Kisalföld, 1976. október (21. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
Venceremos! Szolidaritási nagygyűlés Szolidaritást vállalunk a chilei néppel de gondolat .Jegyében tegnap délután a gyori Szeszipari Vállalat KISZ-szervezete szolidaritási nagygyűlést rendezett a gyár kultúrtermében. A megjelenteket Kovács Imre, KISZ-vezetőségi tag köszöntötte, majd Sulyok Ernő, a vállalat pártvezetőségének tagja mondott beszédet. Vázolta a Népi Egység törvényes kormányát megdöntő fasizmus, a fasiszta erőszak embertelenségeit, terrorját. Hangsúlyozta, hogy a világ haladó erői jelenleg és a jövőben is következetesen segítik a chilei hazafiak és haladó erők harcát, céljaik megvalósítását. Utalt arra, hogy megyénk lakossága, a győri Szeszipari Vállalat dolgozó kollektívája, a világ haladó erőivel együtt szolidáris a demokratikus és szabad Chiléért küzdők ügyével! Az ünnepi beszéd után a vállalati KISZ-szervezet tagjai irodalmi műsort adtak elő. A szolidaritási nagygyűlés a Venceremos közös eléneklésével zárult. 1976. október 1., péntek" Frissíteni a hálózatot Beszélgetés Várvölgyi Gyulával, a MNEB elnökével Megyénkben az év elején vette kezdetét, s év végén fejeződik be a népi ellenőrök felülvizsgálata, az újak bevonása. Várvölgyi Gyulával, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével erről a munkáról beszélgettünk. — A felülvizsgálat kezdetekor az ezret meghaladta megyénkben a népi ellenőrök száma — mondotta. — Egy-egy speciális feladatnál eseti népi ellenőrt is bevonunk a munkába. Az évek során ellenőreink közül többen nyugdíjba mentek vagy megfáradtak a munkában, s rájuk már nem számíthatunk. A meglevő törzsgárda mellé az újak bevonása érdekében felkerestük a vállalatokat, intézményeket, s kértük a párt- és a gazdasági vezetőket, javasoljanak, adjanak véleményt. — Ki lehet népi ellenőr? — Fontos, hogy az illető a szakterületének elismert, jó szakembere legyen, politikai felkészültsége, emberi magatartása alkalmassá tegye a kapott feladat ellátására. A népi ellenőri munka pártmunka. Annak tekintjük valamennyien, s ez így is van a gyakorlatban. Politikai munkát végzünk, sok szakmai vonatkozással. Ezért szükséges, hogy ellenőreink minden kívánalomnak megfeleljenek. — Minden esetben jó volt a kiválasztás? — Eddig még egyetlen népi ellenőrünkkel sem volt erkölcsi vagy magatartásbeli gond. Ezek a leglényegesebbek, hiszen így biztosított az erkölcsi alap is a munkához. Most, a felülvizsgálatok során a már meglevő népi ellenőreink munkahelyi vezetőit is megkerestük, örömmel tapasztaltuk, hogy becsülettel dolgoznak, köztiszteletnek örvendenek, jó véleményeket kaptunk. Maradtak továbbra is hálózatunkban. — Mennyi új népi ellenőrt sikerült eddig nyilvántartásba venni? — Kétszáztíznél tartunk, de mint mondottam, még nem fejeződött be a hálózat megerősítése. Még legalább enyire számítunk. — Milyen szakmai szempontok vezették a megyei bizottságot a kiválasztásnál? — Igyekeztünk minden területről bevonni új ellenőröket. Például: a számviteli gárdánkat 24 új ellenőrrel erősítettük, a beruházási területről újabb 4 ellenőrt vettünk nyilvántartásba, 8 jogásszal gyarapodtunk, 74 közép- és felsőszintű, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakmai vezetőt sikerült bevonni munkánkba. Harminchat fizikai állományú dolgozó csatlakozott hozzánk. — A fiatalításban adott-e segítséget a KISZ? — Jelenleg 