Kisalföld, 1974. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

ILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!­ARA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1974. JÚLIUS 2., KEDD , XXX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Kádár János levélben üdvözölte az 50. éves Aziz Mohammedet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára levélben üd­vözölte Aziz Mohamme­det, az Iraki Kommu­nista Párt Központi Bi­zottságának első titkárát 50. születésnapja alkal­mából. (MTI) Az Állami Ifjúsági Bizottság alakuló ülése Hétfőn délelőtt az Ország­házban megtartotta alakuló ülését az Állami Ifjúsági Bi­zottság. Az ülés napirendjén szere­pelt a fiatalok családi életre nevelésével kapcsolatos fel­adatok megtárgyalása az ok­tatási és az egészségügyi mi­niszter előterjesztésében. Már a következő tanévben 60 ál­talános iskola felső tagozatán és 30 középiskolában — kí­sérleti tanterv alapján — az osztályfőnöki órák keretében megkezdődik a családi élettel kapcsolatos ismeretek okta­tása. A családi nevelés emel­­lett helyet kap a dolgozó fia­talok számára szervezett is­meretterjesztő formák kere­tében is. A bizottság a továbbiakban elfogadta ügyrendjét és az 1974. második félévi munka­tervét. A munkatervben — egyebek között — szerepel az ifjúsági parlamentek tapasz­talatainak összegezése, az if­júsági létesítményhálózat fejlesztésével és az ifjúság közhasznú társadalmi mun­kájával kapcsolatos további tervek megtárgyalása. (MTI) Ügyeletesünké a szó Bár egyre több szakember bizonyítja, hogy az éves munka fáradtságának kipihe­nésére nem a nyár, hanem a tavasz a legmegfelelőbb idő­szak, az emberek nagy része mégis az év három legmele­gebb hónapjában veszi ki két-három hetes szabadságát. És ha nem néptelenednek is el az üzemek, városok és fal­vak, a pihenés sok minden­ben változást hoz. Milyen lesz a nyár? Erre a kérdésre keresett választ az ügyeletes riporter öt helyen, a Szak­­szervezetek Győr-Sopron me­gyei Tanácsán, a KISZ va­gongyári bizottságán, a Mo­sonmagyaróvári járási—vá­rosi Művelődési Központban, a MTESZ Győr megyei szer­vezeténél, valamint Csornán. Kőszegtől Sátoraljaújhelyig Az idén nyáron, az iskolai szünidő alatt több mint ezer gyermek nyaralásáról gon­doskodik a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Taná­csa. Tóalmás, Ormándpuszta, Sátoraljaújhely, Kőszeg és a Balaton azok a helyek, ahol a gyerekek két hétig nyaral­nak, mindössze 140 forintért. Mint az SZMT-nél elmond­ták, nagy népszerűségnek ör­vend a gyermeküdültetés, sokkal több a jelentkező, mint ahány hely van. Legkö­zelebb július 4-én indul 145 fiú Tóalmásra és 95 lány Or­­mándpusztára. Rheda Seolt Mosonmagyaróváron ? Két tényező is nehezíti a Mosonmagyaróvári városi­ járási Művelődési Központ nyári munkáját. Az egyik, hogy az intézménynek csak kis helyiségei vannak, a má­sik pedig az az építkezés, amelynek célja az új könyv­tár kialakítása. Előrelátha­tóan a fél nyár a munkák je­gyében telik. A mosonma­gyaróváriak­ így csak augusz­tusra terveznek két számot­tevő rendezvényt, amelyek közül a hazánkban már jól ismert Rhoda Scott vendég­­szereplése lesz a népszerűbb, ha sikerül megvalósítani. Ugyancsak augusztusban kí­vánják megrendezni az Ifjú­ság című országos fotókiállí­tást és pályzatot is. Z­sain­a szelíd és végtelen türelmű. Zsannna nyugodt, hajlékony természe­tű. Ha olykor mégis kifakad, panasza inkább bocsánatkérés. Zsannna maga a megértés. — Keresve sem találta­m volna ná­la számomra nagyszerűbb házastársat — mondja Lendhardt József. — Keresve sem? — szólok közbe. — De hát elég messze utaztál érte! — Csakugyan — mondja erre, és úgy istenigazából nevetni kezd hety­ke magyar bajusza alatt. A Magyar Vagon- és Gépgyár mo­torüzemének féktermében találtam T­endhardt Józsefet. Féloldalról rám -rontott, ahogy a távolságot becsüli mber. Átvesz egy motort és szót v. .latunk. Vártam, aztán elkezdtünk beszélgetni. Úgy, mintha nagyon ré­gen ismernénk egymást, fesztelenül, ahogy a diákok. Fél órája ismerjük egymást és te­­geződünk. Talán hallgatni kellene erről, és udvarias magázódásba át­fordítani az