Kisalföld, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

Kitépett tollú szél A költészet napján Ladányi Mihály volt Sopron vendége. A soproni fiatalok művészeti kollégiumának rendezésében a Kisipari Szövetkezetek Mű­velődési Házában találkozott olvasóival. Kérdésekre válaszolva La­dányi Mihály elmondotta, hogy húszéves költői pálya­futása alatt sikerült kialakí­tania eszmei, művészi arcu­latát, versíróból költővé érett. Számára „az írás szenvedés”, de ugyanakkor létszükséglet is. Azért ír, hogy kérdéseket tegyen fel, és az olvasóban megindítson egy olyan szel­lemi­­,önemésztő” jellegű fo­lyamatot, amely segíti meg­keresni a helyes választ. A költészet és maga a költő így társadalmi szerepet tölt be, s noha a „költő önmagá­nak ír”, a válasz szenvedé­lyes kutatásában társakra ta­lál. A költészet tehát nem egyéni kaland a szépség és az üres esztétikumok világá­ban, hanem az ember és a társadalom szolgálatában. Ladányi hangsúlyozta, élet­művét „a kispolgárság elleni acsarkodásra” építi fel, és szenvedélyesen küzd költé­szetével az olyan társadalmi jelenségek ellen, amilyenek a szellemi értékek, a tartal­mas humanizmus és a közös­ségi ember kibontakozását akadályozzák. Ezért ír indu­lati alapon: nyugtalanítani akarja verse olvasóját, hogy küzdelme részesévé tegye. A költő elmondotta még, hogy a legújabb kötete a könyvnapra jelenik meg Ki­tépett tollú szél címmel. Vé­gül ebből olvasott fel néhány költeményt. (Kloss) Szeszt ne! Közismert és egyben szomorú ta­pasztalat, hogy a húsvéti locsol­­kodás után évről évre sok gyer­mek, illetve fiatalkorú kerül kór­házba enyhébb vagy súlyosabb alkoholmérgezéssel. Ezért első­sorban a felnőttek felelősek. A húsvéti ünnepek alkalmából az illetékesek ezúttal is kérik, hogy a kedves, hagyományos népszo­kásnak hódoló, locsolkodó gyere­keket a házigazdák ne kínálják szeszesitallal. A lányos házak kis vendégeinek szervezetét már az is jelentősen károsítja, ha több helyen akár csak egy-egy korty alkoholos italt fogyasztanak. (MTI) Az első ütemben 280 ágy Jövőre megkezdik a győri kórház bővítését A Győr-Sopron megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésének egyik na­pirendi pontja volt a megyei kórház fejlesztési programjá­ban szereplő 1. ütem — 280 ágyas kórházi részleg — be­ruházási programjának jóvá­hagyása. A megnövekedett és a jö­vőben egyre jobban növekvő kórházi igények kielégítése végett már a III. ötéves terv kialakításakor felmerült a győr megyei kórház bővítésé­vel összekapcsolt rekonstruk­ció gondolata. Ekkor csak a fejlesztési program szakmai előkészítésére volt lehetőség. Ennek alapján a Győr-Som­­­on megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya elké­szítette a megyei kórház fej­lesztésének teljes szakmai programját, amelyet az Egész­ségügyi Minisztérium is el­fogadott. A megyei kórház fejlesztése mint célcsoportos beruházás induló feladatként megyénk IV. ötéves tervében 39 millió forinttal szerepel. Az időközben módosított program szerint a fejlesztés két szakaszban történik. A fejlesztés IV. ötéves tervben induló szakaszának célja egy 280 ágyas korszerű pavilon megépítése, ahol 80 ágyas bel­gyógyászati, 40 ágyas kora­szülött és 160 ágyas csecsemő- és gyermekosztály létesül. Az utóbbi osztályon átmenetileg — a fejlesztés II. szakaszá­nak megvalósításáig — a szülészeti és nőgyógyászati osztály terhespatológiai rész­lege működik majd. