Kisalföld, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1930., JÚLIUS 1., KEDD ÓRA: 1,20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM UiUL Földkörü­li pályán a Progressz-10 Vasárnap moszkvai idő szerint 7 óra 41 perc­kor a Szovjetunióból földkörüli pályára állí­tották az újabb teher­szállító űrhajót, a Prog­­ressz—10-et. A kiadott hivatalos jelentés szerint a Progressz—10 külön­féle berendezéseket és egyéb terheket szállít a Szal­juz—6—Szojuz—35— Szojuz-1.36 űrkomple­xumra, a további kutató­munka zavartalan foly­tatása érdekében. Az űrhajó 51.6 fok haj­lásszögű pályáján 191— 281 kilométernyire távo­lodik el a Föld felszíné­től, s 88.9 perc alatt tesz meg egy fordulatot. A repülésirányító központ jelentése szerint vala­mennyi berendezés kifo­gástalanul működik. Külkereskedelmi aktívaü­lés A Külkereskedelmi Minisztérium és a Ma­gyar Kereskedelmi Ka­mara rendezésében hét­főn külkereskedelmi ak­tívaülést tartottak a Ma­gyar Kereskedelmi Ka­mara székházában. A ta­nácskozáson, amely az elkövetkező időszak kül­kereskedelmi feladatai­val foglalkozott. Veress Péter külkereskedelmi miniszter tartott tájé­koztatót. Az aktívaülésen részt vettek a külkeres­kedelmi tevékenységet folytató és a külkereske­delmi áruforgalomban érdekelt legjelentősebb termelővállalatok szak­mai és társadalmi veze­tői, az, irányító szervek vezető munkatársai, va­lamint a külföldön mű­ködő magyar kereskedel­mi kirendeltségek veze­tői. Elutazott az iráni küldöttség Hétfőn elutazott ha­zánkból az iráni delegá­ció, amely Shoja­ Edjim­ Fattahi kereskedelmi mi­niszterhelyettes vezetésé­vel Budapesten­­tárgyalt. A Külkereskedelmi Mi­nisztériumban áttekin­tették a két ország kö­zötti gazdasági együtt­működés helyzetét és megállapodtak, hogy nö­velik a kölcsönös szállí­tásokat, fejlesztik a­ mű­szak­i -t­u­domá­nyos együttműködést és széle­sítik a magyar vállala­tok közreműködését az iráni beruházások meg­valósításában. A­­tárgya­lásokról Udvarai Sándor külkereskedelmi minisz­terhelyettes és S. Fatta­hi emlékeztetőt írtak alá. Az iráni delegáció veze­tőjét fogadta Faluvégi Lajos a Minisztertanács elnökhelyettese. Moszkvába érkezett Helmut Schmidt kancellár Megkezdődtek a szovjet­­nyugatnémet tárgyalások Leonyid Brezsnyev pohgárköszöntője A szovjet kormány meghí­vására hétfőn délben Moszk­vába érkezett Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, va­lamint Haris-Dietsch Gen­scher al­kancellár, külügymi­niszter. A vnukovói repülő­téren a vendégeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszter­elnök, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter és más hivata­los személyiségek fogadták. Moszkvában hétfőn meg­kezdődtek a szovjet—nyugat­német tárgyalások. A meg­beszéléseken szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az M SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és Alekszej Ko­(Folytatás a 2. oldalon.) Gabona betakar­ítási tanácskozás Felkészültek az aratásra a kisegítő vállalatok Zöldebbek a gabonatáblák mint más években. S néhol a földek szélén bokáig érő víz tocsog. De ígéretesebbek is a ga­bonatáblák mint máskor, s érthető a feladat: e termésnek a lehető legkisebb veszteséggel kell a magtárakba kerülni. E pár mondat lehetne a mottója annak a tanácskozásnak, me­lyet az elmúlt hét végén Sopronhorpácson tartottak a mező­­gazdasági szakemberek. A mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetét és az aratásra való felkészülést Both Ernő, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette. A tavalyihoz képest nőtt a kalászosok vetésterülete és a szakemberek véleménye sze­rint a gabonatáblák is ígére­tesebbek. Mindez az idei ara­tásra történő alapos, jó fel­készülést sürgeti. Sajnos, szá­molni kell a gabona esetleges megdőlésével is. Éppen ezért minden aratásra alkalmas eszközt (a kisebb teljesítmé­nyű régi kombájnokat is) pót­­­­lólagosan ki kell javítani Fontos, hogy minden gépre