Kisalföld, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

Óvjuk jobban környezetünket! Program három évre — Helyzetfelmérő térképek Sürgető kérdések Környezetünk a műszaki­­technikai rohamos fejlődéssel párhuzamosan egyre fokozot­tabb védelemre szorul. A vi­lág számos helyén sürgető napi tennivalóvá, jóformán létkérdéssé vált a levegő, a föld, a víz további szennye­ződéinek megakadályozása Jónéhány metropoliszban már-már katasztrófális a helyzet annyira, hogy a kü­lönféle, sokszor rendkívül szi­gorú intézkedések szinte csak „tűzoltásnak” számítanak, s már nem nyújtanak megnyug­tató megold­ást. Nálunk megközelítően sem ilyen borúlátásba okot adó a helyzet. De ezért — vagy ép­pen ezért — a környezetvé­delmet nem lehet egy kézle­gyintéssel elintézni. Most kell nagyon odafigyelni, amíg időben van. Környezetvédel­mi törvényünk van — meg­tartása viszont nem minden­ütt teljes. Gyakorta elmarad, vagy alaposan késik például az üzemekben a zaj- és szag­szűrők felszerelése, a tete­mes költségekre hivatkozva. Ugyanilyen meggondolásból nem megoldott sok helyen a szennyvíztisztítás — de még sorolhatnánk. .. A környezetvédelmi tevé­kenységhez természetesen nem csupán az említett be­rendezések felszerelése tarto­zik, hanem sok egyéb is. A Hazafias Népfront öt éve fog­lalkozik erőteljesen a környe­zetvédelemmel, sokkal konk­rétabban és hatékonyabban, mint korábban. A tennivaló­kat ezen a téren a HNF VI. kongresszusa is meghatározta 1976. szeptemberében. Megyénkben a HNF irá­nyításával tavaly alakult meg a környezetvédelmi ko­ordinációs munkabizottság. A bizottság azonnal kidolgo­zott egy három évre szóló programot, eszerint végzi munkáját. Tagjai olyan szak­emberek, akik saját munka­­­területükön kötelességből is foglalkoznak a környezetvé­delemmel. Így megfelelő ta­pasztalataik vannak, amelye­ket továbbadva az egész me­gyében hasznosíthatnak. Amikor a bizottság mun­kájáról beszélgettünk Czinter Lászlóval, a népfront megyei bizottságának munkatársá­val, így fogalmazott: a leg­fontosabb az egész megye alapos felmérése a környezet­védelem szempontjából. A felmérés lényege, hogy az elemzések nyomán olyan tér­képek készülnek, amelyek az „első pillantásra” képet ad­nak a felszíni vizek, a levegő és a föld szennyezettségének fokáról. Zajtérkép is készül. Ezek segítségével lehet pon­tosan megállapítani, hol és mi a tennivaló. A térképek elkészítése a napokban feje­ződik be. A környezetvédelmi felada­tok végsősoron két csoportba sorolhatók. Egyrészt azok, amelyeket a vállalatoknak a környezetvédelmi törvény előír, másrészt a nem kevés­bé fontosak, amelyeket tár­sadalmi úton kell megvalósí­tani. Folyamatos munka ez, amivel párhuzamosan külön­féle akciók segítik a bennün­ket körülvevő természet meg­óvását — az ember érdeké­ben. Megfelelően odafigyelve hasznosan lehet kamatoztatni a szakemberek ilyen irányú tudását, vagy éppen felkelte­ni érdeklődésüket. Ennek egy módja például az a pályázat, amelyet nemrégiben hirdet­tek, és határideje június 30- án telik le. A pályázat környe­zetvédelmi témájú, elsősor­ban fiatal agrárszakemberek részére. Az „Alkotó ifjúság” pályá­zatra tavaly sok környezetvé­delmi szakdolgozat érkezett — ez adta az ötletet. A