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a 280 ágyas rész megépítése után a belgyógyászati ellátás, teljes­sé válik. Végleges formájá­ban kialakul egy korszerű belgyógyászati központ. A koraszülöttek ellátása is az egész megyében megoldódik, mert koraszülött osztály Győr-Sopron megyében csak a megyei kórházban működik majd. Ugyancsak megoldódik a csecsemő- és gyermekellá­tás is. Nemcsak Győr és a győri járás, hanem Csorna és a csornai járás csecsemő- és gyermekgyógyászati igénye is kielégíthető lesz. A négy ápo­lási egységből álló csecsemő-­ és gyermekosztályon átmene­tileg egy ápolási egységben a szülészeti ellátást kell le­hetővé tenni. Lehetőség nyí­lik egy új osztály, a teljesen hiányzó gyermek-idegellátás kórházi bázisának kialakítá­sára, amely az egész megyét ellátja. A megyei kórház első ütemét úgy tervezték meg, hogy az szervesen kapcsoló­dik a II. ütemben megvaló­suló pavilonokhoz. Az új részleg telepítésének helye a Magyar, a Bacsó Béla és a Vasvári Pál utcák által határolt terület. A beruházá­si költség 124 millió forint. Győr-Sopron megye Taná­csának Végrehajtó Bizottsága az előterjesztést elfogadta. Hozzájárult a kórházfejlesz­tés I. ütemének a fenti áron való megvalósításához. Utasí­totta a tervosztály vezetőjét az engedélyokmány összeállí­tására, valamint a kiviteli tervek elkészíttetésére. A végrehajtó bizottság a kór­házfejlesztés I. ütemének kezdési időpontját 1975. befe­jezését pedig 1977. évben ál­lapította meg. A berendezé­seket és a műszereket a MEDICOR művek szállítják az Egészségügyi Minisztérium Országos Műszerügyi Intézete által összeállított jegyzék alapján. Imre Béla Pénteken nyílt meg Áldozó József festőművész kiállítása Győ­rött, a Xantus János Múzeum Alkotmány utcai képtárában. Nagy közönségsiker kíséri a tárlatot. A Slrmodon élő művész képei harmóniájukkal, színélményü­k"- —"nyerűségére szol­gálnak a látogatóknak. Füziné számadása A beledi postahivatal üvegfala mögül eltűnt egy mosoly. — Ahol az újságok vannak kirakva —­ szól az egyik postásnő —, ott dolgozott.­.. Bélyeget ,adott, aján­lott levelet, csomagot, pénzt vett fel, közben: — Pista bácsi, vegyen egy Népszabadságot! — Egy Kisalföldet, Te­réz néném... Számolta a visszajáró pénzt, s ahogy a jó is­merősök, barátok beszél­getnek, érdeklődött a családról, a nagyapáról, akinek asztmája van, a csőszerelő fiúról, aki szövetkezeti lakást ka­pott Győrben. — Ma érdekes cikk van a kertészkedésről — szólt bélyegzés közben, s a szenvedélyes „kisker­tész” már nyújtotta is az aprópénzt. Fűzi Fábiánna 33 éves postai szolgálat után nyugalomba vonult. El­készítette utolsó szám­adását az eladott hírla­pokról, elrendezte az író­asztalát, néhány köny­­nyett ejtett a búcsúz­tatón, és elindult haza. Nem lakik messze a pos­tától. És ugyanabban a házban, ahol született, ahol apja öltönyöket varrt, vasalt a környék­beli megrendelőknek, ahonnét 1941 egyik reg­gelén — hathónapos tan­folyam után — kis szo­rongással a szívében el­indult, hogy munkába álljon. Stefi kisasszony, a pos­tamesternő jóságos szi­gorral trónolt a fő he­lyen, négy lány dolgo­zott a keze alatt. Az új postás először a telefon­­központba került. Abban az időben 36 telefonelő­fizető volt a községben (alig kevesebb mint ma), és nagy volt a csomag­forgalom. Beled valósá­gos kis­kereskedelmi köz­pont volt, s a boltosok adtak tennivalót a pos­tának. A hivatali tudni­valókat — a telefonköz­pontban is, a többi posz­ton is — hamar