Kisalföld, 1976. február (21. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1976. FEBRUÁR 1., VASÁRNAP ÁRA: 80 FILLÉR XXXII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Munkaerő Az V. ötéves terv Fedettuszoda-és szolgáltatás és a külkereskedelem huzavona (Cikkünk a 3. oldalon) (Cikkünk a 3. oldalon) (Cikkünk a 7. oldalon) KGST-tanácskozás Zárójegyzőkönyv aláírásá­val fejeződött be Prágában a KGST-tagországok tanács­kozása, amelynek munkájá­ban Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió küldöttsége vett részt. A ta­nácskozáson megvitatták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányának, a környezetvéde­lemre vonatkozó egyes téte­lei megvalósítására irányuló intézkedéseket. A Hazafias Népfront állásfoglalása Támogatjuk az angolai német elmaradottság f­elszámolását a tömegek életkörülményeinek megjavítását, kulturális fel­­emelkedését. E célok érdeké­ben mindent megtett, hogy valamennyi haladó politikai erő együttműködését megva­lósítsa. A nemzetközi impe­rializmus és angolai kiszol­gálói azonban — elvakultsá­­gukban — fegyverrel, inter­vencióval próbálják megsem­misíteni az ország haladó rendszerét, függetlenségét, a nép szabadságát. E fenyegető veszély ellen kényszerült fegyveres harcra Angola kor­mánya és népe. A magyar társadalom eddig is testvéri szolidaritással tá­mogatta az angolai nép har­cát a függetlenségért, a hala­dásért. Hasonló támogatás­ban részesíti a hősiesen har­coló népet és kormányát ma, s a jövőben is. Megelégedés­sel értesülünk arról, hogy az Angolai Népi Köztársaság eredményesen küzd az impe­rialista agresszorok és kiszol­gálóik kiűzéséért, az ország függetlenségéért, a békés al­kotómunka feltételeinek meg­teremtéséért. A világ haladó erőivel együtt mélységesen elítéljük az Angola elleni imperialista agressziót és követeljük an­nak azonnali beszüntetését. A független, szabad, haladó Angolai Népi Köztársaság győzelme és megerősödése alapvető érdeke minden sza­badság- és békeszerető em­bernek Afrikában és a világ más részein! A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság az angolai helyzettel kapcsolat­ban az alábbi állásfoglalást tette közzé: A magyar közvélemény fel­háborodással figyeli a nem­zetközi imperializmus és pre­toriai csatlósaik nyílt fegyve­res agresszióját az Angolai Népi Köztársaság és annak törvényes kormánya ellen. A fegyveres agresszió az Egye­sült Nemzetek Szervezete alapokmányának durva meg­sértése veszélyezteti az ango­lai nép szabadságát és fenye­geti Afrika független orszá­gainak biztonságát. A függetlenség kivívása óta eltelt rövid idő alatt az egész nép érdekeit képviselő és tá­mogatását élvező MPLA, va­lamint az ország törvényes kormánya jelentős társadalmi és gazdasági intézkedésekkel törekszik meggyorsítani az A Híd utcai rendelő Gond a zsúfoltság Orvosolták a fűtési panaszokat Mostegy négy évtizeddel ezelőtt épült Győrött a Híd utcai rendelőintézet, amely­nek forgalma akkor a mos­taninak csupán 30 százaléka volt. Ma 300 százalékos a rendelő kihasználtsága. A rossz idő beálltával sűrűsödtek a panaszok: „Hi­deg van, a betegellátás nem éppen egészséges körülmé­nyek között folyik.” Panasz­kodott az orvos, a beteg, az asszisztens. A rendelők fűté­séről, s a megoldásról kér­deztük dr. Fejes Istvánt, a megyei kórház igazgató-fő­orvosának általános helyet­tesét, aki jelenleg a megyei rendelőintézet teendőit látja el.