felhí­vás úgy szólt, hogy a pályá­zók a szennyeződések meg­akadályozására, csökkentésé­re dolgozzanak ki javaslato­kat — a mezőgazdasági mű­velés alatt álló területekre. De ide tartozik például a környezetvédelmi tervek ké­szítése termelőszövetkezeteit, majorok részére, vagy az ál­lattartó telepek szennyvízel­vezetésének, tisztításának megoldása is. A pályázatra idáig 29 fiatal agrárszakem­ber nevezett, a többségük nagyon érdekes tanulmány­nyal. (A pályaműveket bizott­ság értékeli, az eredményhir­detés augusztus 20-án lesz.) Mit tett megalakulása óta — az említetteken kívül — a környezetvédelmi koordiná­ciós bizottság? Tagjai széles körben ismertették a gabcsi­­kovo—nagymarosi vízlépcső rendszer terveit, az építés környezeti hatásait. Ugyanígy különböző fórumokon vitat­ták meg a tervezett, a jövő­ben megépítésre kerülő nem­zetközi autópálya szerepét. A légszennyeződés csökken­tése végett a bizottság felhí­vással fordult az autójavítás­sal foglalkozó vállalatokhoz: propagálják hatékonyabban a rossz porlasztók szennyező hatását... Az idén, az őszi telepítések­hez 80 ezer facsemetét, cser­jét kapnak ingyen a megye települései. Az elosztáskor nem csupán az igényeket vet­ték figyelembe, hanem azt is, hogy az adott községben az elmúlt években mennyire tö­rődtek a környezet védelmé­vel. Nem kapnak ingyenes fa­csemetét ott, ahol például a tavaly elültetett fácskákat — mert rosszul tervezték meg helyüket — már ki kellett dobni. Tovább sorolhatnánk a környezetvédelmi bizottság munkáit. Most még csak any­­nyit említünk a tervek közül, hogy rendkívül fontos tenni­való megyénk községeiben a semétgyűjtő helyek kijelölé­se, a szemétszállítás megol­dása. Sürgető kérdés, amit nem lehet anyagi gondokra hivatkozva sokáig elodázni. 3. F. 4 • KIJAIftHD VIT-délután Igen vidám és hangu­latos VIT-délutánt ren­dezett a napokban a győri 1345-ös számú Né­meth László János Út­törőcsapat József Attila raja. Az 1977/78-as úttö­rőévben összegyűjtött VIT-történeteket, dalo­kat, játékokat, rajzokat, írásos anyagokat, fény­képeket és más doku­mentumokat mutatták be társaiknak. A vidám délutánra meghívták a pajtások dr. Kelemen István megyei főorvost, aki 1949-ben a Révai Miklós Gimnázium küldötteként részt vett a budapesti VIT-en. A gye­rekek kérésére örömmel beszélt élményeiről, ez­zel is gazdagítva gyűjtő munkájukat és közvetett élményeiket az egykori budapesti VIT-ről. Em­lékül és búcsúzóul kö­szönő sorokat írt a raj­­naplóba. Következtetés helyett - bizonyosság Milyen állapotban vagyunk? Országos egészségügyi vizsgálat — Együttműködésre várnak a szakemberek Az egészségügyi miniszter rendeletére április elsejétől országos megbetegedési — szaknyelven morbiditási — vizsgálat kezdődik, amely az ország lakosságának két ez­relékét érinti. A vizsgálatban résztvevőket a Köz­ponti Sta­tisztikai Hivatal választotta ki, tudományos alapon, így a vizsgálatok eredményét ele­mezve az egész országra ér­vényes megállapításokat te­hetnek majd az egészségügyi szakemberek. A tudományos módszerek­kel végzett általános megbe­tegedési vizsgálatra azért van szükség, mert eddig pontos adatok hiányában csak kö­vetkeztetni lehetett a lakos­ság egészségügyi szükségletei­re. A lakosság