66 új, KISZ- korosztályú népi ellenőrt vettünk nyilvántartásba a megyei KISZ-bizottság segítségével. Nagy szükségünk van a fiatalokra, hiszen belőlük lesz pár év múlva — a szükséges népi ellenőri gyakorlat megszerzésével — a jelenlegi idősebb korosztály utánpótlása. Táplánypusztán előadást tartottam KISZ-vezetőknek a népi ellenőrzési munka jelentőségéről, feladatainkról, s örömmel tapasztaltam, hogy érdeklődéssel kísérik tevékenységünket, s részt vállalnak munkánkból. — Az ellenőrzések, vizsgálatok, a negatív tapasztalatok mennyire befolyásolják idők múltával az ellenőrök személyiségét? Nincs olyan veszély, hogy a népi ellenőrből állandóan figyelő, mindenben hibát kereső, szüntelen „résen” álló ember lesz? — Tudni kell azt, hogy a mi munkánknak csak egy része az ilyen vagy olyan hibát feltáró, visszaéléseket vagy törvénytelenségeket leleplező tevékenység.Nemcsak ilyen témákkal foglalkozunk, bár ez is a közösségért végzett segítő szándékú munka. A népi ellenőr sok tapasztalatot gyűjt, jót is, rosszat is. A felderített hiba megkönynyíti a legközelebbi vizsgálatnál a munkáját, a jó tapasztalat pedig kamatozik a munkahelyén. Például egy új módszer bevezetése, egy munkafolyamat egyszerűsítése vagy egy — éppen a vizsgálatnál tapasztalt — hibaforrás megszüntetése az ellenőr saját munkahelyén is sokat segíthet. Tudunk számos olyan esetről, amikor az ellenőr „hazavitte” a jó gyakorlatot. Megköszönték neki. Ami pedig az állandó „résem állást” illeti — erről szó sincs. Ott kell résen állni, ahonnan valami veszély, megtévesztés vagy kendőzés várható. Ott áll is az ellenőr. De másutt nem. S az előbbi a ritkább, a nem jellemző. Somogyi Márta Széles határ, megnőtt tábla Mikor jövedelmező a kukorica ? Üzemi kísérletek és iparszerű termelés Töltéstaván Ha valaki a töltéstavai Aranykalász Tsz gazdálkodását méltatja, nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy miképp termesztik a kukoricát a gazdaságban. Tengernyi tengeri hajladozik tavasztól őszig a terjedelmes táblákon, az enyhe dombhajlatokban. A szövetkezet három éve tagja az IKR-nek, két egységben, 1600 hektáron terem a kukorica. A töltéstavas termesztésről érdemes szólni azért is, mert a téesz vezetősége évek óta szoros kapcsolatot tart fenn a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézettel. A kutatók és a rendszergazda számos üzemi kísérletet végzett már Töltéstaván. A kukoricáról most mégsem csupán a töltéstavai látogatás és az ott rendezett ankét ürügyén szólunk, hanem azért, mert kezdődik a kukoricabetakarítási idény, továbbá az idei kedvezőtlen időjárás e fontos takarmánynövény hozamaira irányította a figyelmet. A napokban rendezett kukoricatermesztési ankét — ahol kutatók és termelők egyaránt megjelentek — figyelmet érdemel még azért is, mert megyénkben az állattenyésztés abrakszükségleteinek hatvanöt százaléka a kukorica hozamaitól függ. A szántóterület huszonöt százalékán, 57 ezer hektárnál nagyobb területen növekszik e növény. Tavaly már tizenhat megyei szövetkezet iparszerűen termesztette, gondozta és takarította be a termést. Az új fajták meghonosodása, az agrotechnika rohamos fejlődése tette lehetővé például azt is, hogy a harmadik ötéves tervidőszakhoz képest 1975-ig 11,3 százalékkal növekedett meg a kukorica termőterülete a megyében. Ezek után szükségszerű a kérdés: milyen tapasztalatokat szereztek a kutatók, nemesítők az