Kisalföld, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-19 / 296. szám
Malatesta doktor betegsége A Don győri bemutatója előtt — Nagyon határozottan gyertek középre, hajoljatok meg, a többi rátok van bízva. Bor József rendező instrukciója Donizetti Don Pasquale című operájának szereplőihez szól a győri Kisfaludy Színház színpadán. December 21-én, pénteken este 7 órakor bemutató. A rendező a hídon feljön a nézőtérre. Nem látszik az arcán — talán a sötétség miatt —, hogy a földkerekség legnagyobb gondját hordozza a vállán. Megbetegedett Bede Fazekas Csaba, a győri közönség kedvence, az egyik főszereplő. A színlap szerint Malatesta doktor alakítója. Tovább beszélgetnénk, de csendet kér tőlünk a Győri Rádió riportere, aki a darab kulcsjelenetét veszi magnetofonra. Azt, amikor Don Pasquale közli unokaöccsével, Ernestóval, hogy feleségül kell vennie az általa kiszemelt lányt. Még előtte Don Pasquale és Malatesta kettősét látjuk és halljuk. Bénító látvány, hogy egy énekesnek be van kötve a szája. Gregor József — Don Pasquale énekli Bede Fazekas Csaba szerepét is. — Az orvos elrendelte, hogy holnapig ki sem nyithatja a száját — súgja a rendező. — A bemutatóra talán rendbe jön. Mindenesetre felvettük a kapcsolatot Szegeden Véghelyi Gáborral. Teljes szereptudással jön, de más ugye, a rendezés, próbálnunk kell. — Volt-e hasonló gondja már a pályán? — Engem úgy látszik, kísért az ilyesmi. Békéscsabán az első rendezésem alkalmával két szereplőnek tört a bokája, az egyik Bús Gyula volt. A színpadra Ernesto jön be. „Azt ajánlom, vedd el a lányt” — hallhatjuk Gregor Józsefet. „Azt nem lehet” — vág vissza Györgyfi József Ernestóra. — A nézőt bizonyára érdekli, hogyan fog munkához a rendező, amikor rábíznak egy operát... — Nagyon sokszor meghallgatom a zenét a karmesterrel együtt. Ez az alap. — Milyen hagyományai vannak a Don Pasquale-nak Magyarországon ? — Ez a szerző talán legtöbbet játszott műve, kialakultak tehát a játszásának a hagyományai. — Ez nehezíti vagy könnyíti a rendező dolgát? — Zs. is. Donizettit sok támadás érte annak idején a Don Pasquale-ért. Szélsőségesen zsúfolt mű. — Ki ez a Don Pasquale tulajdonképpen ? — Hatalmaskodó, idős ember, aki ahatalom birtokában áthág bizonyos emberi normákat. Egyrészt nemkívánt házasságra akarja kényszeríteni az unokaöccsét, másrészt elfeledkezvén a koráról, jóval fiatalabb nővel akar házasságra lépni. A normák átlépéséért bűnhődnie kell. Don Pasquale a tükör előtt illeg. ..Újjászülettem, most beszélek az Öcskös fejével.. ” Az opera szerepeit megosztva alakítják: Gregor József és Jelinek Gábor, Bedje Fazekas Csaba és Véghelyi Gábor, Kalmár Magda és Pécsi Sarolta, Kerényi László és Papp Ferenc, valamint Györgyfi József. A díszletet Vata Emil, a jelmezt Tordai Hajnal tervezte. Vezényel: Csala Benedek. (Pákovics) Csökkent az ügyintézési id ll nyugdíj-előkészítő albizottságok munkája Nem könnyű életmódot változtatni. Pedig a nyugdíjba menetel ezt jelenti. Több évtizedes munka után a megérdemelt pihenés évei következnek. Bizony, nehéz „átállni”. A nyugdíjt megelőző időben sokan tartanak a munkával eltöltött idő lezárásától, az egyedülléttől, az öregségtől. Ebben az időszakban több figyelmet és megértést igényelnek — érdemelnek! — az emberek. Kell, hogy úgy érezzék, szükség lesz majd a tapasztalataikra az üzemi kollektívának. Éppen