Kisalföld, 1976. december (21/32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1976. DECEMBER 1., SZERDA " ÓRA: 80 FILLÉR XXXII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését december 1-re összehívták. " A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi ■­­ kérdések é­s az 1977. évi terv és állami költ­ségvetés irányelveinek megvitatását, vala­mint az egyéb soron levő kérdések tárgyalá­sát javasolja a Központi Bizottságnak. TELEX Küldöttségek utaztak Havannába Apró Antalnak,­ az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, az or­szággyűlés elnökének vezetésével kedden ma­gyar parlamenti kül­döttség utazott Havan­nába. A delegáció tagja Lombos Ferenc és Mol­nár Endre országgyűlé­si képviselő. A küldött­ség részt vesz a Granma hajó partot érésének 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepsége­ken, valamint a kubai nemzetgyűlés első, ün­nepi ülésszakán. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés alelnöke és Házi Vencel külügyminiszter-helyet­tes búcsúztatta. Ott volt Jose Antonio Tabares del Real, a Kubai Köz­társaság budapesti nagy­követe. ♦ + + Raul Castro Ruz altá­­bornagynak, a kubai forradalmi­­fegyveres erők miniszterének meghívására Csémi Ká­roly altábornagy, hon­védelmi minisztériumi­­államtitkár vezetésével kedden magyar katonai küldöttség utazott Ha­vannába, a kubai forra­dalmi fegyveres erők megalakulásának 20. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségekre. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren, a hon­védelmi minisztérium vezetői búcsúztatták. Je­len volt Jose Antonio Tabares del Real, a Ku­bai Köztársaság buda­pesti nagykövete. NÉKOSZ-évforduló A népi kollégiumi mozgalom kezdetének és a NÉKOSZ megalakulá­sának 30. évfordulóját egész napos programmal ü­nneplik meg ma Buda­pesten. A Magyar Tudo­mányos Akadémia dísz­termében az egykori kollégisták tudományos ülésszakot tartanak, s a Nemzeti Galériában ki­állítás nyílik a népi kol­légiumokban nevelke­dett képzőművészek al­kotásaiból. A Madách Színházban ünnepi estet rendeznek, amelyen Pozsgay Imre kulturális miniszter mond beszé­det. Nem anyagi kérdés... Megújul az újítómozgalom?­­ Egy „titok” nyomán a Richardsban Amikor évekkel ezelőtt új alapokra helyezték az újítómoz­­galmat, bizony hosszú ideig nem hogy emelkedett volna, ha­nem mindinkább visszaesett ez a dolgozók ötletező kedvét ki­használó mozgalom eredménye. Később módosították ugyan a rendeleteket, de az alapelv — s a szakemberek mindmáig ezt tekintik a fejlődés legfőbb akadályának — maradt. Vagyis: az újításokért kifizetett díjazás a részesedési alapot terheli. Saj­nos, az újításoknak még mindig meglehetősen bonyolult az ügyintézése is. Mindezek ellenére egyre gyakrabban találkoz­ni a megye­ üzemeiben az újítómozgalom fellendülésének je­leivel. Úgy látszik, a vállalatok végül is megtalálják a rende­letek által behatárolt tevékenység legkedvezőbb formáit. Halmai Imréné, a győri Richards Finomposzteógyár újítási felelőse feltűnő piros köpenyben dolgozik. Mint mondják­­ rá tréfásan, azért, mert a munkacsarnokokon végigmenvén élő lelkiisme­retként hívja fel a dolgozók figyelmét az újításokra. S ugyancsak sűrűn megfordul piros köpenyében a műszaki vezetők irodáiban is, állandó­an sürgetvén az újítások el­bírálását, a döntések megho­zatalát. Hogy valójában mit is ér a vékony asszonyka ténykedé­se az újítómozgalom számá­ra, azt néhány számmal szükséges illusztrálni. Ha összehasonlítjuk az idei első háromnegyed év újítási szá­mait a tavalyi hasonló idő­szakkal (zárójelben az 1975- ös adatok), azonnal szembe­­ötlik a fejlődés. Tehát szep­tember végéig benyújtottak 192 (147) újítást! Kísérletezés­­re került 45 (25), elfogadtak 138-at (93-at), bevezettek 142-t, (126-ot). Újítási díjat 140 (114) dolgozó vett fel. Mi a titka