Kisalföld, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-23 / 249. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1980. OKTÓBER 23., CSÜTÖRTÖK ÓRA: 1,20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM FÓKUSZ vársanon a holnapért A világsajtó mindig odafigyel, ha a Szovjetunióban a párt központi bizottsága vagy a parlament tárgyal. Különösen élénk figyelem kíséri mindenkor a párt főtitkárának beszédét. Úgy tűnik, Leonyid Brezsnyevnek az SZKP Központi Bizottságának keddi ülésén elmondott szavai világszerte a megszokottnál is élénkebb visszhangot váltottak ki. Leonyid Brezsnyev ezúttal a gazdasági életről szólt. Az elkövetkező időszak fő kérdésének az életszínvonal emelését jelölte meg. Vele összefüggésben alaposan elemezte a tervezés és a gazdaságirányítás problémáit. Leonyid Brezsnyev elmondta, hogy az életszínvonal emelésére a mostani ötéves tervben 329 milliárd rubellel többet fordítottak, mint a korábbiban, s hogy általában emelkedett ,a reáljövedelem. A termelési érdemek között kiemelkedő hely illeti meg Kazahsztánt, amelynek oroszlánrésze volt abban, hogy — első ízben — elérték: a gabonatermés, évi átlagban meghaladta a 200 millió tonnát. A beszéd azonban nem rejtette véka alá a gondokat, amelyek meglehetősen nagyok. Az objektív nehézségek — a több éve tartó, rossz időjárás, a régi bányák egy részének kimerülése — mellett Leonyid Brezsnyev egész sor szubjektív hibára mutatott rá. „Őszintén el kell ismernünk — mondotta —, hogy még nem sikerült a modern körülmények megszabta színvonalra emelnünk a gazdaságirányítás és a tervezés mechanizmusát, a gazdálkodási módszereket és a végrehajtás fegyelmét.” Három fő pontban öszszegezte a központi bizottság előtt a főtitkári beszéd a legsürgősebb gazdasági teendőt. Első helyre az élelmiszer-ellátás növelését tette. Második feladatnak a könynyű- és a közszükségleti ipar fellendítését említette. Harmadik tennivalóként a lakásépítésről szólt. Nem titok, hogy a nemzetközi helyzet hónapok óta feszült. Az sem titok, hogy nyugaton a feszültség szításával gyakran vádoljáka Szovjetuniót. A keddi főtitkári beszéd világos válasz a gyanúsításra. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy felismerjük: a Szovjetunió kormánya legfontosabbnak a gazdaság továbbfejlesztését, az intenzív módszerekre való áttérés feladatát tekinti. A két kontinens átfogó, 22 és fél millió négyzetkilométeres országban ez nem fillérekbe kerül majd. Ismerve a katonai kiadások súlyos terhét, vajon nem egyértelmű bizonyíték ez arra, hogy a Szovjetuniónak nem a feszültség, hanem az enyhülés az érdeke? II Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése Szerdán reggel a Kremlben megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának idei őszi ülésszaka. A megnyitó plenáris ülésén részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint több más szovjet vezető. A szovjet parlament két házának képviselői megvitatják és elfogadják az 1981. évi terv és költségvetés tervezetét, megvizsgálják az ez évi terv és költségvetés végrehajtásának menetét, meghallgatják az 1979- es költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, és foglalkoznak egy, a szabálysértési eljárásokkal kapcsolatos törvényjavaslattal is. A dokumentumokat a két ház — a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács — állandó bizottságai által szeptember végén létrehozott előkészítő bizottságok vizsgálták meg. Végül pedig — keddi plenáris ülésén — az SZKP Központi Bizottsága is megvizsgálta, elfogadta és a Legfelsőbb Tanács elé terjesztésre javasolta a dokumentumokat. Idén már negyven megyei gazdaság vállalta A nedves tárolással milliókat takaríthatunk meg Az energiahordozók és ezen belül is az üzemanyagárak emelkedése sürgős intézkedésekre kényszeríti a mezőgazdasági üzemeket. A költségnövekedés különösen a kukoricatermesztésnél érezhető, sőt mivel az idei kedvezőtlen időjárás késlelteti a betakarítást, még nagyobb a termelési költség. Egy tonna kukorica szárításához negyven kiló fűtőolaj szükséges, ha számoljuk még a villamosenergia költségeit is, úgy a jelenlegi árakon egy tonna kukorica szárítása 350 forintba kerül.