Kisalföld, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-27 / 149. szám
Lappföldtől Japánig, Ausztráliától Kubáig . Él és terjed a Kodály-eszme Zenei élménybeszámolók a nagyvilágból A zene nyelve nemzetközi, a megértése, az élvezete nincsen tolmácshoz kötve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne beszélhetnénk a zenében különbségekről. Az V. országos, zenei nevelési konferencia szerdai programjában a különbségekről esett szó, a Kodály-módszer terjesztésének magyar követei, hazai zenepedagógusok számoltak be munkájuk eredményeiről, tapasztalatairól. Szabó Miklós győri karnagy finnországi és angliai tapasztalatairól beszélt. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a beszámolóban aránytalanul sok negatívum kapott helyet, hiszen a magyar szakemberek segítő szándékkal érkeztek egy-egy országba, és tisztjük volt a hibákat észrevenni, kijavítani. Meglepődve hallhattuk, hogy Lappföldön, Helsinkitől ezer kilométerre északra európai jellegű zeneélet folyik, nem lepődtünk meg viszont a nagy hagyományokkal rendelkező Anglia zeneoktatási rendszereinek fejlettségén, az iskolák felszereltségén. A továbbiakban egymás után léptek mikrofon elé a szakemberek, és megtudhattuk, hogy... ... Jó pedagógusok, kiváló eredmények jellemzik a holland zeneoktatást. Nem cél a szolfézszamítás, hanem eszköz. Az Amerikai Egyesült Államok keleti partvidékén, Boston közelében működik a Kodály Musical Training Institute. Négy fontos területen tevékenykedik, a munkában kiemelt helyet foglal el a Kodály-művek oktatása. Az amerikai pedagógusok minden hét év elteltével egy évet továbbképzésre, tanulásra fordítanak, így adódhatott, hogy a Kodály-kurzusnak egyaránt volt 23 és 50 éves hallgatója. Az általános iskolákban gyakori a hallás utáni énektanulás, silány, értéktelen a zenei anyag. Örömmel nyugtázhattuk, hogy az USA nyugati, kaliforniai partvidékén is tért hódított Kodály szelleme. A hallgatók között nem kevés a néger, akiknek a ritmusérzéke átlagon felüli. A ritmusérzék Kubában is átlagon felüli, ahol még nagyon sok a tennivaló a zeneoktatásban. A tennivalók sürgető voltát a kulturális kormányzat is érzi. Az 1980—85-ös tervidőszakban minden megyeszékhelyen zenei konzervatórium, épül, énektanárokat, karvezetőket képeznek, akik aztán továbbadják majd a stafétát. Irigylésre méltó véletlen, hogy Havannában az adottságok miatt elkerülhetetlen volt egy olyan művészeti oktatási intézmény létrehozása, amelyben öt művészeti ág növendékei tanulnak egyidejűleg, óhatatlanul, de tudatosan is saját ágazatukon kívül ismereteket szereznek a társművészetekből. Ausztráliában a magyar folklórt a Száz forintnak ötven a fele című műdal jelentette hosszú ideig a magyarság körében. Elgondolkodtató, hogy a gyerekek tizenkét éves korig nem énekelnek. Tizenhárom éves kor után a tantárgyak választhatók, így a zene is, sőt zenéből érettségizni is lehet. A fentieken kívül hallhattunk még délamerikai élménybeszámolót. A magyar szakembereknek az indiánok között gazdag folklórkincset sikerült összegyűjteni. Spanyolországban, de majdnem minden említett országban több ének tankönyv is létezik, a nálunk honos egységes zeneoktatás egy tankönyv alapján ismeretlen. Japán nem kis áldozattal és magyar segítséggel szép eredményeket ért el a zeneoktatásban. Kodály módszere, Kodály szelleme az egész világban jelen van, egyre inkább, egyre jobban hat és ebben nem kis szerepe van a Nemzetközi Kodály Társaságnak, amelynek munkájáról dr. Ősze László főtitkár beszélt. A Nemzetközi Kodály Társaságnak harminckét országból összesen ötszáz egyéni tagja van, rajtuk kívül nem kevés a pártoló és a tiszteletbeli tagok száma. A társaság kétévenként ülésezik. Legutóbb 1979-ben Sydneyben jött össze. 