Kisalföld, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

Eszperantisták nemzetközi találkozója Három napig a szó legszo­rosabb értelmében birtokol­ták a győri Petőfi Sándor If­júsági Házat azok a fiatalok, akik a legkülönbözőbb és tá­voli országokból érkeztek Győrbe, hogy találkozzanak egymással, szót értsenek és gondolataikat kicserélhes­sék... Nyelvi akadályok, ne­hézségek nélkül beszélt egy­mással a madagaszkári­­ fia­talember a lengyellel és a Szudánból érkezett diák a magyar egyetemistával. Mesterséges nyelv — ezt tudjuk, az eszperantóról —, de értékéből, jelentőségéből mit sem veszít, mert igaz, hogy nem évezredek során, bizonyos kultúrán nevelke­dett nemzet alkotta, de so­kak nyelvéből tevődött ösz­­sze, és alkalmas arra, hogy a világ valamennyi kultúráját közvetlenül befogadtassa és azt ugyanígy hozzáférhetővé tegye sokak számára. A háromnapos találkozó ünnepélyes megnyitóját az eleven­­társalgás, az ismer­kedés jellemezte. Nem voltak nyelvi akadályai a kapcso­latteremtésnek. Mi sem ter­mészetesebb, hogy a szóra­koztató, játékos vetélkedők, az előadások egyik központi témája Zamenhof, a bialysto­­ki lengyel orvos élete, mun­kássága volt. Az eszperantó nyelvet ismerők szűnni nem akaró tisztelete övezi azt az embert, aki megalkotója e nyelvnek. A Pannonhalmára tett kirándulás a régmúlt­ idők emlékét idézte, a hatal­mas könyvtár és a festmé­nyek lenyűgöző látványa, es­te az orgonahangversennyel lett teljesebb, maradandóbb emlék a fiatalok számára. A zene, a tánc és a vidám­ság három napon keresztül jelen volt a fiatalok társasá­gában, ahol néptáncok és eg­zotikus afrikai dallamok a pol-beat programjaival vál­tották egymást. Mindez azon­ban csupán kerete, hangula­ta volt az eseményeknek, mert a találkozó legfőbb programja, hogy a fiatalok megvitassák az ifjúsági moz­galom időszerű kérdéseit, a népek közötti barátság szük­ségességét és természetesen a tennivalókat. A győri eszperantista ta­lálkozó egyik színvonalas meglepetése volt a rend­kívül nagy sikert aratott elő­adás Moliére: Fösvény cí­mű színművének eszperantó­ul való megszólaltatása. Az Arrabona Amatőr Színház ezzel a produkcióval a talál­kozó résztvevőinek elismeré­sét váltotta ki. 4 - Lúdas Matyi Új magyar rajzfilm Ismert magyar népmese nyomán írta Fazekas Mihály népszerű elbeszélő költemé­nyét, a Lúdas Matyit, amely­ből Dargay Attila rendező készített rajzos játékfilmet. A történet — amelyben a furfangos kis jobbágyr­egé­ny ízes, népies humorral há­romszor leckézteti meg a hatalmaskodó Döbrögi föl­desurat —, talán még a leg­kisebbek előtt is ismert. Úgy hisszük, senkinek sem okoz csalódást, hogy a Fazekas Mihály-féle Ludas Matyi he­lyett végül is mást, de a tör­ténet lényegét tekintve ha­sonlót láthat a mozikban. Vi­szonylag rövid, éppen ezért tartalmában tömör rajzfilm erénye az eseményesség, a lényeg hangsúlyozása és hogy rendkívül karakterisztikus figurákat ábrázol. A film szereplőinek szülő­atyja, Jankovics Marcell, aki az eredeti történet figuráit határozott vonásokkal raj­zolta meg, és ugyanakkor új figurát, hőst is teremtett: a libát. Matyi hűséges társa egyetlen liba lesz. Jankovics Marcell kiemelve „főszere­pelteti” ezt a mesealakot, így a film akarva akaratla­nul ezen a ponton Walt Dis­­ney-nek, a már klasszikussá lett mesealakjait idézi és Matyi kalandos történetének elengedhetetlen tartozékaként a liba a Donald-kacsa ve­­télytársává emelkedik. Rend­kívül sok báj, humor és ked­vesség teszi emlékezetessé a figurát. Szólni kell a színhelyek szép és aprólékos kidolgozá­sáról, a színezési technika íz­lésességéről és nem utolsó­sorban arról, hogy a roman­tikus