Kisalföld, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-01 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1979. JÚNIUS 1., PÉNTEK ARA: 1,20 FORINT XXXV. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM Leonyid Iljics Brezsnyev: Barátaink érdekeit és gondjait magunkénak érezzük Októberi Forrado­ent Err­euil a Csepel Művek kollektívájának Bensőséges ünnepséggel kezdődött csütörtökön dél­előtt Leonyid I­ljics Brezs­­nyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének és a vezetésével hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség­nek a programja. A vendégek a Parlament delegációs termében a ma­gyar munkásosztály képvise­lőivel, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 10. évfor­dulóját köszöntő jubileumi munkaverseny csepeli kezde­ményezőivel, az országos mozgalomban élenjáró kol­lektívák, szocialista brigádok, üzemi, vállalati közösségek kis idol­lei­vel. Állami­ díjasok­­kal, a szocialista munka hő­seivel találkoztak. Leonyid Iljics Brezsnyev Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával együtt érkezett a te­rembe, ahol már ott voltak a szovjet párt- és kormánykül­döttség tagjai. Andrej Gro­­z­iko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Konsztantyin Haszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Ivari Arhipov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Viktor Dob­­rik, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a lvovi területi pártbizott­ság első titkára, valamint Vlagyimir Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió magyaror­­szági rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Politikai, társadalmi köz­életünk számos vezetője vett részt a forró hangulatú baráti összejövetelen. Ott voltak: Gáspár Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára és Maró­­thy László, a Magyar Kom­­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Gyenen András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára. Mé­hen Lajos, a budapesti párt­bizottság első titkára. Paja F­rgy és külügyminiszter, Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete, Szép­völgyi Zoltán, a fővárosi ta­nács elnöke, Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamos­energiaipari Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára, Sol­tész István kohó- és gépipari miniszter, Varga István, az MSZMP KB osztályvezető­­helyettese, Biró Györgyné, a Textilipari Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára. A legnagyobb­­ budapesti munkáskerületek vállalatai­nak, kommunistáinak képvi­seletében ott volt a találko­zón Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek Pártbi­zottságának első titkára, Garai Vilmos, a Csepel Vas­és Fémművek vezérigazgató­ja. Kovács Károly, a XXII. kerületi pártbizottság első titkára. Zarnoczi József, a X. kerületi pártbizottság első titkára. Szer Ferenc, a XXI kerületi pártbizottság titká­­­­ra. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség és a magyar dolgozók képviselőinek talál­kozóján Leonyid Iljics Brezs­nyev mondott beszédet: Kellemes kötelességet telje­sítek ma: átadom vörös Csepel dicső munkáskollektívájának az Októberi Forradalom Ér­demrendet. Kötelességem kétszeresen is kellemes, mivel magamat is csepelinek tartom. Jól em­lékszem arra a találkozásra a gyár dolgozóival, amikor a törzsgárdatag megtisztelő cí­met adományozták nekem. Vörös Csepelnek olyan ön­életrajza van, amelyre mél­tán lehet büszke minden munkás, technikus, mérnök, mindenki, aki a csepeli üze­mekben dolgozik. Most két olyan eseményről szeretnék szólni, amellyel Vörös Csepel nemzetközi híre ■sok vonatkozásban összefügg. Mindenek­előtt a csepeliek