Kisalföld, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

Új kulturális intézménnyel gazdagodott megyénk Felavatták a beledi ifjúsági házat Bár sokat beszélünk a falvak fejlődéséről, községeink változó arculatát tényként könyveljük el magunkban, ám a beledi új ifjúsági­ és művelődési ház láttán mégis meghökken az idegen, ily reprezentatív, ily modern épülethez — sok falut, nagyközséget bejárva — sem szokott hozzá szemünk. Még korszerű építkezési mód­járól ismert városainkban, például Salgótarjánban, Ka­zincbarcikán is megcsodáljuk a hasonló létesítményeket, mert ritkaságnak számítanak. Mi kellett ahhoz, hogy a csornai járás dinamikusan fejlődő nagyközségében, Bele­den megépülhessen a me­gyénk új büszkeségének is számító ifjúsági ház? Minde­nekelőtt lelkesedés, összefo­gás, akarat régi óhaja volt már a beledieknek egy új kultúrház, ahol kulturált kö­rülmények között szórakoz­hatnak, művelődhetnek. A nagyközségi közös tanács azonban a sok egyéb sürgető feladat megvalósítása mellett nem tudott pénzt fordítani új művelődési házra is. 1975- ben azonban megszületett a nagyközségi pártbizottság ha­tározata, majd ehhez csatla­kozva 1976-ban a nagyközsé­gi tanács határozata: az V. ötéves terv időszakában föl kell épülnie Beled­­i, min­den igényt kielégítő, több cél­ra használható ifjúsági­ és művelődési házának. A léte­sítmény építési költségét a tanulmányi terv 4 millió 730 ezer, a kiviteli terv 4 millió 458 ezer forintban jelölte meg. A tanácsnak természe­tesen ennyi pénze nem volt: azonnal fölajánlották segítsé­güket a nagyközség vállala­tai, jelentős anyagi támoga­tással járult az építkezéshez a KISZ KB, a helyi lakosság több mint 55 ezer forint kész­pénzt adományozott. A köz­ségbeli üzemek szocialista brigádjai kommunista szom­batokat­ szerveztek, az intéz­mények dolgozói munkabérü­ket ajánlották föl, az üzemek az építkezéshez szükséges anyagokkal, szállítással is se­gítettek, az ifjúsági ház létre­hozásáért végzett társadalmi munkák összege meghaladta a 620 ezer forintot. A terveket — egyedi terv! — a Szovterv győri irodája készítette. A vörös téglafalak összesen 831 négyzetméter alapterületet határolnak. A földszinti előcsarnokban ka­pott helyet a büfé, s innen nyílik a nagyterem, amelynek széthúzható ajtaja lehetővé teszi, hogy az előcsarnokkal közös helyiséggé alakítsák. Ugyancsak a földszinten kap­tak helyet az irodák. Az eme­leten található a két részből álló közművelődési könyvtár, az ötven ember befogadására alkalmas idősek klubja, az ifjúsági klub, amelyben egy­szerre nyolcvanan férnek el, továbbá három, kisebb, klub­foglalkozásokra, szakköri ös­­­szejövetelekre alkalmas he­lyiség. A modern berendezést a megyei tanács adományoz­ta. A végül is 4 millió 3­87 ezer forintos költséggel elkészített ifjúsági­ és művelődési házat április 30-án avatták föl ün­nepélyesen. Az átadáson részt vett Lombos Ferenc, a me­gyei tanács elnöke, dr. Kóbor László, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, Wellner István, az MSZMP csornai járási Bizottságának első titkára, Takács József, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Az ifjúsági­ és művelődési ház jelképes kul­csát dr. Harmna István, a csornai járási hivatal elnöke nyújtotta át a nagyközségi közös tanács elnökének. S hogy az új kulturális lé­tesítmény jó gazdák kezébe került, igazolta a kézimunka­szakkör és a fotóklub kiállí­tása, valamint az ünnepi mű­­sor, amelyben nagy sikerrel szerepelt a Beledi Áfész népi táncegyüttese, a gyermek­­tánccsoport, a pávakör, a kis­iskolások furulyaegyü­ttese az iskola énekkara. (Tábori) F­ogták magukat, átballagtak Győ­rött, a Vasvári