazán észlelni. Néha messzire kell menni, hogy jól lássunk valamit. Az űrhajósok a Földről indulnak el, de amint az űrben vannak, visszavágyódnak bolygónkra. Az űrhajózás korszakának az a fő tanulsága, — és ezért adózunk most tisztelettel korunk hőseinek —, hogy megtanuljuk igazán becsülni az űrből oly kicsinek látszó, de nekünk otthont adó Földet. Benedek B. István