aktív részvételéről a Magyar Tanácsköztársaság megterem­tésében És bár abban az idő­ben Magyarországon a nép­­hatalom nem maradhatott fenn, a Tanácsköztársaság nagy, lelkesítő segítség volt Szovjet-Oroszországnak. A második — a maga ne­mében szintén nagy jelentő­ségű — esemény 1977. janu­árjában történt. Vörös Cse­pelről hangzott, el akkor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját köszöntő munkaversenyre szóló felhívás. A csepeliek mintha csak átvették volna a távoli 1018-ból érkező sta­fétabotot. Lendületük egy tö­röl fakadt a moszkvai rem­­­­­­propál­ya u­dvar mun­k­á­sainak lelkesedésével, amelyben Le­nin a munkához való kom­munista viszony csiráit látta.. Csepel kollektívája képes volt kifejezni azt, ami szinte a levegőben volt. Iinnen ez­ért vették át a csepeliek kez­­deményezéseit a­­testvéri or­szágokban és ezért indulha­tod útjára nemzetközi mére­­tekben az októberi jubileum tiszteletére hirdetett munka­­verseny. Nagyon jó az elvtársak, hogy a munkásosztály inter­­­nacionalista osztály, volt é­s maradt. A Szovjetunió, Magyaror­szág és ,a többi szocialista or­szág munkássága, a tőkés, or­­­­szágok munkásmozgalma szinte naponta bizonyítja magasfokú i­nternacionalista öntudatát, bajtársiasságát, az igaz ügyért harcoló népekkel való szolidaritását. Egyik nagyszerű, példája ennek a hős Vietnam támogatása. Valójában éppen a mun­kásmozgalom internaciona­lizmusához kötődnek döntő mértékben az emberiségnek a békéhez, a szabadság, a jóakarat és az igazság eszmé­inek diadalához fűzött remé­nyei. Engedjék meg, kedves elv­­társak, hogy átadjam a szov­jet dolgozók szívélyes testvé­ri üdvözletét a magyar mun­kásosztálynak, minden ma­gyar dolgozónak. Szívből köszöntöm a csepe­lieket a megérdemelt kitün­tetés átvétele alkalmából. A nagy­ tapssal fogadott be­széd után az SZKP KB főtit­kára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke átnyúj­totta a Csepel Vas- és Fém­művek kollektívájának ado­mányozott Októberi Forra­dalom Érdemrendet. Az összetartozást, a két nép munkásosztályának test­vériségét is kifejező magas elismerésért E­rnszt Antal mondott köszönetet: — A mai nap­ kiemelkedő eseményként, ünnepként vá­lik maradandóvá a Csepel Vas- és Fémművek történe­tében, m­u­n­k­áskol­lek­tívá­n­k, szocialista brigádjaink eleté­ben. Vállalatunk több mint 30 ezer dolgozójának, kom­munistáinak, KISZ-es fiatal­jainak és nyugdíjas munkás­­veteránjainak nevében ez­úton­­ szeretném , tolmácsolni köszönetünket Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a szov­jet testvérpárt főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének,­­ az itt jelen levő kedves szovjet vendégek szem­él­yé­ben a Szovjetunió vezet­és­é­­­nek, a szovjet embereknek azért a megtiszteltetésért, hogy a Csepel Vas- és Fém­mű­veket a most átadot­t Ok­tóberi Forradalom Érdem­rendben részesítette. — A világ első győztes szo­cialista forradalmának 60. évfordulóját mi magyar mun­kások, dolgozók együtt ün­nepeltük a Szovjetunió és a szocialista közösség többi or­szága dolgozóinak millióival. Együtt, mert 1917. októbere a nemzetközi munkásosztály, szocializmust építő népeink nagy, közös ünnepe. Büszkék vagyunk arra, hogy e jelen­tős évforduló tiszteletére a szocialista közöss­ég országai dolgozóinak, a magyar és a szovjet dolgozóknak, munká­soknak, parasztoknak, értel­miségieknek, köztük a csepe­lieknek részvételével, nagy­szerű eredményekkel járó nemzetközi szocialista mun­kaverseny bontakozott ki. Mindez tettekben kapcsolta össze, s bizonyította a szoci­alista haza­fiság és a prole­tár internacionalizmus együt­tes, hatalmas erejét. A most átvett magas kitüntetésben mi egész munkásosztályunk, dolgozó