Kisalföld, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-09 / 237. szám

172032 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TA­NÁCS NAPJA GYŐR, 1980. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK ARA: 1,20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM ’ *9*?­­"sí FÓKUSZ Tüntetés robbantás után A második világhá­ború vége óta ritkán hullámzott akkora tö­meg Párizs belvárosá­ban, mint kedd este. Legalább kétszázezren tódultak ki az utcára, hogy csatlakozzanak az eredetileg a baloldali pártok, a szakszerveze­tek és a különböző faj­­üldözés-ellenes társa­dalmi szervezetek kez­deményezésére meghir­detett tüntetéshez.­­ A hatalmas arányú meg­mozdulást közvetlenül kiváltó ok ismeretes: a Copernic­ utcai zsina­góga ellen múlt pénte­ken egy újfasiszta cso­port véres merényletet követett el, amely négy ember halálát okozta. A terrorcselekmény olyan széleskörű felhá­borodást váltott ki, hogy a baloldali szerve­zetek felhívásához a kormánykoalíció két pártja is csatlakozott. „A fasizmus nem tör át!” — zengett-zúgott a tömeg a Nation tértől a Republique térig. S az antifasiszta­­.­lera­­nok, a baloldali érzel­mű ifjak, a tisztessége­sen gondolkodó párizsi polgárok soraiban ott meneteltek a képvise­lők is, akik egyenesen a nemzetgyűlés üléséről érkeztek. Bár a francia főváros történetében párját ritkító demonst­rációt egy zsinagóga elleni barbár támadás váltotta ki, a feliratok és a lapok kommentár­jai egyértelműen azt emelték ki, hogy a faj­gyűlölet elleni kemény fellépés nem szűkíthe­tő le csupán az­ antisze­mitizmusra. Franciaor­szágban közismerten sok színes bőrű él, aki hazájától távol keresett és talált kenyérkereset­re, megélhetésre. Egyes felmérések szerint Pá­rizsban már minden harmadik ember a ten­gerentúlról származik. Ha van is ebben némi túlzás, annyi bizonyos, hogy az egykori gyar­matokról sokan fölke­rekedtek és szerencsét próbáltak a Szajna partján. A bevándorlók so­hsa sehol sem fenékig tejföl, Franciaországban sem. Közülük kerül ki a segédmunkások je­lentős része, százezrek dolgoznak a szolgálta­tásokban és ők néhány — a franciák által le­nézett — nélkülözhetet­len foglalkozás műve­lői : úttisztítók, mosoga­tók. * Döbbenetes adat, de tény: 1971 és 1977 kö­zött — mint a l’Huma­­nité megírta — hetven algériai munkás esett áldozatul a fajüldözők terror­jának a csőcse­lék bosszújának. Ter­mészetesen róluk is megemlékeztek a kedd esti na­­yszabású tün­tetésen. Találóan fogal­ma roM- Pleman, P­árizs főmorféu-n-mol­erp. _­j, na­nem maradhat­nak távol attól a bérelni, amely az emberi mél­tóság r*w'vedé*kért és a fajgyűlölet ellen fo­lyik.” Szeretettel köszöntjü­k megyénk dolgozói nevében KÁDÁR JÁNOS GYŐRBEN Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára tegnap este Győrbe látogatott, hogy közvetlen benyomásokat szerezzen a megye életéről, a helyi kol­lektívák tevékenységéről. Kádár Jánost útjára elkísér­te Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője Megérkezésükkor a vendé­geket a házigazdák: Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára és Lombos Fe­renc, a megyei tanács elnöke köszöntötte. A fogadáson részt­ vett Horváth János, Port Árpád és Szabó Mihály, a megyei pártbizottság tit­kárai, Lakatos László, a Győr városi Pártbizottság első tit­kára és Zámbó József, a Győr városi Tanács elnöke. A Központi Bizottság első titkára ma találkozik a me­gyei párt-végreha­jtó bizottság tagjaival, majd ellátogat a Rába Magyar Vagon, és Gép­gyárba, valamint a Grabo­plast Pamutszövő és Műbőr­gyárba. lények és tervek a Zárgyárban Jövőt alapozni, jelent gazdagítani Variációk a következő fél évtizedre Az Elvett Művek soproni gyára a hazai zárgyártás fő szín­tere. A kis gyár az utóbbi években gyakorta került a figye­lem középpontjába, leginkább azért, mert a nagyarányú la­kásépítési programmal csak nehezen tudott lépést tartani, a záre­­látás olykor mennyiségében sem, választékában pedig általában nem volt kielégítő, a hiányt külföldi vásárlásokkal kellett pótolni. Ilyen körülmények között a gyári közösségnek kétszeresen nagy a felelőssége abban, hogy a következő években javuljon az ellátás, ne kelljen zárat, ablakvasalatot importálnunk. A következő évek zárgyári változásairól, a gyár hatodik ötéves tervének előzetes elképzeléseiről beszélgettünk Derdák Kálmánnal, a gyár főmérnökével és Kiss Józseffel, a gyári pártszervezet titkárával. Kevés­­ nagyvállalat vidéki gyáregységében hallhatjuk azt, hogy a központ megfele­lő önállóságot ad a tervezés­hez, a helyi elképzelések ki­bontakozásához. Örvendetes hogy az Elzett Művekre nem ez a jellemző: a soproni zár­­gyár következő öt évi tevé­kenységének, a termelés fej­lesztésének elképzeléseit Sop­ronban alakítják, támaszkod­va a közösség tapasztalatára a kollektív bölcsességre. A tervkoncepció két válto­zatban készült el. Az eeyik jelentősebb