Kisalföld, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
► 172032 VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. ÁPRILIS 1., PÉNTEK ARA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM TELEX Fogadás Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön fogadta dr. Edward Scott kanadai érseket, az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának elnökét és dr. Philip Potter, az Egyházak Világtanácsának főtitkárát, akik a szocialista országok egyházi vezetőivel tanácskoznak Budapesten. A szívélyes, nyílt légkörű találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke és dr. Tóth Károly, a Keresztyén Békekonferencia főtitkára. Városavatás Téli tájképpel, de megszépítve és ifjúságának zenekarával fogadta vendégeit a Tolna megyei Völgység szívében elterülő Bonyhád csütörtökön, várossá avatása napján. A helyi Otthon filmszínházban rendezett ünnepi tanácsülés díszelnökségében helyet foglalt Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnöke is. A Himnusz elhangzása után dr. Hegedűs János, a már szerdán megalakult új városi tanács elnöke nyitotta meg az ünnepségét, majd Cseterki Lajos mondott beszédet, s adta át a városalapító díszoklevelet dr. Hegedűs Jánosnak. Együttműködési megállapodás Moszkvából csütörtökön hazaérkezett a Karakás László munkaügyi miniszter által vezetett küldöttség. A Szovjetunió Minisztertanácsa munka- és szociálisügyi állami bizottságával időszerű munkaügyi és szociálpolitikai problémákról tárgyaltak és aláírták a két ország központi ,munkaügyi szerve közötti együttműködésről szóló megállapodást. Koszorúzási ünnepség Kállai Éva, a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének tíz. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepséget tartottak a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Panteonjánál levő sírjánál. Ne csak „életmentő” legyen az öntözés Önjáró berendezéseket kér a mezőgazdaság Kevés a szakember az új gépekhez Országosan is a legnagyobb a lehetőség Győr-Sopron megyében a csokutas öntözésre. Ez az öntözési mód még 1915- ben vált népszerűvé, nagyrészt azért mert olcsó, gyorsan megtérülő beruházás, így a gazdaságok szükség szerint, szinte pillanatnyi meggondolásokból telepítették a kutakat, vannak olyan üzemek, ahol az egész határt elszórtan betelepítették csőkutakkal, de mégsem lehet összefüggő, öntözhető tömböket kialakítani. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata értelmében az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság még 1970- ben elkészítette — a megyei tanács illetékes szakembereinek bevonásával — a megye távlati öntözésfejlesztését. A felszíni és a felszín alatti vízkészletek alapján 1985-ig meghatározott a megye mezőgazdasági vízhasznosítási fejlesztési terve. Az üzemi igényeket és a vízkészletet figyelembe véve tizennyolc öntözőfürtre — 31 mezőgazdasági üzem 26 700 hektárjára — készült beruházási tanulmány a negyedik ötéves tervben. Ezt értékelte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal közös bizottsága és így került sor az esőztető öntözőfürtök kiválasztására és a beruházás megkezdésére A Keszeg-ér jobb parti öntözőfürt Sitti Páli téeszek területén valósult meg, a második ■ elem befejezése a szili határban az idén májusra készül el. A Tordosa öntözőfürt a veszkényi téesz területén épült meg. Az állami célcsoportos beruházások között nagy jelentősége van a lébényhanyi öntözőfőcsatorna építésének. Megyénkben a szórványöntözésből van több. A mezőgazdasági üzemek öt év átlagában évente 25 öntözőgépet vásároltak, ez lehetővé tette volna 8500 hektár szórványöntözés fejlesztését, de haszámoljuk a gépselejtezést is, átlagosan évente