Kisalföld, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-03 / 101. szám
Új kulturális intézménnyel gazdagodott megyénk Felavatták a beledi ifjúsági házat Bár sokat beszélünk a falvak fejlődéséről, községeink változó arculatát tényként könyveljük el magunkban, ám a beledi új ifjúsági és művelődési ház láttán mégis meghökken az idegen, ily reprezentatív, ily modern épülethez — sok falut, nagyközséget bejárva — sem szokott hozzá szemünk. Még korszerű építkezési módjáról ismert városainkban, például Salgótarjánban, Kazincbarcikán is megcsodáljuk a hasonló létesítményeket, mert ritkaságnak számítanak. Mi kellett ahhoz, hogy a csornai járás dinamikusan fejlődő nagyközségében, Beleden megépülhessen a megyénk új büszkeségének is számító ifjúsági ház? Mindenekelőtt lelkesedés, összefogás, akarat régi óhaja volt már a beledieknek egy új kultúrház, ahol kulturált körülmények között szórakozhatnak, művelődhetnek. A nagyközségi közös tanács azonban a sok egyéb sürgető feladat megvalósítása mellett nem tudott pénzt fordítani új művelődési házra is. 1975- ben azonban megszületett a nagyközségi pártbizottság határozata, majd ehhez csatlakozva 1976-ban a nagyközségi tanács határozata: az V. ötéves terv időszakában föl kell épülnie Beledi, minden igényt kielégítő, több célra használható ifjúsági és művelődési házának. A létesítmény építési költségét a tanulmányi terv 4 millió 730 ezer, a kiviteli terv 4 millió 458 ezer forintban jelölte meg. A tanácsnak természetesen ennyi pénze nem volt: azonnal fölajánlották segítségüket a nagyközség vállalatai, jelentős anyagi támogatással járult az építkezéshez a KISZ KB, a helyi lakosság több mint 55 ezer forint készpénzt adományozott. A községbeli üzemek szocialista brigádjai kommunista szombatokat szerveztek, az intézmények dolgozói munkabérüket ajánlották föl, az üzemek az építkezéshez szükséges anyagokkal, szállítással is segítettek, az ifjúsági ház létrehozásáért végzett társadalmi munkák összege meghaladta a 620 ezer forintot. A terveket — egyedi terv! — a Szovterv győri irodája készítette. A vörös téglafalak összesen 831 négyzetméter alapterületet határolnak. A földszinti előcsarnokban kapott helyet a büfé, s innen nyílik a nagyterem, amelynek széthúzható ajtaja lehetővé teszi, hogy az előcsarnokkal közös helyiséggé alakítsák. Ugyancsak a földszinten kaptak helyet az irodák. Az emeleten található a két részből álló közművelődési könyvtár, az ötven ember befogadására alkalmas idősek klubja, az ifjúsági klub, amelyben egyszerre nyolcvanan férnek el, továbbá három, kisebb, klubfoglalkozásokra, szakköri összejövetelekre alkalmas helyiség. A modern berendezést a megyei tanács adományozta. A végül is 4 millió 387 ezer forintos költséggel elkészített ifjúsági és művelődési házat április 30-án avatták föl ünnepélyesen. Az átadáson részt vett Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke, dr. Kóbor László, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, Wellner István, az MSZMP csornai járási Bizottságának első titkára, Takács József, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Az ifjúsági és művelődési ház jelképes kulcsát dr. Harmna István, a csornai járási hivatal elnöke nyújtotta át a nagyközségi közös tanács elnökének. S hogy az új kulturális létesítmény jó gazdák kezébe került, igazolta a kézimunkaszakkör és a fotóklub kiállítása, valamint az ünnepi műsor, amelyben nagy sikerrel szerepelt a Beledi Áfész népi táncegyüttese, a gyermektánccsoport, a pávakör, a kisiskolások furulyaegyüttese az iskola énekkara. (Tábori) Fogták magukat, átballagtak