egészségügyi állapotának ismerete szüksé­ges ahhoz, hogy az igények­hez és a mai követelmények­hez igazodóan bővítsék az egészségügyi hálózatot, a megfelelő helyre kerüljenek a különböző feladatokat ellátó gyógyító intézmények, szerve­zettebb, hatékonyabb legyen a betegellátás. A vizsgálat ideje alatt arra törekszenek az egészségügyi dolgozók, hogy lehetőség szerint pontos képet kapjanak a vizsgált személyekről, tehát minden betegséget felismerjenek, azo­kat is, amelyekről eddig nem­hogy az orvos, még a páciens sem tudott. Ezért két mód­szert alkalmaznak: havonta egyszer felkeresik a ,,mintául választott” embereket, kér­dőív alapján ,,követik" sorsu­kat, ezen kívül szűrővizsgála­tot végeznek, amely lehetővé teszi a panaszt nem okozó kó­ros állapotok felfedezését Ezt a mindannyiunk szá­mára fontos vizsgálatot nyil­vánvalóan nem lehet jól elvé­­gezni az érintettek tevékeny közreműködése nélkül. A megfelelő együttműködés hiá­nyában torz képet kapnak az egészségügyi szakemberek. Győr-Sopron megyében 950 „kiválasztott” ember sorsát, baját, betegségét figyelik majd egy esztendőn át. Az ér­dekeltek már tudják, hogy rájuk esett a választás, a kör­zeti ápolónők minden vizsgá­latban résztvevő családot fel­kerestek, elmondták a leg­szükségesebb tudnivalókat is. Dr. Kelemen István megyei főorvos tájékoztatása szerint Mosonmagyaróváron 113, Sop­ronban 150, Győrben pedig 254 lakost fognak vizsgálni. A megyében hat község néhány kijelölt lakóját, családját ke­resik fel havonta, Újrónafőn, Ravazdon, Téten, Magyarke­­resztúron, Bősárkányban és Árpáson. A vizsgálatba be­vontakat elsőbbségben része­sítik bármely orvosi rendelő­ben, ha felmutatják egészség­­ügyi könyvüket, ugyanis rá­juk több időt kell fordítaniuk az orvosoknak a több vizsgá­lat, az adminisztráció miatt. Ezt a kis könyvecskét ponto­san kell vezetni— az utasítá­sok szerint — ugyanúgy, mint az egészségügyi naptárat, amelyet az ápolónők első lá­togatása alkalmával kap meg a család minden tagja. Bódi Ágnes Alkotóh­áz fazekasoknak A nagy múltú és világszer­te híres mezőtúri fazekas nép­művészet az idén új alkotó­­házzal gazdagodik. A fazeka­sok népművészeti, háziipari szövetkezetének beruházásá­ban épülő 1100 négyzetméter alapterületű, emeletes otthon, tágas, világos helyiségei, anyagelőkészítője, kézi koron­­gozóműhelye és szociális léte­sítményei az év végétől a régi ódon épületek szerepét veszik át A 600 éves Mezőtúr fazeka­sainak életében más esemé­nyek is jelzik a jubileumi esztendőt Az évforduló al­kalmából a híres túri sző­nyegszövőkkel közösen városi kiállításon mutatkoznak be. A szépmívű kancsókat, vázá­kat, butellákat, étkezési tár­gyakat a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban is felvonultatják. A hazai és az export­piacon egyaránt keresett termékeik bemutatására meghívást kap­tak az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásárra. Kiemelkedő esemény lesz az ifjú fazeka­sok tervezett augusztusi nem­zetközi találkozója, továbbá a Gerencsér Sebestyén országos pályázat. A siklósi seregszem­lére a szövetkezet nyolc ifjú alkotója küldi el munkáit A felszabadulás krónikájához Munkáshűség 1945. Sok-sok ezer ember, elgyö­tört karavánok, szétvert