ezért nem lehet a nyugdíjra való „felkészítés” csupán egy-egy szakszervezeti aktivista feladata. Az egész közösségnek részt kell vállalni belőle. Borbély Lajos, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságának nyugdíj-osztályvezetője a közelmúltban számolt be bizottsági ülésen arról, hogy a különféle munkahelyek hogyan végzik nyugdíj-előkészítő munkájukat. Győr-Sopron megyében az idei év első két, kiválasztott hónapjában — az adatok szerint — a nyugdíjak átlagos ügyintézési ideje 19 nap volt. Ez lényegesen jobb, mint az országos átlag. Nyugdíj-előkészítést végző albizottságok a megye 171 üzemi kifizetőhelyén működnek. (Csak egy helyen — Gelka — nem szervezték meg az albizottságot.) Hogy munkájuk miért olyan fontos? A tapasztalatok szerint ahol ilyen bizottság van, ott az előkészítési idő egyharmadával kevesebb. A beszámolóban az osztály vezetője elmondta, hogy az albizottságok közül — munkájuk alapján — kiemelkednek a Rába Magyar Vagalles Gépgyár, a MOFÉM, az Öntödei Vállalat soproni üzeme, valamint a textiles és ruházati ipari vállalatok. Az albizottságoknak nemcsak az öregségi nyugdíjra jogosultakkal való foglalkozás a dolguk, hanem az is, hogy akik munkaképtelenségük miatt rendszeres munkavégzésre nem alkalmasak, azok részére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítaniuk. Sajnos, ezen a területen a tevékenység már lényegesen kedvezőtlenebb eredményeket mutat. Megyénkben — mondta az osztályvezető — a rokkantsági nyugdíjasok 90 százalékánál megtörténik az orvosi bizottságok előzetes vizsgálata. Ennek eredményéről a kifizetőhelyet értesítik. És itt kellene bekapcsolódni az albizottságnak. Ugyanis meg kell keresni a dolgozót, hogy kérje szolgálati idejének megállapítását. Sokszor ez a kapcsolatfelvétel nehezen jön létre, mivel ezek a dolgozók már ritkán vannak benn az üzemben. A beszámoló szólt arról is, hogy mi a jövő év legfontosabb feladata, hogy az ipari és a mezőgazdasági szövetkezeteknél is létrehozzák az albizottságokat és munkájukhoz megadják a szükséges segítséget. Az üzemekben folyó nyugdíjelőkészítésnél pedig a rokkantakkal való foglalkozást is olyan magas szintre emeljék, mint az öregségi nyugdíj előtt állókét. (Bódi) Fafúvósok versenye Richter János emlékére Győrött rendezik meg a zeneművészeti szakközépiskolai tanulók országos fafúvós versenyét. A december 21-től 23- ig tartó rendezvénysorozaton a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, a miskolci, a győri és a szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola, a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, a Magyar Néphadsereg Zeneművészeti Szakközépiskolája, valamint a pécsi és a szegedi művészeti szakközépiskola növendékei vesznek részt. A versenyzők fúvóival, oboával klarinéttal és fagottal mutatkoznak be. Az elődöntőben és a döntőben többek között Bach, Händel, Köhler, Weber és Hoffmeister művei szerepelnek. A győri iskolát egyébként kilenc diák képviseli. A versenyzők vasárnap délelőtt megkoszorúzzák a győri születésű kiváló karnagy, Richter János szülőházát. Este a városi tanács dísztermében lesz az eredményhirdetés és a díjkiosztás, majd ezt követően a győztesek hangversenye. 