Kisalföld, 1975. december (20. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK S AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1975. DECEMBER 2., KEDD ÁRA: 80 FILLÉR XXXI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Ülést tartott a gazdaságpolitikai munkabizottság Javítani kell munkánk hatékonyságát ■ A népgazdaság érdekeivel összhangban ■ Milyen beruházások kapnak elsőbbséget? A népgazdaság egyensúlyi helyzetében bekövetkezett változásokat az MSZMP Központi Bizottsága a múlt év decemberében részletesen értékelte és határozatot hozott a hiányosságok megszüntetésére. Ennek figyelembevételével került sor az 1975. évi hitelpolitikai irányelvek kidolgozására is. Az irányelvek az előző évekhez képest lényeges változásokat nem tartalmaznak, de a Nemzeti Banktól az eddiginél következetesebb végrehajtást követelnek. Az elmúlt évi készletalakulás és cserearányromlás figyelembevételével a kormány a hitelezés gyakorlatával szemben szigorú követelményeket támasztott. Az egyensúlyi helyzet javítása érdekében fokozott tervszerűségre kell törekedni. Az gazdaságos termékszerkezet kialakításának meggyorsítását szolgálják a fejlesztések is. E feladat teljesítése — a hitelpolitikai irányelvek és népgazdasági érdekek figyelembevételével — a bankmunkában fontos politikai kérdés. Az 1975. évi hitelpolitikai irányelvek végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt tegnap — Horváth Imre elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével — a gazdaságpolitikai munkabizottság. A hitelpolitikai irányelvek végrehajtásának megyei tapasztalatairól dr. Babics Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank megyei vezetője tájékoztatta a minkabizottság tagjait. Rámutatott arra, hogy az elmúlt évek során a megyében végrehajtott fejlesztések nagyban hozzájárultak a termékszerkezet korszerűsítéséhez. A beruházások, szinte kivétel nélkül, népgazdasági szempontból is fontos fejlesztésekhez kapcsolódnak. A hitellel is támogatott legfontosabb megyei beruházások az iparban, a konvertálható exportalap bővítését szolgálták. A mezőgazdaságban az állattartó telepek fejlesztése, a növénytermelés komplex gépesítése, valamint a keverék takarmánygyártás volt a legfontosabb fejlesztési célkitűzés. A kereskedelmi jellegű beruházásoknál elsősorban az ellátatlan területek bolthálózatának fejlesztését, a nagy alapterületű áruházak létesítését, illetve a hűtőkapacitás bővítését szorgalmazták. Szó esett a munkabizottsági ülésen arról, hogy néhány vállalatnál indokolatlanul nőttek a készletek. Ezt a jelenséget főként az anyagigényes termékeket gyártó gépipari vállalatoknál figyelhetjük meg. A jövőben is a hitelkérelmek elbírálásánál az a legfontosabb szempont, hogy azokat a beruházásokat támogatják, melyek a bővülő exportlehetőségeket szolgálják. Dr. Babics Zoltán elmondta: örvendetes jelenség, hogy a vállalatok döntéseik előtt már egyre többször keresik fel a bank szakembereit, kikérik véleményüket és konzultálnak beruházásaik előkészítéséről. Ez a kölcsönös törekvés, jelentősen segíti a népgazdasági érdekek érvényesülését. A munkabizottság, második napirendi pontként meghallgatta Kőrös László elvtársnak, a bizottság titkárának előterjesztését az 1976. évi legfonosabb gazdaságpolitikai feladatokról. Puskás Csaba Árvízvédelem és folyamszabályozás A megyei népi ellenőrzés vizsgálata Pénteken délelőtt tartotta meg ülését a Győr-Sopron megyei Népi ellenőrzési Bizottság. Megtárgyalta az árvízvédekezés rendelkezésére álló eszközök felhasználásának ellenőrzéséről készült jelentést. A vizsgálat célja volt annak megállapítása, hogy az árvízvédelemre és folyamszabályozásra a IV. ötéves tervben előirányzott pénzeszközök a ténylegesen felmerült