Kisalföld, 1975. szeptember (20. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-02 / 205. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1975. SZEPTEMBER 2., KEDD A XXXI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM A mindennapos, sokszor lényegtelennek tűnő feladatok is fontosak. A kis gondokat olykor nehéz észrevenni, pedig a nagy tennivalókat sokszor ezek összessége adja. Legtöbbször apró részfeladatok megoldása után tudunk eljutni oda, hogy az egész eredményről már pozitív értelemben tudunk beszámolni. MEDOSZ megyei küldöttértekezlet Fertődön Négy év jó munkája A fertődi Eszterházy kastély kapuja előtt, ahol hajdan parádés kocsisok állították meg hintó elé fogott lovaikat, augusztus 30-án a megye állami gazdaságainak, erdészeteinek és a vízügy szolgálati autóbuszai parkoltak. A Fertődi Állami Gazdaság pálmatermében "közel 100 megyei küldött gyűlt össze, hogy megválassza a MEDOSZ megyeibizottságát, a MEDOSZ XXIV. kongresszusának küldötteit és az elkövetkezendő választásig a főbb tisztségviselőket. Az ünnepélyes értekezleten többek között ott volt Németh Károly, a MEDOSZ elnökségének tagja, Glázer Géza, a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának titkára, és Csütörtöki Ernő, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának a képviselője. A küldöttértekezlet elnöki tisztét Putz József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója látta el. Az elre kiadott írásos beszámolót Vaskó Miklós, a MEDOSZ megyebizottságának titkára egészítette ki, elismerően szólva azokról az eredményekről, amelyek a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók szakszervezetének érdemei voltak az elmúlt négyéves időszakban. — Minden feladat sikeres megoldása a választott tisztségviselők rátermettségétől is függ, a szakszervezetek és a gazdasági-, valamint a mozgalmi szervek jó együttműködésétől — mondta Vaskó Miklós. — Üzemegészségügy ellátottságunk sokat fejlődött. Az étkeztetés kulturáltsága, a tisztálkodási lehetőségek feltételeinek biztosítása, a munkakörülmények javulása, a munkaidő rövidülése mind megannyi tényező, ami az egészségártalmakat csökkenti. A megyebizottság titkára kitért arra, hogy a tisztségviselők továbbképzése a jövőben első helyen szerepeljen, hiszen csak így oldható meg mindenre kiterjedő, magas színvonalú érdekvédelem. A beszámolót számos véleményjavaslat egészítette ki a küldöttek részéről, a hozzászólásokban azonban közös volt az eredmények méltatása. Szabó Györgyné, a Lajta- Hanségi Állami Gazdaság küldötte az állattenyésztésben dolgozók munkakörülményeinek nehézségeiről és a lakásgondok enyhülésének feladatairól szólt. Elmondta hogy a tanyákon sok még a komfortnélküli, régi cselédlakásokban élő családok száma, és javasolta, hogy erről kongresszusi szinten tárgyaljanak a küldöttek. Kovács János, a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság dolgozója összehasonlítást végzett az erdei munkások élet- és munkakörülményeinek jelenlegi és a régi szintje között, vázolva a rohamos fejlődést. Dr. Varga János, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karának dékánja, az agrárértelmiség szerepérőlbeszél, rámutatva a fiatal szakemberek néhol még érzékelheti hátrányosabb helyzetére, az iparban foglalkoztatottakéhoz képest. Szabó Gyula, a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság küldötte a kézművelődésben elért eredményeket vázolta, a beszámolóval egyetértésben ebben látva a további tennivalókat