— A rendelési időben mertük az intézet szobáinak hőmérsékletét. Valóban hi­degek voltak, de csak átme­netileg, mert villannyal, gáz­zal is fűtöttünk. A rendelő kazánjai elavultak, kiöreged­tek, de az útburkolat alatt van már a távfűtésvezeték, csak­ az épületre kellene rá­kötni. Ilyen körülmények között természetes, hogy nem cseréltünk kazánt, és nem is javíttattunk. Tudo­másom szerint a műszaki főis­kola távhőellátásával is gondok voltak, a Győri Hő­­szolgáltató Vállalat már nem bína el a rendelő fűtését is. — Milyen lehetőségeik vannak­: — A városi tanács terv­osztályát kértük, hogy mi­előbb oldják meg a rendelő távfűtését, februárban tár­gya­unik a gazdasági és egyéb feltételekről. A jövő télre nem lesznek fűtési gondja­ink. Legalábbis reméljük. ♦ ♦ ♦ A Híd utcai rendelőben a fűtéshez hasonlóan nagy gond a zsúfoltság. A nap minden órájában hosszú so­rokban várakoznak a bete­gek, s az is előfordul, hogy a szemészeten egy napig is hiába várakoznak. A vidék­ről beutazók, s a dolgavége­­zetlenül távozók méltán vannak felháborodva.­­ A szemészeten két szak­orvos rendel — folytatja dr. Fejes István —, de legalább háromra lenne szükség. A legzsúfoltabb rendelők egyi­ke ez, de hasonló az orto­pédia is. Ott ráadásul cse­csem nőkkel várakoznak a kis­mamák. A rendelőintézetben vá­rópárok dolgoznak. A kórházak szakorvosai végzik a járóbeteg-ellátást a ren­delőben. — A csökkent látók száma évről évre növekszik. Orvosi szempontból mi lehet a se­gítés módja? — Szükség lenne a szűrő­­vizsgálat bevezetésére. A gyermekeknél végzett opti­kai szűrővizsgálattal a rej­tett kancsalságot idejében fel lehet ismerni és gyógyí­tani. Ezzel a csökkentlátók, vagy esetleg vakok száma lenne alacsonyabb. De a fa­lakat nem tudjuk széttolni. A megye V. ötéves tervében szerepel az új kórház és mellette az új rendelőintézet felép­ítése. Sokat várunk az új létesítménytől. A Híd ut­cai rendelőt pedig a moz­gássérültek utókezelésére alakítanánk át. Itt fekvőbe­teg-ellátás lenne, amely azért is indokolt és jó megoldás, mert a szomszédban van a termálfürdő. Dr Szamosi János reuma­­szakm­­ost ez utóbbi lehető­­ség anről kérdeztük. — 1905-ben nyílt meg a termálfürdő és 1972-ben a kád- és súlyfürdő. A jódos termálvíz gyógyászati hasz­nosítása orvosi szempontból rendkívül jelentős. Az ásvá­nyi sókban gazdag, magas hőmérsékletű víz nőgyógyá­szati kezelésre, a reumás be­tegellátásra kiválóan alkal­mas. Újabban pedig szén­­savgáz-fürdőt alkalmazunk a szív- és érrendszeri betegsé­gek gyógyítására. Hasonló gyógymódot alkalmaznak a füredi szívszanatóriumban is. — Milyen eredményekről tud számot adni? — A mozgásszervi sérül­tek gyógyításában jó ered­ményeket értünk el, havon­ta 4—5000 beteget kezelünk. Különösen népszerű a víz alatti sugárkezelés, mert kel­lemes és fájdalommentes. A gépkocsik számának növeke­dése, az üzemek, gyárak és háztartások fokozódó gépesí­tése sajnos növeli a balese­tek számát, így az utógon­dozásra nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Ezért fo­gad­­uk örömmel a Híd utcai rendelőhöz fűződő terveket.. Az átlagéletkor növekedésé­vel és az öreg korral járó fokozódó panaszok kezelése így megoldható lenne — mondta befejezésül dr. Sza­mosi János. Oláh Vera Eljutni az emberekhez Szándékom ellenére félrevezettem — fakadt ki a gyári vezető. — Azt mondtam, megtárgyaltuk az üzem ter­veit a dolgozókkal. Ezt mondtam, mert így szoktuk meg. Ez nem igaz. Nem tárgyaltunk meg semmit, egysze­rűen ismertettük, mit akarunk: ennyivel növelni a terme­lést, a termelékenységet! Olyan volt a termelési konferen­ciánk, amilyen , gondolom, a legtöbb üzemben. Az em­berek végighallgatták, nem volt kérdésük, azt mondtuk erre: egyetértőleg hallgatnak. Utólag döbbentem rá, hogy elhi­báztuk a dolgot. A munkásokkal csupán a rideg számokat közöltük. Nyolcszázalékos termelésnövelés: mit mond­ ez az egyes embereknek? Annak a naphosszat a szalag mellett álló munkásnak, aki ezerszer és ezerszer végzi ugyanazt a mozdulatot? Ő a maga dolgát ismeri, és mi nem arról be­széltünk vele, mihez szólt volna hozzá? Az üzemvezető szenvedélyesen beszélt, és önmarcangoló indulattal. Sok álmatlan éjszakájába kerülhetett, míg ön­magának is beismerte, a papírforma szerint