írást. De ez meghamisí­taná azt a képet, melyet igyekszem rajzolni a huszonhét éves fiatalem­berről. Egy motorosról, a motorosról, aki majdnem gyerekként indult el nem is olyan régen, és felnőttként tért haza: a hős városból, Minszkből, családdal, megokosodva, új „hazába”. Gyermekéveinek, diplomájának, rö­vid, dolgozó éveinek jelesen tanulsá­gos története van. — Apám pesti munkás volt, marós, esztergályos. Volt, hisz rég magunkra maradtunk, öt gyerek a darukezelő anyámra. Én a fóti gyermekvárosba kerültem. Jól érettségiztem, motor­­szerelő szakmunkás-bizonyítvánnyal, elég alapos matematika-fizika isme­rettel. Különórákat vettem, tanárnak készültem. Aztán elkapott a motoros­szenvedély. Azt vettem észre, hogy a Minszki Műszaki Egyetemen vagyok Nem a véletlenek sodortak, tudatom alatt csakugyan autós szerettem vol­na lenni. Igazán szép diákévek következtek. Tanult, jól tanult, zenélt magának, zenekarokban játszott, az egyetem NB I-es csapatában kézilabdázott, aztán megismerkedett Zsannával. Néhány hónap, és már jegyben jártak. Zsann­na dolgozott, és közben egyetemre járt, 1969-ben összeházasodtak, albér­letben laktak, majd rokonoknál, az egyetemen, 1970-ben megszületett Ta­más, és a gyermekvárosból indult fi­atalember már felnőttként élt. Még jobban tanult, mint azelőtt, 1971-ben kitűnő diplomát szerzett. Először Bu­dapesten keresett állást, aztán lakás reményében Győrben próbálkozott. — Erről a három győri évről hogy beszéljek?! Nem tudom elfelejteni az MVG vezetőinek kedvességét. Komo­lyan kellett vennem az életet, lakást szerettem volna, hisz feleségem, gyer­mekem volt. Az üzemben úgy fogad­tak, ahogy a családban fogadják az embert. A motorgyár kísérleti üzen­mébe kerültem, a városban lakást ígértek, és kaptam volna is, de Zsan­­na akkor még nem tudott velem jön­ni. — Zsarura hetvenkettő nyarán ér­kezett meg, egy évig albérletben lak­tunk. Hét négyzetméteres, gyárvárosi szobában. Borzasztóan szorongva, de hát számított az? Nem tudom elmon­dani, milyen kedves emberek voltak a háziak. Tulajdonképpen tőlük ta­nult meg magyarul a feleségem. Ta­valy januárban már a saját ottho­nunkban laktunk. Üres szobákban, de a magunkéban. Anyámtól nem vár­hattam segítséget, OTP-kölcsönnel in­dultunk el valahogy. Zsanna ugyancsak a Vagongyár­­ban helyezkedett el, néhány hónap telt el, s már megannyi szállal kötőd­tek az üzemhez, a városhoz. Lend­hardt Józsefet megválasztották KISZ- titkárnak a motorüzemben, aztán a gyári KISZ-bizottság tagja lett. Már nem csak kenyeret adott neki az üzem, mindent a Vagongyárban talált meg. Kosarazni ment az üzemi csa­patba, az „amatőr” labdarúgó-csapat tagja lett, a múlt héten a fiatal moto­rost tagjává fogadta a gyári pártalap­­szervezet. — Érdekes története van az én párttagságomnak. Még Minszkben történt, vagy öt éve, a minszki Tudo­mányos Akadémián volt aspira­túrán egy diósgyőri kommunista Igazán jó barátságba kerültünk, és éppen indult vissza Moszkvába, amikor megkér­dezte: „Te komoly ember vagy. Nem akarsz belépni a pártba?” Akkor nem éreztem magam érettnek rá. Most jelentkeztem. Nekem is, felesé­gemnek is ma már Győr az ottho­nunk, a gyár KISZ-esei között talál­tunk barátokra. Hogy sokat dolgoz­tam a KISZ-ben? Úgy gondolom, ha az emberben van valamire képesség, nem tarthatja meg magának. Hogy mi­re van képessége ennek a huszonhét éves fiatalembernek? Arra, hogy másokért dolgozzék, önzetlenül, nem nézve, mennyit ad ki magából. Közösségi ember. Látszólag véletle­nül sikerült úgy az élete, ahogy sike­rült. Pedig hát ő formálta. Minszk­ben, amikor hetven rubel ösztöndíjá­ra alapított családot, és azóta is.. Nemrég a kísérleti üzemből a motor­féküzembe tették. Három műszakban dolgozik, közben most is tanul és ta­nít is. Nemrég érettségiztetett a Jed­lik Ányos Gépipari Technikumban. Jövőre gazdasági mérnöki szakon ta­nul tovább. Úgy érzi, keveset tud közgazdaságtanból, meg ak­arja­­ismer­ni a „miérteket”. Feleségér­e, Zsannára jut talán a legkevesebb ideje, Zsannára, az árván maradt belorusz lányra, akinek Ma­­gyarország a második hazája, és most már minden Győrhöz köti. De hát Zsanna