(’■). De kínálkozik egy lehetőség, a nedves tárolás, amellyel már tavaly is próbálkozott néhány gazdaság, az idén pedig 39 téesz és egy állami gazdaság (a Kisalföldi), vállalkozott rá. Az energiatakarékos kukoricatartósítás terjedéséről, módszereiről beszélgettünk Szabó Pállal, a Győr- Sopron megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóhelyettesével. — Ezzel a módszerrel mennyiben sikerül a minőség megóvása, mik a tapasztalatok? — A hízósertések és kocák takarmányában az abrakkeverék felét, juhoknál hatvan százalékát, a szarvasmarháknál, a borjú és az intenzív tejelő tehenek kivételével, az etetett abrak hatvan-hetven százalékát, egyes esetekben a száz százalékát is elérheti a nedvesen tárolt kukorica aránya. A vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a nedvesen tárolt kukorica táplálóanyagban gazdagabb, mint a szárított, ezért csők keríthető a fajlagos abrakfelhasználás. — Milyen módjai vannak a nedvesen tárolt kukoricának? — Ismeretesek a gödrösfóliás silóban, prizmában, a falközi silóban, a fémtoronysilóban való tárolás, valamint ezek kombinációi. Mivel anyagi lehetőségeink szerények, olyan megoldást kell keresni, amely olcsó és biztonságos. Kedvező a költség szempontjából a gödrös-fóliás és a falközi silóban való tárolás. Hibájuk, hogy a folyamatos terményhasználatkor a kukorica levegővel érintkezik és károsodik. Ez kiküszöbölhető a toronysilókkal, viszont a költség nagyobb. A hazai ipar már megkezdte a légmentesen zárható fémtoronysilók sorozatgyártását, remélhetőleg kedvezőbb áron, mint amibe kerül az import Harvestore fémtoronysiló. Tehát jelenleg a legkedvezőbb tárolás a kombinált megoldás, ahol a mennyiségtől függően egykét toronysiló csak tranzit tároló és megteremti a folyamatos kitárolás lehetőségeit. Az idén a lébénymiklósi téeszben már építenek hazai gyártású fémtoronysilókat. A kombinált megoldás hiányában van-e arra lehetőség, hogy az üzemek növeljék a nedvesen tárolt kukorica arányát? — A kombinált módszerrel hosszútávon oldható meg a nedves terménytárolás, ez is a cél. Rövid távon viszont feltétlenül alkalmazni érdemes a gödrös-fóliás és a falközi silóban való tárolást. Közismert már a csávolyi és a makói módszer. A csávolyi módszer minden gazdaságnak ajánlható egyszerűsége, megbízhatósága miatt. Ha az állatok takarmányozási technológiája megengedi, akkor a csávolyi módszerrel tárolt termény nedvesen etethető, ha nem, akkor az év bármely időszakában felszedhető, szárítható a termény. A makói módszer lényege, hogy 28—36 százalékos víztartalommal betakarított kukoricát a tárolás előtt zúzzák. Ehhez alkalmas az átalakított SZK—6-os kombájn. — Szóba került, hogy a folyyamatos felhasználáskor a nedvesen tárolt kukorica kisebb-nagyobb mértékben károsodhat. Hogyan lehet ezt csökkenteni? — Ügyelni kell arra, hogy minél kisebb területen érintkezzen levegővel a prizmában vagy gödörben tárolt kukorica. Felszedés után azonnal vissza kell rarteni a fóliát, de a bontott felületet ajánlatos 0,5—1 százalékos propionsavval permetezni. Fontos, hogy a kitárolt nedves kukoricát a napi átlaghőmérséklettől függően 24, 36 órán belül etessék meg. — Hogyan fogadják a megye gazdaságai a nedves tárolást? — Tavaly a szili téeszben volt e célból tapasztal a fesére, s így már az évben 17 gazdaság 11 ezer tonna kukoricát tárolt gödrös-fóliás silóban. Az etetés tapasztalatai kedvezőek. A tejsavas erjedésen alapuló tartósítás a legolcsóbb eljárás, nem véletlenül alkalmazza több év óta eredményesen a makói, a csávolyi téesz, valamint a Szekszárdi Állami Gazdaság. Az idén októberben Szekszárdbra szerveztük a tapasztalatcserét, ahol a megye szakemberei a kombinált módszerrel ismerkedhettek meg. A kedvező tapasztalatok segítik a megyében is a gazdaságos módszer terjedését, így az idén már negyven gazdaság alkalmazza harminchatezer tonna kukoricával. — A lehetőségekhez mérten mennyit jelent ez a harminchatezer tonna? — A megye nagyüzemeiben sertések, szarvasmarhák és juhok évente százezer tonna szárítás nélküli gabonát, döntően kukoricát, elfogyaszthatnak biztonságosan. Tehát ez a két szám is bizonyítja, hogy még mindig óvatosan foglalkoznak a gazdaságok az újmódszerrel... ♦ ♦ ♦ Új módszer? A nedves gabona tárolásával Franciaországban már 1881-ben foglalkoztak, később, 1950-ben Manester, 1962-ben pedig Joris számolt be a sikeres szemestermény silózásról. A MÉM Mezőgazdasági Főosztályának felmérése szerint hazánkban az évente megtermett hétmillió tonna