a Richardsban az erőteljes fejlődésnek? Er­re már Andrássy­­ Gyula, a győri gyár igazgatója adja meg a választ: — Nincs titok. Csak rend­szeres munka van. Állandóan napirenden tartjuk az újítás­sal kapcsolatos propagandát, az ügyintézést, az ötletek sor­sának alakulását. * ♦ ♦ Valóban, a Richardsban még „látható” jelei is van­nak az újítór­ozgalomnak. Falitáblán tájékozódhatnak a dolgozók a mozgalom esemé­nyeiről, az üzemi faliújságok, az üzemi lap is sűrűn vá­lasztja témájául az újításo­kat. Évente újítási munka­terv készül, amely jó segéd­anyag az ötletező dolgozók számára. A háromszintű újí­tási verseny — s annak díjai — szintén jó mozgató ereje a mozgalomnak. S az eszközö­ket mindig tovább finomít­ják. A legfrissebb a tegnapi döntés, amely szerint a ver­seny értékelésénél a fizikai dolgozók újításait magasabb számmal szorozzák, mint a műszakiakét... A Richards jó újítási ered­ményeinek értékét a magyar textiliparra jellemző techno­lógia is emeli. Ugyanis hazai textilgépgyártás nincs, a ré­gi és az új gépek is import­ból származnak. Minden iparág közül a legrégibb technológiával a textilipar dolgozik, csak egy-egy rész­területen találkozni az évti­zedes módszerek változásá­val. Mindezek együtt azt je­lentik, hogy a régi gépeken már nincs mit újítani, az újakon pedig még nem sza­bad (pl. garanciaidő), illetve nincs is mit... Mindezek ellenére a re­konstrukció „feldobta” a Ri­chardsban az újítókedvet is, mert a régi technológiákat, a régi módszereket az újakhoz kellett igazítani, s ez számos jó ötlet megvalósítását igé­nyelte. Sok jó gondolatot ho­zott a felszínre a korszerű gépek karbantartása is. Szá­mos — szinte kényszerítő erejű — újítást eredménye­zett a mind szorítóbb munka­erőhiány, s ezzel együtt a termelékenység növelésének szándéka. Nagy területe még az újításoknak a­ munkavéde­lem — az új gépeken is —, valamint a fokozott takaré­kosságra való törekvés. Ör­vendetes jelenség a Richards­ban, hogy főleg a takarékos­ságra vonatkozóan mind több szocialista brigád ad be kol­lektív újításokat. — Nem fog vastagon a ce­ruzánk az újítási díjak meg­állapításánál, de mindenkor azonos a mércénk — mondja Andrássy Gyula, az újítások egyik elbírálója. Aztán ki is fejti, ne az anyagi érdekelt­ség vezesse a dolgozót az újítás gondolata felé, hanem sokkal inkább egy belső kényszer ... Véleménye sze­rint az újítómozgalom is va­lahol fontos része az üzemi demokráciának, hiszen az újí­tó „beleszól” a vállalat ügyei­be.­­A -A Csodákat nem várnak az újítóktól, hiszen a szakma legjobbjai, a tervezőintézetek munkája nyomán épülnek a gépek, berendezések, azokon valóban nehéz a korszerűsí­tés. De sok mód kínálkozik arra, hogy például importal­katrészt takarítsanak meg az ötletekkel, vagy a helyi vi­szonyokhoz igazítsák a mond­juk lengyel kártológépet — amelyen egyébként tavaly egy 875 ezer forint értékű újítást készítettek. Tudtak javítani az olasz Sant-Andrea fésülőgépen is, és még szá­mos — elsősorban elektroni­kus újításokat — sorolhatnak az újítási naplókból. A Richardsban annak örül­nek a vezetők, ha sok „kicsi” újító van, mert ez a dolgo­zóknak az üzem eredményei­vel való törődését tükrözi. Beszélgetésünk során a győri gyár igazgatója igen egyértel­műen fogalmazott, amikor az újítómozgalomról szólt: — A vállalatvezetést is meg lehet ítélni az üzemi újítómozgalomról. Ezzel a gondolattal pedig egyet kell érteni. (Csiszka) Losonczi Pál Indiába utazik Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Shri Fttkhruddin Ali Ahmed-nak, India elnö­kének meghívására 1976 de­cember első felében hivatalos látogatásra Indiába utazik. KISZ - Komszomol együttműködés Hét európai szocialista or­szág közös beruházásában épül az orenburgi gáztávve­zeték, amely a közreműködő államok távlati földgázszük­ségletét biztosítja majd. Ha­zánk három