azokon a területeken ahol még tapasztalható elmaradás. Délután titkos szavazással megválasztották a 15 kongresszusi küldöttet és a 13 fős megyebizottságot. A szavazás eredménye csaknem 100 százalékos egyetértés volt a jelöltekkel kapcsolatban. Az eddigi jó munka egyik bizonyítéka az is, hogy a megyebizottság titkára ismét Vaskó Miklós, elnöke pedig Jáko I Ittván lett. G. G. AROMASEXPO Megyénk mezőgépesei Érthetően nagy a forgalom az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon, illetve a vele együtt megnyílt Aromasexpo-n. A gazdag bemutató harminc év fejlődéséről ad számot. A vásár egyik „legérdekeltebb” kiállítója a Mezőgéptröszt. Ott vannak természetesen a mosonmagyaróvári és a győri mezőgépesek is. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár tegnap tájékoztatóra, beszélgetésre hívta a szaksajtó képviselőit. A sajtótájékoztató előtt beszélgettünk Török Alberttel, a gyár kereskedelmi főosztályának vezetőjével. — Szovjet, cseh, svéd, angol szakemberek jelezték érkezésüket már a vásár első napján. Nagy érdeklődésre számítunk. . A vásáron a sajótájékoztatón kívül három önálló rendezvényünk lesz: a kukoricatermesztésről, a baromfitartásról és a takarmányfeldolgozásról beszélgetünk az érdekelt szakemberekkel. A mosonmagyaróvári mezőgépesek 45 terméküket mutat;-)k le«» ebből — ritkaság-hi mtegy 16 nép távoli vásári dijat. ..Aranyos'’ a kétszintes ketreces tojóház, a na sí- erőgépekhez készült KLC ekecsnád, az XTL-jelű tárcsa, velőágy előkészítéshez ... Ezeket lapunk olvasói már ismerhetik. A vásáron az újdonság erejével hatnak Ez persze csak néhány a mosonmagyaróváriak 45 gépéből. A gyártmányfejlesztésnél említhetjük a dán licenc alapján készülő, szokatlanul nagy, takarmányszárító (lucernatisztet gyártó) berendezést, amelynek teljesítménye öt tonna óránként... Ebből az elsőt a napokban szerelik a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban, a vásáron Nevükhöz méltóan szerepelnek a vásáron a győri mezőgépesek is. Mint már éveik óta, most is egy újabb kardántengely aratott sikert. Aranyos Ferenc kereskedelmi osztályvezető és Pálkort „Aranyos” gépek Gyula „kiállítási megbízott” elégedett: a fejlesztési, elméleti munkát öt évenként díjazzák az OMEK-en. a győri gyár most aranyérmet kapott Ehhez jó tudni, hogy körülbelül öt éve még nem volt magyar kardán tengely, a piacot egy nyugatnémet mammutcég uralta ... Aztán elkezdték gyártani a győriek Milliós nagyságrendű dollárkiváltásról beszélnek. ..Felfutott a kardán tengely, az idén például csak az NDK-ba 50 ezer darabot exportálnak A jövő évi szerződéseket ezekben a napokban kötik meg Külön ad díjakat az Agromasexpo. A győriek két aranyat kaptak: a kardánra és a hajtóműcsaládra. A siker szép, de azért nem pihennek sőt, ha szabad azt mondani, ezután jön a munka java. Évente közel ötezer kardántengely készül a győri mezőgépgyárban, s még 1980. előtt el akarják érni az évi 101 ezer darabot. Most kezdik gyártani a 100 és a 25 kilopomdos kardánokat. Az utóbbira van nagyobb igény, az előbbié a jövő. J. F. • Az OMÉK-en aranyérmet hajtó mir családja, kapott a Győri Mezőgazdasági Gépgyár kardántengelye és • Ismerkedés az ABC-vel.Felv.: SZ. O.) Várospolitika a győrszigeti pártalapszervezetben A felszabadulás óta Győr-Sziget külső képe és lakosságán**, összetétele is változott. A Sziget, ahogy a győriek e városrészt elnevezték, napjainkban is jellegzetes munkáskerület. A városrészt délről a Kossuuth Lajos utca, északról a Duna