elsajá­tította. Stefi kisasszony jó főnök volt, mindenre megtanította a beosztott­jait. Közeledett a front. Jöttek a tábori postások. Katona ült a telefonköz­pontban. Mielőtt a szov­jet csapatok megérkez­tek volna, egy falubeli katona, aki már nem tu­dott visszamenni az alakulatához, a nála levő 2000 pengő honvéd­ségi pénzt feladta ér­téklevélben. Ez volt az utolsó „felvétel” a fel­­szabadulás előtt. És ami­kor elcsendesült a világ, az első postai küldemény Beledre ez az értéklevél volt. A címzett ismeret­len helyre költözött. Va­jon hova?! A pénz, a 2000 pengő érintetlen volt. — Ebben a zűrzavar­ban! — néztek egymásra a postások. — Ez a Magyar Posta! — fátyolosodott a sze­mük. — A Magyar Posta mi vagyunk — mondta Stefi kisasszony. 1950 óta foglalkozik a posta lapterjesztéssel. Beleden Füzinére bízták a sajtót. Kétségbeesett. Még sírt is. Elég dolga volt a küldeményekkel meg otthon a gyerekek­kel, a háztartással. Még a sajtó is az ő gondja legyen? Az előfizetések, az árusítás, az elszámo­lás ... Sok. Nagyon sok — gondolta. És hozzálátott. Beve­zette a hivatali árusítást körülvette magát újsá­gokkal. Minden lapot át­nézett, tudta, kit mi ér­dekel, kinek mit ajánl­hat. Tehette. Tősgyöke­res beledi. Bátyja, húga neki ez a falu. Szapudi András Irtják a dúvadakat Válasz olvasónknak A napokban lapunk hírrova­ta többször közölte néhány vadásztársaság figyelmeztető felhívását, mely szerint mér­gezett tojásokkal megkezdő­dött a dúvadak, kártevő ma­darak irtása, és a felhívások óva intették a lakosságot, a kirándulókat, hogy a mérge­zett tojásokhoz ne nyúljanak. A hírek közlése után több­ször csengett szerkesztősé­günkben a telefon: f olvasóink érdeklődtek, hogy milyen kár­tevők irtását végzik a mér­gezett tojásokkal, s meddig tart az irtás. A kérdésekkel felkerestük ifjú Porubszky Jánost, a MAVOSZ intéző bi­zottságának megyei fővadá­szát. — Az erdőgazdaságok, a megye állami gazdaságai és külön az osli termelőszövet­kezet kérte, hogy legyünk se­gítségükre az elszaporodott vetési varjú, a szürkevarjú és a szarka irtásában. Ezek a szárnyasok különösen nagy kárt tesznek a vetésekben és a fácánok, foglyok tojásai­ban. összesen 51 000 mérge­zett tojást helyeztünk ki a vadásztársaságok segítségé­vel, irányításával. Minden mérgezett tojásrakás fölött figyelmeztető táblát helyez­tünk el, óva intve mindenkit a tojások érintésétől. A mér­gezett tojások kirakása előtt felkerestük az általános isko­­­olákat, és kértük a pedagó­gusokat, hogy a gyermekeket is oktassák ki. Ez meg is tör­tént, és megyénkben nem is volt kár emberben a mérge­zett tojásoktól. A mérgezett tojások kirakása befejeződött. — Milyen dúvad irtásával foglalkoznak még jelenleg a vadásztársaságok ? — A becslések szerint me­gyénkben mintegy 1000 róka kóborol. Elszaporodásuk ve­szélyes az emberre, és a dú­vad nagy károkat okoz a hasznos vadállományban, a háztáji udvarok baromfiállo­mányában. A rókaszukák el­­lése egy-két hét múlva elkez­dődik, s ilyenkor, ellés előtt behúzódnak kotorékukba, ott lehet legjobban irtani őket. Ezért hivatásos vadászaink már megkezdték a mintegy 1500 ködgyertya elhelyezését a kotorékok kijáratában. A rókák elleni védekezés eme módja nem veszélyezteti az embereket, mivel a ködgyer­tya elhelyezése után a koto­rékok nyílásait lezárják va­dászaink. — Olvasóink nevében kö­szönjük a tájékoztatást. P. I. U„, «74. április 14., Vasárnap. — Húsvét. — A Nap kél: ‡•!