türelmes, megérti, hogy férje most már négyük számára is — két hete megszületett Dániel — alapozza új hazájukat. , Ferenczi József Szovjet diplomával­­/Motoros Szünet az MTESZ-ben A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szerve­zetének Győr megyei szerve­zeténél a nyár a pihenés, a szabadságok jegyében telik. A máskor mozgalmas győri Technika Háza a meleg na­pokban kevésbé lesz látoga­tott, nemcsak a nagy rendez­vények szünetelnek majd, hanem a tagegyesületek ösz­­szejövetelei is. Mindössze négy várható eseményről számoltak be a MTESZ-nél. A Közlekedéstudományi Egyesület előreláthatóan (Folytatása a 2. oldalon.) lázasa Erfurti vendégeink műbőrgyári látogatáson Az Erfurt megyei pártkül­döttség tegnap látogatást tett a GRABOPLAST győri Pa­mutszövő- és Műbőrgyárban. A küldöttség tagjait, Sieg­fried Stanget, a NSZEP Er­furt megyei Bizottságának titkárát, Harry Dunkelt, az erfurti kerületi vezetés osz­tályvezetőjét, Annegret Her­­renberget, a ruházati kombi­nát igazgatóját és Herbert Kramert, az apoldai kerület vezetésének titkárát elkísérte Port Árpád, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizott­ságának titkára és Borka Gyula, a megyei bizottság munkatársa. A testvérmegye pártkül­döttségét az üzemben a gyár vezetői tájékoztatták a gyár munkájáról. Szemenyei János, az üzemi pártbizott­ság titkára elmondta, hogy 11 alapszervezetünkben 435 kommunista van. A legfon­tosabb feladata a párttagok­nak és pártonkívülieknek a X. kongresszus gazdaságpoli­tikai határozatainak mara­déktalan végrehajtása. Ezután a gyár főmérnöke néhány adattal érzékeltette azt a fejlődést, azt az utat, amit a felszabadulás óta megtettek. A felszabadulás előtt négyszáz dolgozó ötszáz­ezer négyzetméter terméket állított elő, ma a 3400 mun­kás harmincnégy—harminc­hatmillió négyzetméter mű­bőrt állít elő, több mint két­milliárd forint termelési ér­tékben. Legnagyobb megren­delőik az autóipar, könyvkötő­ipar, erdő- és ruházati ipar. Ezek az iparágak több mint háromszázféle terméket vá­sárolnak. Az áruk egyhar­­mad része a hazai piacra, kétharmad része pedig ex­portra kerül. A vendégek érdeklődtek arról, hogy a nagy győri gyárnak milyen tapasztalatai vannak a cipőgyártásban. A főmérnök elmondta, hogy el­sősorban szandálokat, félci­pőket készítenek gyártmá­nyaikból. A műbőrgyár je­lentős importot tud megtaka­rítani, az így keletkezett nyereség ötmillió dollár. A továbbiakban arról beszél­gettek, hogy a gyárban meg­felelő a tudományos kutatás, a világpiac tanulmányozásá­ra piackutató részleget léte­sítettek. A tájékoztató után a ven­dégek megtekintették a be­mutatótermet, ahol cipők, esőkabátok,ódivatcsizmák, ta­péták, ruházati cikkek sora­koztak ízléses elrendezésben. Siegfried Stangenek különö­sen a varrott táskák, a mű­bőrnek a bőrdíszműiparban való sokfajta felhasználása tetszett. A bemutatóteremből útjuk a munkásokhoz, gépekhez vezetett. Az erfurti delegá­ciónak megragadták a figyel­mét a műanyag padlókat, cipőbélést gyártó modern gépsorok, a kitűnően működő légfrissítő és elszívó berende­zések. Elégedetten távoztak az üzemből, csupán azt sajnál­ták, hogy a gyár termékeit az NDK-ban nem ismerik kel­lőképpen. (Szolnoky) Ismerkedés az üzemmel (Nagy Éva felvétele) Orvosi kitüntetés Hétfőn az Orvos-egész­ségügyi Dolgozók Szak­­szervezetének Szentki­rályi utcai Semmelweis­­termében ünnepséget rendeztek a nagy ma­gyar orvostudós, Sem­melweis Ignác születésé­nek évfordulója alkal­mából. A több mint két évtizedes hagyománynak megfelelően ezen a ren­dezvényen adták át a Kiváló Orvos, Érdemes Orvos, illetve a Kiváló Gyógyszerész, Érdemes Gyógyszerész, valamint „Az egészségügy kiváló dolgozója” kitüntetése­ket. Az évforduló alkal­mából 102-en részesül­tek a megtisztelő elis­merésben. Az ünnepélyes ese­mény részvevőit dr. Aczél György egészség­­ügyi miniszterhelyettes köszöntötte, majd dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár mondott be­szédet, azután átnyúj­totta a kitüntetéseket. Megyénkből Érdemes Orvos kitüntetésben ré­szesült dr. Pintér Ber­nadett, a Győr-Sopron megyei Tanács győri kórházának alorvosa. (MTI)

Next