Kisalföld, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

TI­LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP ARA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Megnyílt a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása Felszólalt Kádár János Szombat reggel 9 órakor az építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában megkezdődött a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása. Több mint 150 ezer szocia­lista brigád­­ képviseletében ezer küldött, ezen kívül mintegy 250 meghívott ven­dég vesz részt a tanácskozá­son, ahol az utóbbi évek ta­pasztalatait összegezik , és szocialista fejlődésünk idő­szerű követelményeinek meg­felelően kijelölik a szocialis­ta brigádmozgalom új fela­datait. A tanácskozás 106 tagú el­nökségében helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Németh Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára, Havasi Ferenc, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Földvári Ala­dár a SZOT elnöke. Az el­nökségben foglalt helyet a kormány több tagja, a tö­megszervezetek képviselői, ott volt Anatolij Jakovlesics Ribakov, a szovjet gépgyár­tási és műszeripari dolgozók szakszervezetének elnöke, a szovjet szocialista brigádve­zetők hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője. Az elnökségben foglalt helyet sok szocialista brigádvezető, üzemi és szövetkezeti dolgo­­zó. A tanácskozást az elnöklő Havasi Ferenc nyitotta meg A kormány, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és a A SZOT főtitkára beveze­tőül áttekintette a szocialista brigádmozgalom csaknem 20 esztendős fejlődését, kiemel­ve, hogy a mozgalom olyan erővé vált, amely a munká­ban, a fegyelemben, a ma­gatartásban, a művelődéseién önmaga és egész dolgozó né­pünk számára a továbbha­ladás útját szélesíti. Ezután a párt XI. kong­resszusának útmutatásait, a fejlett szocialista társadalom építését célzó programnyilat­kozatot méltatta, s szólt ar­ról, hogy előbbreléptünek tár­sadalmi viszonyaink fejlesz­tésében. Tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, erősödött a szocialista de­mokrácia. Mindebben a szo­cialista brigádok tízezreinek munkássága is tükröződik Szólt arról, hogy az ismert nehézségek miatt az életszín­vonal emelkedése mostaná­ban nem olyan ütemű, mint a korábbi években volt. Tar­talékaink jobb kihasználása azonban az életszínvonal nö­vekedésének ütemére is ked­vező hatással lesz. Ezután így folytatta: — A szocialista brigád­­mozgalom fejlődésében na­gyok az eredmények. A fel­adatok azonban maiss ma is, de méginkább holnap sza­kadatlanul növekednek. A KISZ Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanács­kozás résztvevőit,­­majd­­ így folytatta: — A tanácskozás nemcsak a szocialista brigádmozga­lom, hanem munkásosztá­lyunk, egész dolgozó népünk jelentős­­ társadalmi esemé­nye. A mozgalom szocializ­must építő népünk egyik nagyszerű vívmánya, amely soraiban egyesíti a munká­ban élenjáró, a társadalmi haladásért tenni kész dolgo­zókat.­­ Csaknem két évtizede, hogy az első szocialista bri­gádok megalakultak. Az el­telt idő alatt a mozgalom a fejlődés igénye ez, amely az élet minden területén többet és többet követel. Ami ma elég, holnap már kevés lesz. Csak az ezt felismerő szem­lélet és magatartás vihet elő­re bennünket. A brigádmoz­galom ereje és lehetőségei ma már olyanok, hogy ké­pes az eddiginél magasabb szinten folytatni tevékenysé­gét. A mozgalomnak munká­ja minőségében kell az eddi­ginél többet nyújtania. Ebben foglalható össze feladata és a mai tanácskozás célja és értelme. . Minőséget a termelésben, a művelődésben, a vezetés­ben csak az hozhat, ha javít­juk a munkafegyelmet, nö­veljük a felelősséget. A kez­deményezőkészséget, a tö­megméretű aktivitást. Ezek a tényezők lényegében tőlünk függnek. Ezért a minőség és a hatékonyság most az egész szocialista brigádmozgalom továbbfejlődésének a kulcs­kérdése. Miben kell tehát javítani a minőséget? Mindenekelőtt a munkához való viszonyban, a munkában, a fegyelemben, a takarékosságban, a termelt áruk színvonalában. Csak­ ezek nyomán lehet hatéko­nyabban és felelősségtelje­sebben dolgozni. A mi társadalmunk a mun­ka társadalma, a legigazsá­mind számbelileg, mind