Kisalföld, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-10 / 84. szám
Eszperantisták nemzetközi találkozója Három napig a szó legszorosabb értelmében birtokolták a győri Petőfi Sándor Ifjúsági Házat azok a fiatalok, akik a legkülönbözőbb és távoli országokból érkeztek Győrbe, hogy találkozzanak egymással, szót értsenek és gondolataikat kicserélhessék... Nyelvi akadályok, nehézségek nélkül beszélt egymással a madagaszkári fiatalember a lengyellel és a Szudánból érkezett diák a magyar egyetemistával. Mesterséges nyelv — ezt tudjuk, az eszperantóról —, de értékéből, jelentőségéből mit sem veszít, mert igaz, hogy nem évezredek során, bizonyos kultúrán nevelkedett nemzet alkotta, de sokak nyelvéből tevődött öszsze, és alkalmas arra, hogy a világ valamennyi kultúráját közvetlenül befogadtassa és azt ugyanígy hozzáférhetővé tegye sokak számára. A háromnapos találkozó ünnepélyes megnyitóját az eleventársalgás, az ismerkedés jellemezte. Nem voltak nyelvi akadályai a kapcsolatteremtésnek. Mi sem természetesebb, hogy a szórakoztató, játékos vetélkedők, az előadások egyik központi témája Zamenhof, a bialystoki lengyel orvos élete, munkássága volt. Az eszperantó nyelvet ismerők szűnni nem akaró tisztelete övezi azt az embert, aki megalkotója e nyelvnek. A Pannonhalmára tett kirándulás a régmúlt idők emlékét idézte, a hatalmas könyvtár és a festmények lenyűgöző látványa, este az orgonahangversennyel lett teljesebb, maradandóbb emlék a fiatalok számára. A zene, a tánc és a vidámság három napon keresztül jelen volt a fiatalok társaságában, ahol néptáncok és egzotikus afrikai dallamok a pol-beat programjaival váltották egymást. Mindez azonban csupán kerete, hangulata volt az eseményeknek, mert a találkozó legfőbb programja, hogy a fiatalok megvitassák az ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseit, a népek közötti barátság szükségességét és természetesen a tennivalókat. A győri eszperantista találkozó egyik színvonalas meglepetése volt a rendkívül nagy sikert aratott előadás Moliére: Fösvény című színművének eszperantóul való megszólaltatása. Az Arrabona Amatőr Színház ezzel a produkcióval a találkozó résztvevőinek elismerését váltotta ki. 4 - Lúdas Matyi Új magyar rajzfilm Ismert magyar népmese nyomán írta Fazekas Mihály népszerű elbeszélő költeményét, a Lúdas Matyit, amelyből Dargay Attila rendező készített rajzos játékfilmet. A történet — amelyben a furfangos kis jobbágyregény ízes, népies humorral háromszor leckézteti meg a hatalmaskodó Döbrögi földesurat —, talán még a legkisebbek előtt is ismert. Úgy hisszük, senkinek sem okoz csalódást, hogy a Fazekas Mihály-féle Ludas Matyi helyett végül is mást, de a történet lényegét tekintve hasonlót láthat a mozikban. Viszonylag rövid, éppen ezért tartalmában tömör rajzfilm erénye az eseményesség, a lényeg hangsúlyozása és hogy rendkívül karakterisztikus figurákat ábrázol. A film szereplőinek szülőatyja, Jankovics Marcell, aki az eredeti történet figuráit határozott vonásokkal rajzolta meg, és ugyanakkor új figurát, hőst is teremtett: a libát. Matyi hűséges társa egyetlen liba lesz. Jankovics Marcell kiemelve „főszerepelteti” ezt a mesealakot, így a film akarva akaratlanul ezen a ponton Walt Disney-nek, a már klasszikussá lett mesealakjait idézi és Matyi kalandos történetének elengedhetetlen tartozékaként a liba a Donald-kacsa vetélytársává emelkedik. Rendkívül sok báj, humor és kedvesség teszi emlékezetessé a figurát. Szólni kell a színhelyek szép és aprólékos kidolgozásáról, a színezési technika ízlésességéről és nem utolsósorban