üzemi kísérletek során, továbbá a nemesítők milyen szerepet szánnak az általuk nemesített fajtáknak a köztermeszítésben? Mikor jövedelmező a kukorica? A töltéstavas tanácskozáson az egyik legilletékesebb szakember jogán dr. Pintér Lajos, a szegedi kutatóintézet tudományos munkatársa válaszolt a kérdésekre. A szegedi intézet munkatársai ugyanis 27 hibridet próbáltak ki üzemekben, közülük 12 szaporításra engedélyezett. A tanácskozás egyik lényeges megállapítása az volt, hogy a kutatók és termesztők szándékai azonosak, mert mindenkor az szab mértéket munkájuknak, hogy egy hektárról minél több terméket nyerjenek. E feladat megvalósítása céljából a növény számos agrokémiai feltételét meg kell vizsgálni. Nem kerülheti mel a figyelmet például a kukorica tenyészideje, a termőtájék hőellátottsága. A kutatók olyan tenyészidejű fajták meghonosítására törekednek, amelyek minden évben biztonságosan beérnek, szárszilárdságuk megfelelő. A termesztők gyakran szóvá teszik, hogy sok a köztermesztésben lévő hibrid, kevés azonban a megfelelő minőségű fajta. A növények évek során genetikailag változnak, ezért sem a sok, sem az egyetlen hibrid vetése nem ajánlatos. Egy gazdaságban akkor cselekszenek helyesen, ha legalább három fajtát vetnek. A tenyészterület tőszáma sem a korai vagy késői érésidőtől függ, hanem a növény genetikai képességeitől. Nagyon lényeges megállapítás az is, hogy biztonságos termelés egyetlenes tőállomány mellett lehetséges. A termelők nem egyszer tapasztalták: a jó talajelőkészítés nélkülözhetetlen feltétele az egyenletes kelésnek. Az egyes fajták életképességéről lehet vitatkozni, arról azonban alig, hogy nem várható bőséges termés, ha rossz a talaj. A kutatók szóltak a kukorica „szárazságtűréséről”, mert az idei aszályos időjárás próbára tette a termesztőket. Bár e növény szárazságtűrése nem volt széles körű kutatási téma, mert a kukorica éltető eleme mindenkor a víz volt, a szegedi intézet nemesítői mégsem mondtak le arról, hogy szárazságtűrő fajtákat is meghonosítsanak a köztermesztésben. A szegedi TC—255-öst és a KSC—360-ast ezek közt tartják számon. Az ankét tanúsága szerint a töltéstavas üzemi kísérletek jól szolgálják azt a közös célt, hogy egységnyi kukoricaterületről minél több állati terméket (húst, tejet stb.) állítson elő a szövetkezet. Számos jól termő hibridet tudnak ajánlani a kutatók. Rendkívüli időjárási viszonyok közt is lehet megfelelő hozamú kukoricát termeszteni, ha szigorúan megtartják az agronómiai követelményeket. Természetes, a kutatók sem ülhetnek babéraikon. A fajták minőségi javítása, a gépi betakarításra való alkalmasság széles körűvé tétele, a minőségi vetőmag és a jövedelmezőség növelése, a növény vízleadásának gyorsítása mind olyan feladat, amely megoldása tovább javítja az iparszerűen termelt kukorica gazdaságosságát, jövedelmezőségét. V. I. Hogyan is szól az ismert rigmus? „Elmentem én a vásárra fél pénzen ...” Fél pénzzel, azaz ötszáz forinttal léptem fel a Ciklámen nevű helyjegyes gyorsvonatra, hogy a BNV-n kielégíthessem olthatatlan — no, nem szomjúságomat! — kíváncsiságomat. A Keletiben magával ragadott a tömeg áradata és lesodort a Metróba. Attól kezdve már semmiről sem tehettem, ki voltam szolgáltatva a rajam kívül álló erők akaratának. ” A vásár főkapujánál hosszú sorokban várakoztak a türelmetlen atyák, anyák, gyermekek, rokonok és ismerősök. S mivel „se