igényeknek megfelelően kerültek-e felosztásra és felhasználásra. Érvényesült-e az észszerű takarékosság? A megvalósított létesítmények minősége megfelelően szolgálja-e az árvízvédelem biztonságát? Kielégítő-e az alapvető biztonsági és védelmi berendezések fejlesztése? A rendelkezésre álló építési és védekezési géppark kapacitása, műszaki állapota és kihasználtsága • hogyan biztosítja a hatékony árvízvédelmet és védekezést? Hazánk földrajzi helyzete és más hidrobiológiai adottságai megkövetelik, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos tennivalókat kiemelt fontosságú feladatként kezeljük. A népgazdaság szerkezetében végbement nagyarányú változások hatására a vízgazdálkodás szerepe nagymértékben megnövekedett. A vizek hasznosítása mellett a vízgazdálkodás alapvető fontosságú feladatai közé tartozik a vizek kárai elleni védekezés fejlesztése. Az állami feladatként jelentkező árvédekezést a területi vízügyi igazgatóságok, a tanácsok és a vízgazdálkodási társulások végzik. Az árvízkárok elleni védekezés kettős feladatot jelent: az árvizek és belvizek, valamint a kisebb vízfolyásokon fellépő nagyvizek kártételeinek megelőzése végett szükséges vízrendészeti munkák elvégzése, védőművek kiépítése felül.(Folytatása a 3. oldalon.) Tanácskozott a SZOT Elnöksége A SZOT Elnöksége hétfőn megtartotta a Magyar Szakszervezetek december 8-én kezdődő 23. kongresszusa előtti utolsó ülését, amelyen megjelent Karakas László munkaügyi miniszter és dr. Markó Imre igazságügyminisztériumi államtitkár is. Az elnökség HerczegKároly szóbeli kiegészítője után megvitatta és jóváhagyta a szakszervezeti jogsegélyszolgálat tapasztalatait összefoglaló jelentést, valamint a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékeléséről és elismerési rendszeréről készült előterjesztést. Megbeszélés a Parlamentben Hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az Országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fővárosi,s a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta, az Országgyűlés alelnöke — elsőként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a Parlament következő, téli ülésszakának előkészítéséről, s az abból adódó feladatokról. JÖVŐNK TARTALÉKAI A Lifordított tenyér tulajdonképen a reménytelenség »NUIU11WH jele. Meg a tehetetlenségé is, esetenként. Valami elfogyott, kifogyott — nincs Gyermekkorunkban,ha eldugtuk valahova a maradékot, az utolsó szem édességet, aztán kifordítottuk a tenyerünket, hangsúlyozására a nincsnek. Hogy a felnőttikor mennyit őriz meg a játékos kedvből? Keveset. Annyira keveset, hogy a kifordított tenyérnél való bizonygatását a nincsnek, a nem telik többnek égésen kommolyan gondoljuk. Gondolhatjuk-e? Feladhatjuk-e? Addig rendben, ha a nagy futam utáni fáradtságról van szó, s a pillanatnyi „pihegéstől” nem érezzük az újraindulás lehetőségét. „Nem megy” — játszani lehet a reménytelenséggel, akár kifordított tenyérrel is. De ér így, szabad-e? Erőtartalékok: eszközeinkben, földjeinkben, izmainkban, szívünkben és a fejünkben. Vannak. Lényegében ezeknek a felhozataláról van szó, erre lesz szükség a jövőben is. A gépek erőtartaléka, a velük való munkavégzés hatékonysága, az ember, a gondolkodó ember tevékenységének függvénye. A föld erőtartaléka, a meglévő jó átlagok jobbá javítása, a szakember, a gondolkodó ember által válik közkinccsé. Az állattenyésztési hozamok sokszorozása, a hozzáértő ember munkálkodásával lesz valóság. S íme, itt a lényeg, a mindennek, a mindent körülvevőnek a lényege, az emier. Menynyi bennünk még a nyugvó tartalék? S ilyenkor hajlamosak vagyok ,.játszani”, kifordítjuk a tenyerünket: nem megy több. Nem fog már a fej, ebben a korban; nehéz a kéz a ceruzához ebben a korban; nincs