arról, hogy a romantikus környezet még meseszerűbbé, élvezetesebbé tette az alkotást. A film kísérőzenéje — Liszt Ferenc Magyar rapszódiájának átdolgozása — jól alkalmazkodott a történethez. A szöveg nyelvezete főbb vonalaiban az elbeszélő költeménnyel egyező. Dicsérhetjük Henrik Irén operatőri munkáját, valamint a szereplőket megszólaltató színészeket. O. V. Üzenet kéziratokról Erdélyi János, Bezi: Közlésre érett az „Emlékező”., A többit jó volna megbeszélnünk. „Béke, szeretet", Lébény: Fájdalom, nem küldhetünk mindig kedvező válaszokat, csak ha az alkotások alapot adnak rá. „Eszterházi tavasz”, Fertőd: Természetszeretete megfogja az embert, szóképei között azonban kopottak akadnak (pl. ... ontja meleg sugarait, ... madarak lágy énekének dallamait, ...kékülő ibolyáját... stb.). Jó tanulást! K. L.-né, Győr: A helikoni díjak méltó ígéretet jutalmaztak. Mostani verseinek belső mértéke szerint azonban felületesen bánik a témáival. Gombás Lajos, Győr: Közlésre javasolt elbeszélésében egy csekély változtatandó van. Szíveskedjék eljönni szerkesztőségünkbe, ha lehet, a csütörtök délutáni fogadóórára. B. G. KIJAIPÖID . Megjelent a Győri Műsor Megszokott újságírói fordulat egy-egy új létesítmény avatásáról szóló tudósításban: „régi hiányt pótol...” Az a kiadvány, amelyről ezúttal tudósítunk, valóban régen aktuális volt már. Sokkal kisebb és nagyobb várossal ellentétben ugyanis Győrnek nem volt olyan központi városi műsorfüzete, amely öszszefoglalóan tartalmazta volna a kulturális eseményeket, tájékoztatta volna a sok kisebb és nagyobb rendezvényről az érdeklődőket a színház és mozi műsorától a kiállításokon át a különböző klubok nyilvános programjáig. Szinte mindegyik, művelődési intézmény kiadta a saját műsorfüzetét , a válogatni szándékozó látogató, néző, hallgató pedig vagy megtalálta, amit keresett, vagy maga is elveszett a sok füzetke sok adata között A Győri Műsor első, most még csak mutatványszáma megjelent: színes fedőlappal, ízléses kivitelben, gazdag tartalommal. Huszonnyolc intézmény áprilisi rendezvényeit közli: tényszerűen egyeseket, hosszabb-rövidebb ismertetésekkel másokat. Képek, illusztrációk teszik olvasmányosabbá a kiadványt. Helyenként hiányzó adatok nehezítik meg a tájékozódást. Ezek azonban — remélhetőleg — csak gyerekbetegségek. Májustól kezdve, amikor a kiadást a Győr városi Tanács művelődésügyi osztályától a Lapkiadó Vállalat veszi át, a Győri Műsor a kulturális intézményekben, újságárusoknál kapható lesz, és eljuthat valóban azokhoz, akiknek szól: a színház, a mozik, múzeumok látogatóihoz, könyvtárak olvasóihoz, hangversenyek hallgatóihoz. Bizonyítva, hogy olykor nem is a lehetőségek hiánya, hanem a válogatni nem tudás, esetleg a restség az akadálya a művelődésnek, a szórakozásnak. g. b. Az MHSZ tervei Kiemelt versenyek A napokban sajtótájékoztatót tartott az MHSZ Győr- Sopron megyei titkára, Bolond Gábor. Beszámolójában szólt az MHSZ céljairól, feladatairól, majd összegezte az idei év legfontosabb megyei rendezvényeit. Bolond Gábor az MHSZ feladatai között kiemelten foglalkozott a lakosság, ezen belül az ifjúság hazafias nevelésének jelentőségéről, valamint a szövetség szerepéről a tömeg- és a minőségi sportban. A megyénkben folyó MHSZ-tevékenység színvonalát, a minőségi munkát bizonyítja, hogy Győr-Sopron megye szinte valamennyi feladat teljesítésében az országos negyediknél rosszabb helyet még nem szerzett. Az 1977-ben a többi között május 9-én kerülnek megrendezésre a honvédelmi napok, ahol a közép- és felsőfokú oktatásban résztvevő diákok versenyeznek majd. Ugyancsak