fejlesztés nélkül, az export kismértékű növe­­kedését tartalmazza. A mérik változat feltételezi ugyan 281 millió, forint befektetését ám ezáltal a mai 895 millió fo­rintos termelési érték 888 millióra , növekedne, a tőkés export rendig megduplázódna: 240 millió forint értékben szállíthatnánk külhonba a soproni zárgyár termékeiből. A két változ­at között je­lentős a különbség, s ez így van rendjén. A soproni ter­vező közösség okosan veszi figyelembe a népgazdaság le­hetőségeit: van elképzelése arra az esetre is, ha nem jut nagyobb összeg a fejlesztésre, ám akkor is felkészülten sá­fárkodik a közpénzzel, ha le­hetőséget kap a 281 millió forintos fejlesztésre. ♦ + +■ A soproni zárgyár régi üzem­­munká­sk­özössége mes­terségét értő nehezebb kö­­rű­­örtén­tek között is kitartó unnkah­elyéheez ragaszkodó kollektíva. Hogy az utóbbi időben olykor mégis elbizony­­talanodott, az természetes velejárója a fejődésnek, a fejlődés gyorsuló tempójával eg­ dik­­­áró ellentmondások­nak. Az­ elmaradt nyereség­­részesedésen túl olyan hírek is elterjedtek, hogy a gyár­nak nincs perspektívája, s ez érthető módon befolyásolta a hangulatot. Ilyen előzmények után csak helyeselni lehet a gyári veze­tés azon törekvését, hogy a dolgozó közösséggel demok­ratikusan, komolyan igyek­szik megvitatni a jövőt, s mindenki számára érzékelhe­tően bemutatni a holnapok lehetőségeit. Előbb az Elzett Művek központjában, majd Sopronban is kiállítást ren­deznek saját dolgozóiknak a gyártmányfejlesztési tervek­ről; bemutatják az új termé­keket — a tervezés alatt ál­lókat rajzokon ábrákon -, hogy a dolgozók lássák: van jövője, perspektívája a zár­gyártásnak s a gyár tevé­kenysége a következő fél év­tizedben fölfelé ível, meg­újul, dinamikusan fejlődik. ♦ + ♦ Az előzetes hatodik ötéves tervi elképzelések szerint 1983-ig új technológiákat, műszaki megoldásokat hono­sítanak meg, s ezekre ala­pozva a fejlődés új szaka­szába lépnek, túljutnak a kö­zepes vállalati nagyságren­den, megerősítik pozícióikat az exportpiacokon. Mindezek nyomán termé­szetesen előnyösen változik a dolgozó ember helyzete is az Elzett soproni gyárában. N. Magyar Tibor Folyamattervezés és szervezés Tudományos folyamatter­vezés és -szervezés 1980—85 címmel megkezdődött szerdán Budapesten a Vigadó nagy­termében a VI. gépipari szer­vezési kollokvium. A három­napos eseményen a gépipar­ban, s az ágazathoz kapcsoló­dó területeken dolgozó szak­emberek vitatják meg a kor­szerű tervezési, beruházási, termelési módszerek beveze­tésének lehetőségeit. Az 550 hazai részvevő mellett cseh­szlovák és lengyel szakembe­rek is beszámolnak majd ott­honi tapasztalataikról. A kol­lokvium elnöki megnyitóját Rabi Béla kohó- és gépipari államtitkár tartotta, majd vi­taindító előadások hangzottak el — egyebek között a hazai szervezőmunka helyzetéről és a gazdasági vezetők munká­jának megtervezéséről. Az eseménnyel egyidejűleg szak­könyvbemutató és -kiállítás is nyílt a Vigadóban. Építésügyi küldöttség utazott Moszkvába . Ivan Ganicsevnek, a Szov­jetunió Állami Építési Bi­zottsága elnökhelyettesének­ meghívására szer­dán Ábrahám Kálmán építésügyi és város­­fejlesztési miniszter vezetésé­vel magyar építésügyi kül­döttség utazott Moszkvába. A kétoldalú építésügyi együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeiről folytatnak tárgya­lásokat. A magyar delegáció tanulmányozza a taskenti, a szamarkandi és a buhharai városfejlesztés és rekonstruk­ció eredményeit is. Határozat és végrehajtás Rugalmas igazodás a változásokhoz Egész napos összapparátusi értekezletet tartott tegnap az MSZMP megyei bizottsága a megyei, városi, járási pártbi­zottságok politikai apparátu­sa, az üzemi, községi, ter­melőszövetkezeti pártszervek és -szervezetek függetlenített titkárai és politikai munka­társai részére Győrött, a me­gyei pártszékházban. Az ér­tekezleten részt vett Strinai Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa is. Háry Béla, a megyei párt­­bizottság első titkára előadói beszédében a XII. kongresz­­szus és a megyei pártértekez­let határozataiból adódó idő­szerű feladatokat ismertette. Kiemelte: a politikai mun­kások legfontosabb feladata, hogy segítsék a párthatáro­zat­ok­ gyakorlati végrehajtá­sát. Részletesen beszélt a gazdasági egységek növekvő önállóságáról, döntési jogkö­réről, a vezetők felelősségé­ről, a pártszervezetek mun­kájának tervezéséről, a mun­­ka- és vitastílus javításának szükségességéről. Mindarról, amit az új helyzet, a világ­ban végbement változtatások­hoz való igazodás követel. A tájékoztatást követően az értekezlet résztvevői a csopor­tos konzultációkon a munka­­területükön tapasztalt észre­vételekkel és javaslatokkal egészítették ki a hallottakat. ■ Egy új üzem, háromszáz millióért: elkészült és tegnap felavatták a Mosonmagyaróvári Timföld- és Mű­­korundgyár új műkorund üzemét. Tudósításunk a 3. oldalon.

Next