1979. december 19., szerda Látványos és szórakoztató módját találta meg a kapcsolattartásnak két győri általános iskola: a Móra és a Balassi. Hétfőn a Balassi iskolában jöttek össze a Móra iskola népitáncosai és a vendéglátó iskola tanulói. A szép táncbemutató után a gyerekek közösen tanulták a különféle népi táncokat. Képünkön: a fiúk műsora, botostánc. Hobbiból szenvedély A természet fényképésze Manapság az igazolványok — minden híreszteléssel ellentétben — nem mindenhatók. Rendjén van az, hogy különböző okokból különböző dokumentumokkal ellátnak különböző embereket, az igazolványok azonban fabatkát sem érnek, ha megértéssel nem látják el azokat, akiken múlik a „dokument" használhatósága. Mutatja Molnár István a Nimród című vadászati szaklap által kezdeményezett Nimród fotóklub tagsági igazolványát. Fényképes, aláírásokkal, s az írás szerint jogosít az alapszabályban rögzített tevékenységre, ez pedig nem más, mint a környezetvédelem tudatosítása céljából szebbnél-szebb természetfotók készítése, beküldése. Ha megkérdeznénk egy mezőőrt, hol lehet készíteni természetfotót, kápráztató elmeéllel kivágná a választ — a természetben. Aztán ugyanez a mezőőr nem engedné be Molnár Istvánt három fényképező masinával a természetvédelmi területre a központ utasítása szerint, ahogy Osli térségében nem engedte. Igaz, a masinák „élesre” voltak töltve. Mindezt csak úgy mellesleg meséli el a „természetsértő” a Mezőgép beledi gyáregységének portája közelében, műszakváltás után. Röviddel ezelőtt még „mart”, merthogy marós. A portán ő is kap egy tréfás kiszólást, ami kijár a be- és kilépőknek, blokkol, a motorját azonban egyelőre ott hagyja, ahol van, nem tér haza azonnal Mihályiba, hanem a beledi művelődési és ifjúsági házba tart. A cigaretta átsegíti az ismerkedés és a társalgás kezdeti nehézségein. Akkor nyugszik meg végképp, amikor a figyelem a fotóira irányul, a ház igazgatója hozta le őket a laborból. Az egyik kép öregembert ábrázol a megpróbáltatás ezernyi védőjével, ráncával az arcán. A kép címe: Nagyapám. Ez a rövid, lényeges információ elég ahhoz, hogy most már mint művészeti alkotásban megleljük a szeretet többletét. A marik két kénnek közös a témája. A mihályi kovácsmester a szikrák kéklő rózsaszínjében hatalmas termettel, angyalian jóságos arccal, amilyen arca egy kovácsmesternek szinte nem is lehet. Molnár István ezekkel a fotókkal második díjat nyert a Rábaközi napok fotópályázatán. Mondja, persze, miért ne mondaná, hogy a mesterségbeli tudása még gyerekcipőben jár. A szerénység dramaturgiája így követeli. Mielőtt dolgozni kezdett, áttanulmányozta az összes fellelhető szakkönyvet Elméleti alapvetéssel látott a dobolásnak is: Hgy esztendeig dobolt a mihályi presszóban, majd visszament az eredeti szakmájába marósnak. Érdekes a szenvedéllyé válás útja. Egy fiú biciklizik a barátaival a Balatonra, a nyakában Ljubityel-gép lóg, s ha már vitte, használja is, levesz jelentőst, jelentéktelent egyaránt, amit ő fotogénnek, jelentősnek érez. Hogy a szenvedéllyel való fertőzés végzete végképp elkerülhetetlen legyen, szeret a Mihályi környéki erdőkben császkálni, kóborolni, közel a Rába, kell ennél több? Egy másik szenvedély, a rokonságban fellelhető vadászszenvedély sodorta tovább az úton. Kelt hajnalok hajnalán, s ahogy a többiek a puskát, úgy akasztotta ő az apparátot a nyakába, hogy a maga módján vadászszon. Ehhez a vadászathoz türelem kell először is, másodszor is, harmadszor is. S negyedszerre talán bejön az őz, talán éppen