kompresszorál­lomást épít: megtervezi és ki­vitelezi — túlnyomórészt ma­gyar építőanyag és berende­zés fel­használásával — a ki­egészítő és kommunális léte­sítményeket. Mindez nagyfo­kú szervezettséget igényel a tervszolgáltatásban, az anyag­os­ eszközellátásban, a terve­ző, a gyártó és a kivitelező vállalatok együttműködésé­ben. Az 1978-ban üzembe lé­pő gáztávvezeték V. szakaszá­nak építkezését a KISZ IX. kongresszusa KISZ-építke­­zéssé nyilvánította. A közel­múltban ifjúsági szövetsé­günk, és a lenini Komszomol vezetői együttműködési meg­­­­állapodást írtak alá Moszk­vában a szovjet és a magyar ifjúság közös tennivalóinak összehangolására. Felkészült télre a MÉK Szárítják a hagymát Győr város lakói annyi burgonyát esznek meg naponta, mint korábban az egész megye. Mondhatnók: ez képtelenség, hi­szen, ha javult is az étvágy, ennyit nem nőtt senkinek a gyomra. Mi az oka tehát a nagyobb fogyasztásnak, hogy az említett ténnyel lehet példálózni? Az, hogy a termelőből egy­re inkább csak fogyasztó lesz. Nemcsak a nagyüzemekben nem foglalkoztak a burgonya termelésével, hanem a kiskert­­tulajdonosok is letettek az ültetéséről. Viszont vásárlóként je­lentkeznek a boltokban. Naponta két és fél-három-, vagon a megye burgonyafo­­gyasztása. Meddig lehet eny­­nyi, illetve tél végén­, kora tavasszal is lesz-e elegendő burgonya a boltokban? Soka­kat foglalkoztató téma ez napjainkban. A MÉK a me­gye ellátására hatszáznegy­­venöt vagon burgonyát tárolt (ennek több mint a fele im­portáru) a mennyiségnél szá­molt a vállalat a nagyobb fo­gyasztással, mert az elmúlt években négyszáz vagon ter­més fedezte a megye szükség­letét. A készlet nagy része fe­dett tárolóba került, tehát az esetleges zord időjárás sem akadályozhatja az ellátást. A prizmákban tárolt burgonyát ugyanis nehezen tudják fel­szedni, ha fagyos az idő. Min­denesetre a legjobb megol­dás az lett volna, ha elké­szül a négyszázvagonos táro­ló, amelynek a kivitelezője a Hédervári Téváll. Érdemes erre a tárolóügyre néhány gondolatot áldozni. Ugyanis, hogy a városnak, a megyének megfelelő „éléskamrája” le­gyen, az, már nemcsak a MÉK Vállalat ügye, hanem végsősorban városi, megyei érdek. Nos, a többszázvago­­nos tároló építésének már két évvel ezelőtt el kellett volna kezdődnie, átcsúszott a kez­dés hetvenötre, s még ma sem kész az épület. A hiánya mellett gond még, hogy egy­re drágábban készül el, mint ahogy azt eredetileg tervez­ték. Ettől függetlenül az idei télen­ meglesz a mindennapi burgonyánk, tehát felesleges raktározni az erre egyáltalán nem alkalmas mai lakások­ban. De más zöldségfélét sem kell otthon halmozni, a Vál­lalatnak is kedvezőbb, ha nincs kitéve a hullámzó vá­sárlási kedvnek, s a szállítás­ban igazodni tud a rendsze­res, napi fogyasztáshoz. Ugyancsak bőséges a kész­let káposztafélékből, sőt még Budapest ellátására is tárol a vállalat. Sárgarépából a szö­vetkezetek megtermelték a megye szükségletét, sőt jut exportra és a fővárosnak. Gyökérzöldségből százhar­minc vagon áll a tárolóban és sok az alma. A készlet 240 vagon, s az egészen olcsó al­mavárat (3,60 kilója a bol­tokban) még egy-két hétig tartani is tudja a vállalat. Közel hatvan vagon vörös­hagyma a téli készlet, eddig öt vagonnal szárítottak, még erre a sorsra jut öt-tíz va­­gonnyi hagyma, a gyengébb minőségű. Mivel minden (Folytatás a 3. oidalon.) Hatszáz erőgép A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában, Budapesten készülnek a Rába—Steiger-erőgépek­. A 14 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokban naponta há­rom 245 lóerős traktor készül. A modern, nagyüzemű gazdálkodás minden igényét ki­elégítő, nagy teljesítményű erőgép sokféle mezőgazdasági munkagép vontatására, il­letve működtetésére szolgál. Az idén 600 Rába—Steiger hagyja el a gyárat. Hadas János felvétele

Next