szakképzett, gyakorlott kom­­bájnosok kerüljenek. Az üze­mekben pedig dolgozzák ki és ismertessék a helyi viszo­nyoknak megfelelő bérezési rendszert, mely a" hatékony, veszteségmentes betakarítás­ra "ösztönöz. Várhatóan az idén is szükség lesz a me­gyén belüli kombájn-átcso­portosításokra, melyeknek szervezését a megyei tanács mezőgazdasági osztálya vál­lalta. Megyénkben az idén nyáron 62 569 hektárról kell a búzát betakarítani, az ösz­­szes aratnivaló kalászos több mint 80 000 hektár. Mindezek learatásához ren­delkezésre áll 719 kombájn, és közel negyven SZK—4-es tartalékgép, melyeket főként a háztájiban kívánnak hasz­nálni. Egy kombájnra mint­egy százhuszonöt hektár arat­nivaló jut. A fentieket alapul véve közel tizenhárom tízórás munkanap kellene az aratás­hoz. Az esetleges esős napok, a gabona érése, az üzemek felkészültsége közti eltérések azonban elhúzhatják az ara­tás idejét. Éppen emiatt na­gyon fontos, hogy amikor le­het, mindenütt a leghatéko­nyabban üzemeltessék a gé­peket. A megye mezőgazdasági üzemeiben, valamint a Gabo­nafelvásárló és Malomipari Vállalatnál levő berendezé­sekkel óránként közel ezer tonna gabonát tudnak leszá­rítani. A szállításhoz 895 te­hergépkocsi, 2069 kéttenge­lyes és 114 egytengelyes pót­kocsi áll az üzemek rendel­kezésére. Az aratással párhu­zamosan elkezdődnek a járu­lékos munkák is, a szalmale­húzás, a bálázás, a tarlóhán­tás. Az előző esztendők gya­korlatának megfelelően szal­mát égetni az idén is tilos lesz a megyében, a tarlóége­tést is csak kivételes esetben, jelentősebb gyommagfertő­­zés, illetve az állati kártevők elszaporodása esetén engedé­lyezik. Az említett értekezlet fon­tosságát bizonyítja, hogy so­kan kértek szót. A termelő­üzemek képviselői közül töb­ben foglalkoztak az alkat­rész-ellátás gondjaival és a zökkenőmentes gabonaátvétel fontosságával. Dr. Filácz Zol­tán, a megyei Agroker kép­viseletében arra tett ígéretet, hogy a hiányzó alkatrészeket az ügyeleti szolgálat elején, még az aratás kezdete előtt beszerzik. Sági Dezső, az ÁFOR Észak­-dunántúli Te­rületi Központjának vezetője elmondta, hogy a nagyobb telepeket az igények szerint tartják nyitva, és felajánlot­ta, hogy járműveikkel bese­gítenek a szövetkezeteknek az üzemanyag szállításában. Horváth Béla, a Vetőmagter­­meltető és Értékesítő Válla­lat területi igazgatója a má­sodvetések fontosságára és az azokhoz szükséges vetőmagok beszerzésére hívta fel a fi­gyelmet. Horváth Ferenc, a KSZE területi igazgatója a rendszer főbb növényeinek, így a kukoricának és a cu­korrépának a jelenlegi álla­potáról tájékoztatta a­­részt­vevőket, s elmondta, hogy a taggazdaságaik gépeinek megjavítására ügyeletet tarta­nak. Oross Imre, a megyei Gabonafelvásárló és Malom­ipari Vállalat igazgatóhelyet­tese a felkészülésről, a minő­ségi átvétel fontosságáról be­szélt. Dr. Tamás Csaba, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa a mezőgazdasági üzemek és a különféle vállalatok, ke­reskedelmi és gyártó szervek felelősségére hívta fel a fi­gyelmet. Hangsúlyozta, hogy az említett üzemek, vállala­tok, intézmények közötti egy­ütt­működési készség nagyban segítheti és hátrál­tathatja a betakarítást. Schmuck István, a megyei tanács elnökhelyettese zár­szavában néhány fontos ten­nivalóra külön is felhívta a figyelmet. Elmondta, hogy a termés betakarítása közben a szalmát sem szabad eltéko­­zolni, mert azt egyrészt az üzemek saját maguk is fel­használhatják, másrészt el is adhatják. Felhívta a figyel­met az aratásban résztvevők megbecsülésére, és arra, hogy megfelelő térítés ellenében meleg étellel történő ellátá­sukról is gondoskodni kelle­ n­­e. Kon­sz­ta­n­tyin Ka­tuse­v Budapesten Hétfőn szovjet küldöttség érkezett hazánkba a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési kormányközi bizottság 25. ülésszakára. A de­legációt Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, a kormányközi bizott­ság szovjet tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Marjai József miniszterelnökhe­lyettes, a bizottság társelnöke és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete fogadta. A SZOT Elnökségének ülése A vállalati együttműködés tartalékai A vállalatok jól működő együttműködés és a termé­kek kifogástalan minősége egyaránt fontos tényezője a népgazdasági egyensúly javí­tásának, ezért a szakszerve­zetek folyamatosan figyelem­mel kísérik ezek alakulását, és segítik a hibák kijavítását — hangsúlyozta hétfői ülé­sén a SZOT Elnöksége, amely a termelési kooperációval és a termékminőséggel kapcso­latos szakszervezeti feladato­kat vitatta meg. Még ma sem mondhatjuk el, hogy a vállalatok közötti együttműködésben vagy a minőség javításában megtör­tént a kedvező fordulat. A vállalatok közötti szerződéses fegyelem betartását, a zavar­talan kooperációt még min­dig sok tényező akadályozza, egyebek között egyes válla­latok monopol helyzete, amely­nek pozíciójából gyakran a könnyebb, kényelmesebb meg­oldásokat választják. Vállalatainknak egy része a szükségesnél ,és a lehetséges­nél kevésbé keresi egymás közreműködését, gyakran cél­szerűbbnek tartja, ha maga áll rá olyan termékek gyár­tására, amelyeket nagyobb sorozatban más vállalat gaz­­daságosabbban állíthatna elő. Természetesen ebben is köz­re­játszanak olyan tapasztala­tok, hogy a megrendelt árut nem mindig kapják meg ha­táridőre vagy a kívánt vá­lasztékban. A minőség javulása is a lehrte-zésnél lassabban ha­lad. Óvatos számítások sze­rint is milliárd­kal lenne nö­velhető a nemzeti jövedelem a minőség javításával. Egy­ egy ismétlődő hiba alaposabb elemzése, s nem utolsósorban a minőségre ösztönző bérezés gyorsabb elterjesztése nagy­mértékben gyorsíthatná a ja­vulás folyamatát. A szakszervezetek az ille­tékes irány­ítószerveknél azt szorgalmazzák, hogy t­egyék még érdekeltebbé a vállala­tokat a minőség javításában, a kooperáció fejlesztésében. A jó minőség legyen érdeke a vállalatnak, a kisebb kol­lektíváknak és az egyéneknek is. Az elnökség felhívta az ágazati-iparági szakszerveze­teket, hogy értékeljék a koo­peráció és a minőség terüle­tén kialakult helyzetet,­s a partner állami szervezetekkel közösen szabják meg a konk­rét teendőket. Szorgalmaz­­­­zák, hogy a vállalatok mun­kájának értékelésekor mint döntő tényezőt vegyék figye­lembe a minőség alakulását, és a kooperációs kötelezettsé­gek teljesítését. A SZOT Elnöksége továb­bi napirendi pontként a szak­­szervezeti számvizsgáló bi­zottságok tevékenységének továbbfejlesztéséről, majd a szakszervezetek megyei taná­csai, illetve a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa feladata és hatáskörére vonatkozó ko­rábbi határozat végrehajtásá­ról tárgyalt. Javaslat hangzott el az SZMT-k szervezetének módosítására, és a létszám csökkentésére is. Eszerint a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa továbbá Borsod és a Veszprém megyei SZMT létszámát 2—2-vel, a többi megyében — Békés, Nógrád és Vas megye kivételével — egy személlyel kell csökken­­teni. A létszámcsökkentést az SZMT-k, illetve az ST­BT saját hatáskörükben oldják meg. □ A Csepel Művek Transzformátorgyárában a hagyományos transzformátorok mellett zárlatkorlátozó fojtótekercseket és em­zőgyantás száraz transzformátorokat is gyártanak. Ezek a gyár legkorszerűbb termékei. A zárlatkorlátozó fojtótekercseket — amelyek a túl­órám ellen védik ,az ipari és kommunális létesítményeket, a KGST szakosodás keretében gyártják, elsősorban lengyel és NDK megrendelésre. Az öntőgyantás száraz transzformáto­rok nyugatnémet licenc alapján készülnek, s az idén kezdődött sorozatgyártásuk. Előnyük a hagyományos transzformátorokkal szemben, hogy hely- és energiatakarékosak, nem igé­nyelnek karbantartást és robbanás­biztosak. Ilyen transzformátorok üzemelnek a metró­ban és majd a Paksi Atomerőműben is. Képünkön, impregnáláshoz készítik elő a zárlat­­korlátozó fojtótekercset.

Next