1981-ben Sapporoban ülésezik. Jó a külföldi Kodály-társaságokkal való kapcsolat, tartalmas az egyes munkabizottságok tevékenysége. Jelenleg az 1982- ben esedékes Kodály-centenáriumra való felkészülés a kiemelt feladat. Végezetül megemlítjük, hogy három évvel ezelőtt éppen a győri zenei nevelési konferencián jelentették be a Magyar Kodály Társaság megalakulását. P. M. Az országos tanulmányi versenyek Nemrég közöltük a győri, Pattantyús Á. Géza Szakközépiskola, valamint a győri Hild József Építőipari Szakközépiskola diákjainak az országos szakmai tanulmányi versenyen elért eredményeit. Az eredmények összesítve jelentek meg a Művelődésügyi Közlönyben. Ezek szerint Győr-Sopron megyei diákok az országos középiskolás tanulmányi versenyben, az országos szakmai tanulmányi versenyben, valamint a szakközépiskolai tanulók országos orosz nyelvű szóbeli versenyének döntőjében az alábbi helyezéseket érték el az 1979—80-as tanévben. Középiskolai tanulmányi verseny, magyar nyelv és irodalom: 5. Kovács Zsuzsa (Révai Gimnázium negyedik osztály). Fizika: általános tantervű osztályok versenye: 10. Teravagimov Attila (Révai, negyedik osztály). Kémia: 6. Böcskey Zsolt (Révai,negyedik osztály). Orosz: 2. Szájer József (Széchenyi Gimnázium, Sopron, negyedik oszt.). Orosz: szakosított tantervű osztályok: 5. Kovács Zsuzsa (Révai, negyedik oszt.). Német: 2. Radnár Marianna (Révai, negyedik oszt.) 7. Horváth Andrea (Széchenyi, harmadik osztály). Országos szakmai tanulmányi verseny: Gépipari szakmacsoportos verseny: 1. Ferenczi László (Jedlik, Győr), 2. Csóka János (Jedlik), 4. Horváth Róbert (Jedlik). Vasútforgalmi verseny: 2. Sipos Attila (Bercsényi,Győr). Postaforgalmi verseny: 2. Csehi Irén (Széchenyi, Sopron). Vízügyi verseny: 3. Homlok Antal (Mayer, Győr), 5. Kugler Gyula (Mayer, Győr). Mezőgazdasági gépészeti verseny: 2. Kiss Zoltán (Csukás Zoltán Szakközépiskola, Csorna). Erdészeti verseny: 1. Farkas Gábor (Róth Gyula Szakközépiskola, Sopron), 3. Bokor Miklós (Róth, Sopron). Élelmiszer-áruismeret verseny: 2. Török Ferenc (Vendéglátóipari Szakközépiskola, Sopron). Könnyűipari verseny: 2. Tomasics László (Révai, Győr), 5. Németh Lajos (Révai, Győr). Könyvvitel-verseny: 2. Szerezsa Gyöngyi (Fáy András Szakközépiskola, Sopron). Az állami zeneiskolai, valamint zeneművészeti szakközépiskolai tanulók országos hangszeres , versenyeinek eredménye: országos zeneiskolai fafúvós verseny (Leninváros). Klarinét: 1. korcsoport: 1. Nezdvadl Péter (Liszti Ferenc Állami Zeneiskola, Győr), 2. Katona Zsolt (Liszt, Győr). Richter János országos zeneművészeti szakközépiskolai fafúvós verseny (Győr). Oboa: a Kulturális Minisztérium különdíjast kapta: Pintér Hona (Zeneművészeti Szakközépiskola, Győr). Klarinét: 2. Molnár Tibor (Zeneművészeti Szakközépiskola, Győr). A szakközépiskolai tanulói országos orosz nyelvi szóbeli versenyének döntője: 1. Stanczig Ilona (Szamuely Tibor Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola, Győr, harmadik osztály). A díjazottak, az értékes helyezést elért tanulók mellett természetesen elismerés illeti az iskolák felkészítő tanárait, szaktanárait. 1980. június 27., péntek Iparművészek — a városrendezésért Munkában a győri művésztelep alkotói A győri művésztelep történetében az idei a tizenkettedik — az alkotók a hét elején láttak munkához, s július 19-ig dolgoznak a város üzemeiben: a Vagongyárban, a Mezőgépnél és a GyÁÉV házgyárában. A győri városi pártbizottság és a városi tanács meghívása alapján összesen tíz — budapesti, debreceni és Győr- Sopron megyei — iparművész vesz részt a telep munkájában. Az alkotók áprilisban már jártak Győrött, tájékozódtak a lehetőségekről, javaslatokat kaptak egy-egy célfeladat megoldására. Egyebek között elkészíthetik egy nyugdíjas ház belsőépítészeti, a Liszt Ferenc utcai házak