idő a könyvre ebben a korban ... Így a könnyebb. És sokszorosítjuk fejcsóválva a még mindig rossz statisztikát arról, hogy hánynak nincs meg a nyolc általánosa, a szakképzettsége, hányan nem olvasnak, és milyen kevesen olvasnak, s így tovább. Szebbnél szebb házakat emelni, arra van erőnk. Jogosítványt szerezni, sokszori nekirugaszkodással is, arra van erőnk és időnk, hétvégi telken bütykölni, arra van erőnk és időnk, csak arra ne lenne, hogy jobban értsük amivel dolgozunk, amiből élünk?! Nem hiszek a kifordított tenyérnek, annak, hogy természetes még mindig a sok szaktudás nélküli ember. Nem szabad hinni, hogy ez így jó, mert szellemi utántöltés nélkül nem fog menni az anyagi javak sokszorozása, a gazdasági erőnlét szinten tartása. Nagy általánosságban sem, és kicsiben sem. „Kicsiben”, például a szövetkezetekben. Igaz, ma már nem vitatkozik azon egyetlen téeszelnök sem, hogy szakmunkásokkal, szakképzett emberölőkel tud-e többet termelni, vagy anélkül is lehetséges. Mert végül is ezek a dolgok ma már egyértelműek. Csak éppen tenni kellene érte, vagy ellene. Például ezen a téren is el lehetne kezdeni az öntevékenységet a több tudásért, a nagyobb ismeretekért, házon, illetve szövetkezeten belüli tanfolyamok, szakmai előadások szervezésével. Olyannal, amire az adott körülmények között a leginkább szükség van. Melyik üzemágnál volt a legtöbb gond, melyik szakágazatot kívánják a jövőben erőteljesebben fejleszteni? Ilyenkor ugye számba veszik a lehetőségeket, megszámolják a forintokat. Az ember szaktudásáról esik a legkevesebb szó. Jól lehet sok még az olyan szorgalmas, lelkiismeretes és gyakorlati tapasztalatokkal felvértezett téesztag, akiket bármennyire is ajánlatos lenne, nem lehet beültetni az iskolapadba, már úgy, hogy végigjárja a szabvány ..létrát”. De akkor sincs kifordított tenyér! Mert nem igaz, hogy ezek az emberek nem vennének részt szívesen a téli hónapokban szakmai beszélgetéseken, kisebb-nagyobb fejtágítókon, a szövetkezeti szakemberek irányításával, hogy ismereteik megalapozottabbak legyenek, hogy jobban értsék az összefüggéseket, hogy világosabbá váljanak a tennivalók, a részfeladatok az összeredmények tükrében. „A szocialista nagyüzemek fő feladata a hozamok további erőteljes növelése’’ — olvashattuk a Központi Bizottság közleményében, amely a mezőgazdaság ötödik ötéves tervének feladatairól szólt. Résztennivalók az üzemek gondjai, kik, hogyan tudnak felzárkózni. Egy lecke megoldása viszont közös, illetve kivétel nélkül mindegyik gazdaságnak feladata: a feladat megoldásához értő ember kimunkálása. Erről megfeledkezni annyit jelent, mint nem érteni a tennivalók lényegét. IMinoe LiimJímis tenyér! Esetleg játszani ideig-óráig killt» mull (Iliim i€het. De nem érdemes, időveszteség. Felmérhetően nagy a tét. A jövő. G. Szabó Márk Színek és formák * Jövő tavaszra helyére kerül Győrött az Adyvárosban az utolsó épület is. Riportunk a 3. oldalon. (Matusz Károly felv.) Megkezdődött a KGST Közlekedési Állandó Bizottságának jubileumi ülése A KGST Közlekedési Állandó Bizottsága december 1—6. között Budapesten tartja 50. ülését. A jubileumi ülést —amelynek munkájában 9 tagország, valamint Jugoszlávia delegációja, a KGST titkárságának képviselője vesz részt — dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepélyesen nyitotta meg hétfőn a Gellért Szállóban. A bizottság érdemi munkája az első plenáris ülésen e napirend meghatározásával kezdődött, majd két jelentős összefüggő témával foglalkozott az ülés. Megvitatták a KGST tagállamok nemzetközi autópálya hálózatának kialakítására készített javaslatot, s a tagállamok nemzetközi főútvonalhálózatának komplex fejlesztésével és rekonstrukciójával kapcsolatos együttműködés teendőit.