utódja, se boldog őse, se rokona, se ismerőse” nem voltam senkinek, igyekeztem észrevétlenül oda surranni az egyik pénztárhoz. Abban a pillanatban megszólalt mögöttem egy szilvatömény basszus. — Maga fekete jampec, mit tolakszik elénk!? Menjen hátra, mert mindjárt letépem a szakállát! A nevelés eme hatásos érve megtette a magáét. A sor végére álltam — mondjuk kétszázadiknak. S a türelem megint rózsát termett. Addig pergettem a szemeket a homokórámon, amíg át nem léptem a vásár küszöbét, csekély 15 buznyákért. „Elmentem én a vásárra...” „ Nem tudom, ki hogyan ítéli meg, de én nagyon szeretem a banánt. Annyira oda vagyok érte, hogy talán ez is szerepet játszott utazásomban. Ki nem tudja ugyanis, hogy a BNV-n mindig árulnak banánt?! — Igen, de milyen keveset és milyen zöldet! — súgta a bennem lakozó gonosz lélek. S meg kell hagyni, igaza volt. Egy órán át tapadtam rá két farmerruhás lány hátsó fertályára, amíg végre a pulthoz préselődhettem. S kaptam egy kiló banánzöld árut, a mögöttem tolakodó, egymást taposó emberek hangos szidalmai közepette. Banánomat most otthon érlelem. A gáztűzhely közelében tartom, hogy elnyerje jellegzetes sárga színét. Türelem kérdése az egész. a Komikus helyzet, ha az ember rokonszenvez a gépkocsikkal, de nem tekintheti magát tulajdonosnak. A vásár „szenzációja” a Skoda 120 L típusú gépkocsi volt. Talán nem túlzok, ha azt mondom, fürtökben csüngtünk körülötte. Tapostuk egymás lábát, feszegettük a kocsit elzáró köteleket, simogattuk, fogdostuk a vaskos tomporú zöld csodát, mintha élt volna. Gyerekek sírtak körülöttünk, hogy nem juthattak oda a 21 másodperc alatt 100 kilométeres sebességre felgyorsuló kocsihoz, amely némán, megrettenve lapult a földhöz a tömeg hangos tetszésnyilvánításaitól elkábítva. Ilyenféle megjegyzéseket lehetett hallani: — Hű, de szép ez a portéka! Akár a nagyanyám menyasszony korában! — Mikor és mennyiért lehet kapni ezt? Bizonyosan többe kerül majd, mint egy Lada 1200-as. — Mit mondhatnék a vásárról? Akkora volt a tolongás, hogy profán módon szólva, tumultuózus jelenetek akadtak, összetorlódtunk a bútoroknál, a ruháknál, a halászcsárdában és az autóbuszmegállóban Sorbaálltunk az ingyen brazil kávénál és ámplukka kubai szivartermés láttán. A félpénz rohamosan fogyott. Elment harcsára, s a hozzávalóra. Hazafelé személyvonaton utaztam, nem a párnás szakaszban. A vásárban vásárolni kell. Attól válik igazán vásárrá. S feledve minden viszontagságot, jövőre majd újra ott szeretnék tolongani, ahol az idén laposra préseltek a jópestiek, vagy a vásárra egy napra felrándult magamfajta vidéki atyám fial ki. Terven felül 1500 tonna áru A Magyar Hűtőipar győri gyárában az idén 10 500 tonna zöldségféle, gyümölcs és különféle gyorsfagyasztott tészta feldolgozására, illetve gyártására vállalkoztak. Éves tervüket várhatóan október közepére teljesítik, és terven felül év végéig mintegy 1500 tonna árut szeretnének feldolgozni. _____ ■ A nyár folyamán gyorsfagyasztották a közkedvelt gyümölcsöt a málnát. Most Lencse Mária, Lencse Anna és Marencsák Erzsébet csomagológépbe adagolják, és csomagolva kerül a hazai piacon kívül számos külföldi országba is. ■ A kedvezőtlen termés ellenére is szép mennyiségben kerül majd a piacra a gyorsfagyasztott szilva, mintegy ezer tonnányi. Milus Edit, Tóth Mária kezei alól már a tisztított szilva kerül ki. Matusz Károly képriportja KlífUPOG - 3