népünk tetteinek el­ismerését és nagyrabecsülé­sét is látjuk. — Nagy öröm és megtisz­teltetés számunkra, hogy is­mét személyesen üdvözöl­hetjük önt Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs Csepel tiszteletbeli törzsgárda tag­ját, és hogy Öntől vehettük át e magas kitüntetést — mondotta végezetül a nagy­múltú gyáróriás pártbizott­ságának első titkára, majd az ünnepi esemény, a felejt­hetetlen találkozás emléké­ül átnyújtotta Leonyid Iljics Brezsnyevnek a Csepel Vas­es Fémművek dolgozóinak ajándékát, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászmű­vész Martinász szobrának bronzba öntött kicsinyített mását, s a Tanácsköztársa­ság hírét Leninhez eljuttató csepeli szikratávíró makett­jét. A köszönő szavak, a for­ró kézfogások, a jövőre szó­ló jókívánságok után Gáspár Sándor, a Magyar Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, négy és félmillió szervezeti magyar dolgozó, párttagok és pártonkívüliek, a fejlett szocialista társadalmat épí­tő dolgozó népünk nevében köszöntötte tisztelettel és szeretettel Leonyid Iljics Brezsnyevet, a kedves szov­jet vendégeket. — A szocialista Magyar­­ország több mint 3 évtize­des történelmében ez a mai ünnepi esemény az első amikor egy magyar nagyvál­lalatot, annak dolgozóit, mun­kájukat ilyen magas külföl­di elismerésben, kitüntetés­ben részesítik — hangsú­lyozta. — Külön öröm és megtisztelteté­s, hogy ez a kitüntetés az Októberi For­radalom Érdemrend, annak a 62 évvel ezelőtti világtör­v .Ultimi jelentőségű ese­ménynek a nagyrabecsült szimbóluma, amely új kor­szak kezdetét jelentete az emberiség történelmében. (Folytatás a 2. oldalon.) Leonyid Brezsnyev átadja a kitüntetést Ernst Antalna­k, a Csepel Művek Pártbizottságának első titkárának. Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 90. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést. Megbízta a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bizottsá­gát, hogy tegye meg a szük­séges intézkedéseket az ülé­sen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtá­sára. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul veszi a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági termékek mi­nőség szerinti átvételének helyzetéről és a további fe­ladatokról, valamint a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkárának a na­pirendhez kapcsolódó tájé­koztatóját. A belkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a munka és üzemszervezés helyzetéről a belkereskedelemben. A kor­mány tudomásul vette a be­számolót és a tervezett in­tézkedéseket. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a Kormány korszerűsítette az országos hatáskörű állami szervek feletti felügyeletről szóló 1968. évi határozatát. A minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kiváló az öttevényi termelőszövetkezet ..Lesz még ráadás" — mondták Öttevényen. Pedig a termelőszövetkezet har­madszor nyerte el a megtisz­telő kiváló szövetkezet ki­tüntetést. A tegnapi ünnep­ségen részt vett: dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-he­lyettes. Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke, ifr. Szabados Gyula a eyőri járá­si pártbizottság első titkára, és Varga András, a megyei TESZÖV titkára. Horváth Lajos, a termelő­szövetkezet elnöke beszámo­lóját azzal kezdte, hogy a gazdaság nem rendelkezik se különleges adottságokkal, se látványos eredményekkel. Hogy mégis elnyerték ezt a kitüntetést, annak az a ma­gyarázata, hogy tavaly a nö­vénytermesztés, az állatte­nyésztés hozamai költségei kedvezően alakultak. Az öt­tevén­yi termelőszövetkezet­ben az árbevételnek hetven­két százalékát az állatte­nyésztés adja. Egy