Kisalföld, 1975. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA, 1 FORINT AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1975. FEBRUÁR 1., SZOMBAT ★ XXXI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM napirenden: A kongresszusi dokumentumok megvitatása A pártértekezleti beszámoló elfogadása Ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottsága tegnap ülést tartott. Port Árpádnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével a megyei pártbizottság két napirendi pontot tárgyalt. Elsőnek a XI. kongresszus irányelveinek, a szervezeti szabályzat tervezetének és az MSZMP programnyilatkozatának megvitatása történt. Az ülés második része a megyei pártbizottság pártértekezleti beszámolóját vitatta meg. Mindkét napirendi pont előadója Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára. ülésen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Az első napirendi pont írásos anyagához Háry elvtárs szóbeli kiegészítést fűzött. Elmondotta, hogy Győr-Sopron megye kommunistái a dokumentumokat az alapszervezetek pártcsoport-értekezletein, illetve a vezetőség-újjáválasztó taggyűléseken megvitatták. A két fórumon a párttagságnak mintegy 60 százaléka mondta el véleményét. Ez egymagában is tanúsítja, hogy párttagságunk él demokratikus jogaival, részt vesz a párt politikájának alakításában és továbbfejlesztésében. Párttagságunk — hangsúlyozta az előadó — eredményesnek értékeli azt a munkát, amelyet dolgozó népünk pártunk politikájának végrehajtása céljából az elmúlt négy esztendőiben végzett. Az elért eredmények megerősítik, hogy pártunk helyesen jelölte meg a célokat, és megvalósításukra sikeresen lehetett mozgósítani a munkásokat, tsz-parasztságot és a társadalom minden rétegét. A véleményekből azt az egyöntetű következtetést lehet levonni, hogy párttagságunk politikánk fő vonalának megóvásában, továbbfejlesztésében látja népünk, nemzetünk felemelkedésének, a szocializmus építésének egyedüli útját. A kritikai észrevételek és elhangzott javaslatok politikánk következetesebb megvalósítását szorgalmazzák az élet legkülönbözőbb részein. Bátorítást, ösztönzést adnak arra, hogy következetesebben lépjünk fel a politikánkat torzító jelenségekkel szemben. Ezt követően az előadó ismertette azokat a legfontosabb észrevételeket, javaslatokat, amelyek a dokumentumok vitatása alkalmával elhangzottak. Majdnem mindenütt hangsúlyozták a munkásosztály vezető szerepének fejlesztését. Az üzemi demokrácia fejlesztése céljából is sok hasznos észrevétel, javaslat hangzott el. Ezzel együtt a munkafegyelem további szilárdításának szükségességére is kitértek az alapszervezeti taggyűléseken. A továbbiakban Háry eleére a dokumentumokról elhangzott vélemények alapján arról beszélt, hogy miként vélekednek a kádermunkáról és a párttagság iránti követelményekről. Méltatta azokat a javaslatokat, amelyek a magyarszovjet gazdasági kapcsolatok elmélyítéséről és a szocialista integráció fejlesztéséről hangzottak el. A szóbeli kiegészítést követően megkezdődött a dokumentumokkal foglalkozó vita. Felszólalt Závori József, a megyei tanács Mosonmagyaróvári járási Hivatalának vezetője, Horváth Imréné, a Sopron városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Kovács Béla, az árpási tsz párttitkára, Makkos Antalné, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár pártbizottságának titkára, Sárosi János, az Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Farkas Mihály, a győrsövényházi tsz elnöke, Pál András, a sopronhorpácsi tsz titkára és Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. A felszólalásokra Háry elvtárs válaszolt, és közölte, hogy az észrevételeket a dokumentumok végleges megfogalmazása céljából eljuttatják pártunk Központi Bizottságához. A második napirendi pontról, a megyei pártbizottság pártértekezleti beszámolójáról kialakult élénk vitát ugyancsak Háry Béla elvtárs összegezte. Az ülés Párt elvtárs zárószavaival fejeződött be. Kivívták a megbecsülést A Bősárkányi Háziipari Szövetkezetben 138 helybéli, acsalagi, maglócai, rábcakapi asszony és lány talált megélhetést. Többségük a háztartási munkát cserélte fel a varrógéppel, illetve az általános iskola elvégzése után a szövetkezet kínált nekik munkaalkalmat. Gyermek- és férfi-trikófehérneműt varrnak bérmunkában a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárnak. Az üzemrész KISZ-szervezete — 35 fiatal lány — nemcsak jó munkájáról, hanem pezsgő szervezeti életéről és tanulni vágyásáról