a lencsével fut szemközt, s születik egy páratlan felvétel, amit a Nimród fotóklubban is értékelnek. Hangsúlyozza, gyerekcipőben jár az ő tudománya. Ennek dacára, vagy éppen ezért, keresetének nyolcvan százalékát fotózásra költi, egyébként legényemben tagja a beledi művelődési és ifjúsági ház fotóklubjának. De nemcsak a szerénység hit dramaturgiával, hanem a haladás is: 1980 februárjában önálló kiállítása várható a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán. Egészen talán a természetvédelmi terület is megnyílik előtte. Ha a központ és a mezőőr is úgy akarja, Pákovics Miklós Rászolgált a bizalomra, a pihenésre Számvetésre készülnek a szakszervezetek: visszapillantásra, a végzett munka összegzésére, a további feladatok meghatározására. Mindez sok törődéssel, körültekintéssel és sok munkával jár. Ebben az összegező tevékenységben — huszonkilenc évi munka után először nem vesz részt a Soproni Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, Takács János. Átadja a stafétabotot és nyugalomba vonul. Több, mint negyvenöt esztendei gazdasági, pontosabban kereskedői munka és harminchárom esztendei szakszervezeti munka van mögötte. Önkéntes mozgalmi munkája szinte egyidős szakszervezeti tagságának kezdetével, 1946-ban lett tagja Sopronban a Városi Közalkalmazottak Szakszervezetének. Négy évvel később a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének. Ezzel egyidőben soproni járási bizottsági tag lett. Ott azt a feladatot kapta: segítse a földművesszövetkezetekben a szakszervezeti munkát. Jó iskola volt ez a mozgalmi és a politikai munkához egyaránt. Megismerte az emberek munkáját, gondját, örömét és igen nagyfokú érzékenységet szerzett ahhoz, hogy a legkilátástalanabbnak tetsző helyzetből is kivezesse azt a dolgozó társát, akinek bizalmát élvezte. A Soproni Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalathoz 1958-ban került, mint vállalati ellenőr. Úgy tűnt, igen nehéz lesz összeegyeztetni a gazdasági és a mozgalmi munkát. Takács János, ellenőrként szüntelenül járta a város száz élelmiszerboltját és ezzel egyidőben állandóan találkozott a dolgozókkal. Megismerte munkájukat, gondjaikat, magánéletüket, az abban levő zökkenőket és a zökkenőkön átsegítő örömöket. Részese lett az örömnek, segítőtársa volt a gondokkal küszközőnek. Sok öröme, de sok gondja is volt. Tizenöt éven át látta el az sz.b. titkári teendőket. Hatszázötven szakszervezeti tag van a vállalatnál. Ebből 480 aktív dolgozó. A többi nyugdíjas. A sok szervezett ember sok gondjának ügyes-bajos dolgának megoldásában az szb. titkár jó társra lelt a 9 tagú SZB-ben a 23 tagú VSZT-ben és a bizalmiakban, a vállalat gazdasági és politikai tisztségviselőiben. Gazdag mozgalmi munka zárul le ez év végén: 1946- tól 1979. december 31-ig szünet nélkül társadalmi munkában, pártmegbízatásként tevékenykedett. Az idő alatt, amíg szakszervezeti titkár volt munkahelye háromszor nyerte el a kiváló vállalat címet, ötször dicsérő oklevelet, egyszer a szocialista munka vállalata címet. Ő maga kétszer kapta meg a szakszervezeti munkáért járó aranyérmet és négyszer a vállalat kiváló dolgozója címet, legutóbb november 7- én vette át a Kiváló munkáért kitüntetést. Az új esztendőben új élet kezdődik a számára, örülhet hogy életének van folytatása: három gyermekében és öt unokájában... K. S. A. HEI UPDID ■ 5