­*, illa, nyugszik: 18.31 órakor. — A Hold kél: 1.04, nyugszik: 10.15 órakor. Kettőszáztizenöt évvel ezelőtt, 1759. április 11-én halt meg — 74 éves korában — Georg Friedrich Händel, nagy német zeneszerző. Halléban volt joghallgató, majd orgonista lett. Hamburgban a német színház részére négy operát írt. Egész fiatalon néhány évet Olaszországban élt, majd 1712-ben Londonba költözött és a londoni olasz opera (Covent Garden) egyik irányítója lett. Az itt töltött évek alatt több operát és nagy bibliai oratóriumot irt. A zenei barokk egyik betetézőjeként tartjuk számon. Művésze­tét gigantikus drámai erő jellemzi, az oratórium műfajának a­­ legnagyobb művésze. Oratóriumai gyakran a népdrámákhoz álla­nak közel, e műveit a tömeget megszemélyesítő hatalmas kóru­sokra építette fel. Az angolok — német származása ellenére nemzeti zeneszerzőjükként tisztelik. ./­­ 1­874 április 16., Kedd. — Csongor napja. — A Nap kél: Kedd: 4.54, nyugszik: 18.34 órakor.­­ A Hold kél: 2.01, nyug­­szik: 12.23 órakor. Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1889. április 16-án született az egyete­mes filmkultúra egyik kimagasló alakja, Charles Spencer Chaplin Londonban született, szülei színészek voltak. A kisfiú előbb borbélyinas volt, majd artistasággal próbálkozott. Hat és fél éve­sen lépett először színpadra Aldershotban: énekelt, táncolt, bű­vészmutatványokkal szórakoztatta a közönséget. Sok-sok küzde­lemmel, kudarccal járó fiatal évei után 1914-ben végre Los Ange­lesben a Keystone Filmkonszern színésze lett; 35 rövid filmbur­­leszkben játszott, s ezek közül húszat maga rendezett. A jelleg­zetes chaplini figura is 1914-ben jelent meg először a mozivász­non­, hogy azután hosszú évtizedekre valóságos fogalom­má váljék. Hosszan lehetne sorolni nagyszerű filmjeit (A csavargó, Arany­­láz, Cirkusz, Nagyvárosi fények, Modern idők, A diktátor, Mon­­sieur Verdoux, Rivaldafény, Egy király New Yorkban stb.) Művész számára nem lehet szebb születésnapi ajándék, mint filmjeinek változatlan népszerűsége; hazánkban is százezrek nezt­­ék meg ezekben a hetekben az ismét bemutatott Modern idők-et, A diktátor-t, s várják az újabb Chaplin-filmeket. |Tam­ary 1974- április ?5*’ Hét; d­oN­­ap. föl __ Húsvét. — A Nap kél: 4.57, nyugszik: 18.32 órakor. — A Hold kél: 1.34, nyugszik: 11.19 órakor. Százhetven évvel ezelőtt, 1804. április 15-én született és fiata­lon, 33 éves korában halt meg Bezerédj Amália, a magyar gyermekirodalom ér­demes úttörője. Bezerédj Istvánnak, a reform­korszak ismert politikusának a felesége volt. A haladó szelle­mű földesúr — Magyarországon □ A GYŐR MEGYEI LAP­KIADÓ VÁLLALAT ÉS A KISALFÖLD SZERKESZ­TŐSÉGE VALAMENNYI OLVASÓJÁNAK KELLE­MES HÚSVÉTI ÜNNEPE­KET KÍVÁN. Lapunk kö­vetkező száma április 17-én, szerdán jelenik meg. Az Eszter Szlovákiában A pozsonyi televízió egyik dramaturgja nemrégen Győ­rött járt és magával vitte néhány mai magyar darab szövegkönyvét a televízióra alkalmazás szándékával. A szlovák televízió közlése alapján most már végleges, hogy televíziós filmet ké­szítenek Cserhalmi Imrének a győri Kisfaludy Színház előadásában is szép sikert aratott Eszter című drámá­jából. □ A hét közepén a soproni ifjúsági házban 17 általános iskola részvételével járási vöröskeresztes versenyt tar­tottak. Az első helyezést Szakony, a másodikat Sop­­ronkövesd, a harmadikat Nagylózs csapata szerezte meg. A megyei döntőre a szakonyiak kerültek tovább. □ MEGYEI