se­regtestek hagyták el 1945. március végén Magyarorszá­got a Sopronon keresztül ve­zető országutakon. A diadal­ i­máson előretörő Vörös Had­sereg gárdaegységei március 30-án Nagycenk alá értek. Ekkor már napok óta folyt a nyugati országrészek kiüríté­se, fejvesztve menekültek a nyilasok és kiszolgálóik a végnapjaihoz közeledő biro­dalomba. A visszavonuló né­met haderő után kirabolt vagy felégetett raktárak és üzletek, felrobbantott hidak és utak, a romokkal és pusz­tulással párosult gyász ma­radt mindenütt A vészterhes, kilátástalan­nak látszó órákban is voltak, akik kitartottak a helyükön és megvédték a rájuk bízott értékeket a pusztítástól, az el­hurcolástól. Voltak akik fog­ságba esett szovjet katonákat, menekülő munkaszolgálatoso­kat, katonaszökevényeket búj­tattak, vagy éppen leventéket menekítettek az elhurcolás elől. A győri és a mosonma­gyaróvári munkások ellenál­lási érdemei mellett megemlí­tendő annak a négy soproni vízműves munkásnak a hős­tette is, aki a közeledő sza­badság hajnalán megmentette a felrobbantástól a soproni vízmű akkori főszivattyútele­pét, a bécsi országút közvet­len közelében. Hogyan történt ez? Erről szól az a korabeli hiteles fel­jegyzés, amely nemrégen ke­rült elő a soproni levéltár gyűjteményéből. 1945. március 30-án este 6—7 óra között német harc­kocsik törték át a főszivattyú-­­ telep kerítését, hogy az ott álló fák alatt álcázzák magu­kat A harckocsik SS-pa­­rancsnoka azt követelte, hogy az ott dolgozó munkások mu­tassák meg a kutakat és a vízművet mert visszavonu­láskor fel fogják azokat rob­bantani. Ugyanakkor az ott tartózkodóknak megparan­csolta, hogy készüljenek fel a németországi „áttelepülésre”. A négy ügyeletes magyar munkás a vízmű fontosságát átérezve rövid tanácskozás után úgy döntött, hogy a szi­vattyútelepet semmiképpen sem hagyják el, és felrobban­tását lehetőség szerint meg­akadályozzák. Jauk József elment az SS-parancsnokhoz és közölte ve­le: jóvátehetetlen kárt okozna Sopronnak, a városban levő sok sebesültnek, ha víz nélkül maradnának. Az SS-tisztre az érvelés nem tett hatást, mivel kiadta a legénységnek a pa­rancsot a robbanó töltetek el­helyezésére. A rombolás elő­készítése haladéktalanul meg is kezdődött. Az intézkedések miatt meg­döbbent és felháborodott munkások először jó szóval, később mind erélyesebben tl­takoztak a tervezett robban­tások ellen. Időközben az egyik, már hosszabb ideje ott lakó, a telep felügyeletét el­látó, német őrvezetőt rávet­ték, az SS-parancsnokot úgy tájékoztassa, hogy a vízmű felrobbantásával egy külön alakulat van megbízva, amely a teljes német kivonulás után teljesíti is e feladatát Löhr őrvezető ezt meg is tette, ugyanakkor Jauk közvetítette az SS-parancsnokhoz társai véleményét: ha a vízművet felrobbantják, akkor vele pusztulnak a munkahelyük elhagyását megtagadó mun­kások is. Vita közben az SS- tiszt pisztolyt rántott, a ma­gyar munkások azonban nem tágítottak, végülis a parancs­nok elállt a vízmű felrobban­tásától, csak a magyar légvé­delmi tüzérség által ottha­gyott bemérőkészüléket rob­bantotta fel. Az ugyancsak otthagyott 50 láda tüzérségi lőszert viszont nem volt haj­landó elszállíttatni, ami az erősödő és állandóan közele­dő ágyútűz