Kisalföld, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
Óvjuk jobban környezetünket! Program három évre — Helyzetfelmérő térképek Sürgető kérdések Környezetünk a műszakitechnikai rohamos fejlődéssel párhuzamosan egyre fokozottabb védelemre szorul. A világ számos helyén sürgető napi tennivalóvá, jóformán létkérdéssé vált a levegő, a föld, a víz további szennyeződéinek megakadályozása Jónéhány metropoliszban már-már katasztrófális a helyzet annyira, hogy a különféle, sokszor rendkívül szigorú intézkedések szinte csak „tűzoltásnak” számítanak, s már nem nyújtanak megnyugtató megoldást. Nálunk megközelítően sem ilyen borúlátásba okot adó a helyzet. De ezért — vagy éppen ezért — a környezetvédelmet nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Most kell nagyon odafigyelni, amíg időben van. Környezetvédelmi törvényünk van — megtartása viszont nem mindenütt teljes. Gyakorta elmarad, vagy alaposan késik például az üzemekben a zaj- és szagszűrők felszerelése, a tetemes költségekre hivatkozva. Ugyanilyen meggondolásból nem megoldott sok helyen a szennyvíztisztítás — de még sorolhatnánk. .. A környezetvédelmi tevékenységhez természetesen nem csupán az említett berendezések felszerelése tartozik, hanem sok egyéb is. A Hazafias Népfront öt éve foglalkozik erőteljesen a környezetvédelemmel, sokkal konkrétabban és hatékonyabban, mint korábban. A tennivalókat ezen a téren a HNF VI. kongresszusa is meghatározta 1976. szeptemberében. Megyénkben a HNF irányításával tavaly alakult meg a környezetvédelmi koordinációs munkabizottság. A bizottság azonnal kidolgozott egy három évre szóló programot, eszerint végzi munkáját. Tagjai olyan szakemberek, akik saját munkaterületükön kötelességből is foglalkoznak a környezetvédelemmel. Így megfelelő tapasztalataik vannak, amelyeket továbbadva az egész megyében hasznosíthatnak. Amikor a bizottság munkájáról beszélgettünk Czinter Lászlóval, a népfront megyei bizottságának munkatársával, így fogalmazott: a legfontosabb az egész megye alapos felmérése a környezetvédelem szempontjából. A felmérés lényege, hogy az elemzések nyomán olyan térképek készülnek, amelyek az „első pillantásra” képet adnak a felszíni vizek, a levegő és a föld szennyezettségének fokáról. Zajtérkép is készül. Ezek segítségével lehet pontosan megállapítani, hol és mi a tennivaló. A térképek elkészítése a napokban fejeződik be. A környezetvédelmi feladatok végsősoron két csoportba sorolhatók. Egyrészt azok, amelyeket a vállalatoknak a környezetvédelmi törvény előír, másrészt a nem kevésbé fontosak, amelyeket társadalmi úton kell megvalósítani. Folyamatos munka ez, amivel párhuzamosan különféle akciók segítik a bennünket körülvevő természet megóvását — az ember érdekében. Megfelelően odafigyelve hasznosan lehet kamatoztatni a szakemberek ilyen irányú tudását, vagy éppen felkelteni érdeklődésüket. Ennek egy módja például az a pályázat, amelyet nemrégiben hirdettek, és határideje június 30- án telik le. A pályázat környezetvédelmi témájú, elsősorban fiatal agrárszakemberek részére. Az „Alkotó ifjúság” pályázatra tavaly sok környezetvédelmi szakdolgozat érkezett — ez adta az ötletet. A felhívás úgy szólt, hogy a pályázók a szennyeződések megakadályozására, csökkentésére dolgozzanak ki javaslatokat — a mezőgazdasági művelés alatt álló területekre. De ide tartozik például a környezetvédelmi tervek készítése termelőszövetkezeteit, majorok részére, vagy az állattartó telepek szennyvízelvezetésének, tisztításának megoldása is. A pályázatra idáig 29 fiatal agrárszakember nevezett, a többségük nagyon érdekes tanulmánynyal. (A pályaműveket bizottság értékeli, az eredményhirdetés augusztus 20-án lesz.) Mit tett megalakulása óta — az említetteken kívül — a környezetvédelmi koordinációs bizottság? Tagjai széles körben ismertették a gabcsikovo—nagymarosi vízlépcső rendszer terveit, az építés környezeti hatásait. Ugyanígy különböző fórumokon vitatták meg