Győrött, a Vasvári Pál hídon; ez még ősz táján volt, szeptemberben vagy októberben, mögöttük sötétedni kezdett a Káptalan-domb, a vizen táncoltak a fények, mentek csak négyen — Máté Zsuzsa, Budai Gyula, Kálmán Frigyes, Petres Zoltán — a műszaki főiskola felé hamvaskéken, egyenesen, mint a gyalogfenyők. Gya’logfenyő: Juniperus communis. Valami nevet kellene találni az együttesünknek, mi legyen? Fiatalosan hangró illenék hozzánk. Röpködtek a javaslatok, dunaaludként bújtak elő, finom pehelytollasan, hulltak előttük és dőltek, fölöttük nyargalt a szél, elfelejtette velük a szépen csengő neveket, maradt csak egy. Forgatták, ízlelgették, valamelyiküknek jutott az eszébe, talán csak véletlenül. Mindegy! Elhangzott a szó: boróka. Tapadtak is rá négyen, mentükben szokás szerint vigadoztak, vigabban már. Hiszen benne volt a szóban a lelek adó bor, persze csak kóstolóra való, aztán mindösszesen az örökzöld levelű cserje, a boróka, a fiatalság is. Szavalhatták volna Vitéz Mihálytól: »Mint egy megérett boróka, Mely szinte hóra hullott... Oly édes egy kerekded ! Szeplőcske Lilla mellyén.” Később megtagadták a borókát, egy hónapja aztán Pápán szerepeltek az Erkel-klubban, nevet kellett bemondani, hát bemondták. Akkor lett igazán az együttes: Boróka. BORÓKA Kálmán Frigyes azt mondja: — Mind a négyen az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola első éves hallgatói vagyunk. Lakóhely szerint kapuvári, győri, várpalotai, pápai illetőségűek. Együttesünk a műszaki főiskola tánccsoportját kíséri a fellépéseken, a télen bemutatkoztunk önállóan, népzenei összeállítással, saját szerzeményekkel, aztán a Guzsaly és a Sebő együttes műsorából adtunk elő számokat. Több hangszeren játszik mindegyikünk, szól az együttesben hegedű, klarinét, furulya, bőgő, töröksíp, gitár, brácsa. Legutóbb Balassi, Vörösmarty és Reviczky verseket zenésítettünk meg. Május 13-án a főiskolánkon, a KISZ-bizottság szervezi, gyermekeknek lesz fesztivál, a műsorban fellépünk, gyermekversekkel. Ének „speckolosok” vagyunk, ott keveredtünk össze. Sok mindennel foglalkozunk: beat-zenekarban is játszunk, rendezői kollégiumra járunk, bábozók, énekkarban szerepelünk. Úgy tűnik, a többieknek, a társaknak tetszik, amit a Boróka csinál Van néhány elfoglaltságunk a tanulás mellett, üljünk egyhelyben? Szeretjük a zenét, ezt a fajtát. Szívesen hallgatjuk Sebőéket, a Kalákát, a Muzsikás együttest, a debreceni Délibábot. Olyan színvonalon persze nekünk nem megy. Mikuláskor humoros műsort adtak, akkor Nyuszi és a Rókák néven léptünk fel, hallhatta tőlünk a közönség a Sulinótát, a Halászcsárda blues-t, aztán tanárokat, diákokat, gúnyoló dalokat. Május 1-re új műsorral készültünk, legnagyobb sikere a Gyere Bodri kutyámnak volt, aktuális szöveggel. Ha hívnak bennünket, elmegyünk mindenhova. Csak az idővel van gondunk. Közeleg a vizsgaidőszak ... Fogták magukat, egyszer szeptemberben vagy októberben, ballagtak át a vashídon, valami néven gondolkodtak négyen, többet is mondtak egymásnak, maradt csak egy: Boróka, J. J. Vendégek Erfurtból Kedves vendégeket köszöntöttek tegnap délután a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságán. Győr testvérvárosából. Erfurtból látogatták meg a megyei ifjúsági mozgalom vezetőit az NDK-beli testvérszervezet, az FDJ küldöttei. Werner Gyuláné, a KISZ megyei bizottságának titkára mutatta be a kisalföldi fiatalok életét, munkasikereit és a mozgalom sajátos feladatait. Az FDJ mozgalmi vezetők és tagok elsősorban pihenni, kikapcsolódni jöttek hazánkba, de rövid idejüket arra is felhasználták, hogy erősítsék