Kisalföld, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-01 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1978. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK ARA: 80 FILLÉR XXXIV. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Kairói boszorkányüldözés Legjobb védekezés a támadás. Anvar Szadat is ezt a módszert választotta, amikor öt hónap után először másfél órás nemzetközi sajtókonferencián bizonygatta: a külföldi sajtó hamis képet fest Egyiptomról. Vagyis: az ellenzékiekkel szemben indított kairói boszorkányüldözés csupán egyes újságírók agyréme, valójában az egyiptomi nép széles körű demokratikus jogokat élvez. Azt is állította az egyiptomi elnök, hogy csupán azok ellen lépnek fel, akik — úgymond — „a demokráciát kihasználó opportunista elemek”. Noe, a tények mást mutatnak. A letartóztatási hullám, a főügyészség nyomozása nyilvánvalóan azt célozza, hogy az amúgy is háttérbe szorított egyiptomi baloldalt végleg szétzúzza. De mi ezeknek a politikusoknak és diákoknak a bűne? Mindenekelőtt az, hogy nem osztják Szadat derűlátását. Makacsul azt állítják, hogy Kairó és Jeruzsálem közvetlen párbeszéde nem hozott — nem is hozhat — semmiféle eredményt az arab ügy számára, nem járul hozzá a közel-keleti békés és tartós rendezéshez. Ellenkezőleg, aláássa az ingatag arab egységet, még bonyolultabbá, összekuszáltabbá teszi a különben is rendkívül összetett helyzetet. Ha számba vesszük, mi történt november — vagyis az első közvetlen egyiptomi—izraeli csúcstalálkozó — óta, aligha cáfolhatjuk Szadat ellenzékének véleményét. A párbeszéd semmilyen eredménnyel nem járt, Izrael mereven elzárkózik mindenfajta területi engedménytől, hallani sem akar a palesztin kérdés rendezéséről, sőt, azóta nyílt agressziót követett el Libanon déli része ellen. Szadat mindezek ellenére optimista. Kijelentette: két hónapon belül el kell dőlnie a Kairó— Jeruzsálem párbeszéd további sorsának. Kénytelen-kelletlen beismerte ugyanakkor, hogy Egyiptom és Izrael között jelenleg nincs semmiféle kapcsolat. Hogy mire alapozza derűlátását? Erre a kérdésre nem válaszolt. Nem is válaszolhatott. S ami ilyenkor a legkézenfekvőbb: bűnbakot kell találni, valamivel el kellterelni a figyelmet a nyomasztó belső feszültségről. A boszorkányüldözés okát alighanem ebben kell keresni. Az egyiptomi demokrácia pedig — ellentétben Szadat állításaival — talán mégsem oly tökéletes, mint amilyennek az elnöki rezidencián feltüntetni igyekeztek. Samora Machel hazánkba érkezett A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Samora Moises Machelnek, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) elnökének, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökének vezetésével szerdán mozambiki párt- és állami küldöttség érkezett hivatalos, baráti látogatásra Budapestre. A mozambiki elnökkel hazánkba érkezett felesége, Graca Machel is. A küldöttség tagjai: Joaquim A. Chissano, a FRELIMO Állandó Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, a nemzetgyűlés állandó tagja, Mário G. Machungo, s az Állandó Politikai Bizottság tagja, ipar- és energiaügyi miniszter, nemzetgyűlési képviselő, José Luis Cabaco, a Központi Bizottság tagja, közlekedés- és hírközlésügyi miniszter, nemzetgyűlési képviselő, és Sérgio Vieira, a Központi Bizottság tagja, a Mozambiki Bank elnöke, nemzetgyűlési képviselő. A Ferihegyi repülőtéren több ezer budapesti dolgozó, köztük sok fiatal gyűlt öszsze a vendégek fogadására. A repülőteret mozambiki, magyar és vörös zászlók, üdvözlő feliratok díszítették, a betonon katonai díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A küldöttség fogadására megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és felesége, Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, továbbá Katona Imre, az Elnöki Tanács megbízott titkára, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Soltész István kohó- és gépipari miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, valamint Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Rácz Pál külügyi államtitkár, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a Központi Bizottság tagjai, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, továbbá a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt Sütő Gábor, hazánk maputói nagykövete. Ott volt a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A repülőgépből kilépő vendégeket Kádár János és Losonczi Pál szívélyes, baráti kézfogással, meleg szeretettel üdvözölte. A díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a mozambiki elnöknek, majd fölcsendült a mozambiki és a magyar himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövés hangzott el a küldöttség vezetőjének tiszteletére. Samora Moises Machel Kádár János társaságában ellépett a díszszászlóalj előtt, köszöntötte a katonákat. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az elnöknek és feleségének. Samora Moises Machet üdvözölte a küldöttség fogarztására megjelent magyar közéleti személyiségeket és a diplomáciai testület tagjait majd a vendégek elhaladtak a mozambiki és magyar zászlókkal integető fővárosiak hosszú sorai előtt. A budapesti dolgozók forró szeretettel, igaz barátsággal üdvözölték a mozambiki nép küldötteit. Az ünnepélyes fogadtatás a, díszzászlóalj díszmenetérel fejeződött be, majd a vendégek a magyar á'larctörfia"társaságában, rendőri díszmotorosok kíséretében szállásukra hajtattak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán vacsorát adott a mozambik, párt- és állami küldöttség tiszteletére az Országház Vadásztermében. Részt vett a vacsorán Kádár János, Iosonczi Pál, Gyener András, Trautmann Rezső, a kormány több tagja, a politikai élet számos vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Kádár János és Samora Moises Machel pohárköszöntőt mondott. Kádár János üdvözli Samora Machelt. A leszerelés az emberiség létérdeke Puja Frigyes beszéde az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán, az általános vita keretében, szerdán este hangzott el Puja Frigyes külügyminiszternek, a magyar küldöttség vezetőjének felszólalása. A külügyminiszter beszédében többek között a következőket mondotta: " A Magyar Népköztársaság kormánya fő külpolitikai feladatának tartja, hogy közreműködjék a béke és a biztonság megszilárdításában. Állhatatosan tevékenykedik azért, hogy a politikai enyhülés elmélyüljön, a népek és a nemzetekegyüttműködése erősödjék. Kormányom úgy véli, hogy az enyhülés ügye talán soha nem volt olyan szorosan összekapcsolódva a leszerelés problémakörével, mint éppen most, és hogy a politikai enyhülés eddigi eredményei, további sikerei csak akkor biztosíthatók, ha azok hatékony intézkedésekkel egészülnek ki a leszerelés terén. Ez a legsürgetőbb teendő napjainkban. Éppen ezért a Magyar Népköztársaság kormánya egyetért minden olyan intézkedéssel, amely elősegíti a fegyverkezési hajsza megfékezését és támogat minden olyan kezdeményezést, javaslatot, amely előbbre visz a leszerelés útján. A világ közvéleménye előtt jól ismert, hogy a szocialista országok kezdettől fogva a leszerelés őszinte és következetes hívei. Az is köztudomású, hogy a szocialista országok a nagyszabású kezdeményezések egész sorával igyekeztek elősegíteni a leszerelés célkitűzéseinek valóraváltását. Nem rajtuk múlott, hogy javaslataiknak csak kis részét fogadták el. Ma, amikor a legégetőbb feladat az emberiség megmentése a nukleáris pusztulástól, különösen nagy jelentőségű a világ két legerősebb hatalmának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az együttműködése a leszerelés terén. A magyar kormány helyesli és üdvözli a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítéseket, a hadászati fegyverzet korlátozását célzó tárgyalások folytatását, a megbeszélések kiterjesztését más kérdésekre és őszintén kívánja ezek mielőbbi sikeres befejezését. Újabb egyezmények, de különösen a SALTA 2. megállapodás tető alá hozása igen pozitív hatást gyakorolna a leszerelési folyamat egészére és általában a nemzetközi légkörre. A katonai szembenállás csökkentését szolgálja a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete 1976. novemberi bukaresti ülésének két javaslata is. Teljesen világos, hogy ha a helsinki záróokmányt aláíró államok, köztük a négy nukleáris hatalom kötelező erejű szerződésben lemondanának a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazásáról egymás ellen, ez nagy lépés lenne a nukleáris világháború elhárítása terén általában is. Hasonlóképpen megvan annak is a lehetősége, hogy az érintett államok megállapodjanak egymással; addig is, amíg lehetővé válik a katonai szövetségi rendszerek egyidejű megszüntetése, nem bővítik új tagokkal a Varsói Szerződést és a NATO-t. Gondolom, nem kell indokolni, hogy ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása kedvező hatással lenne a nemzetközi együttműködésre Európa határain túl is, és jól szolgálná az egész világ népeinek érdekeit. A leszerelési tárgyalások problémáit vizsgálva kormányom abból indul ki, hogy a fegyverkezési verseny megfékezése, a leszerelés minden ország népének létérdeke. Éppen ezért minden ország kormányának kötelessége, hogy a leszereléshez aktívan, jóakarattal és őszinte erőfeszítésekkel hozzájáruljon. Ettől az ülésszaktól mi azt várjuk, hogy megfelelő alkotó légkör kialakításával tegye lehetővé a résztvevő országok küldöttei számára a leszerelés terén eddig elért eredmények tárgyilagos öszszegezését, a leszerelési tárgyalások során követendő alapelvek körültekintő meghatározását, a sürgető és megoldásra leginkább érett feladatok kijelölését. , , Ha ilyen szellemben dolgozik a rendkívüli