a tervezett, a jövőben megépítésre kerülő nemzetközi autópálya szerepét. A légszennyeződés csökkentése végett a bizottság felhívással fordult az autójavítással foglalkozó vállalatokhoz: propagálják hatékonyabban a rossz porlasztók szennyező hatását... Az idén, az őszi telepítésekhez 80 ezer facsemetét, cserjét kapnak ingyen a megye települései. Az elosztáskor nem csupán az igényeket vették figyelembe, hanem azt is, hogy az adott községben az elmúlt években mennyire törődtek a környezet védelmével. Nem kapnak ingyenes facsemetét ott, ahol például a tavaly elültetett fácskákat — mert rosszul tervezték meg helyüket — már ki kellett dobni. Tovább sorolhatnánk a környezetvédelmi bizottság munkáit. Most még csak anynyit említünk a tervek közül, hogy rendkívül fontos tennivaló megyénk községeiben a semétgyűjtő helyek kijelölése, a szemétszállítás megoldása. Sürgető kérdés, amit nem lehet anyagi gondokra hivatkozva sokáig elodázni. 3. F. 4 • KIJAIftHD VIT-délután Igen vidám és hangulatos VIT-délutánt rendezett a napokban a győri 1345-ös számú Németh László János Úttörőcsapat József Attila raja. Az 1977/78-as úttörőévben összegyűjtött VIT-történeteket, dalokat, játékokat, rajzokat, írásos anyagokat, fényképeket és más dokumentumokat mutatták be társaiknak. A vidám délutánra meghívták a pajtások dr. Kelemen István megyei főorvost, aki 1949-ben a Révai Miklós Gimnázium küldötteként részt vett a budapesti VIT-en. A gyerekek kérésére örömmel beszélt élményeiről, ezzel is gazdagítva gyűjtő munkájukat és közvetett élményeiket az egykori budapesti VIT-ről. Emlékül és búcsúzóul köszönő sorokat írt a rajnaplóba. Következtetés helyett - bizonyosság Milyen állapotban vagyunk? Országos egészségügyi vizsgálat — Együttműködésre várnak a szakemberek Az egészségügyi miniszter rendeletére április elsejétől országos megbetegedési — szaknyelven morbiditási — vizsgálat kezdődik, amely az ország lakosságának két ezrelékét érinti. A vizsgálatban résztvevőket a Központi Statisztikai Hivatal választotta ki, tudományos alapon, így a vizsgálatok eredményét elemezve az egész országra érvényes megállapításokat tehetnek majd az egészségügyi szakemberek. A tudományos módszerekkel végzett általános megbetegedési vizsgálatra azért van szükség, mert eddig pontos adatok hiányában csak következtetni lehetett a lakosság egészségügyi szükségleteire. A lakosság egészségügyi állapotának ismerete szükséges ahhoz, hogy az igényekhez és a mai követelményekhez igazodóan bővítsék az egészségügyi hálózatot, a megfelelő helyre kerüljenek a különböző feladatokat ellátó gyógyító intézmények, szervezettebb, hatékonyabb legyen a betegellátás. A vizsgálat ideje alatt arra törekszenek az egészségügyi dolgozók, hogy lehetőség szerint pontos képet kapjanak a vizsgált személyekről, tehát minden betegséget felismerjenek, azokat is, amelyekről eddig nemhogy az orvos, még a páciens sem tudott. Ezért két módszert alkalmaznak: havonta egyszer felkeresik a ,,mintául választott” embereket, kérdőív alapján ,,követik" sorsukat, ezen kívül szűrővizsgálatot végeznek, amely lehetővé teszi a panaszt nem okozó kóros állapotok felfedezését Ezt a mindannyiunk számára fontos vizsgálatot nyilvánvalóan nem lehet jól elvégezni az érintettek tevékeny közreműködése nélkül. A megfelelő együttműködés hiányában torz képet kapnak az egészségügyi szakemberek. Győr-Sopron megyében 950 „kiválasztott” ember sorsát, baját, betegségét figyelik majd egy esztendőn át. Az érdekeltek már tudják, hogy rájuk esett a választás, a körzeti ápolónők minden vizsgálatban résztvevő családot felkerestek, elmondták a legszükségesebb tudnivalókat is. Dr. Kelemen István megyei főorvos tájékoztatása szerint Mosonmagyaróváron 113, Sopronban 150, Győrben pedig 254 lakost fognak vizsgálni. A megyében hat község néhány kijelölt lakóját, családját keresik fel havonta, Újrónafőn, Ravazdon, Téten, Magyarkeresztúron, Bősárkányban és Árpáson. A vizsgálatba