udvarának, valamint Kálóczy tér és a Rát Mátyás tér rendezésének, a Xántus János Múzeum képtára kijáratának és a Móra parki felszabadulási emlékmű rekonstrukciójának tervét és a tervek makettjeit. Az iparművészek munkájához a patronáló üzemek minden lehetséges támogatást megadnak. Ellátják őket a makettekhez szükséges anyagokkal, génekkel. A célfeladatok megoldására tett javaslatok természetesen nem zárják ki, hogy az alkotók egyéni elképzeléseiket isformába öntsék. S ha a művésztelep egy-egy alkotását a Képző- és Iparművészeti Lektorátus színvonalasnak ítéli, a győri városi tanács beveszi azokat településfejlesztési terveibe. A makettek elkészítése mellett az iparművészek megismerkednek Győr művészettörténeti emlékeivel, a városfejlesztési tervekkel is. Bebarangolják a Szigetközt, ellátogatnak Pannonhalmára. Elkészült alkotásaikat július 18-án kamarakábításon mutatták be. A művésztelepi pályázatra beküldött alkotásaikat a Megyei Művelődési Központban július 9-ig láthatták a képzőművészet kedvelői. Kiállítás készül A kiállítást augusztus lelén nyitják meg a Győri Műcsarnokban, egy nappal Markó Ödön 60. születésnapja előtt. A véletlen hozta így, de a véletlent segítette a győri városi tanács művelődésügyi osztálya a kiállítási program összeállításakor: gesztus ez Markó Ödön fotóművész iráint, aki több mint húsz éve tagja a Győri Fotóklubnak, régóta vezetője, és műveivel éppúgy hozzájárult a klub tekintélyének megalapozásához, mint a fiatalok nevelésével. Az év végén nyugdíjba megy, és ilyenkor az ember természetszerűen összegezi, mit végzet az életben, hogyan végezte azt, amit fiatalon, a pálya kezdetén vállalt. Úgy is, mint textiles szakember, aki évtizedeket töltött el a Győri Richards Finomposztógyárban, és úgy is, mint fotóművész, aki kamaszkorában vett először kezébe fényképezőgépet. Az ötvenes évek első felében kezdett rendszeresen fotózni, egy Zorkij 3 D- vel tanulta meg e művészet mesterségbeli alapfogásait,öt vaskos kötetben gyűjtötte össze a róla szóló cikkeket, kiállításairól szóló prospektusokat és a díjakról, kitüntetésekről szóló értesítéseket, okleveleket. Első önálló kiállítását Századunk címen 1960-ban rendezte meg Győrött, megjárt az anyag számos hazai és külföldi várost. Emberek és tájak címmel 1971-ben Győrött rendezett kiállításának anyagát a Fotóművészek Szövetsége megvásárolta: ez az együttes Munkáskezek címen eljutott külföldre is, ez hozta a legtöbb sikert, most éppen a 21. helyen látható. A Nemzetközi Fotóművész Szövetség AFIAP címét 1969-ben nyerte el. 1973-ban a Sri Lanka-i fotóművész szövetség választotta tiszteletbeli tagjává. Mindezekről az életrajzi adatokról a kiállítás nem szól majd, de közvetve szól Marisé Ödönről és a korról, amelyben él. ..Sokszor neveztek konzervatívnak, mert másfajta divatok idején is megmaradtam a realista emberábrázolásnál — mondja Markó Ödön. — Ezt szeretném bizonyítani a kiállítással.'’ Az anyag már kész, a zsűrit várja. Mintegy 600 kép kerül a Műcsarnok falára, néhány 150x200 centiméteres és 90x120 centiméteres, a többi a megszokott méretekhez áll közel, 50x60 centiméteres lesz. Nagyjából három leszalagozódik a látnivaló. Az első a múltról szól majd, más kiállításokról már ismert fotók — köztük a kilenc albumban megjelent Nehéz út című — és számos, még ismeretlen kép. A második részben munkásarcok, természetfotók, a nehéz fizika munka pillanatait megörökítő felvételek láthatók. Ezek között van a Megvadult Jones című alkotás is, amely nem kevesebb, mint nyolc hazai és külföldi díjat nyert. végül a harmadik részből: művészportrék: Kodály Zoltán, Törőcsik Mari, Pásztori Ditta, Markó Iván, Bos Miklós, Tóth Menyhért, Sas Sylvia és mások. „Akikkel találkoztam, akikkel beszélgettem és akikről egy-es kis sztorit is tudok.’ — mondja Markó Ödön. És készen van egy könyv terve is: Kopogtatók, zárak és kilincsek, címmel, vagy száz szebbn szebb fotók, műemlék-házaink kapuiról. A könyv kiadóra vár. g. b. Egy török paraszt portréja, aki megkergette a családi ünnepre túl kíváncsi fotóst. A lépcsőzetes város Örményországban viszonylag kevés a sík vidék, s ez sok fejlődő városnak okoz gondot, hol lehet tovább építeni a települést. Ilyen városok közé tartozik Kafan is. A köztársaságban létra-városinak nevezik, pedig jogosabb lépcsőzetesnek titulálni, hiszen úgy halad lefelé a környező hegyoldalakon, mint a vízesés. S ahol a természettől elhódítottak egy-egy darabka területet, ott magas házak, parkok, sétányok, középületek, mozik, kávézók sorakoznak. Az építkezés persze nem felülről lefelé halad, ellenkezőleg, a város felkapaszkodik a Zengezuri hegy meredek oldalán, lent hagyva a völgyben ősszülőjét, a régi kis Kafant. — Az új Kafan valóban egyedülálló ,építészeti megoldással születik, — magyarázza Razmik Gabrieljan, a városi tanács elnökhelyettese. — Mivel a domborzat nagyon meredek, a legkedvezőbb megoldásnak a lépcsőzetes beépítés kínálkozik. A távlati fejlesztési terv szerint itt lesz a 100 ezer lakosú Kafan-Kadzsaran körzeti központ. Körvonalai már kibontakozóban vannak. Az embereknek méterenként kell elhódítaniuk a hegyektől a területet, s miután a buldózerek legyalulták, a lehető leggazdaságosabban kell azt kihasználni. Hegyoldalban ezt nem könnyű megtenni. Ezen kívül még egy sor feladat vár megoldásra, utakat kell építeni, el kell látni a modern kommunikáció és kényelem minden eszközével az új lakótelepeket. Az idén még öt nagy épület készül el, ezekben több mint tízezren találnak otthonra. A köztársaság határain túl is ismerik a kafani réz- és molidbén kombinátot, a helyi világítástechnikai gyár 330 megrendelőnek szállítja termékeit. Még nincs ötéves a helyi autójavító, de termékeit máris 100 hazai és külföldi megrendelőnek továbbítja. A városi tanács nagy figyelmet fordít a lakásépítés mellett kulturális és szolgáltató létesítmények megteremtésére is. Jó híre van a katani zeneiskolának és zeneiszakközépiskolának, nemrég készült el a képzőművészeti iskola, ahol 100 tehetséges gyerek tanul. Új helyére költözött a helytörténeti múzeum. A város kulturális életének legjelentősebb eseménye volt a Bányász művelődési ház átadása, amelyben egy 1100 személyes színházterem is helyet kapott. A városban minden évben növekszik az iskolás gyermekek száma. Most 25 közép-, szakközép- és 8 osztályos iskola működik. Nemrég épült fel az építőipari technikum 600 személyes új épülete. Szeptember elején tanulókat fogad majd egy új iskola, ahol több mint ezer gyermek kezdheti meg tanulmányait. Nemrég avattukfel a sportiskolát, amelyben jelenleg már 370 fiú és leány tanul. Kafan szakadatlanul tovább építi újabb emeleteit. Georgij Szarkiszjan Tapasztalatcsere Veszprém megyében Hely- és üzemtörténettel foglalkozó győri szakemberek héttagú csoportja járt a napokban tapasztalatcserén az SZMT Veszprém megyei művelődési házának honismert szakkörénél a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Megyei Művelődési Központ szervezésében. A győri verdének tanulmányozták inotai helytörténeti szakkör munkáját,ellátogattak a várpalotai múzeumba, a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat üzemtörténei klubjába, valamint megtekintették Wöller Tamás malomtörténeti gyűjteményét. Veszprém megyében a heh - és üzemtörténeti kutatás maximális támogatást élve . Győrött nemrég mutatkozott be kiállítással a Rába Művelődési Központ honnaméiei klubja. Az anyagban üzemtörténeti dokumentumok is helyet kaptak. A Veszprém megyei tapasztalatcserétől azt várják a győriek, hogy erősíthetik az üzemtörténeti vonalat. HUAIPOID — 5