és a Rábca, nyugatról pedig a Dózsa-sporttelep határolja. E körülírás nem egészen pontos, mert a Rábca északi, jobb oldali partrészén lévő Pinnyéd és a Püspökerdő is Szigethez tartozik. Néhány adat A város legkisebb kerületében tit ki ember él. A felnőtt lakosság 50 százaléka munkás. A dolgozók a környékbeli három vállalatnál (Keksz- és Ostyagyár, Olajgyár és Tejüzem) találnak megélhetést. E lakókörzetben működik a város Asztalos és Lakatos Ipari Szövetkezete is. A felnőtt lakosság tekintélyes része a Szigettől távolabbi vas- textil- és építőipari vállalatoknál dolgok. Szigetben mindössze egy, az Engels téri Általános Iskola található A közművelődés másik intézménye a könyvtár. A közintézmények közül kiemelkedő a Híd utcai orvosi rendelőintézet. Ez az egészségügyi létesítmény sok tekintetben ma is az ■gesz várost ellátja.. A legnagyobb szigeti közntézmény a fürdőkombinat amely a felszabadulás utánényegesen megnagyobbodott. Az egykori hideg vizes strand fürdőrész új medenékkel bővült. Felépült armás, majd a kád- és gyógyfürdő is. Jelenleg a fedett, a sportolásra is alkalmas uszodát készítik. A termálfürdő melletti Duna- és Rábca-parton üzemi, intézményi csónakházak találha(Folytatás a 3. oldalon.) Mukáslakás-akciók Mosonmagyaróváron A Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának szellemében az Országos Takarékpénztár 1973. január elsején új akciót indított az alacsony jövedelmű munkások lakáshelyzetének javítására. A rendelkezés érvényes Mosonmagyaróvárra is, haszon huszonnyolcezer lakójából tizenháromezren a város üzemeiben dolgoznak A fent említett határozati szellemében az építkezés megválóirátára 1973-ban írásbeli megállapodást kötött az OTP és Mosonmagyaróvár város Tanácsa. Ez 125 lakás felépítéséről szólt. E lakásokat nemrég vették birtokukba Mosonmagyaróvár modern Városközpontjában a boldog tulajdonosok. Az építkezés kissé elhúzódott. Ennek két okát említették az illetékesek: a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat rekonstrukciót hajtott végre, s így a kezdés későbbre tolódott,a rekonstrukcióval járó áremelkedés és a begyűrűző árak miatt a távútelezővel szerződésviták keletkeztek. Dicsérendő az OTP állásfoglalása, mert a beruházási programban hirdetett 355 ezer forintos átlagárat 342 ezerre csökkentette. A tulajdonosok a lakás csökkentett árának 10 százalékát fizetik be előtakarékossági öszszegként. Ez ebben az esetben átlagosan 22 ezer forint volt. A fennmaradó 100 ezer forintot 10%-os kamattal 35 évre kölcsönzi az OTP A lakásokat egységes elv alapján a tanács igazgatási osztálya osztotta el. A jövőben lehetőség lesz arra, hogy az ifjúsági takarékbetétesek megtakarításaik felhasználásával és a" megígért külön kölcsönnel lakáshoz jussanak Erre a célra a jövőben A"z ülőtafeások 10 %-át biztosítják. Az OTP mosonmagyaróvári Pókjánál jelenleg 1417 élőfjúsági betétszámlát kezelnek. Az augusztus közepén átadott 125 lakásból a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági gépgyár ötvenhárom lakásra enyit és biztosított dolgozói np-. A MOTIM 22, a MOFÉM 16 a Kötöttárugyár 9 lakással járult hozzá az akcióhoz. A többi 20 lakást kisebb vállalatok kapták. A jövőről szólva: az V. ötéves terv elképzeléseiben Mosonmagyaróváron további 500 lakás felépítésével kívánják enyhíteni a p'--is -p-a - _ kát. Ennek kergében én! 1976-ban egy 130 lej' -s tömb és előkészítés alatt áll. uS van csak p jögf1 esztendőre egy 11 «zint»“ 88 lpírásos épület is. Koloszár Gibor