Kisalföld, 1976. április (21. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

Kapuváron lesz a megyei központi ünnepség Április 4-re készülünk Április negyedike hazánk legnagyobb nemzeti ün­nepe. Harmincegy évvel ezelőtt ezen a napon a fel­szabadító szovjet hadsereg kiűzte az utolsó fasisztát is hazánk területéről. Népünk szabad lett Megyénkben az idén a központi ünnepség Kapuváron s. művelődési házban lesz este hat órakor. Lombos Fe­­r­jk­, a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke mond ünne­pi beszédet, majd a Magyar­ Vagon és Gépgyár Rába táncegyüttese ad műsort. Győrött április 2-án délelőtt 11 órakor az újvárosi és a szabadhegyi temetőben lesznek koszorúzási ünnepsé­gek. Délután 14.45 órakor pedig a Szabadság téren, az új Felszabadulási emlékművön a megye párt- és álla­mi vezetői, Győr lakói helyezik el a kegyelet koszorúit. Április 3-án a Rába Művelődési Házban rendezendő ünnepségen Horváth László, az MSZMP Győr városi Bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Tavaszi munkák (Folytatás az 1. oldalról) Az idei esztendő gazdaság­politikai feladatait meghatá­rozzák az V. ötéves terv irányelvei. A mezőgazdasági termelést úgy alakítják az üzemek, hogy az idén 4—3 százalékos növekedést érje­nek el, az átlagterméseit emelésével és a költségek csökkentésével. Búzából jó a hektáronkénti 39—49 mázsás termés, cukorrépából a 380— 400 mázsa, lucernából 58—57 mázsa, gyepnél pedig a 25— 26 mázsás hektáronkénti ho­zam. A többi között a műtrá­gya és a növényvédőszerek gazdaságos felhasználására kell ügyelni, és minden üzem végeztessen talajvizsgálatot. Kiemelt feladat már az idén is a tehénállomány és a ko­calétszám növelése, valamint a hozamra szaporulati mu­tatók, a tejtermelés javítása. A nagyüzemi állattenyész­tés mellett segíteni kell a kistermelésű­ takarmányjutta­tással, az értékesítés meg­szervezésével. A tervek megvalósulásáért az eddiginél nagyobb törődést érdemelnek a szocialista bri­gádok, munkaversenyek, s minden olyan kezdeményezés, amely segíti a termelés szer­vezettségét és gazdaságossá­gát. Alapfi Géza megyei főagro­­nómus a tavaszi munkájáról tájékoztatta a résztvevőket Jó alapokkal indultak az­­ ötéves terv első évében a szö­vetkezetek, az ősszel rendbe tett határon kezdődött a ta­vaszi vetés. Tíz-tizennégy nap késést okozott a szeszélyes időjárás, jó munkaszervezés­sel pótolható a késés okozta kár. A tavaszi árpa,­borsó, nagy része a földbe került, megkezdték a megyében a cukorrépa vetését is. Örven­detes, hogy nőtt a szója és cikóriatermelés iránti kedv, szóját az idén a tavalyi ve­tésterület kétszeresén, 1800 hektáron termelnek a szövet­kezetek, a cikória vetésterü­lete pedig több, mint 1000 hektár lesz. Both Ernő, a megyei tanács osztályvezető helyettese a tervek alaposságára hívta fel a figyelmet, valamint hang­súlyozta a feltételek megte­remtését ahhoz, hogy a szarvasmarha- és sertéságazat gazdaságos legyen.­­ Az V.­ ötéves tervre való elkészülés első része volt a feladatok meghatározása, kö­vetkezik azok továbbadása és végrehajtása. Az utóbbin van a hangsúly — mondotta Kő­rös László, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyet­tese. Az eddiginél színvonala­sabb gazdálkodás új stílust kíván az Irányításban. Felhívta a figyelmet olyan tartami meghatározások he­lyesbítésére is, mint például az elvi és operatív munka, ami főleg a tanácsoknál hasz­nálatos. E két fogalom kiegé­szíti egymást, nem állítható szembe. Kőrös elvtárs szólt a tudományos eredmények gya­korlati alkalmazásáról, vala­mint a cukorrépatermelés idei nagy feladatairól. A sopronhorpácsi­ intézet