miatt a vízműre óriási veszélyt jelentett, így aztán míg Jauk József és Drescher József a gépház­ban ügyeltek, két társuk a hadműveletekkel járó ágyú­zás és golyózápor közepette a tüzérségi lőszert kihordta a szivattyútelep melletti mező­re. A lőszer eltávolításának jelentőségét mutatta, hogy a következőkben a vízműtelep­re hullott három légiakna kö­zül az egyik éppen a koráb­ban ott felhalmozott lőszer helyére esett A Vörös Had­sereg gyors előrenyomulása a németeket a vízműnél elfog­lalt állásuk elhagyására kény­­szerí­tette. Hogy robbantási szándékukat semmiképpen se tudják végrehajtani, az utol­só órákban a munkások nagy mennyiségű bort adtak a né­meteknek, akik lerészegedtek s aztán már csak az italozás és a menekülés foglalkoztatta őket Ezek a munkások a felsza­badulást követően három hé­tig még a gépházban marad­tak, felváltva ügyeltek és olyan eredménnyel dolgoztak, hogy a város vízellátása tel­jesen rendben volt A soproni Jereván lakóte­lep melletti vízműtelepen, Drescher József, Drescher Sa­mu, Jauk József és Vizvárdi Kálmán helytállása színhe­lyén ma semmiféle emléktáb­la sincsen. De a munkáshű­ségre, példamutató tettükre emlékeztethetnek bennünket azok az épületek és berende­zések, amelyek azóta is sza­kadatlanul Sopron vízellátá­sát, gyarapodó létünket szol­gálják. Szíta Szabolcs Győri versmondók­­ Szlovákiában A nyugatszlovákiai kerület kulturális életének évente sorra kerülő kiemelkedő ese­ménye a Jókai-napok ver­senysorozata, amelyen cseh­szlovákiai magyar vers- és prózamondók és irodalmi színpadok mutatják be tudá­sukat. Fiatalok és felnőttek vesznek részt a versenyben: az iskolai és munkahelyi, va­lamint a járási döntők leg­jobbjai a kerületi versenyen mérik össze erejüket. A kerületi versenyt csü­törtökön és pénteken tartot­ták a kolárovói (Gúta) nép­művelési otthonban. Három kategóriában az iskolások — 7—17 év közöttiek — és két kategóriában a felnőttek mondtak verset és prózát: előbbit főleg a magyar iro­dalomból, utóbbit az egész világirodalomból választották a versenyzők. A legjobbak innen a Komarnoban rende­zendő országos döntőre ke­rülnek. A kolorovói népművelési otthon meghívására a Győr- Sopron megye és a nyugat­szlovákiai kerület közti kul­turális csere értelmében Sza­lay József, a megyei tanács főtanácsosának vezetésével kulturális delegáció látogatott el a kétnapos versenyre. A delegáció tagjai voltak a Ma­gyar Televízió által rendezett Ady-szavalóverseny Győr- Sopron megyei résztvevői is, akiket a szlovákiai tv-nézők is ismernek — Nagy Gabi, Hegedűs Péter és Popper Fe­renc —, és akik a vendéglá­tók kérésére önálló irodalmi műsorral léptek a kolárovói közönség elé. Kulturális napok Jelentős kulturális ese­ményre kerül sor április 2-án, 3-án és 4-én Győ­rött. A Közlekedési és Távközlési Műszaki Fő­iskolán rendezik meg az egyetemi és főiskolai kulturális napok ének és zenei bemutatóit. Tizen­két egyetem és főiskola énekkara, zenekara, éne­kes és hangszeres szólis­tája mutatkozik be a há­rom nap alatt. A meg­nyitó vasárnap délután fél 4-kor kezdődik a KTMF aulájában, az ün­nepélyes eredményhirde­tés és a díszhangverseny április 4-én, kedden dél­előtt 10 órakor lesz. I­978. április 1., szombat

Next