tizenötre tehető, akkor az évi gépvásárlások fele csak a selejtezést pótolta. A gépek üzemeltetéséhez kevés a szakember, például öntözőmérnököt a farádi, a veszkényi, a pali téesz alkalmaz, állami gazdaságok közül pedig a Lajta-Hansági és a Kisalföldi Állami Gazdaság Jelenleg nincs mód az öntözéshez betanított és szakmunkásképzésre, így háromnégynapos tapasztalatcserén ismerkednek meg a dolgozók az új gépek technológiájával. Az öntözéses gazdálkodást az elmúlt években folyamatosan vizsgálta a megyei öntözési operatív bizottság, megállapították: az üzemek a gépeiket csaknem százszázalékosan kihasználták, és az öntözött terület aránya a megyében magasabb az országos átlagnál. (Ezer hektár mezős gazdasági termetre jutó öntözési lehetőség 14 hekár, míg országosan 80 hektár.) Viszont ma már az a követelmény, hogy öntözőtömböket alakítsanak ki a gazdaságok és kiemelen öntözzék a szántóföldi takarmányokat, a cukorrépát, valamint a kertészetet. Az ötödik ötéves tervben a medve gazdaságai hatvan öntözőgép vásárlását tervezik, ez lehetővé teszi közel négyezerötszáz hektár öntözését. Lényeges a korábban épült öntözőtelepek rekonstrukciója, amihez indokolt 93 gép vásárlása, így tehát 1980-ig 152 öntözőgép kellene a megyében. A megnövekedett termelési feladatokat figyelembe véve az AGROKER-hez az idén 34 öntözőgépre, négy szivattyúra és 58 önjáró, illetve gépi áttelepítésű öntöző szárnyvezetékre jelentettek be igényt a téeszek. A vállalat a gépek nagy részét csak a második félévben tudja adni az üzemeknek. Elsősorban a gazdaságok munkaerőhelyzete miatt is, az önjáró és a vontatható öntöző szárnyvezetékekre lenne szükség, de az igényt az ipar az elmúlt években sem tudta kielégíteni. Az is igaz, hogy az üzemek nem mindig készülnek fel időben az öntözésre, nem terveznek célirányos fejlesztést — munkaerőben sem — így előfordulhat. ho°y a kereskedelem késve tudja kiszolgálni a gazdaságokat. Céltudatos öntözésfejlesztést valósított meg főleg a kézi munkaerőcsökkentéséért a farádi, a péri, a halászi, jánossomorjai, rábaszentandrási, veszkényi és a pali téesz. Ezekben a gazdaságokban területegységekre összevonták az öntözést, ehhez tervezték a vetésváltást is, s fgy éven át folyamatosan üzemeltethették a géneket, százszázalékos volt a kihasználásuk. Va"vis ..életmentő" öntözés helyett szakszertes a Dadék-utánpótással ellensúlyozták a száraz nyarakat. G. Szabó Határidő előtt A nyergesújfalui Magyar Viscosagyár legfiatalabb üzemében a PAN II-ben csütörtökön — fél évvel a határidő előtt — megkezdték az üzemszerű termelést. Ez azt jelenti, hogy a PAN I. és a PAN II., amely most már együttesen termel, évi 11 ezer tonnás kapacitásával a legnagyobb hazai szintetikus szálgyár. Crumeron néven forgalomba kerülő gyártmányai amelyek a szintetikus szálak közül legjobban hasonlítanak a gyapjúhoz, nagyon keresettek. A hazai nagyberuházásoknál még ritka határidőrövidítés főként a beruházó viscosagyárnak és a munka oroszlánrészét végző, egyben azt koordináló Vegyépszer, valamint a többi 14 kivitelező vállalat jól összehangolt munkájának köszönhető. Ehhez alapot adott, hogy a beruházást kiválóan előkészítették és jól hasznosították a PAN I. építésénél szerzett tapasztalatokat. A PAN II-t a tervezett költséggel építették fel, a határidőrövidítéssel pedig mintegy 8—10 millió forintos beruházási , járulékot takarítanak meg. Nem mellékes az sem, hogy a kivitelezők hamarabb tudják dolgozóikat más fontos beruházáshoz irányítani. A féléves előnynyel várhatóan több mint 2300 tonna eramezőn szálat adnak az idén terven felül. Ez annál is inkább jelentős, mert a kölcsönös magyar— lengyel szintetikus szál gyártásszakosítási