bevontakat elsőbbségben részesítik bármely orvosi rendelőben, ha felmutatják egészségügyi könyvüket, ugyanis rájuk több időt kell fordítaniuk az orvosoknak a több vizsgálat, az adminisztráció miatt. Ezt a kis könyvecskét pontosan kell vezetni— az utasítások szerint — ugyanúgy, mint az egészségügyi naptárat, amelyet az ápolónők első látogatása alkalmával kap meg a család minden tagja. Bódi Ágnes Alkotóház fazekasoknak A nagy múltú és világszerte híres mezőtúri fazekas népművészet az idén új alkotóházzal gazdagodik. A fazekasok népművészeti, háziipari szövetkezetének beruházásában épülő 1100 négyzetméter alapterületű, emeletes otthon, tágas, világos helyiségei, anyagelőkészítője, kézi korongozóműhelye és szociális létesítményei az év végétől a régi ódon épületek szerepét veszik át A 600 éves Mezőtúr fazekasainak életében más események is jelzik a jubileumi esztendőt Az évforduló alkalmából a híres túri szőnyegszövőkkel közösen városi kiállításon mutatkoznak be. A szépmívű kancsókat, vázákat, butellákat, étkezési tárgyakat a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban is felvonultatják. A hazai és az exportpiacon egyaránt keresett termékeik bemutatására meghívást kaptak az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. Kiemelkedő esemény lesz az ifjú fazekasok tervezett augusztusi nemzetközi találkozója, továbbá a Gerencsér Sebestyén országos pályázat. A siklósi seregszemlére a szövetkezet nyolc ifjú alkotója küldi el munkáit A felszabadulás krónikájához Munkáshűség 1945. Sok-sok ezer ember, elgyötört karavánok, szétvert seregtestek hagyták el 1945. március végén Magyarországot a Sopronon keresztül vezető országutakon. A diadal imáson előretörő Vörös Hadsereg gárdaegységei március 30-án Nagycenk alá értek. Ekkor már napok óta folyt a nyugati országrészek kiürítése, fejvesztve menekültek a nyilasok és kiszolgálóik a végnapjaihoz közeledő birodalomba. A visszavonuló német haderő után kirabolt vagy felégetett raktárak és üzletek, felrobbantott hidak és utak, a romokkal és pusztulással párosult gyász maradt mindenütt A vészterhes, kilátástalannak látszó órákban is voltak, akik kitartottak a helyükön és megvédték a rájuk bízott értékeket a pusztítástól, az elhurcolástól. Voltak akik fogságba esett szovjet katonákat, menekülő munkaszolgálatosokat, katonaszökevényeket bújtattak, vagy éppen leventéket menekítettek az elhurcolás elől. A győri és a mosonmagyaróvári munkások ellenállási érdemei mellett megemlítendő annak a négy soproni vízműves munkásnak a hőstette is, aki a közeledő szabadság hajnalán megmentette a felrobbantástól a soproni vízmű akkori főszivattyútelepét, a bécsi országút közvetlen közelében. Hogyan történt ez? Erről szól az a korabeli hiteles feljegyzés, amely nemrégen került elő a soproni levéltár gyűjteményéből. 1945. március 30-án este 6—7 óra között német harckocsik törték át a főszivattyú- telep kerítését, hogy az ott álló fák alatt álcázzák magukat A harckocsik SS-parancsnoka azt követelte, hogy az ott dolgozó munkások mutassák meg a kutakat és a vízművet mert visszavonuláskor fel fogják azokat robbantani. Ugyanakkor az ott tartózkodóknak megparancsolta, hogy készüljenek fel a németországi „áttelepülésre”. A négy ügyeletes magyar munkás a vízmű fontosságát átérezve rövid tanácskozás után úgy döntött, hogy a szivattyútelepet semmiképpen sem hagyják el, és felrobbantását lehetőség szerint megakadályozzák. Jauk József elment az SS-parancsnokhoz és közölte vele: jóvátehetetlen kárt okozna Sopronnak, a városban levő sok sebesültnek, ha víz nélkül maradnának. Az SS-tisztre az érvelés nem tett hatást, mivel kiadta a legénységnek a parancsot a robbanó töltetek elhelyezésére. A rombolás előkészítése haladéktalanul meg is kezdődött. Az intézkedések miatt megdöbbent és felháborodott munkások először jó szóval, később mind erélyesebben tltakoztak a tervezett robbantások ellen. Időközben az egyik, már hosszabb ideje ott