Kisalföld, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJENEK. AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1979. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK ARA: 1,20 FORINT XXXV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Eskütétel Szerdán Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, valamint dr. Kovács Imre és Pásztor Gabriella, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megválasztott tagjai. Az eskütételen jelen volt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Hoós János, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Szakall József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Fogadás Huszár István miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására szerdán Budapestre érkezett Kiril Zarev, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, a bolgár Állami Tervbizottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország tervezési együttműködésének fejlesztéséről. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István fogadta. Jelen volt Vladimir Videnov, a budapesti bolgár nagykövet is. BVT-ülés Berlinben A magyar békemozgalom képviseletében Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének, a Béke-világtanács elnöksége tagjának vezetésével öttagú küldöttség utazott szerdán Berlinbe, a Béke-világtanács február 1—5. között tartandó ülésére. A tanácskozás napirendjén olyan fontos kérdések megvitatása szerepel, mint a leszerelés, az enyhülés, a nemzetközi szolidaritás erősítése Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal a társadalmi haladásért küzdő erőkkel. A plenáris és a szekcióülésekkel párhuzamosan tanácskoznak a Békevilágtanács bizottságai is, hogy végleges formába öntsék a nemzetközi békemozgalom 1979. évi akcióprogramját. is fejlődő világ jövőjéről A nemzetközi békemozgalom idei fórumainak előkészítéséhez, az állásfoglalások kimunkálásához a Béke-világtanácsnak is elküldik a szerdán befejeződött budapesti tudományos szeminárium több mint félszáz előadásának s a vitának az anyagát. A fejlődő világ jelenlegi helyzetének és jövőjének legfontosabb kérdéseit tárgyaló budapesti tanácskozás zárónapján ezt is elhatározták, amikor a szeminárium tapasztalatait összegezték. Országgyűlési képviselők a műszaki főiskolán Nemes hagyomány, hogy megyénk országgyűlési képviselői ellátogatnak Győr- Sopron megye egyik különösen jó munkát végző gyárába, intézményébe. A megyei képviselőcsoport tegnap a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán tartotta meg ülését. Dr. Marton János, a képviselőcsoport elnöke üdvözölte a megjelenteket, közöttük Horváth Jánost, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkárát, Fördős Andrásáét, a Hazafias Népfront megyei titkárát, dr. Papp Józsefet, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Dr. Hegedűs Gyula főigazgató adott tájékoztatást a főiskola történetéről. Az intézményt 1974-ben avatták fel és 1977-ben adták át teljes egészében rendeltetésének. Örömét fejezte ki, hogy országgyűlési képviselőink ellátogattak hozzájuk. Elmondta, hogy a főiskola nagy jövő előtt áll. Szervezésében először valósította meg azokat a reformokat, amelyeket a kormányzatunk a hazai felsőoktatásban meghonosítani kíván. Jelenleg 1500 nappali és 1200 levelező hallgatója van a KTMF-nek. A nappali tagozatról évente 380, a levelező tagozatról pedig 150 üzemmérnököt bocsátottak ki. A 12 üzemmérnöki szak mellett műszaki oktatói szak is van a főiskolán. Legfontosabb feladatként az alábbiakat hangsúlyozta. 1982-ig befejezik az oktatás színvonalát emelő összes jegyzetek elkészítését. Tovább javítják az oktató-nevelő munkát. Céljuk még, hogy a főiskola minél eredményesebben működjön a tudomány területén, a tanárok és a diákok minél hasznosabban kapcsolódjanak be a Győr és a megye tudományos, társadalmi, kulturális életébe. Kiemelt feladatként jelölte meg az úgynevezett postagraduális képzést, hogy a végzett növendékek bizonyos idő után hosszabb-rövidebb időre térjenek vissza továbbképzési tanfolyamokra. Az említettekhez a végzett üzemmérnököket alkalmazó vállalatok segítségét is kérte. A tudományos munka feltételei adottak: 260 főállású tanára van a főiskolának, többségük fiatal, az oktatók között hét a tudományok kandidátusa, 47 pedig műszaki doktor. Több időt kívánnak ezután fordítani a tudományos munkára. Kezdettől fogva sürgetik, hogy