környezet még mese­­szerűbbé, élvezetesebbé tette az alkotást. A film kísérőze­néje — Liszt Ferenc Magyar rapszódiájának átdolgozása — jól alkalmazkodott a tör­ténethez. A szöveg nyelveze­te főbb vonalaiban az elbe­szélő költeménnyel egyező. Dicsérhetjük Henrik Irén operatőri munkáját, valamint a szereplőket megszólaltató színészeket. O. V. Üzenet kéziratokról Erdélyi János, Bezi: Közlésre érett az „Emlékező”., A töb­bit jó volna megbeszélnünk. „Béke, szeretet", Lébény: Fájdalom, nem küldhetünk min­dig kedvező válaszokat, csak ha az alkotások alapot adnak rá. „Eszterházi tavasz”, Fertőd: Természetszeretete megfogja az embert, szóképei között azonban kopottak akadnak (pl. ... ontja meleg sugarait, ... madarak lágy énekének dalla­mait, ...kékülő ibolyáját... stb.). Jó tanulást! K. L.-né, Győr: A helikoni díjak méltó ígéretet jutalmaz­tak. Mostani verseinek belső mértéke szerint azonban felü­letesen bánik a témáival. Gombás Lajos, Győr: Közlésre javasolt elbeszélésében egy csekély változtatandó van. Szíveskedjék eljönni szerkesztősé­günkbe, ha lehet, a csütörtök délutáni fogadóórára. B. G. K­IJAIPÖID . Megjelent a Győri Műsor Megszokott újságírói fordu­lat egy-egy új létesítmény avatásáról szóló tudósításban: „régi hiányt pótol...” Az a kiadvány, amelyről ezúttal tudósítunk, val­óban régen ak­tuális volt már. Sokkal ki­sebb és nagyobb várossal el­lentétben ugyanis Győrnek nem volt olyan központi vá­rosi műsorfüzete, amely ösz­­szefoglalóan tartalmazta vol­na a kulturális eseményeket, tájékoztatta volna a sok ki­sebb és nagyobb rendez­vényről az érdeklődőket a színház és mozi műsorától a kiállításokon át a különböző klubok nyilvános program­jáig. Szinte mindegyik, mű­velődési intézmény kiadta a saját műsorfüzetét , a vá­logatni szándékozó látogató, néző, hallgató pedig vagy megtalálta, amit keresett, vagy maga is elveszett a sok füzetke sok adata között A Győri Műsor első, most még csak mutatványszáma megjelent: színes fedőlappal, ízléses kivitelben, gazdag tar­talommal. Huszonnyolc intéz­mény áprilisi rendezvényeit közli: tényszerűen egyeseket, hosszabb-rövidebb ismerteté­­sekkel másokat. Képek, il­lusztrációk teszik olvasmá­nyosabbá a kiadványt. Helyenként hiányzó adatok nehezítik meg a tájékozó­dást. Ezek azonban — remél­hetőleg — csak gyerekbeteg­ségek. Májustól kezdve, ami­kor a kiadást a Győr városi Tanács művelődésügyi osztá­lyától a Lapkiadó Vállalat veszi át, a Győr­i Műsor a kulturális intézményekben, újságárusoknál kapható lesz, és eljuthat valóban azokhoz, akiknek szól: a színház, a mozik, múzeumok látogatói­hoz, könyvtárak olvasóihoz, hangversenyek hallgatóihoz. Bizonyítva, hogy olykor nem is a lehetőségek hiánya, ha­nem a válogatni nem tudás, esetleg a restség az akadá­lya a művelődésnek, a szóra­kozásnak. g. b. Az MHSZ tervei Kiemelt versenyek A napokban sajtótájékoz­tatót tartott az MHSZ Győr- Sopron megyei titkára, Bo­lond Gábor. Beszámolójában szólt az MHSZ céljairól, fel­adatairól, majd összegezte az idei év legfontosabb megyei rendezvényeit. Bolond Gábor az MHSZ feladatai között kiemelten foglalkozott a lakosság, ezen belül az ifjúság hazafias ne­velésének jelentőségéről, va­lamint a szövetség szerepé­ről a tömeg- és a minőségi sportban. A megyénkben fo­lyó MHSZ-tevékenység szín­vonalát, a minőségi munkát bizonyítja, hogy Győr-Sopron megye szinte valamennyi fel­adat teljesítésében az orszá­gos negyediknél rosszabb he­lyet még nem szerzett. Az 1977-ben a többi között május 9-én kerülnek meg­rendezésre a honvédelmi na­pok, ahol a közép- és felső­fokú oktatásban résztvevő diákok versenyeznek majd. Ugyancsak májusban