a két terület közötti baráti, elvtársi kapcsolatokat. *----HUMPOID Megemlékezés Abdán A KISZ Győr-Sopron megyei Bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezésében május 6-án, vasárnap délelőtt 10 órakor megemlékezés és koszorúzás lesz Abdán, a Radnóti emlékműnél. Ünnepi beszédet Németh László, a HNF megyei titkárhelyettese mond. A mártírhalált halt költő mellett a fasizmus felett aratott győzelemre is emlékeznek az ünnepség résztvevői. Az emlékműhöz — a győri 2-es posta elől — fél 10-től autóbusz-különjáratok indulnak. Ifjú tzoltók Győrújfalun, a sportpályán rendezi meg a győri járási úttörőelnökség a Győr városi és járási tűzoltóparancsnoksággal közösen az úttörő-tűzoltók versenyét. Az ifjú tűzoltók vetélkedője szombaton délelőtt fél 9 órakor kezdődik. KUMPOU) ifjúsága _____ VZZzzszzzzzzz! Szeretem, szex, szokások az érzelmek hullámhosszán Normális, vagy különös állapota-e az embernek az, hogy szerelmes? Mi az összefüggés a szerelem és a szexualitás között? Meddig tarthat a szerelem, mit tehetünk azért, hogy tovább tartson, és mit azért, hogy elmúljon? Mennyire függ ez az érzelem az adott társadalom kultúrájától, a kortól, a divattól, az egyén életkorától? A pszichológiai szakirodalom, ami — szemben a művészetek sokezer éves múltjával — csupán néhány évtizedre tekinthet vissza, a szerelem, mint érzelem jelenségét jobbára a szexuális viselkedés tárgykörében vizsgálja, s teljes joggal, hiszen ez a terület, ahol a szerelem tudományos kutatásra, általánosítások, törvényszerűségek megállapítására alkalmas formában jelenik meg, szinte „kézzel foghatóvá” válik. A mélylélektani iskola már a század első évtizedeiben feltárta és leírta a szerelem egyik legfontosabb elemét és annak fejlődését: a kötődés, a kapcsolatteremtés jelenségét, ennek kialakulását vagy torzulását az anya-gyermek kapcsolatban. Az utóbbi években a szerelem megismeréséhez a szociálpszichológia is hozzátette a magáét a szerepek és kapcsolatos tudományos igényű elemzésével. Tudjuk, hogy a kötődés, a kapcsolatteremtés képessége, az érzelmek elmélyülésének lehetősége velünk születik és születésünk pillanatától kezdve fejlődik, módosul, kiteljesedik vagy elhal. Többé-kevésbé ismerjük azokat az agyi anatómiai képleteket, amelyek érzelmi életünket szabályozzák, amelyek a hozzánk eljutó ingereket érzelmi színezettel töltik meg, s amelyek károsodása esetén érzelmeink is károsodnak. Tudjuk, hogy lelki jelenségeinknek története van, s hogy ez a történet részben a „tudatos”, részben pedig a „tudattalan” síkján játszódik le. Megtanulhattuk, hogy a „biológiai” és a „társadalmi”, a „normális” és az „abnormális” között nem olyan éles a határ, mint azt régebben gondolták, s ezt éppen a szexualitással foglalkozó munkák bizonyítják sok-sok tapasztalati tényre alapozva.. Megtanulhattuk, de vajon valóban megtanultuk-e? Aligha. Már csak azért sem, mert a valóban „forró” pillanatokban inkább érzelmi, semmint értelmi ingerek, vagy „Információk” befogadására, fölidézésére vagyunk alkalmasak. A tizenéves, amikor más nemű társa becézi, simogatja, nyilvánvalóan nem gondol arra, hogy ezek az érzelmi megnyilvánulások azért keltenek benne pozitív érzelmeket, mert az esetleg elmaradt anyai érzelem-megnyilvánulásokat pótolják. A viszszautasított szerelmes sem azon tűnődik kétségbeesett perceiben, hogy hol csúszott hiba abba a rejtett kommunikációs programba, ami a kapcsolatot meghatározta. Szerencsére, vagy sajnálatos módon, az igazán forró pillanatok (hetek, hónapok, évek?) elég ritkák az ember életében. Úgy érezzük, hogy a szerelemről nem lehet