májusban tartják a szocialista országok repülő modell-versenyét, majd ezt követően az országban első ízben a sorkötelesek országos bajnokságát. A nyár folyamán a rádióiránymérők országos szintű versenyét rendezik meg, valamint a szocilista országok részvételével a „Testvériség-Barátság” elnevezésű ejtőernyős versenyt. Ki a vétkes? A gyászruhás, meggyötört arcú asszony azért kereste fel szerkesztőségünket, hogy könnyítsen bánatán. Megrendítően vázolta a drága férj, a szeretett édesapa és nagyapa halálának körülményeit. A búcsúzásnál megjegyezte: még élhetne, ha gondosabban kezelték volna...(!?) A halál rendkívül fájdalmas, jóvátehetetlen valami, de sajnos nem kíméli még a látszólag egészséges embert sem. Talán nem leszünk kegyeletsértők, ha azt mondjuk: mi, laikusok, akik az emberi szervezetről legfeljebb annyit tudunk, amennyit az iskolában tanultunk, vagy alkalmasint a szakkönyvekből kiolvastunk, kijelenthetjük-e, hogy szerettünk hanyagság, nemtörődömség áldozata lett? Feltételezni sok mindent lehet. Állampolgári jogunk, hogy sérelmünkre, gyanúnkra elégtételt kérjünk oly módon, hogy szakértői vizsgálat állapítsa meg: mulasztás történt-e? De nem szabad, hogy a szeretett, szülő, házastárs, gyermek vagy testvér elvesztése feletti mély fájdalmunkban elragadtassuk magunkat és olyasmiről ítélkezzünk, amiről nincs kellő ismeretünk. Elmarasztalni csak akkor lehet valakit — a gyógyítót is —, ha szándékos hanyagsága, nemtörődömsége okozta a jóvátehetetlent. A tényekről viszont csak hozzáértő szakemberek képesek megbizonyosodni. KI JAIPOIDI m Szót érdemel A munkahelyek törvénykönyve A vállalat és a dolgozók jogaira, kötelezettségeire vonatkozó szabályok, azok végrehajtását tartalmazó elvek öszszessége a kollektív szerződés. A szerződés tervezetét, a dolgozók javaslataiból származó módosításokat a munkavállalókkal meg kell tárgyalni, s csak azután léphet hatályba-A kollektív szerződések minden év április végéig kerülnek módosításra. Írásunkat egyrészt az időszerűség, másrészt a témával összefüggő érdeklődő levelek indokolják. Megnőtt a száma ugyanis mostanában azoknak az olvasóknak, akik szerkesztőségünkben sérelmezik, hogy nem kaptak vállalatuknál nyereségrészesedést. Kivétel nélkül valamennyien a múlt év végén vagy ez év elején változtattak munkahelyet. Csak azt tanácsolhattuk az érdeklődőknek, hogy tanulmányozzák át munkahelyük kollektív szerződését. Hogy valakinek hány nap felmondás jár, hány évre kapja a munkaruhát, mikor jogosult nyereségrészesedésre, a túlmunka idejére munkabér vagy pótlék vagy csak túlmunkapótlék jár-e, mindmind a kollektív szerződésben olvasható. Sajnos még ma is tapasztaljuk, hogy a kollektív szerződés egyesek szemében afféle bonyolult iromány. Jelentősége csak akkor nő meg, amikor a munkaviszony felmondásakor, a nyereségrészesedés fizetésekor a benne rögzített feltételekre hivatkozva hátrányok érik őket. • Általános észrevételünk az is, hogy a szerződés tervezetének és módosításának megvitatása leginkább a gazdasági vezetést és a társadalmi tisztségviselőket érdekli. Tisztelet a kivételnek, de a dolgozók egy része úgy szavazza meg elfogadását, mintha nem is saját jogai és kötelességei mellett tenné le a garast. Közülük kerülnek ki aztán a csalódottak: a sértődöttségből kikért munkakönyv vagy a jobb fizetési feltételeket ígérő új munkahely elfoglalása után döbbennek rá elhamarkodott lépésükre. Az idő haladásával a kollektív szerződések egyes pontjai változtatásra, kiegészítésre szorulnak. Ezért törvény írja elő, hogy a vállalatok minden év elején, legkésőbb az első negyedév