szak­emberei, a megyei pártbizott­ság megbízásából vállalták a cukorrépát termelő szövetke­zetek segítését, így már az előkészületi munkákat, a ve­tést is ellenőrzik, figyelem­mel kísérik. G. Szabó ■ Vetnek a téti termelőszövetkezésben. Az idén 100 hektá­ron kerül földbe a cukorrépa magja. M. K. felvétele Szigorúan ellenőrzik A jövőben szigorúan meg­követelik a termőföldek ren­deltetésszerű hasznosítását — amint arról az MTI munka­társát tájékoztatták a MÉM Országos Földügyi és Térké­pészeti Hivatalában — össze­függésben azzal, hogy a ta­pasztalatok szerint az utóbbi években meglehetősen sok termőföld megműveletlenül, parlagon maradt. Ezeknek a földeknek egy része a nagy­üzemek kezelésében, más ré­sze az állampolgárok tulaj­donában és használatában van.­­ A jövőben nem lehet le­mondani azoknak a földek­nek a hasznosításáról sem, amelyek kedvezőtlen termé­szeti, üzemi vagy közgazda­­sági adottságok miatt marad­tak eddig műveletlenül. Egye­bek között az arra illetékes szakigazgatási szervek és a földhivatalok együttesen tesz­nek majd megfelelő intézke­déseket annak érdekében, hogy a földhasználók ezeken a területeken az adottságok­hoz legjobban igazodó műve­lési ág megválasztásával, a terület megfelelő rendezésé­vel teremtsék meg a gazda­ságos hasznosítás feltételeit. Az arra illetékes szervek a jövőben gondos határszemlé­ket tartanak majd és követ­kezetesen alkalmazzák a jog­szabályokban előírt szankció­kat. 1976. április 1., csütörtök KISZ-pályázatok A KISZ Központi Bizott­sága tavaly először hirdetett ifjúságmozgalmi pályázatot, hogy segítségével feltárja a mozgalmi munka eredmé­nyeit, összegezze a minden­napok tapasztalatait. A pá­lyázat sikerét mutatja, hogy a Zsűri 175 pályamű közül választhatta ki a legjobbnak ítélt 30-at, amelyeknek alko­tói szerdán vehették át ju­talmukat, a KISZ Komócsin Zoltán Központi Iskoláján megtartott ünnepségen. A KISZ KB 1976—77-re „Együtt — egymásért” cím­mel hirdeti meg a pályáza­tot. Arról várnak beszámoló­kat, riportokat, tanulmányo­kat, hogy a fiatalok közössé­gei mit tesznek társadalmi céljaink megvalósításáért. A pályázat részletes feltételeit hamarosan közzé teszik az alapszervezeti tájékoztató­ban és az ifjúsági lapokban. Életelemükké vált a politika Pártiskolai hallgatók között Sopronban Az életük valahol a felszabadulás táján kezdődött. Egyikük idősebb, a másikuk fiatalabb egy-két évvel 31-nél. Abban azonban valamennyien azonosak, hogy testestül-lelkestül el­jegyezték magukat a mi világunkkal és eszméivel. Persze, ez nem ment akadálytalanul mindegyiküknél. Volt, akinek párt­­titkárként tevékenykedett az apja. Neki nyilván könnyebb út­ja volt. S olyan is akad köztük, aki otthon nem kis anyagi hátrányokat vállalva állt ki világnézeti meggyőződéséért. Ez a magatartás azonban náluk már természetes. Minden szép eszméjük, hitük, ideáljuk a mi valóságunkból táplálkozik. Az autószerelő Király Lajos 27 éves fia­talember 21 éves korában lett párttag. Az apja párttit­kár volt Csepregen, ő a fiá­ból kommunistát nevelt. A fiú Szakonyba nősült, s az ottani Lenin Termelőszövet­kezet tagja. A szövetkezet pártalapszervezetének veze­tőségébe is beválasztották. — Itt, a pártiskolán eleinte visszahúzódó voltam, mert nem valami jó a kifejező­­készségem — említi meg. — A többiek azonban hozzáse­gítettek, hogy megszabadul­jak ettől a gátlástól. Tudom, hogy ez lehetetlen, de legszí­vesebben minden párttagnak azt ajánlanám, hogy végezze el ezt a pártiskolát. Egyéb­ként eddig minden vizsgám ötösre sikerült. Az iskolai pártalapszerve­­zet vezetősége olyan megbí­­zatásokat adott Király Lajos­nak, amelyek