Győr a főiskolához csatlakozva váljon a hazai hírközlés és közlekedés tudományos bázisává. A főiskola könyvtárát regionális könyvtárrá és dokumentációs központtá kívánják fejleszteni. A főigazgató után Fodor László, a pártvezetőség, Szállási István, a KISZ-bizotság munkájáról számolt be a képviselőknek. A program második részében a vendégek meglátogatták a főiskola 57 ezer kötetes könyvtárát, megtekintették az aulában dr. Csanádi György emléktábláját, megelégedésüket fejezték ki a korszerű előadótermek láttán. Nagy élményt jelentett a képviselők számára a laboratóriumokban tett látogatás. Az ottani dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján a képviselők arról is tájékozódtak, hogy a főiskola gazdag szellemi értékeit megyénk vállalatai nem mindig használják ki eléggé. Látogatásuk befejezéseként a diákotthon Csanádi-termében Czeglédi Lászlóné, Kocsmán Ferencné, Makkos Antalné, Szemerits Ferencné, Weiszböck Rezsőné, Borbély Gábor, Lombos Ferenc, Payer Imre, Pál József, Riba Miklós, Szigethy Dezső, Varga Berta István, dr. Varga János és dr. Marton János tettek fel kérdéseket a főiskola vezetőinek. Horváth János, a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta a főiskola oktatóinak és diákjainak. Arra kérte a főigazgatót, neveljenek olyan szakembereket, akik szakmai szempontból is megállják helyüket, amellett társadalmunk hasznos tagjai lesznek. A főiskolai ifjúság jelenléte mielőbb éreztesse hatását a megye és a megyeszékhely esetében. Haladó hagyományaink felhasználásával járuljanak hozzá kulturális értékeink gyarapításához. A főiskola gazdag szellemi tőkéje ne heverjen parlagon, segítse megyénk gazdasági életének dinamikus fejlődését. A képviselők látogatása a késő délutáni órákban ért véget. Imre Béla Magyar - szovjet_____________ kormányközi bizottság ülésszaka Az együttműködés szocialista fejlődésünk meghatározó tényezője Szerdán Moszkvában megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXII. ülésszaka. A tanácskozáson a két ország küldöttségét az együttműködési bizottság társelnökei, Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettesek vezetik. Az ülésszak napirendjén az együttműködés számos fontos kérdése szerepel. Konsztantyin Katusev üdvözlő beszédében hangsúlyozta: a két ország népe az SZKP és az MSZMP vezetésével valósítja meg a két párt kongresszusain körvonalazott társadalmi és gazdasági fejlesztési terveket. Ebben jelentős szerepe van országaink gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének. Állandóan növekszik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság árucsereforgalma, a kölcsönös szállításokban bővül a szakosított termékek aránya, fejlődik a termelési kooperáció. Bár a sikerek vitathatatlanok, azoknak a feladatoknak teljesítése, amelyeket a két ország ötéves terve az idei évre előirányoz, az együttműködés bővítését és elmélyítését igényli. Az ülésszak napirendjén szereplő kérdések éppen az ebből származó teendők megvalósítására irányulnak. Az együttműködés továbbfejlesztésének feladatait a két párt vezetői, Leonyid Brezsnyev és Kádár János az elmúlt évben a Krím félszigeten megtartott találkozóján jelölték meg, s ennek megfelelően az egyes szervezetek, intézmények dolgozták ki terveiket. Katujev méltatta annak a javaslatnak a fontosságát, amelyet a magyar küldöttség előterjesztésére fogadott el a KGST Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén: a felesleges és gazdaságtalan tőkés import csökkentésére fokozni kell a tagállamok együttműködését, termelési szakosítását egyes berendezések, gépalkatrészek gyártásában. Marjai József válaszbeszédében hangsúlyozta: a magyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés az egyik meghatározó tényező szocialista fejlődésünkben s ennek az együttműködésnek jelentőségenem csökken, hanem állandóan növekszik. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében még nagyobb jelentősége van annak, hogy a bizottság munkája eredményesebb, konkrétabb, operatívabb legyen — hangoztatta. Rámutatott: a gyakorlati együttműködés elősegíti az előttünk álló feladatok sikeresebb megvalósítását. Ez biztosítéka annak, hogy teljesítsük ötéves tervünk alapvető célkitűzéseit s megfelelő módon készítsük elő a következő ötéves terveket. Nemcsak népgazdaságunk egyensúlya, hanem a világgazdaságban betöltött szerepe szempontjából is alapvető fontosságú, hogy teljesítsük a kölcsönösen vállalt kötelezettségeket. Marjai József megállapította Alekszej Koszigin és Lázár György múlt évi megbeszélése rendkívüli jelentőségű volt ezen a téren, s most az a feladat, hogy konkréten kidolgozzák az együttműködési terveket az 1980 utáni időszakra is. A kormány elnökhelyettese külön aláhúzta a hosszú távú együttműködési, szakosítási tervek jelentőségét. Együttműködésünknek elő kell segíteni a szocialista gazdasági integráció fejlődését, a két- és többoldalú együttműködés célkitűzéseivel. (Folytatás a 2. oldalon.) Sikeres törekvések a gazdaságosság javítására Az új esztendőben kezdeményezésekre, intézkedésekre, változtatásokra ösztönözték a vállalatokat az új feltételek, a szigorúbb követelmények — ezt tükrözik a jelentések, amelyekben az üzemek januári eredményeiket, munkájuk főbb eseményeit összegezik. Az ország energiamérlegét számottevően javították a szénbányászok, akik a társadalom kérésére az év első hónapjában a tervezettnél 40 ezer tonnával több, összesen 2 millió 243 ezer tonna szenet hoztak felszínre, hogy a nagy hidegben se legyen fűtőanyaghiány. Maguknak a bányászoknak két hideghullám, és a hófúvások okozta akadályokkal, a kötélpályák lefagyásával is meg kellett küzdeniök, több szabadnapjukat is feláldozták. ho°y a lakosságnak és az marnak leven tüzelője. Nagy segítséget kaptak a vasutasoktól, akik lényegesen csökkentették a vagonhiányt. A jobb eredményt Oroszlány és Tatabánya, valamint a Thorez külfejtés érte el. Az itt dolgozóké a fő érdem, hogy az egész évre felajánlott 355 ezer tonna terven felüli szén több frzint 10 százaléka már megvan. Ennek a mennyiségnek legalább kétszeresét, akarják kitermelni, a tél még hátralévő szakaszában. A szegedi szénhiHro°óome*■lenedben 436 millió köbméter fömgázt hoztak felszínre januárban, ezzel teljesítették havi tervüket, s egyben jól jövedelmező új termék, az úgynevezett izobután gyártására is felkészültek. Az egyik gázfeldolgozó üzemet alkalmassá tették a hazánkban eddig nem gyártott, a legkülönbözőbb vegyiipari célokra jól használható izobután leválasztására. Ezzel a gázzal helyettesíthetik például az aerosolos flakonokban használatos freon-gázt, amely egyes szakemberek szerint a magas légkört szennyezi, és ezért használata nem kívánatos. Az új termék előállítása többlet-munkaerőt nem igényel, sőt bizonyos termelőberendezések további automatizálásával a jelenleginél 22-vel kevesebb emberrel oldják meg a szénhidrogénmedence idei feladatait. A Borsodi Venvikombinát tavaly elkészült új üzeme, a PVC-gyár termékeiről megérkeztek az első minősítések. Ezek szerint az itt előállított PVC-norok kis'fn'-is piacokon is bebizonyították, hogy a legfejlettebb ipari államokban készült műanyagokkal is felveszik a versenyt, sőt hőstabilitásuk meghaladja azokat. A gyár berendezései kis■""ástalanul működnek, s ha szüksége, az idén 125 ezer tonna PVC nort állíthatnak el a többet a tervezettnél. Ebből az alananyagból az építőinar részére ajtókat, ablakokat és válaszfalakat, a mezőgazdaságnak csöveket és fótiakat", mác jnará°ak számára pedig több mint 200 féle egyéb terméket készítenek, a PVC granulátum egy részét pedig külföldön értékesítik. Zavartalanul indult az év a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban is, ahol januárban 1,4 milliárd forint értékű termék — feles futómű dízel motor és mezőgazdasági gép — készült. Mind a szocialista, mind a tőkés országokba jelentős tételekben exportál. A múlt évi 30 millió dollár helyett az idén 60 millió dolláros bevételtterveznek exportból, s ehhez a januári start kedvezőnek bizonyult. Egyebek között 1500 futóművet szállítottak az Egyesült Államokba, s ugyanebből a termékből kisebb tételeket Hollandiába A hanon folyamán elkészült 120 kamionból harmincat jugoszláv vállalatok vásároltak meg. A jelentős viharkárok ellenére a tervezett eredményeket érte el januárban az inótai alumíniumkohó is. Volyik időszakok, amikor a vihar megszakította a kohó energiaellátását, a helyreállítás után azonban terven felüli csapódással pótolták az elmaradást. Az üzem életében fontos esemény, hogy megkezdték az alumíniumkohót az inótai November 7. Erőművel összekötő új távvezeték építését, amelynek ses,*;é"é*"; a kohó az eddi' 81 helyett R6 me-awatt villamoson-- -fát kanhat, s így az idén in'1 jövőre pedig 1700 tonnával növelhetik a kohó fémtermelő kapacitását.