mi­nőségileg — nagy fejlődésen­­ ment keresztül. A szocialis­ta brigádmozgalom társadal­mi életünk sokat ígérő, elő­remutató jelensége. A mi fel­­adatunk most az, hogy össze­gezzük a mozgalom eredmé­nyeit, megjelöljük az idősze­rű tennivalókat. Meggyőző­désünk, hogy tanácskozásun­kat a továbbhaladás, a jobb­ra való törekvés fogja áthat­ni és ezáltal hasznos fóru­ma, további pezsdítője lesz­ a brigád mozgalomnak, szo­cialista építőmunkánknak. Havasi Ferenc megnyitó szavai után Gáspár Sándor mondott beszédet. gasabb társadalom, igazsá­gosabb az összes eddiginél. Ezt a társadalmat mi hoztuk létre, közös küzdelmeink, közös törekvéseink testesül­nek meg mindabban, amit elértünk és erre büszkék le­hetünk. És nekünk van jo­gunk elégedetlennek lenni mindazzal, amit még nem oldottunk meg, ami rossz, vagy félresikerült. Ez viszont azt is jelenti ,hogy keményen és fegyelmezetten kell dol­gozni. Mindenkinek meg kell ér­tenie, ha egy munkának öt eleme van, akkor abból nem elegendő csak hármat vagy négyet elvégezni. Tisztessé­ges és becsületes munkát vé­gezni kötelesség, de a szoci­alista brigádmozgalom ennél többet akar és többet is tesz és többet is várunk tőle. Ért­se és értesse meg a mozga­lom, hogy a dolgozó ember szavának olyan súlya kell hogy legyen a mi rendsze­rünkben, amely alatt a „vas­beton” is megha­lik. Ne en­gedjenek elsikkadni egyetlen jó gondolatot, kezdeménye­zést, előrevivő javaslatot sem. Az elkövetkezendő időszak­ban sok még a tennivaló a „szocialista módon élni és tanulni” valóra váltásában is. Amikor az ember életére rhát nermi a „látástól-vaku­­lásig” végzett "munka a jel­­­lemző, amikor­­már nem ..a mindennapos­ betevő tálat” megszerzése a gond, akkor megváltozik az élet, gyor­sabban tudunk előbbre jutni a közösségi gondolkodásban, a művelődésben, életünk szo­cialistává alakításában. A szocialista brigádmozgalom már eddig is jelentős ered­ményeket ért el az életmód formálásában és a művelő­désben, de a fejlődés ebben is többet igényel és többet is tesz lehetővé. Tegyünk többet a szocia­lista emberi értékek­­ terjesz­téséért, erősítéséért. Ne en­gedjünk teret a tőlünk ide­gen nézteknek, életszemlé­letnek és magatartásformák­nak, amelyeknek nincs és nem is lehet, talajuk a mi rendszerünkben. Meg kell értenünk és tu­datosítanunk kell ,széles kör­ben, hogy az állandó műve­lődés elválaszthatatlan a munka, a termelés, a min­dennapi élet és az egyéni sors alakulásától. Az eddi­ginél nagyobb teret kell kap­nia az önművelődésnek, az egyénekhez igazodó művelő­désnek. Kövessék a brigádok azoknak a példáját, akikre büszkeséggel tekinthetünk, akik kiválóak a munkában, a tanulásban, akik kitűnnek tenniakarásukkal, fegyelme­­zettségükkel, példás életük­kel. Tegyünk meg mindent azért, hogy a mozgalom, a brigádok élete, tevékenysége a következő években még gazdagabb, még sokszínűbb és még inkább szocialista le­gyen. Még teljesebben érvé­nyesüljön a brigádmozgalom felemelő jelszava: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni! Gáspár Sándor beszéde után megkezdődött a vita. Ebédszünet után az elnök­lő Tagni­bér Ferencné bejelen­tette, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára kíván szól­ni. (Folytatás a 2. oldalon.) Gáspár Sándor beszéde ■ A tanácskozás elnöksége A VALÓSÁG TÜKRÉBEN­ ­ Tükröt tartani a változások elé, idejében feltárni a valóságban lejátszódó folyamatokat és k­ok­­rét elemzést, feladatmeghatározást adni — ez a politikai irányító munka legfőbb feladata és felelőssé­ge. A párt Központi Bizottságának ülésein a politikai irányító testület rendszeresen, a fejlődés folyamatában végzi a valóságfeltáró, elemző munkát, így volt ez az április 13-án megtartott legutóbbi ülésen is. Többek között napirenden szerepelt a társadalom elsődleges te­vékenysége, gazdasági munkánk első negyedévi tapasz­talatainak megvitatása. Jóllehet, az elemzés alá vont időszak nem hosszú — három hónap eredményei kerültek mérlegre —, a Köz­ponti Bizottság ülését mégis nagy várakozás előzte meg. Tavaly gazdasági növekedésünk a vártnál kisebb volt; az évkezdés sem­ úgy sikerült, ahogyan terveztük. Az emberek többsége ezért helyesléssel fogadta azt, hogy már most áttekinti a testület a gazdasági