teljesítése elő­segíti előadói készségének fejlesztését. Március 15-én ő tartotta az ünnepi beszédet, amelyre saját erejéből készült fel. Lenin születésnapja al­kalmából ünnepséget tarta­nak a szakonyi Lenin Tsz­­ben. A szervezés és előkészí­tés — egy másik hallgatóval közösen — Király Lajos dol­ga. S az ünnepi beszédet is ő tartja. Az üzemmérnök Harminckét éves, 25 éves kora óta párttag. Két éve került a tanácsi építőipari vállalathoz, tavaly alapszer­vezeti párttitkárrá választot­ták. A pártiskolai tanulmá­nyok a lehető legjobbkor jöttek Berecz Istvánnak: — Műszaki főiskolát vé­­geztem, a vállalatnál gépé­szeti vezető vagyok. Amikor párttitkárrá választottak, megértettem, hogy több, ala­posabb politikai ismeretre és felkészültségre van szüksé­gem. Itt, az iskolán kitágult körülöttem a világ. Az elmé­leti tételek a maguk tartalmi gazdagságában kezdtek kibon­takozni előttem. Kezdtem a sorok „mögé” látni. Az az­­előtt egyszerűnek látszó meg­állapítások mélyebb értelme, szépsége tanáraink magyará­zatának eredményeként vált egyre inkább a magunkévá. Az iskolai pártalapszerve­­zet vezetőségi tagjává vá­lasztották. Aktív, törekvő, másokat segítő ember. A ta­nulásban is példamutató, ed­dig még mindenből jelesre vizsgázott Nem kis része van abban, hogy pezsgő viták jel­lemzik a tanultak feldolgo­zását. Az esztergályos Szabó Lajos a töltéstavas Aranykalász Tsz alkalmazott­ja. Tagja a Győr járási Párt­­bizottságnak. Huszonkilenc éves, 22 éves kora óta tagja a pártnak. Korábban hét éven át KISZ-titkár volt, s most, a­ogy visszagondol, úgy érzi, sok mindent jobban tudott volna csinálni, ha a mai el­méleti felkészültséggel ren­delkezik A fiatal esztergá­lyosnak a politikai gazdaság­tan a kedvenc tárgya. — A tanulás, az önképzés alapvető kötelessége minden kommunistának — vallja. — Olyan nagy segítséget kapunk a tanárainktól és olyan köz­vetlen velük a kapcsolatunk, hogy csak megköszönni tud­juk nekik a támogatást. So­kat gazdagodtunk marxista ismeretekben. Kijárunk az üzemekbe is, ott pedig a gya­korlati problémák­ megoldá­sához szerzünk jó tapasztala­tokat. A szemléletünk erősen megváltozott. Tudjuk, hogy a népgazdasági érdekek érvé­nyesítése mennyire fontos egy-egy adott helyen. Az­előtt bizony nem mindig vet­­tük ezt figyelembe. A rendőrtiszt 1967-ben birkózó világbaj­nokságot nyert Bukarestban. Most 33 éves, és tíz év óta párttag A pártiskolán alap­szervezeti párttitkárrá vá­lasztották a hallgatók. Pete Imre tanszékvezető így jel­lemzi Sillai László rendőr­­tisztet: — Alapvetően közösségi ember. Valószínűleg még a sportból hozta ezt magával. Az iskolán valahogy kivált a többiek közül, és hónapról hónapra bizonyította, hogy nem véletlenül választották párttitkárrá éppen őt. Renge­teget kezdeményez, tele várt ötletekkel, s a megvalósítás­ban maga mellé tudja állítani a többieket. Eddig minden vizsgája ötös. Sillai László párttitkárként már tudatosan a gyakorlati munkára igyekszik felkészí­teni társait, hiszen lassan le­telik az egy esztendő. Olyan feladatokat határoznak meg egymás számára, ami mintegy főpróbának számít a majda­ni rendezvények, akciók meg­szervezéséhez. A volt birkó­zó világbajnok szívét, lelkét beleadja abba, hogy a 24 ta­gú kollektíva olyan gazdag útravalóval indulhasson majd haza az iskoláról, ami egész életére elkíséri. Képmagnó, feleltető gép, működő modellek Felavatták a győri ATI-iskolát Kevesen tudják, hogy az­ ország legnagyobb oktatási intézménye — természetesen a maga megyei iskolahálóza­tával együtt — a KPM Au­tóközlekedési Tanintézet. Az évente több tízmillió forin­tos haszonnal dolgozó intéz­mény a