is nevezetes. Bármilyen megmozdulás van a községben, a szövetkezet KISZ-eseire mindig számíthatnak. KISZ-műszakokat szerveznek, ezt a keresetüket az óvoda fejlesztésére ajánlják. A kicsinyek úgy viszonozzák a törődést, hogy anyák és nők napján kedves műsorral köszöntik az üzemrészbeli asszonyokat, lányokat. A fiatalok lelkesedése magával ragadja az idősebbeket is, a szombati KISZ-műszakokon egyre több a falu közösségért társadalmi munkát vállaló asszony. Tóth Józsefné üzemvezető zavarba jön, amikor arra kérjük, hogy említsen olyan fiatalokat, akik nemcsak a varrógépek mellett jeleskednek, hanem a közösségi életnek is lendítői. A sok jó közül végül is hárman kerültek a fényképezőgép elé. Kollár Teri: nemsokára három éve lesz, hogy a szövetkezetben dolgozik, atlétatrikókat szeg. A gimnázium levelező tagozatos hallgatója, teljesítménye 100 százalékon felül van. Koncz Irma halk szavú, törekvő lány. Felettesei és munkatársai becsülik, mert rövid idő alatt a legjobbak közé került szorgalmával. Marics Erzsi: tagja a KISZ-vezető■iégnek, két éve dolgozik a szövetkezetben. Ügyes kezű, szókimondó lány. Véleményét bátran hangoztatja, mindig megalapozottan, a jó ügy, a közösség érdekében emeli fel a szavát. A 35 fiatal tekintélyt vívott ki a kollektívában. Szorgalmas munkájukkal, életrevaló közösségi megmozdulásaikkal öregbítik a szövetkezet jó hírnevét. Megbecsülés övezi őket. ti. M. Kollár Teri gimnáziumban tanul. • Koncz Irmát nehéz utolérni. • Marics Erzsi szavait komolyan veszik. 759 millió forint felhasználásáról határozott Győr város Tanácsa Győr város Tanácsának tegnapi ülését dr. Csernitzki Gyula tanácselnök nyitotta meg, köszöntötte a megjelenteket, élükön Győr országgyűlési képviselőit. Nagy Bélának, a pénzügyi osztály vezetőjének előterjesztése alapján a tanácsülés megtárgyalta és elfogadta Győr 1975. évi költségvetését és fejlesztési alapját. A jelenlegi tervidőszaknak különös jelentőséget ad, hogy pártunk XI. kongresszusa tiszteletére tett szocialista munkaversenyek eredményei nagymértékben hozzájárulnak a IV. ötéves terv sikeres befejezéséhez. Emeli jelentőségét a társadalmi összefogás, amely hazánk felszabadulásának 30., tanácsaink megalakulásának pedig 25. évfordulójára kibontakozott, főleg településeink rendezésére, szépítésére felajánlott és végzett társadalmi munkában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly december 5-i ülésén hozott határozatok szellemében állították össze Győr idei költségvetését és fejlesztési alapját. Mot irányoz elő a költségvetés, amelynek legnagyobb részét az általános iskolák és a hozzájuk tartozó napközi otthonok fenntartására fordítják. A tervek szerint az idei év végén Győrött 383 tanulócsoportban történik az általános iskolások oktatása. A Kiskúti úti bölcsőde felújítására 1,3; a Gombos Ferenc Általános Iskola felújíttására 1,5; a Kossuth Lajos utcai óvodáéra pedig 3 millió forintot költenek. Felüljáró és lakás A fejlesztési alapot vizsgálva közöljük, hogy az Ipar utcai felüljáró építésére az idén 23,5 millió forintot költ a ta(Folytatás a 2. oldalon.) Utak, hidak, parkok A költségvetés kiadási rovatait vizsgálván elmondjuk, hogy Győr földútjai, járdái karbantartását, a szilárd burkolatú utak javítását a kerületi hivatal műszaki osztálya végzi. E feladatok ellátására az idén 7,1 millió forintot költenek Győrött. A város útjainak és hídjainak nagy felújítására 11,9 millió forint jut. Többi között megtörténik az Ipar, a Kandó, a Vágóhíd utcai csomópontok és bevezető utak felújítása, a Kossuth Lajos utca felújításának II. üteme, a Mátyás tér és környékének, valamint a Bacsó Béla út Csaba és Álmos utca közötti részének felújítása. A város parkjainak fenntartására a tavalyi 5,8 millió forinttal szemben az idén 7 milliót kívánnak fordítani. A Győri Városgazdálkodási és Útkarbantartó Vállalat szakemberei 775 781 négyzetméter belterjes és 479 367 négyzetméter külterjes parkot gondoznak, azonkívül 95 játszóteret a hozzá tartozó mintegy 400 játékkal. A köztisztasági tevékenység Győrnek az idén 8,6 millió forintba kerül. A tisztítandó útfelület 1 650 000 négyzetméter. Gyermekintézmények Győrött a tanács az idén is erőfeszítéseket tesz a gyermekjóléti intézmények fejlesztésére és fenntartására. 