ülésszak, képes lesz arra, hogy ösztönözze az államokat a leszerelési tárgyalások ütemének és hatékonyságának növelésére, hogy a világ békeszerető erőinek újabb biztatást nyújtva elősegítse az enyhülést, előmozdítsa a leszerelés napirenden lévő problémáinak megoldását, a leszerelés ellenfeleinek elszigetelését és visszaszorítását. Az általános vita menetét küldöttségünk nagy figyelemmel kíséri. Már az eddigi felszólalásokban is számos tanulmányozásra érdemes gondolat fogalmazódott meg. Különösen nagyra értékeljük a Szovjetunió küldöttsége által május 26-án előterjesztett okmányt „A fegyverkezési verseny megszüntetésének gyakorlati módszereiről”. A magyar kormány az ebben a dokumentumban foglalt javaslatokkal teljes mértékben egyetért, és a megvalósításukra irányuló erőfeszítéseket minden eszközzel támogatja (Folytatás a 2. oldalon.) Értékelés két kongresszus között Három esztendő tapasztalatait összegezte az ÉDÁSZ megyei bizottsága Húsz alapszervezet tartozik az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Győr-Sopron megyei Bizottságához. Legutóbb az volt a feladatuk, hogy április végéig megtartsák az alapszervezetek beszámoló taggyűlését, amelyen értékelik a szervezet 1975-ben tartott kongresszusa óta eltelt idő munkáját, tapasztalatait. A bizalmiak nagy többsége eleget tett beszámolási kötelezettségének; a szakszervezeti bizottságok, műhelybizottságok taggyűléseken adtak számot a végzett munkáról. Ilyen előzmények alapján tűzte, napirendre a megyei bizottság a munka tapasztalatait Túri János megyei titkár előterjesztése alapján. A szakszervezeti munka lényege a szocialista demokratizmus fejlesztése, érvényesítésének elősegítése. Ezen a téren az ÉDOSZ megyei területén jelentős a fejlődés a jog- és hatáskörök gyakorlásában. A beszámolókban nagyobb szerepet kapott a konkrét szakszervezeti munkáról szóló rész, vagyis nem estek abba a hibába, hogy a szakszervezeti taggyűlés termelési tanácskozássá vált volna. Az 1975. évi választások után a megyei bizottság azt tartotta legfőbb teendőjének, hogy a soron következő feladatokhoz igazítsa vezető, irányító tevékenységét, munkamódszerét. A végrehajtás eredményei közé sorolható, hogy biztosították a munkaterv szerinti testületi munkát: a megyei bizottság elé került anyagok, előterjesztések érdemi jellegűek voltak, s ezáltal javult a közös munkából való részvállalás is. A vállalatok gazdasági, politikai és tömegszervezeti vezetőivel igyekeztek élő, jó munkakapcsolatot kialakítani. Néhány kisebb súrlódástól eltekintve a kapcsolatok rendeződtek, az említett szervek támogatják a közös elképzeléseket. Az ÉDOSZ megyei bizottsága egyik fontos feladatának tartja a termelést segítő tevékenység állandó javítását. Ennek is szerepe van abban, hogy a megye élelmezésipari vállalatainál két év alatt 13,6 százalékkal növekedett a termelés. Ez az eredmény a feszült munkaerőhelyzetben különösen figyelemre érdemes, dicséri a terület 11 ezer 440 dolgozóját. Jelentős fejlesztési, beruházási tevékenység is nehezítette a termelést, persze ezt vállalni kellett ahhoz, hogy megteremthessék a jövő előrelépésének alapjait. Kedvező előrelépést hozott a Győri Szeszipari Vállalat rekonstrukciója, a húsipar győri gyárában épülő feldolgozóüzem, az ugyancsak épülő kapuvári sonkaüzem, a Baromfifeldolgozó Vállalat 500 mgonos tranzit hűtőháza, az új gabonatárolók, a Keksz- és Ostyagyár raktára. Valamennyi jól szolgálja ahatékonyság növekedését. A pozitív példák mellett a testület ülésén szó volt azokról a gondokról is, amelyek például a tanácsi vállalatoknál, vagy a soproni húsgyárban jelentkeznek, ahol a termelési feltételek lényegesen elmaradnak a követelményektől. A megyebizottság véleménye szerint például a tanácsi sütőipari üzemeknél az összevonások hozhatnának kedvező változást, mint ezt más megyei példák igazolják. Elmarasztalóan szólt a testület a Győr-Sopron megyei Sütőipari Vállalatról, amelynek finomáru üzemében rendkívül kedvezőtlenek a munkakörülmények és a szociális feltételek — ott soronkívüli, gyors intézkedésekre volna szükség. Érzékeny terület: a túlóra. Megállapították: nincs előrelépés, két év alatt 974 ezerről 1 millió 31 ezer lett a túlórák száma! A feszültséget a mezőgazdaság dinamikus fejlődése és az élelmezésipar ennél lassúbb üteme okozza. Főleg a Tejipari Vállalatnál (ahol a mai fejlettség a VI. ötéves tervidőszakban már nem lesz megfelelő), ugyancsak jelentős fejlesztésre volna szükség Mosonmagyaróvárott, a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár üzemében. ♦ ♦ ♦ Az ülésen megvitatták a szakszervezeti nevelőmunka eredményeit és teendőit, az érdekvédelmi feladatok teljesítését, összegezésül megállapították, hogy az ÉDOSZ- kongresszus és a megyei küldöttértekezlet határozataiból adódott feladatokat eddig eredményesen hajtották végre. M. T.