tartják a szocialista országok repülő modell-versenyét, majd ezt követően az országban első ízben a sorkötelesek országos bajnokságát. A nyár folya­mán a rádióiránymérők or­szágos szintű versenyét ren­dezik meg, valamint a szoci­­lista országok részvételével a „Testvériség-Barátság” elne­­vezésű ejtőernyős versenyt. Ki a vétkes? A gyászruhás, meggyötört arcú asszony azért kereste fel szerkesztőségünket, hogy könnyítsen bánatán. Megren­­dítően vázolta a drága férj, a szeretett édesapa és nagyapa halálának körülményeit. A búcsúzásnál megjegyezte: még élhetne, ha gondosabban ke­zelték volna...(!?) A halál rendkívül fájdal­mas, jóvátehetetlen valami, de sajnos nem kíméli még a látszólag egészséges embert sem. Talán nem leszünk ke­gyeletsértők, ha azt mondjuk: mi, laikusok, akik az emberi szervezetről legfeljebb annyit tudunk, amennyit az iskolá­ban tanultunk, vagy alkalma­sint a sza­kkönyvekből kiol­vastunk, kijelenthetjük-e, hogy szerettünk hanyagság, nemtörődömség áldozata lett? Feltételezni sok mindent le­het. Állampolgári jogunk, hogy sérelmünkre, gyanúnkra elégtételt kérjünk oly módon, hogy szakértői vizsgálat álla­pítsa meg: mulasztás tör­tént-e? De nem szabad, hogy a sze­retett, szülő, házastárs, gyer­mek vagy testvér elvesztése feletti mély fájdalmunkban elragadtassuk magunkat és olyasmiről ítélkezzünk, ami­ről nincs kellő ismeretünk. Elmarasztalni csak akkor le­het valakit — a gyógyítót is —, ha szándékos hanyagsága, nemtörődömsége okozta a jó­vátehetetlent. A tényekről vi­szont csak hozzáértő szakem­berek képesek megbizonyo­sodni. KI JAIPOIDI m Szót érdemel A munkahelyek törvénykönyve A vállalat és a dolgozók jo­gaira, kötelezettségeire vonat­kozó szabályok, azok végre­hajtását tartalmazó elvek ösz­­szessége a kollektív szerződés. A szerződés tervezetét, a dol­gozók javaslataiból származó módosításokat a munkaválla­lókkal meg kell tárgyalni, s csak azután léphet hatályba-A kollektív szerződések minden év április végéig ke­rülnek módosításra. Írásunkat egyrészt az időszerűség, más­részt a témával összefüggő ér­deklődő levelek indokolják. Megnőtt a száma ugyanis mostanában azoknak az olva­sóknak, akik szerkesztősé­günkben sérelmezik, hogy nem kaptak vállalatuknál nyere­ségrészesedést. Kivétel nélkül valamennyien a múlt év vé­gén va­gy ez év elején változ­tattak munkahelyet. Csak azt tanácsolhattuk az érdeklődőknek, hogy tanul­mányozzák át munkahelyük kollektív szerződését. Hogy valakinek hány nap felmon­dás jár, hány évre kapja a munkaruhát, mikor jogosult nyereségrészesedésre, a túl­munka idejére munkabér vagy pótlék vagy csak túl­munkapótlék jár-e, mind­mind­ a kollektív szerződésben olvasható. Sajnos még ma is tapasz­taljuk, hogy a kollektív szer­ződés egyesek szemében afféle bonyolult iromány. Jelentősé­ge csak akkor nő meg, ami­kor a munkaviszony felmon­dásakor, a nyereségrészesedés fizetésekor a benne rögzített feltételekre hivatkozva hát­rányok érik őket. • Általános észrevételünk az is, hogy a szerződés tervezeté­nek és módosításának megvi­tatása leginkább a gazdasági vezetést és a társadalmi tiszt­ségviselőket érdekli. Tisztelet a kivételnek, de a dolgozók egy része úgy szavazza meg elfogadását, mintha nem is saját jogai és kötelességei mellett tenné le a garast. Kö­zülük kerülnek ki aztán a csalódottak: a sértődöttségből kikért munkakönyv vagy a jobb fizetési feltételeket ígérő új munkahely elfoglalása után döbbennek rá elhamar­kodott lépésükre. Az idő haladásával a kol­lektív szerződések egyes pont­jai változtatásra, kiegészítésre szorulnak. Ezért törvény írja elő, hogy a vállalatok minden év elején, legkésőbb az első