építő­­munka időszerű kérdéseit. A párt politikai irányvonala változatlan — a válto­zóak viszont a konkrét tennivalók, a módszerek és a végrehajtás feltételei. Utóbbiak között néhány kedve­zőtlen, a termelés körülményeit nehezítő külső tényező is hátráltatta a gazdasági munkát az utóbbi években. Ebben a helyzetben az egyik legfontosabb tennivaló a cselekvési egység erősítése volt, s a következő években is azon munkálkodunk, hogy — mint a Központi Bi­zottság üléséről kiadott közleményben is megfogalmaz­ták : egész dolgozó népünk öntudatos, fegyelmezett munkával járuljon hozzá a gazdasági feladatok sikeres teljesítéséhez. A cselekvési egység megteremtésének el­engedhetetlen feltétle, hogy a dolgozók döntő többsége értse a társadalom alapvető folyamatait, s e tudatos­ság alapján váljék még jelentősebb értékteremtő té­nyezővé a közös akarattal végzett munka. . A KB-ülésről kiadott közlemény alapján mindenki _/­ megelégedéssel állapíthatta meg, hogy első ne­gyedévi munkánk mérlege kedvezőbb a vártnál. Örvendetes tény, hogy az ipari termelés növekedése öt százalékkal volt nagyobb, mint az 1976-os esztendő ha­sonló időszakában: az építőipar termelése tíz százalék­kal nőtt, ennek­ nyomán több lakást építettek és adtak át, mint a múlt év első három hónapjában. Győr-Sopron megye gazdálkodó egységeinek többsége az átlagosnál nagyobb mértékben növelte a termelését: több gyárban értékes negyedévi tervtúlteljesítéseket értek el. Fegyel­mezett, tervszerű munkával a Magyar Vagon- és Gép­gyár három hónap alatt több mint 3 milliárd forintos termlési értéket ért el. A Gardénia Csipkefüggönygyár­ban a növekedés 10,6 százalékos volt. Hatszáztizenhat­­ezer négyzetméter műbőr terven felüli gyártásával a GRABOPLAST Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár kol­lektívája is a jó teljesítményt elértek között szerepel. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár első negyed­évi termelése 14 százalékkal haladta meg az előző év első három hónapjában elért termelést, míg a Moson­magyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban a tervtúl­teljesítés météke közel 9 százalékos volt. A megfelelő teljesítmények jó alapot teremtenek a további munkához, az is tény viszont, hogy 1977. évi népgazdasági tervünk sikeres teljesítéséhez még több­re van szükség. Erre vonatkozik a Központi Bizottság­nak az a megállapítása, hogy „a munka hatékonyságának fokozásával gyorsuljon a fejlődés üteme, emelkedjék a műszaki színvonal, tovább javuljon a népgazdaság egyensúlya, tervszerűen alakuljon a külkereskedelmi forgalom, és elérjük az életszínvonal emelésére kitű­zött célokat . K­ilencven nap eredményei, tényei alapján részlete­­­­sebb elemzésre nincs lehetőség; ez évi népgaz­dasági céljaink elérése a következő hónapok eredményeinek, munkájának a függvénye. A Központi Bizottság ülésén a tennivalók nagyságának hangsúlyo­zása mellett azt is megállapították, hogy terveink tel­jesítésének adottak a feltételei, eredményeink biztató­ak, s a munka jó irányban halad. Ez az egyértelmű ösz­­szegezés egyben azt is kétségtelenné teszi, hogy mun­kásosztályunk, dolgozó népünk a nehezebb feltételek közepette is képes nagyobb erőfeszítésekre, még­ jobb eredmények elérésére. A feladatok végrehajtásának cselekvő segítése legnagyobb társadalmi erőforrásunk egyben garanciája a fejlődés útján jelentős haladást al­kotó gazdasági terveink megvalósulásának is Magyar T. A cél: közös kutatás A KGST építésügyi állandó bizottságának építéster­vezési állandó munkacsoportja április 12 és 16 között hazánkban tartotta 15. ülésszakát, nyolc tagország — Bulgária, Magyarország, NDK, Mongólia, Lengyelország, Románia, Szovjetunió és Csehszlovákia — delegációi­nak részvételével. Az ülésszak sokrétű munkát végzett. Jóváhagyta az építéstervezési állandó munkacsoport 1978. évi munka­tervét és meghatározta a további feladatokat a közö­sen kidolgozandó kutatási, fejlesztési és szabványosítá­si témákban. Határozat született a mongol lakásépítés problémái­nak megoldásával kapcsolatban teendő intézkedésre, a tagországok közötti információcsere hatékony és kor­szerűbb formáinak kialakítására. Az ülésszak ötnapos programja a jegyzőkönyv alá­írásával ért véget.

Next