DALOSTALÁL­­KOZÓ. Tizenegy egynemű kar és vegyes kar vesz részt a megyei dalostalálkozón, amelyet az idén Sopronban, a Liszt Ferenc Művelődési Központban április 21-én rendeztek meg. A dalostalál­kozót április 21-én 10 óra­kor Krausz Sándor, a KÓTA megyei elnöke nyitja meg. □ Névadójáról emlékezik meg április 20-án a győri Zalka Máté Általános Isko­la. Az ünnepség keretében csapatgyűlésen 100 kisdo­bost és 80 úttörőt avatnak, majd a győri üzemek Zalka Máté brigádjaival együtt az általános iskola megkoszo­rúzza a névadó dombormű­vét. Az ünnepségen a Kom­­szomol küldöttsége is képvi­selteti magát, az első nemesként — 1836 után jobbágyaival örökváltsági szer­ződést kötött, s 1844-ben az el­sők között vállalta önkéntesen azz adófizetést. Brunszvik Teréz­­zel, valamint Kossuth Lajossal közösen rendkívül sokat tett a kisdedóvók — a mai óvodák ősei — hazai elterjesztéséért. E légkörben élt Bezerédj Amália, aki Flóri nevű kislá­nyának közvetlen hangú, erköl­csi irányzatú — saját illusztrá­cióival díszített — könyvet írt; ez először 1836-ban, Pesten je­lent meg. Az első magyar kot­tás-verses óvodai könyv a XIX. század legnépszerűbb hazai if­júsági műve lett és számtalan kiadást ért meg. Várható időjárás ma estig: Változóan felhős idő, már csak szórványosan előfor­duló esővel. Mérsékelt időnként meg­élénkülő, néhány helyen megerősödő északi, észak­keleti szél. A hőmérséklet kissé csök­ken. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma: 11—16 fok között. (MTI) ★ Ausztriában túlnyomórészt felhős idő esőkkel, helyen­ként zivatarral. Mérsékelt északkeleti szél. ★ A DUNA vízállása Dunare­­meténél szombaton 372 cen­timéter volt, apadó jellegű, Győrnél a RÁBA 194 centi­méter. □ A község központjától tá­vol eső településekről bejáró gyermekek számára menzát nyit a mezőörsi általános iskola. Az ötven személyes menza szeptemberben kezdi meg működését. LOTTÓ-TÁJÉKOZTATÓ A Sportfogadási és Lottó­ Igazgatóság közlése szerint a 15. játékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 65 fogadó ért el, nyereményük egyenként 77 944 forint. Három találata 5 733 fogadónak volt, nye­reményük egyenként 442 fo­rint. A kéttalálatos szelvé­nyek száma 162 706, ezekre egyenként 19 forintot fizet­nek. (MTI) CÍMKIIGAZÍTÁS Tegnapi lapunk 7. oldalán sajnálatos nyomdai címelsze­­dés történt. A közölt Mun­káskiállítás cím helyesen MUNKÁSKIÁLLÁS. Mérsékelt szél Kisalföld Az MSZMP Győr-Sopron me­gyei Bizottsága és a Győr-Sop­ron megyei Tanács lapja. Fő­szerkesztő: LÓN­Y­AI SÁNDOR. Kiadja: a Győr megyei Lapki­­adó Vállalat (9002 Győr. Pf. 28.) KFwrSz V^11CZ,KV m'HALV, a vállalat igazgatója SZER­­Tanácsköztársaság útja I., II. emelet. Tele­kom. 11-244. 11-503. Délutáni szerkesztés is órától): 12—271. Éjszakai H-024—364 Soproni szerkesztőség: 9400 SOPRON Előkapu II. Telefon: 12—266. KIADÓ: GYŐR. Tanács­köztársaság útja II. emelet. Telefon: 12 — 104 a hirdetésfelvétel telefonja: 13—189. Győr város távolsági Hívószáma: 96. Sopron város távolsági hívószáma: 99 Terjeszti a Magyar Posta ELŐ­FIZETHETŐ: a Helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál 0051 BUDA­PEST József nádor tér I.1. Az előfizetési díj egy hónapra 20.5 forint. Kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. KÉSZÜL: a Győr-Sopron megyei Nyomdavállalatnál. GYŐR, Árpád út 39. 9002 Győr. Pf. 126.­ Telefon: 122 026 12—027. Felelős nyomdavezető: MENTLER ENDRE igazgató INDEX: 25 060

Next