fővárosi, majd a pé­csi iskolák korszerűsítése után a győri iskola felépíté­sére teremtett anyagi alapot Ez határidőre, a tervezettnél alig valamivel magasabb költségen (összesen 24 millió forintért) elkészült, s tegnap ünnepélyesen átadták rendel­tetésének. Moharos Kálmán, az ATI igazgatója köszöntötte a ven­dégeket, a tervező UVATERV, a beruházó Győr-Sopron megyei Beruházási Vállalat és a kivitelező Győr megyei Állami Építőipari Vállalat képviselőit, a társintézmé­nyek vezetőit, valamint a me­gye és a város párt-, állami vezetőit, élükön Port Árpá­dot, az MSZMP Győr-Sop­­ron megyei Bizottságának tit­kárát és Zámbó Józsefet, a győri városi tanács elnökét. Kiss Dezső közlekedési- és postaügyi miniszterhelyettes mondott avatóbeszédet, amelyben az ország vérke­ringéséből jelentős szerepet vállaló közúti közlekedésről szólt. Elmondta azt is, hogy a közlekedési ágazat egyik fon­tos intézménye a tanintézet, amely fennállása óta félmil­lió gépjárművezetőt képezett, két és fél milliót vizsgázta­tott. A miniszterhelyettes a következőket hangsúlyozta: — A tanintézetnek nemcsak a népjárművezetők képzése a feladata, hanem az is, hogy tanulóit a kulturált közleke­désre nevelje. Az oktatás né­hány hetéből dől el, hogy mi­lyen ember ül majd a volán mögé. A házigazdák nevében Óbinger József, a győri ATI- iskola igazgatója vette át a­­ létesítményt, és ígéretet tett arra munkatársai nevében, hogy a korszerű körülmé­nyek között az eddiginél is magasabb színvonalon oktat­ják a gépjárművezetést. A korszerű oktatásnak va­lóban minden feltétele adott az ország jelenleg legkorsze­rűbb ATI-intézetében. A ven­dégek meggyőződhettek erről az egyik oktatóteremben, ahol Keller István mérnök­tanár mutatta be a feleltető berendezést, a dia- és moz­­góképvetítést, a képmagnó alkalmazását, az audiovizuá­lis oktatás valamennyi eszkö­zét. Láthatták a vendégek az egyéni konzultációra alkal­mas helyiség modern beren­dezéseit, a műszaki ismere­tek oktatásához jó segítséget nyújtó mozgatható autófő­­darab-modelleket, a vezetési technikát szolgáló, működ­tethető „lemeztelenített” au­tószerkezeteket, a diagnosz­tikai műhelyt. Hét tanterem, ízléses ki­szolgáló, szociális helyiségek vannak az épületben, amely csaknem 80 főhivatású okta­tónak, dolgozónak, és egy­­egy kurzusban maximálisan 480 gépjárművezető-jelöltnek ad otthont. Az oktatás két műszakos, vagyis reggel nyolctól egy óráig, illetve délután háromtól este nyol­cig tart. A délelőtti oktatá­sok létszáma érthetően nincs kitöltve, délután viszont tel­jes üzemmel folyik a hat csoport oktatása a jól felké­szített fő- és mellékállású oktatók irányításával, illetve a gyakorlati vezetés a győri iskola 46 gépjárművén, a Cs. A. Az új nemzedék Az újságíró csak örülni tud ilyen fiatalemberek lát­tán. Ők az új generáció leg­jobbjai, akik tudatosan vál­lalják és vallják magukénak a kort, amelyben születtek, amelyben egyéniségük kibon­takozott. Nagyon tisztán lát­ják a fejlődés ellentmondá­sait, és nem idealizálják az állapotokat. Tudatosan ké­szülnek az életre, s a poli­tikai munkára, amely élet­elemükké vált. (m a­ss) ABC-áruház és söröző Győr-Szentiván élelmisze­rekkel való ellátottsága az utóbbi években nem volt megfelelő. A győr-szentiváni Áfész egyesült a győri Áfész­­szel, ezért Győr új peremke­rületének ellátását már a győriek oldják meg. A győri Áfész augusztus 20-ra , két, egyenként 400 négyzetméter alapterületű A­BC-áruházat épít Győr-Szentivánon. Győr­­révfaluban pedig a Patyolat Vállalat volt üzletében sörö­zőt létesít, ahol szlovákiai csapolt és palackozott sörö­ket árusítanak majd. ---------EURUPOIG — 3

Next