dolgozik. Ahogy megszokta. Ettől a felismeréstől már csupán egy lépés el­jutni addig, hogy az üzemi demokráciát ne csupán formai­lag gyakorolják, hanem élni is tudjanak vele. Hogy mondta a példabeli üzemvezető? Mihez szóltak volna hozzá a dolgozók?! A megye céljai az országos terve­ket követték, a gyárak az iparághoz és a megye elhatáro­zásához igazodtak. A népgazdasági termelői láncolatban, a most folyó termelési tanácskozásokon juthatunk el a leg­fontosabb láncszemig, a munkásokig. A közös célokat el le­het fogadtatni általánosságokban is. Hogy mindenben az ésszerűséget kell követnünk, keresnünk a tartalékokat, erő­ben, időben. Az emberek tudatos részvételére azonban csakis akkor lehet számítani, ha személyesen bevonjuk őket. Kevés, ha azt tudják, mit akar elérni az üzem. Azt is világosan látniuk kell, mit várnak tőlük, mit adhatnak ők a közös erőfeszíté­sekhez. Ha így beszélünk a feladatokról, lesz gondolata hozzá a munkásoknak! Mindjárt kiderül, hogy a munkás ké­pes a saját dolgát jobban szervezni, mint eddig. És hogy igényeli hozzá a mások jobb hozzáállását is. Kitudódik, hogy a saját munkájából kiindulva, tud ötletekért adni a kö­zös feladatokhoz. A készen tálalt, az egész vállalatra szabott feladatokkal, számokkal nem tud mit kezdeni a munkás. Ezt közölni az egyszerűbb. De vajmi kevés haszna lehet. A megtárgyalás­ból egyszerű tényközlés lesz, elmarad a munkások cselekvő bekapcsolódása a közös feladatokba. M­egéri időt, fáradságot áldozni rá, hogy kimunkálják a vállalatok, melyik üzemnek, munkacsoportnak mi lesz a dolga, személyre szólóan közöljék az embe­rekkel az­ elvárásokat. Az ésszerűség is azt diktálja, hogy téglánként épüljön fel a „ház". Amelyik üzemben ezt teszik, abban a munkások úgy dolgoznak, mintha nem is a válla­latukét, hanem saját tervüket valósítanák meg. Ferenczi Ménfőcsarnok Győr kertvárosa. Külsőre még nagyobb köz­séget formáznak a házak, a földek. A múltat nem lehet egyik napról a másikra kinőni. A téesz is a régi maradt, de a fel­adata megváltozott. Kertek a város szélén Vajon mennyire lehet a kertváros a város kertje? Mit tesz a téesz a város ellátásá­nak javításáért? — érdeklőd­tünk Kelemen Vincétől, a Győr-ménfőcsanaki Egyesült Termelőszövetkezet elnöké- t től. — Tavaly mintegy száz vagon zöldséget termeltünk — mondja. — Többek között 10 vagon spenótot, 30 vagon paradicsomot, 11 vagon pap­rikát, 27 vagon káposztát és 70 ezer fej salátát, hogy csak a nagyobb mennyiségeket említsem. Ebből bőven ju­tott a városlakók asztalára is. A gazdaságnak nincs kü­lönálló zöldségesboltja. A győri Új Kalász Termelőszö­vetkezet üzlethálózatának ellátását segíti. Ezenkívül szállítanak a MÉK-boltokbe, valamint a helyi ABC-áru­­házba is. A szántóföldön megtermelt zöldség­­mennyiségét éppen a város igényeinek növekedé­se miatt fel akarjuk emelni kétszáz vagonnyira — mond­ta Kelemen Vince. — Papri­katermelésünket például a duplájára növeljük. Tudjuk, hogy kellenének primőrzöld­ségek is, de mivel ésszerű, gazdaságos termésszerkezet kialakítása a célunk, ebbe nem vágunk bele. Mire ugyanis nálunk melegházak­ban megtermelnénk a primő­röket, addigra a kedvezőbb éghajlatú déli­­megyékben már a szántóföldről is tud­nak szállítani. A termelőszövetkezet a kű­­tőházzal kötött szerződés ér­telmében jelentős mennyisé­gű étkezési zöldborsót is tel­ Politikai műveltségüket gyarapítják Megyénkben ezekben a he­tekben mintegy 1500-an ad­nak számot a Marxista—Le­­nin sta Esti Egyetem külön­böző tagozatain a szeptem­ber óta tanultakból. Pénte­ken a magyar munkásmoz­galom történetéből a szako­sítón vizsgázókhoz látogat­tunk el. Felvételünkön a kiválóan vizsgázók átveszik a bizonyít­ványt dr. Bacsó Andrástól. Balról jobbra: Pintér József, Nagy Erzsébet és Radics Ru­dolf. (Riportunk az 5. oldalon.) (f­olytatás­ -)

Next