1974. december 1-én 3390 óvodai hely állt a tanács rendelkezésére, amelyre 4202 gyermeket vettek fel. Az idei év második felében 400 óvodai hely létesül, és várhatóan az év végén az óvodai helyek száma 3815 lesz. Az alapfokú oktatás fejlesztésére 47,3 millió forin Magyar—szovjet árucsere 1975-ben Politizáló parasztasszony Fejlődő települések Az ihászkapocs Állták a versenyt a szárföldiek A szárföldi zárszámadó közgyűlés kezdetén a tudósítót óva intették, hogy túl sok dicsérő jelzőt ne írjon a termelőszövetkezetről. Indoklásul a következőket mondták el vendéglátóink. Igaz, hogy immár tizenhatodszor készült el a zárszámadási mérleg, és szégyenkezésre egyáltalán nincs okuk, azt is jól tudják azonban, hogy a szövetkezet méretei (1440 hektár termőterület), valamint talaj adottságai (a Hanság szélén savanyú a talaj) nem tették lehetővé, hogy az elsőnek kijáró tisztelettel emlegessék őket. E sorok írója, bár igyekezett megszívlelni a tanácsokat, a csütörtöki beszámoló hallatán mégis arra kényszerül, hogy elsősorban elismerő szavakat használjon a szárföldgazdálkodásról. Miért? Való igaz, hogy a szárföldhatárnál sokkal kedvezőbb talajadottságú részei is vannak megyénknek, az itt élő emberek mégis tanúságát adták, hogy szorgalommal, szakértelemmel sok hiány pótolható. Nem véletlen, hogy a szárföldi Kossuth Téesz a fennállása óta kétszer nyerte el a Kiváló Termelőszövetkezet megtisztelő címet. Magyarázatul csak az szolgálhat, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága tudatosan törekedett a népgazdasági igények kielégítésére, kereste azokat a lehetőségeket, amelyekkel sikerül megvalósítani az országos és a csoportérdekek összhangját. Sietve megjegyezzük, korántsem arról van szó, hogy a százföldi téeszben jelenleg minden fenékig tejfel. Az ellenben tiszteletre méltó, hősza szakmai vezetősége az évek során törekedett a termelőerők koncentrálására, a tervszerű gazdaságfejlesztésre, körülményeihez képest igyekezett meghonosítani az intenzív növénytermesztési módszereket. Szalai János elnök a beszámolójában részletesen szólott az egyes termelési ágazatok eredményeiről. Megemlítette, hogy a növénytermesztés hozamai tavaly majdnem minden növényféleségnél meghaladták a tervezettet. Számos közös gazdasághoz hasonlóan Szárföldön is gond az állattenyésztés hozamainak növelése. A szarvasmarha-, a sertés-, valamint a baromfitenyésztési ágazatok közül a legnagyobb figyelmet természetesen a szarvasmarha-tenyésztésre fordították. Sajnos, a tehénállomány gümőkórral fertőzött, ezért számolni kell az állomány kicserélésével. A szándékot megvalósítandó kezdte el a százföldi téesz a háromszáz férőhelyes növendékistálló építését. A tervek szerint a gazdasági épületet a kora tavasszal adják át rendeltetésének, amelyben a tavaly vásárolt 221 borjút helyezik el. Az elnök beszámolójában szólt a több mint hárommillió forintos beruházási alap felhasználásáról. Bár a költségek jelentős részét az építkezés emésztette fel, a szö■vetkezet vezetői gondoltak gépesítés fejlesztésre is. Kukoricavető-géppel, műtrágyaszóróval, erőgépekkel bővült a géppark. Szalai János elismeréssel szólott az erőgépkezelők és gépszerelők tavalyi tevékenységéről. Jelentős részt vállaltak abból a munkából, amely kora tavasztól késő ősziig hárult rájuk ,a talajművelés és a betakarítás idején. Külön figyelmet érdemel, hogy példás rendben arattak a gépesek. Az eredmény az lett, hogy minimális szemveszteséggel került a gabona a tárolókba. Kurtítanánk a százföldi zárszámadás idei krónikáját, ha nem említenénk meg, hogy a vezetőség már tavaly kereste annak lehetőségeit, hogyan lehetne kihasználni a gazdaság rejtett tartalékait. A dicsérő jelzők nélkül, tényszerűen szükséges papírra vetni, hogy a rejtett tartalékok feltárása nem csak igény maradt. Csak ezzel magyarázható, hogy a tavaly őszszel meghirdetett betakarítási és vetési versenyfelhívást, amelyet a halászi termelőszövetkezet bocsátott ki, a szárföldiek becsülettel teljesítették. Az intelem ellenére a tudósító végül mégis arra kényszerül, hogy az elsőnek kijáró tisztelettel szóljon a szárföldiek vetési és betakarítási versenyeredményéről. Az értékelők összesítése szerint ugyanis a halászi felhívást a kíméletlen ősz csapásai ellenére a szárföldiek teljesítették legkiemelkedőbben. Borsics Kálmán, a Kapuvári Téesz-szövetség elnökségének tagja a csütörtöki közgyűlésen adta át az oklevelet Szalai János elnöknek. Rajta kívül még Varga Berta István országgyűlési képviselő, valamint Szalai István, az MSZMP csornai járási Bizottságának munkatársa köszöntötte a szárföldi téesztagságot. Elismerő szavaikat ezért nem tartjuk érdemtelennek, mert a szárföldiek egész évben derekasan állták a versenyt. V. L