Pál hídon; ez még ősz táján volt, szeptember­ben vagy októberben, mögöttük söté­tedni kezdett a Káptalan-domb, a vizen táncoltak a fények, mentek csak négyen — Máté Zsuzsa, Budai Gyula, Kálmán Frigyes, Petres Zoltán — a műszaki fő­iskola felé hamvaskéken, egyenesen, mint a gyalogfenyők. Gya’logfenyő: Juniperus communis. Valami nevet kellene találni az együt­tesünknek, mi legyen? Fiatalosan hang­ró illenék hozzánk. Röpködtek a javas­latok, dunaaludként bújtak elő, finom pehelytollasan, hulltak előttük és dől­tek, fölöttük nyargalt a szél, elfelejtet­te velük a szépen csengő neveket, ma­radt csak egy. Forgatták, ízlelgették, valamelyiküknek jutott az eszébe, talán csak véletlenül. Mindegy! Elhangzott a szó: boróka. Tapadtak is rá négyen, mentükben szokás szerint vigadoztak, vigabban már. Hiszen benne volt a szó­ban a lelek adó bor, persze csak kósto­lóra való, aztán mindösszesen az örök­zöld levelű cserje, a boróka, a fiatalság is. Szavalhatták volna Vitéz Mihálytól: »Mint egy megérett boróka, Mely szinte hóra hullott... Oly édes egy kerekded ! Szeplőcske Lilla mellyén.” Később megtagadták a borókát, egy hónapja aztán Pápán szerepeltek az Er­­kel-klubban, nevet kellett bemondani, hát bemond­ták. Akkor lett igazán az együttes: Boróka. BORÓKA Kálmán Frigyes azt mondja: — Mind a négyen az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola első éves hallgatói vagyunk. Lakóhely szerint ka­puvári, győri, várpalotai, pápai illető­ségűek. Együttesünk a műszaki főiskola tánccsoportját kíséri a fellépéseken, a télen bemutatkoztunk önállóan, népze­nei összeállítással, saját szerzemények­kel, aztán a Guzsaly és a Sebő együttes műsorából adtunk elő számokat. Több hangszeren játszik mindegyikünk, szól az együttesben hegedű, klarinét, furu­lya, bőgő, töröksíp, gitár, brácsa. Leg­utóbb Balassi, Vörösmarty és Reviczky verseket zenésítettünk meg. Május 13-án a főiskolánkon, a KISZ-bizottság szervezi, gyermekeknek lesz fesztivál, a műsorban fellépünk, gyer­mekversekkel. Ének „speckolosok” va­gyunk, ott keveredtünk össze. Sok min­­dennel foglalkozunk: beat-zenekarban is játszunk, rendezői kollégiumra járunk, bábozók, énekkarban szerepelünk. Úgy tűnik, a többieknek, a társaknak tetszik, amit a Boróka csinál Van néhány el­foglaltságunk a tanulás mellett, üljünk egyhelyben? Szeretjük a zenét, ezt a fajtát. Szívesen hallgatjuk Sebőéket, a Kalákát, a Muzsikás együttest, a debre­ceni Délibábot. Olyan színvonalon per­sze nekünk nem megy. Mikuláskor hu­moros műsort adtak, akkor Nyuszi és a Rókák néven léptünk fel, hallhatta tő­lünk a közönség a Sulinótát, a Halász­­csárda blues-t, aztán tanárokat, diáko­kat, gúnyoló dalokat. Május 1-re új mű­sorral készültünk, legnagyobb sikere a Gyere Bodri kutyám­nak volt, aktuális szöveggel. Ha hívnak bennünket, elme­gyünk mindenhova. Csak az idővel van gondunk. Közeleg a vizsgaidőszak ... Fogták magukat, egyszer szeptember­ben vagy októberben, ballagtak át a vashídon, valami néven gondolkodtak négyen, többet is mondtak egymásnak, maradt csak egy: Boróka, J. J. Vendégek Erfurtból Kedves vendégeket köszöntöttek tegnap délután a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságán. Győr testvérvárosából. Er­furtból látogatták meg a megyei ifjúsági mozgalom vezetőit az NDK-beli testvérszervezet, az FDJ küldöttei. Werner Gyu­­láné, a KISZ megyei bizottságának titkára mutatta be a kis­alföldi fiatalok életét, munkasikereit és a mozgalom sajátos feladatait. Az FDJ mozgalmi vezetők és tagok elsősorban pi­henni, kikapcsolódni jöttek hazánkba, de rövid idejüket arra is felhasználták, hogy erősítsék a két terület közötti baráti, elvtársi