gazdaság tevékenysége leginkább az eredményeken keresztül követhető nyomon. Az öttevényiek tavaly búzá­ból átlagosan 33.6 mázsát, őszi árpából 47.1 mázsát, ta­vaszi árpából 48.4 máz­sát ta­karítottak be hektáronként. Ezek a hozamok bár a szö­vetkezet nem rendelkezik az állásosnál jobb földekkel. ppfamutatóak. Ferszerű génekkel régi épületekben takarékosan, cél­szerűen gazdálkodtak. Az új beruházásokat saját kivitele­zésben, gyorsan elkészítették. A gyorsasághoz az is hozzá­járult, hogy a szövetkezeti hitelek nélkül a saját pénz­eszközökkel hajtotta végre fejlesztéseit. Villányi Miklós pénzügy­miniszter-helyettes megszív­lelendő szavak kíséretében adta át a ,,Kiváló szövetke­zet" cím elnyerését tanúsító oklevelet. — Külön elismerést jelent — mondta —, hogy akkor nyerte el a szövetkezet a ki­tüntetést, amikor magasra emelték a mércét. Ebben a gazdaságban már felismerték, hog­y a korábbinál lényegesen többet, s eredményesebben kell dolgozni. A miniszterhelyettes szólt, arról: gazdálkodásunkban, a mezőgazdaságban is új körül­ményekhez szükséges igazod­ni Fel kell használni hagyo­mányos gazdálkodási mód­szereket. Mindez nem jelent viss­zalénést, csak célszerű alkalmazkodást a megválto­zott körülményekhez örven­detes, hogy hazánkban az élelmiszer-ellátásban már kí­nálati piac alakult ki. Épp­ ezért az egyes gazdaságoknak most már nem kell mindent és mindenáron termeszteni. Az jár jól, aki mielőbb alkal­­ma­dkodik a gazdaságosság és a jövedelmezőség követelmé­nyeihez öntvényen már ezt az utat járják. n. e. Ünnepi könyvhét '79 Megnyi­tó Mosonmagyaróváron A mosonmagyaróvári vá­rosi­ járási könyvtár adott ott­hont tegnap este az idei ün­nepi könyvhét megyei meg­nyitójának, melyen részt vett Sötér István Kossuth-díjas akadémikus, író, irodalom­­történész, egyetemi tanár. Pernesz Gyula­ megyei könyvtárigazgató megemlé­kezett az 50 évvel ezelőtti első könyvhétről, majd el­mondta: nem véletlen, hogy jubileumi ünnepi könyvhét megyei megnyitóját. Moson­magyaróváron tartják, hiszen ez a város idén 625 éves. — Az sem véletlen, hogy Sőtér István a megnyitó ven­dége — folytatta Pernesz Gyula. — Családjának egyik ága évtizedekkel, sőt évszáza­dokkal ezelőtt e városban élt. Sötér Ágoston itt volt ügyvéd,­ birtokos, ő volt a Hansági Mú­zeum megalapítója, és ásatásai­nak eredményeként előkerült leletek képezik ma is a mú­zeum anyagának alanyát. Sőtér István elmondta az­ért jön szívesen a Kisalföld városaiba, mert , úgy érzi, hogy a magyar kultúra ha­gyományait a nyugati ország­rész megőrizte. Hazánk id­szi megértéséhez, adnak számára alk­almat az itteni látogatások. Az idei könyvhétre jelent meg tanulmánykötete Félkör címmel, melyben a múlt szá­zad második felének magyar irodalmával foglalkozik. — A kötet nyitó tanulmá­nya Széchényi életét mutatja be — említette Sötér István. — Sorsát, és tragédiáját, mely irodalmunkban is végig­vonul. Ezt az utat nyomon követve juthatunk el Móricz, Zsigmondi?, akinek centená­riumát ünnepeljük ez évben. Szavaiból egy Móricz-ta­­nulmány kerekedett ki. A megnyitó ünnepség résztve­vői megtudhatták, hogy az ötvenes évek Móricz-értéke­­lése nem vette figyelembe, hogy Móricz nem csupán a falusi világot ismerte, hanem a magyar középosztály, a magyar polgárság világát is. — Móricz életműve azért válik izgalmassá — folytatta —, mert nem eszményi. Kri­tikusan ábrázol, de szereti azokat az alakjait is akit megbírál. Móricz a negatív fi­gurák mögött megérez vala­mi eredeti erőt, ami tévútra vitte őket. Ez ad különös erőt hőseinek. E gondolatokkal nyitotta meg az idei könyvhetet Sötér István, majd a jelenlevők kérdéseinek megválaszo­ása után dedikálta könyveit. I. V.

Next