lakó, a telep felügyeletét ellátó, német őrvezetőt rávették, az SS-parancsnokot úgy tájékoztassa, hogy a vízmű felrobbantásával egy külön alakulat van megbízva, amely a teljes német kivonulás után teljesíti is e feladatát Löhr őrvezető ezt meg is tette, ugyanakkor Jauk közvetítette az SS-parancsnokhoz társai véleményét: ha a vízművet felrobbantják, akkor vele pusztulnak a munkahelyük elhagyását megtagadó munkások is. Vita közben az SS- tiszt pisztolyt rántott, a magyar munkások azonban nem tágítottak, végülis a parancsnok elállt a vízmű felrobbantásától, csak a magyar légvédelmi tüzérség által otthagyott bemérőkészüléket robbantotta fel. Az ugyancsak otthagyott 50 láda tüzérségi lőszert viszont nem volt hajlandó elszállíttatni, ami az erősödő és állandóan közeledő ágyútűz miatt a vízműre óriási veszélyt jelentett, így aztán míg Jauk József és Drescher József a gépházban ügyeltek, két társuk a hadműveletekkel járó ágyúzás és golyózápor közepette a tüzérségi lőszert kihordta a szivattyútelep melletti mezőre. A lőszer eltávolításának jelentőségét mutatta, hogy a következőkben a vízműtelepre hullott három légiakna közül az egyik éppen a korábban ott felhalmozott lőszer helyére esett A Vörös Hadsereg gyors előrenyomulása a németeket a vízműnél elfoglalt állásuk elhagyására kényszerítette. Hogy robbantási szándékukat semmiképpen se tudják végrehajtani, az utolsó órákban a munkások nagy mennyiségű bort adtak a németeknek, akik lerészegedtek s aztán már csak az italozás és a menekülés foglalkoztatta őket Ezek a munkások a felszabadulást követően három hétig még a gépházban maradtak, felváltva ügyeltek és olyan eredménnyel dolgoztak, hogy a város vízellátása teljesen rendben volt A soproni Jereván lakótelep melletti vízműtelepen, Drescher József, Drescher Samu, Jauk József és Vizvárdi Kálmán helytállása színhelyén ma semmiféle emléktábla sincsen. De a munkáshűségre, példamutató tettükre emlékeztethetnek bennünket azok az épületek és berendezések, amelyek azóta is szakadatlanul Sopron vízellátását, gyarapodó létünket szolgálják. Szíta Szabolcs Győri versmondók Szlovákiában A nyugatszlovákiai kerület kulturális életének évente sorra kerülő kiemelkedő eseménye a Jókai-napok versenysorozata, amelyen csehszlovákiai magyar vers- és prózamondók és irodalmi színpadok mutatják be tudásukat. Fiatalok és felnőttek vesznek részt a versenyben: az iskolai és munkahelyi, valamint a járási döntők legjobbjai a kerületi versenyen mérik össze erejüket. A kerületi versenyt csütörtökön és pénteken tartották a kolárovói (Gúta) népművelési otthonban. Három kategóriában az iskolások — 7—17 év közöttiek — és két kategóriában a felnőttek mondtak verset és prózát: előbbit főleg a magyar irodalomból, utóbbit az egész világirodalomból választották a versenyzők. A legjobbak innen a Komarnoban rendezendő országos döntőre kerülnek. A kolorovói népművelési otthon meghívására a Győr- Sopron megye és a nyugatszlovákiai kerület közti kulturális csere értelmében Szalay József, a megyei tanács főtanácsosának vezetésével kulturális delegáció látogatott el a kétnapos versenyre. A delegáció tagjai voltak a Magyar Televízió által rendezett Ady-szavalóverseny Győr- Sopron megyei résztvevői is, akiket a szlovákiai tv-nézők is ismernek — Nagy Gabi, Hegedűs Péter és Popper Ferenc —, és akik a vendéglátók kérésére önálló irodalmi műsorral léptek a kolárovói közönség elé. Kulturális napok Jelentős kulturális eseményre kerül sor április 2-án, 3-án és 4-én Győrött. A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán rendezik meg az egyetemi és főiskolai kulturális napok ének és zenei bemutatóit. Tizenkét egyetem és főiskola énekkara, zenekara, énekes és hangszeres szólistája mutatkozik be a három nap alatt. A megnyitó vasárnap délután fél 4-kor kezdődik a KTMF aulájában, az ünnepélyes eredményhirdetés és a díszhangverseny április 4-én, kedden délelőtt 10 órakor lesz. I978. április 1., szombat