negyedév végéig kötelesek írásban beszámolni a szerző­dés előző évi tapasztalatairól, hogy a dolgozók észrevételei, javaslatai felhasználhatók le­gyenek a szerződés módosítá­sánál. Helyenként a dolgozók ré­széről bizonytalanság is érez­hető a kollektív szerződésben lefektetett jogokkal és kötele­zettségekkel szemben. Mint a levelek is tanúsítják, egye­sek úgy vélik, hogy a szer­kesztőség vagya más szerv ké­pes megváltoztatni az abban rögzített szabályokat. A kol­lektív szerződés a munkahe­lyek törvénykönyve! Ezért nem ártana, ha minél több munkahelyi közösségben meg­vitatnák a dolgozókat köze­lebbről érintő kérdéseket, a változtatásra megérett ésszerű javaslatokat. N. M. Olvasóink írják Tűrhetetlen! Mosonmagyaróváron a Móra Ferenc lakótelep középső tíz­emeletes épületében lakunk. Elviselhetetlen látvány az ABC-áruház és a tízszintes épület között évek óta táton­gó, szinte félméteres mélységű kátyútenger. Az áruszállító kocsik a sarat felhordják a gyalogjárdára, sőt helyenként már össze is törték a járda­szélt. Ne tűrjék meg a szép városközpontban ezt az álla­potot. (Budai Lászlóné és tíz aláírás. Mosonmagyaróvár, Móra Ferenc lakóitelep D/2. épület.) Remélhetek? Még 1975—76 telén villany­­hálózatot szerelt az ÉDÁSZ a balfő kópházi határban, köztük az én földemen is. Sú­lyos károsodás érte a friss lu­cernaföldet. Megértettük, hogy ennek így kell lennie, bíztunk az okozott kár megtérítésé­ben. Össze is írták a károkat. Mivel engem jóval nagyobb károsodás ért, mint amit meg­állapítottak, kifogással éltem. Eltelt egy esztendő. Két le­vélben is kértem három ren­dezését, de eddig nem intéz­kedtek. (Sinkovits Károly, Kópháza, Soproni u. 50.) , 11 .,M . i­­.. in Előleg az árura Nemrég lapszámunk króni­ka oldalán Marx Károlyné likócsi olvasónkat ért kelle­mes meglepetést közöltük: vásárolni ment a győri Ka­zinczy utcai lakástextilbolt­ba, de nem volt nála elég pénz a tetszetős térítők meg­vételéhez. Az egyik eladó a sajátjából egészítette ki az összeget és így tette félre blokkal együtt az árut... • Az esettel kapcsolatban ér­demes megjegyezni, hogy a belkereskedelmi miniszter le­hetőséget nyújt a kereskedel­mi vállalatoknak, szövetkeze­teknek, hogy a boltban vagy a raktárban pillanatnyilag nem lévő árura megrendelést fogadjanak el. Mód van arra is, hogy előleg fizetésével biz­tosítsuk magunknak a vásár­lási lehetőséget. Az előlegez­hető áruk körét a vállalatok maguk szabják meg. Az elő­leg összege a vételárnak leg­alább 30 százaléka és a hát­ralékot 3 munkanapon belül kell kiegyenlíteni. Térítési díj Földes Jánosné feketeerdei háromgyermekes édesanya fordult hozzánk panaszával. Mindhárom kicsinye óvodás, a legkisebbikkel 1976. július 14- ig volt gyermekgondozási se­gélyen. A GYES lejárta után — családi okok miatt — nem tudta felvenni a munkát, je­lenleg sem áll munkaviszony­ban. Mégis: a múlt év au­gusztusa óta változatlanul annyi óvodai térítési díjat fi­zet a gyermekek után, mintha jövedelemmel rendelkezne. Az édesanya sérelmének ki­vizsgálására a Mosonmagyar­óvári járási Hivatal művelő­dési osztályát kértük meg. Be­bizonyosodott, hogy a helyi tanács és az óvoda térítési díjszámítása helytelen volt. Ugyanis a múlt év augusztus 1-től — miután az anya már keresettel, jövedelemmel nem rendelkezett — csak az apa keresete és a háztáji gazda­ság jövedelme után kellett volna a térítési díjat fizetni, gyermekenként naponta 5 fo­rintot. A művelődési osztály azonnal intézkedett a 7 hó­napon át jogtalanul számított összeg különbözetének visz­­szatérítéséről, továbbá az apa jövedelme utáni térítési díj megállapításáról. 1977. április 10., vasárnap

Next