kukorica szárításához 280 ezer tonna gázolajat használunk fel. Számolva a villamos energiát is, 2,1 milliárd forintba kerül a tárolás. Ez az óriási összeg készteti az illetékeseket országosan állásfoglalásra, az energiatakarékos terménytárolás módszerének mielőbbi elterjesztésére. Ebből a feladatból a megye résztvállalása a népgazdasági érdek mellett elsősorban üzemi érdek is. G. Szabó A munkaverseny finisében Változatos formák, sokrétű tartalom Közel másfél éve, hogy a Magyar Vagon, és Gépgyár kispesti Vörös Csillag Gépgyárának Sziklai Sándor szocialista brigádja meghirdette az 1980 december végéig tartó felszabadulási és kongresszusi munkaversenyt. Az eltelt hónapok gazdasági eredményei, a népgazdaság legtöbb ágában kibontakozó kedvező jelek már eddig is bebizonyították, hogy szocialista kollektívák, brigádok sok mindent tettek az akkor megfogalmazott célok eléréséért. Az eddigiek alapján megállapítható az, hogy a munkaverseny alkalmazkodott a megváltozott gazdasági körülményekhez. A szocialista brigádok felismerve a vállalati és népgazdasági érdeket, megyénkben is számos helyen konkrét minőségi vállalásokat tettek a verseny folyamán. Csak a teljesség igénye nélkül említhetjük a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár, a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár és az MVG melegüzemeit, ahol a selejt csökkenésében értek el a vállalati nyereségre is kedvezően ható eredményeket a brigádok. Hasonlóképpen gazdasági érdeket szolgál a Richards Finomposztóavár kis kollektíváinak minőségjavító tevékenysége is. A vállalati tartalékok feltárásának legfontosabb színterei a szocialista brigádok. A hasznos munkaidő és a növekedésében aWOFFM érte el a legkiemelkedőbb eredményt. A „megtakarított” tizeneövezer munkaórájuk arányaiban még az MVG tizenhétezer órás megtakarításánál is több. A munkaverseny új vonása az anyag- és energiatakarékosság korábbinál nagyobb figyelemmel kísérése. Jelentős mértékben javították az önköltséget a Magyar Vagon- és Gépgyár, a Graboplast győri Pamutszövő és Műbőrgyár, valamint a Lajta-hansági Állami Gazdaság szocialista brigádjai az anyagtakarékossággal. Változatosabbá váltak a különféle felajánlások is. A munka- és üzemszervezés korábban elhanyagolt területein adtak ötleteket a brigádok a gazdasági vezetésnek, a fizikai munkások a technológusoknak, az üzemvezetésnek. A Rábatextben például a WemerSzervezők dolgát könnyítették meg a felajánlásokkal Nemcsak a szolgáltatásban dolgozók között terjed a felelősségvállalás, a GYAEV kivitelező brigádjai is garanciával vállalják az építést. A már említett műszaki-és fizikai dolgozók munkakapcsolatának kedvezőjele az úgynevezett komplex brigádok működése. Legjobb tapasztalatokról a MOFÉM, a Graboplast, az MVG és az Izzó Kisalföldi Gépgyárának versenyfelelősei számoltak be. A közös feladatvállalás lényege, hogy az ilyen brigádok vagy egy gyártmány, vagy egy termelési folyamat felett vállalnak védnökséget és így a jó eredmény után közösen osztoznak a sikerekben is. Másuik és mindnyájuk hasznára. H. S. Ünnepi tanácsülés Mosonmagyaróvá Tegnap délután munkaüléssel egybekötött ünnepi tanácsülést tartott Mosonmagyaróvár város Tanácsa. A tanácsok megalakulásának harmincadik évfordulójáról emlékezett meg Frank Péter, a városi pártbizottság titkára. Az ünnepi beszédet követően Bedő János tanácselnök kitüntetéseket adott át azoknak, akik harminc éve részt vesznek az apparátusi és testületi munkában. Ezután a mosonmagyaróvári születésű Duschanek János festőművész alkotásának, a tanácstermet díszítő négyszer négy méteres pannónak az átadására került sor. Az ünnepi tanácsülés munkaprogramjában előbb a tanácstagi munkával kapcsolatos elvárásokról és a jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok, illetve panaszok intézéséről, majd Mosonmagyaróvár város Tanácsa, valamint szervei szervezeti és működési szabályzatának tanácsrendelet-tervezetéről tárgyaltak. Ezt követően a testületi, államigazgatási és várospolitikai munka további javítására hozott intézkedési tervet ismertette a tanács elnöke. Végezetül a Hazafias Népfront előterjesztése alapján megválasztották a tanácsi bizottságokat. ■ Vetik az őszi búzát a rábapatonai téesz határában, összesen hatszáz hektárra kenyérgabona, a vetéssel a hónap végére végez a szövetkezet. kerül