végéig kötelesek írásban beszámolni a szerződés előző évi tapasztalatairól, hogy a dolgozók észrevételei, javaslatai felhasználhatók legyenek a szerződés módosításánál. Helyenként a dolgozók részéről bizonytalanság is érezhető a kollektív szerződésben lefektetett jogokkal és kötelezettségekkel szemben. Mint a levelek is tanúsítják, egyesek úgy vélik, hogy a szerkesztőség vagya más szerv képes megváltoztatni az abban rögzített szabályokat. A kollektív szerződés a munkahelyek törvénykönyve! Ezért nem ártana, ha minél több munkahelyi közösségben megvitatnák a dolgozókat közelebbről érintő kérdéseket, a változtatásra megérett ésszerű javaslatokat. N. M. Olvasóink írják Tűrhetetlen! Mosonmagyaróváron a Móra Ferenc lakótelep középső tízemeletes épületében lakunk. Elviselhetetlen látvány az ABC-áruház és a tízszintes épület között évek óta tátongó, szinte félméteres mélységű kátyútenger. Az áruszállító kocsik a sarat felhordják a gyalogjárdára, sőt helyenként már össze is törték a járdaszélt. Ne tűrjék meg a szép városközpontban ezt az állapotot. (Budai Lászlóné és tíz aláírás. Mosonmagyaróvár, Móra Ferenc lakóitelep D/2. épület.) Remélhetek? Még 1975—76 telén villanyhálózatot szerelt az ÉDÁSZ a balfő kópházi határban, köztük az én földemen is. Súlyos károsodás érte a friss lucernaföldet. Megértettük, hogy ennek így kell lennie, bíztunk az okozott kár megtérítésében. Össze is írták a károkat. Mivel engem jóval nagyobb károsodás ért, mint amit megállapítottak, kifogással éltem. Eltelt egy esztendő. Két levélben is kértem három rendezését, de eddig nem intézkedtek. (Sinkovits Károly, Kópháza, Soproni u. 50.) , 11 .,M . i.. in Előleg az árura Nemrég lapszámunk krónika oldalán Marx Károlyné likócsi olvasónkat ért kellemes meglepetést közöltük: vásárolni ment a győri Kazinczy utcai lakástextilboltba, de nem volt nála elég pénz a tetszetős térítők megvételéhez. Az egyik eladó a sajátjából egészítette ki az összeget és így tette félre blokkal együtt az árut... • Az esettel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a belkereskedelmi miniszter lehetőséget nyújt a kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek, hogy a boltban vagy a raktárban pillanatnyilag nem lévő árura megrendelést fogadjanak el. Mód van arra is, hogy előleg fizetésével biztosítsuk magunknak a vásárlási lehetőséget. Az előlegezhető áruk körét a vállalatok maguk szabják meg. Az előleg összege a vételárnak legalább 30 százaléka és a hátralékot 3 munkanapon belül kell kiegyenlíteni. Térítési díj Földes Jánosné feketeerdei háromgyermekes édesanya fordult hozzánk panaszával. Mindhárom kicsinye óvodás, a legkisebbikkel 1976. július 14- ig volt gyermekgondozási segélyen. A GYES lejárta után — családi okok miatt — nem tudta felvenni a munkát, jelenleg sem áll munkaviszonyban. Mégis: a múlt év augusztusa óta változatlanul annyi óvodai térítési díjat fizet a gyermekek után, mintha jövedelemmel rendelkezne. Az édesanya sérelmének kivizsgálására a Mosonmagyaróvári járási Hivatal művelődési osztályát kértük meg. Bebizonyosodott, hogy a helyi tanács és az óvoda térítési díjszámítása helytelen volt. Ugyanis a múlt év augusztus 1-től — miután az anya már keresettel, jövedelemmel nem rendelkezett — csak az apa keresete és a háztáji gazdaság jövedelme után kellett volna a térítési díjat fizetni, gyermekenként naponta 5 forintot. A művelődési osztály azonnal intézkedett a 7 hónapon át jogtalanul számított összeg különbözetének viszszatérítéséről, továbbá az apa jövedelme utáni térítési díj megállapításáról. 1977. április 10., vasárnap