és szállítási egyezmény Magyarországra háruló feladatait főleg PAN- termékekből teljesítik. •• Ülést tartott a megyei tanács Tegnap Lombos Ferenc elnökletével ülést tartott Győr-Sopron megye Tanácsa. Első napirendként a megye egészségügyi és szociális ellátásának hosszútávú fejlesztési tervét vitatták meg. A 15 évre szóló program célja, hogy a megye egészségügyi és szociális ellátásának tervszerű fejlesztését segítse. Támogassa az egészségügyi intézmények egységes működési rendszerét és biztosítsa a magasabb színvonalú ellátás feltételeit. A tanácsülés érdemi elemző vita után a megye egészségügyi és szociális ellátásának hosszútávú fejlesztési tervét elfogadta. Megvitatták továbbá — a Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat tájékoztató jelentése alapján — a zöldség- és gyümölcsellátás múlt évi tapasztalatait és meghatározták a soron következő feladatokat. Elfogadták az ügyrendi bizottság előterjesztését a megyei tanács, valamint szerveinek szervezeti és működési szabályzatának módosításáról. Végül döntést és jóváhagyást igénylő témákról tárgyalt a megyei tanács. (Az ülés részletes ismertetésére visszatérünk.) Kitüntetés Hazánk felszabadulásának harminckettedik évfordulója alkalmából! kiemelkedő gazdasági- politikai, társadalmi munkásságért a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki Kele Józsefet, a megyei pártbizottság osztályvezető- helyettesét. Váraljai Jenőt, a Győr-Sopron megyei Tanács főelőadóját, a bronz fokozatot Pusztai László, a Volán 19-es Vállalatának csoportvezetője kapta meg. A kitüntetéseket az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának székházában Horváth János, a megyei pártbizottság titkára adta át tegnap délután. Munkásmozgalmi kiállítás Hazánk felszabadulásának közelgő 32. évfordulója alkalmából a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi előtt is tisztelegve nyitották meg csütörtökön A magyarországi munkásmozgalom története 1919—1975 című kiállítást a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. Részt vett az ünnepségen Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Molnár Ferenc kulturális államtitkár, Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja megnyitó beszédében többek között elmondta, hogy a kiállítás a magyar munkásosztály mintegy hat évtizedes küzdelmes útját, dicsőséges harcait és a dolgozó nép egészével vállvetve kivívott győzelmeit mutatja be. Érzékelteti az ország felszabadulásával bekövetkezett sorsfordulót, azt a hatalmas utat, amelyet nemzetünk az anyagi és kulturális felemelkedésben megtett, s azokat a nagy célokat, amelyeknek eléréséért munkálkodik. Bemutatja azokat a történelmi vívmányokat, amelyekre támaszkodva hazánk, a szocialista világrendszer részeként, halad a kommunizmus felé. Az állandó kiállítás — a két évvel ezelőtt megrendezett munkásmozgalom-történeti kiállítás második része — nemzeti történelmünk utóbbi fél évszázadát idézi fel. Dokumentumok, eredeti fotók, személyes és használati tárgyak, korabeli enteriőrök hiteles képet nyújtanak népünk küzdelméről, a szocialista Magyarország megszületéséről és fejlődéséről. Új gázgyár Sopronban Százhetvenmillió forintos költséggel korszerű, új gázgyárat építettek Sopronban. Az olasz és a magyar tervezésű vízgőzös és levegős bontóberendezések próbaüzemeltetése a múlt év őszén kezdődött, s a kísérleti üzemelés eredményei nyomán tegnap délután sor kerülhetett a létesítmény felavatására. Képünkön: a modern üzem automata rendszerű műszerszobája ,.agytrösztje”. Innen irányítják a berendezések munkáját. Az üzem irányításához és kezeléséhez mindössze öt dolgozóra van szükség. (Írásunk a 3. oldalon.) Matusz Károly fel a