kapcsolatokat. *----HUMPOID Megemlékezés Abdán A KISZ Győr-Sopron me­gyei Bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezésében május 6-án, va­sárnap délelőtt 10 órakor megemlékezés és koszorúzás lesz Abdán, a Radnóti emlék­műnél. Ünnepi beszédet Né­meth László, a HNF megyei titkárhelyettese mond. A már­tírhalált halt költő mellett a fasizmus felett aratott győze­lemre is emlékeznek az ünnep­ség résztvevői. Az emlékműhöz — a győri 2-es posta elől — fél 10-től autóbusz-különjára­­tok indulnak. Ifjú t­­zoltók Győrújfalun, a sportpályán rendezi meg a győri járási úttörőelnökség a Győr városi és járási tűzoltóparancsnok­sággal közösen az úttörő-tűz­oltók versenyét. Az ifjú tűz­oltók vetélkedője szombaton délelőtt fél 9 órakor kezdődik. KU­MPOU) ifjúsága _____ V­ZZzzszzzzzzz! Szeretem, szex, szokások az érzelmek hullámhosszán Normális, vagy különös ál­lapota-e az embernek az, hogy szerelmes? Mi az össze­függés a szerelem és a szexu­alitás között? Meddig tarthat a szerelem, mit tehetünk az­ért, hogy tovább tartson, és mit azért, hogy elmúljon? Mennyir­e függ ez az érzelem az adott társadalom kultú­rájától, a kortól, a divattól, az egyén életkorától? A pszichológiai szakiroda­­lom, ami — szemben a mű­vészetek sokezer éves múlt­jával — csupán néhány évti­zedre tekinthet vissza, a sze­relem, mint érzelem jelensé­gét jobbára a szexuális visel­kedés tárgykörében vizsgál­ja, s teljes joggal, hiszen ez a terület, ahol a szerelem tudo­mányos kutatásra, általánosí­tások, törvényszerűségek megállapítására alkalmas formában jelenik meg, szin­te „kézzel foghatóvá” válik. A mélylélektani iskola már a század első évtizedeiben feltárta és leírta a szerelem egyik legfontosabb elemét és annak fejlődését: a kötődés, a kapcsolatteremtés jelensé­gét, ennek kialakulását vagy torzulását az anya-gyermek kapcsolatban. Az utóbbi években a szerelem megis­meréséhez a szociálpszicho­lógia is hozzátette a magáét a szerepek és kapcsolatos tudományos igényű elemzé­sével. Tudjuk, hogy a kötődés, a kapcsolatteremtés képessé­ge, az érzelmek elmélyülésé­nek lehetősége velünk szüle­tik és születésünk pillana­tától kezdve fejlődik, módo­sul, kiteljesedik vagy elhal. Többé-kevésbé ismerjük azo­kat az agyi anatómiai képle­teket, amelyek érzelmi éle­tünket szabályozzák, ame­lyek a hozzánk eljutó ingere­ket érzelmi színezettel töltik meg, s amelyek károsodása esetén érzelmeink is káro­sodnak. Tudjuk, hogy lelki jelen­ségeinknek története van, s hogy ez a történet részben a „tudatos”, részben pedig a „tudattalan” síkján játszódik le. Megtanulhattuk, hogy a „biológiai” és a „társadalmi”, a „normális” és az „abnor­mális” között nem olyan éles a határ, mint azt régebben gondolták, s ezt éppen a sze­xualitással foglalkozó mun­kák bizonyítják sok-sok ta­pasztalati tényre alapozva.. Megtanulhattuk, de vajon valóban megtanultuk-e? Aligha. Már csak azért sem, mert a valóban „forró” pillanatok­ban inkább érzelmi, semmint értelmi ingerek, vagy „Infor­mációk” befogadására, föl­idézésére vagyunk alkalma­sak. A tizenéves, amikor más nemű társa becézi, simogat­ja, nyilvánvalóan nem gon­dol arra, hogy ezek az érzel­mi megnyilvánulások azért keltenek benne pozitív érzel­meket, mert az esetleg elma­radt anyai érzelem-megnyil­vánulásokat pótolják. A visz­­szautasított szerelmes sem azon tűnődik kétségbeesett perceiben, hogy hol csúszott hiba abba a rejtett kommu­nikációs programba, ami a kapcsolatot meghatározta. Szerencsére, vagy sajnála­tos módon, az igazán forró pillanatok (hetek, hónapok, évek?) elég ritkák az ember életében. Úgy érezzük, hogy a szerelemről nem lehet töb­bet tudni, mint