többet tudni, mint amennyit már a régi görögök is tudtak róla, mint amennyit Shakespeare, József Attila tudott, vagy Bergmann tud, vagy mint amennyit akár a zene, akár a képző- vagy táncművészet ki tud fejezni sajátos eszközeivel. Úgy érezzük, hogy a művészi alkotások elmélyítik, kiteljesítik, színesebbé teszik érzelmeinket, boldogságunkat, vagy akár szenvedésünket. A tárgyilagos megközelítések ilyenkor a legjobbesetben is száraznak, színtelennek tűnnek, olykor pedig egyenesen visszataszítónak. Éppoly viszszataszítónak, mint a nem valódi érzelmekkel átitatott, sekélyes, nem szenvedélyes, hanem szenvelgő, émelygős, művészinek szánt alkotások, amelyek méltatlanok érzelmeinkhez. Az emberi érzelmekről, kapcsolatokról, az emberi szexualitásról szóló tárgyilagos, tudományos igényű munkák ismerete valamenynyiünket hozzásegít ahhoz, hogy többet tudjunk önmagunkról, s jobban megértsük mások , gyermekeink, barátaink, szeretteink viselkedését, s az emögött meghúzódó érzelmeket. (Folytatjuk) Kedvelik a barkácsolók síttörőing és tranzisztor A jó pár évvel ezelőtti, kedvező fővárosi tapasztalatok után ma már a legtöbb megyében megtalálhatók az ezermester- és úttörőboltok. A győri üzlet több mint egy esztendeje építkezés miatt az Aradi vértanúk útjáról a Kossuth Lajos utcába költözött. Akkoriban többen hangoztatták, hogy a vásárlók majdnem nagyon keresik meg a városközponttól kieső boltot. • — A mi tevékenységünket kétféleképpen értékelik — mondta Polgár Zoltán, a győri bolt vezetője. — Egyrészt számba veszik, hogy mekkora a kereskedelmi forgalmaink, másrészt viszont számon kérik tőlünk, menynyire láttuk el a területet az úgynevezett mozgalmi cikkekkel, kisdobos- és úttörő ruhákkal, propaganda-anyagokkal, különféle felszerelésekkel. Úgy érezzük, hogy az elmúltt évben ezen utóbbi tevékenységünk is javult. Ebben nagy része volt a megyei, valamint a városi és a járási KISZ -bizottságoknak, akik támogatták munkáinkat. Tavaly helyszíni kiárusításokat rendeztünk a megye több városában, s a kedvező tapasztalatok birtokában ezt az idén is folytatni akarjuk. A kisdobosok és úttörők felszerelési cikkeit általában boltunkban egyenként veszik meg a szülők. A jövőben szeretnénk elérni, hogy szervezettebbé váljanak ezek a vásárlások. A győri ezermester- és úttörőbolt forgalmának számottevő részét a barkácsszerszámok és felszerelések árusítása teszi ki. Ezekből valóban kielégítő az ellátás. A barkácsolók veszik maguknak a fáradtságot, s egyegy keresettebb kéziszerszámért vagy tranzisztorért szívesen kigyalogolnak a boltba. A hobbisok számára oly fontos olcsó hulladékanyagokból: forgácslapokból, plexiüvegből, szivacsból nem túl nagy a választék. Ezen úgy kívánnak a jövőben segíteni, hogy felkeresik a szóba jöhető megyei üzemeket, szövetkezeteket, és náluk szerzik be majd ezeket a sokszor hulladékba kerülő anyagokat. Tervbe vették egy ifjúsági kölcsönzőbolt létesítését is, ahol a fiatalok sport- és kempingfelszereléseket vehetnének olcsón bérbe. Ezt az ötletet azonban, mint mondták egyelőre „helyhiány” miatt nem tudják megvalósítani. Szabad üzlethelyiséget találni a belvárosiban valóban nem könynyű. Ám valószínűleg van más megoldás is. A Petőfi Sándor Ifjúsági Hesz preszszórésze már évek óta kihasználatlan, esetleg itt is mód nyílhatna a kölcsönzésre. A KISZ megyei bizottságának véleménye szerint a győri ezermester- és úttörőbolt munkája sokat javult az utóbbi két évben. Ám a jövőben a megye helységeiben szervezett bemutatókkal, kiárusításokkal még nyíltabbá kellene ternni tevékenységüket ne. 1979. május 3., csütörtök