amennyit már a régi görögök is tudtak róla, mint amennyit Shakes­peare, József Attila tudott, vagy Bergmann tud, vagy mint amennyit akár a zene, akár a képző- vagy táncmű­vészet ki tud fejezni sajátos eszközeivel. Úgy érezzük, hogy a művészi alkotások el­mélyítik, kiteljesítik, színe­sebbé teszik érzelmeinket, boldogságunkat, vagy akár szenvedésünket. A tárgyila­gos megközelítések ilyen­kor a legjobb­­esetben is száraznak, színtelennek tűn­nek, olykor pedig egyenesen visszataszítónak. Éppoly visz­­szataszítónak, mint a nem valódi érzelmekkel átitatott, sekélyes, nem szenvedélyes, hanem szenvelgő, émelygős, művészinek szánt alkotások, amelyek méltatlanok érzel­meinkhez. Az emberi érzelmekről, kapcsolatokról, az emberi szexualitásról szóló tárgyila­gos, tudományos igényű munkák ismerete valameny­­nyiünket hozzásegít ahhoz, hogy többet tudjunk önma­­gunkról, s jobban megértsük mások , gyermekeink, bará­taink, szeretteink viselkedé­sét, s az emögött meghúzódó érzelmeket. (Folytatjuk) Kedvelik a barkácsolók síttörőing és tranzisztor A jó pár évvel ezelőtti, kedvező fővárosi tapasztala­tok után ma már a legtöbb megyében megtalálhatók az ezermester- és úttörőboltok. A győri üzlet töb­b mint egy esztendeje építkezés miatt az Aradi vértanúk útjáról a Kossuth Lajos utcába költö­zött. Akkoriban többen hangoztatták, hogy a vásár­lók majd­nem nagyon kere­sik meg a városközponttól kieső boltot. • — A mi tevékenységünket kétféleképpen értékelik — mondta Polgár Zoltán, a győri bolt vezetője. — Egy­részt számba veszik, hogy mekkora a kereskedelmi for­galmaink, másrészt viszont számon kérik tőlünk, meny­nyire láttuk el a területet az úgynevezett mozgalmi cik­kekkel, kisdobos- és úttörő ruhákkal, propaganda-anya­gokkal, különféle felszerelé­sekkel. Úgy érezzük, hogy az elmúltt évben ezen utóbbi tevékenységünk is javult. Ebben nagy része volt a me­gyei, valamint a városi és a járási KISZ -bizottságoknak, akik támogatták munkáin­kat. Tavaly helyszíni kiáru­sításokat rendeztünk a me­gye több városában, s a ked­vező tapasztalatok birtoká­ban ezt az idén is folytatni akarjuk. A kisdobosok és úttörők felszerelési cikkeit általában boltunkban egyenként veszik meg a szülők. A jövőben szeretnénk elérni, hogy szer­vezettebbé váljanak­­ ezek a vásárlások. A győri ezermester- és út­törőbolt forgalmának szá­mottevő részét a barkács­­szerszámok és felszerelések árusítása teszi ki. Ezekből valóban kielégítő az ellátás. A barkácsolók veszik ma­guknak a fáradtságot, s egy­­egy keresettebb kéziszer­számért vagy tranzisztorért szívesen kigyalogolnak a boltba. A hobbisok számára oly fontos olcsó hulladék­­anyagokból: forgácslapokból, plexiüvegből, szivacsból nem túl nagy a választék. Ezen úgy kívánnak a jövőben se­gíteni, hogy felkeresik a szó­ba jöhető megyei üzemeket, szövetkezeteket, és náluk szerzik be majd ezeket a sokszor hulladékba kerülő anyagokat. Tervbe vették egy ifjúsági kölcsönzőbolt lé­tesítését is, ahol a fiatalok sport- és kempingfelszerelé­seket vehetnének olcsón bér­be. Ezt az ötletet azonban, mint mondták egyelőre „helyhiány” miatt nem tud­ják megvalósítani. Szabad üzlethelyiséget találni a bel­városiban valóban nem köny­­nyű. Ám valószínűleg van más megoldás is. A Petőfi Sándor Ifjúsági Hesz presz­­szórésze már évek óta ki­használatlan, esetleg itt is mód nyílhatna a kölcsönzés­re. A KISZ megyei bizottsá­gának véleménye szerint a győri ezermester- és úttörő­bolt munkája sokat javult az utóbbi két évben. Ám a jö­vőben a megye helységeiben szervezett bemutatókkal, ki­árusításokkal még nyíltabbá kellene ternni tevékenységü­ket n­­e. 1979. május 3., csütörtök

Next