Kisalföld, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-23 / 275. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1980 NOVEMBER 23., VASÁRNAP ARA: 1,20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM ítja. Befejeződött a vietnami KISZ kongresszusa A vietnami ifjúság még határozottabb mozgósítása a szocialista építésre, a nemzetvédelem feladatainak teljesítésére, az ifjúság kollektív gazdálkodási jogainak érvényesítése, a szocialista ember nevelése és ezeket a feladatokat tűzte maga elé a Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség szombaton befejeződött háromnapos kongresszusa. A hanoi Ba Dinh palotában a Ho Si Minh KISZ 4. kongreszszusának küldöttei elfogadták a határozattervezetet és az új szervezeti alapszabályzatot. Az újonnan megválasztott Központi Bizottság ismét első titkárnak választotta Dang Quoc Bao-t. 4 4 4 A Hanoiban tartózkodó magyar KISZ-küldöttség, amelyet Varga László, a KISZ KB titkára vezet, szombaton találkozott a Laoszi Népi Forradalmi Ifjúsági Szövetség Thonglay Kommasith első titkár vezette küldöttségével. A találkozón Varga László átadta a magyar KISZ propagandamunkát segítő ajándékát a laoszi küldöttségnek. Párbeszéd Madridról „Az európai leszerelésről és a katonai enyhülésről tárgyaló konferencia összehívásával a madridi találkozó fontos lépést tenne a világon jelentkező súlyos problémák megoldása felé” — hangoztatja a közlemény, amelyet az európai biztonságért és együttműködésért küzdő nemzetközi bizottság által rendezett „Párbeszéd Madridról” elnevezésű kétnapos értekezlet befejeztével adtak ki. Az értekezleten az európai nemzeti bizottságok küldöttein kívül 12 nemzetközi szervezet képviselői vettek részt. A felszólalók — köztük Gyovai Gyula, a magyar nemzeti bizottság elnökségi tagja — egybehangzóan megállapították, hogy az európai közvéleményt aggasztja a fegyverkezési hajsza, amely a nukleáris fegyverek tökéletesítésével párhuzamos, s különösen aggasztja olyan elméletek megszületése, amelyek „korlátozott nukleáris háborúról” szólnak. A brüsszeli összejövetel résztvevői felszólítják a 36 ország küldötteit, hogy felelősségük teljes tudatában munkálkodjanak a madridi találkozó sikere érdekében — hangoztatja a közlemény. Magas szintű kambbodzsai küldöttség érkezik hazánkba Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének megivására Heng Samrin elnök vezetésével a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttsége. Marjai József Moszkvába utazott Szombaton küldöttség utazott Moszkvába a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXVI. ülésszakára. A delegációt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. A fejlődés forrása az együttműködés Értékelő tanácskozás megyénk közművelődéséről Az idei év közművelődési munkájának értékelésére, valamint a következő tervciklus közművelődési feladatainak taglalására került sor a napokban Győrött. Az eredménybeszámoló majdnem négyórás időtartama nem érdemelne külön szót, ha ebben az időben minden részletre kiterjedő, kimerítő lehetett volna a tájékoztatás. A vázlatosság és az időtartam ellentéte egyaránt arra utal, van mit felmutatni a megyei közművelődésben, a gondok ellenére is egyértelmű a fejlődés, az előrelépés. Ezt demonstrálandó, Virág Miklós, a megyei tanács művelődésügyi osztályának közművelődési csoportvezetője, a napirend előadója a megye kulturális életének nemzetközi kapcsolatai felől közelítette meg a témát. Felsorolásra aligha vállalkozhatunk, csupán jelezhetjük, hogy megyénk hivatásos művészeti együttesei, amatőr csoportjai zenében, balettban, színművészetben, képzőművészetben, egyéni és közösségi szinten egyaránt jó hírét költötték külföldön e tájék kultúrájának, ahogy a megye nyitott volt külföldi produkciók fogadására, a felosztás és a felsorolás szempontjai szintén kimeríthetetlenek. Ha kulcsszót keresünk az év közművelődési tevékenységének, legalkalmasabbnak az együttműködést találhatnánk. Teljes gazdagságában, változatosságában lelhető fel az együttműködés az eredmények mögött, talán inkább mint bármikor és ez egyúttal jelzés is, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben továbbra is az összefogás, egymás segítése lehet ez az előrelépés útja. Elég e ponton megemlíteni mondjuk a KISZ megyei Bizottságának sikeres akcióit, amelyek átfogják a művészetet, az olvasómozgalmat, a művelt ifjúság eszményét. De utalhatunk a termelőszövetkezetek, a Hazafias Népfront, a fogyasztási szövetkezetek, a szakszervezetek koordináló szerepére is. A közművelődési munka fő színhelyei a művelődési otthonok, amelyeknek kedvezőtlen gazdasági körülmények között, nagyjából változatlan feltételek mellett kell magasabb igényeket kielégíteniük, ahogy ezt a művelődéspolitika céljai megkövetelik. Néhány új művelődési objektum is belépett az idén, például Rajkán, Gyirmóton, Győrszentivánon, Egyházasfalun, Győrött és Csornán az intézményhálózat integrációjának lehettünk tanúi. A beszámolóban is elhangzott az intelem, hogy a takarékosság ésszerű legyen, nem ölthet kultúrellenes látszatot, ahogy ez néhol előfordul. Fertődön a könyvbeszerzési keret radikális célokkal, igényekkel ellentétes csökkentése történt. Külön szó esett a Megyei Művelődési Központról, amely javuló feltételek mellett tudja betölteni kétirányú hivatását. Mint ismeretes, egyben módszertani központ is. A könyvtárak nyitottabbá váltak, bekapcsolódtak az általános közművelődésbe. Megoldódott a megyei könyvtár raktározási gondja. A Győr-Sopron megyei Moziüzemi Vállalat ki van szolgáltatva a filmforgalmazás szeszélyeinek, részint ennek is köszönhető, hogy nehezen tudja teljesíteni tervét. A múzeumok is nyitottabbá váltak, egyben nőtt a látogatottságuk. A tájházprogram részben teljesült csak. A megye levéltárai újabb anyagokkal gazdagodtak. Ami az ismeretterjesztő munkát illeti, az érdeklődés némiképpen visszaesett, ez azonban nem más, mint a korábbi erőltetett felfuttatás természetes csökkenése. A kiállítási szféra a személyi és tárgyi feltételek oldaláról egyaránt probléma. Kevés a kiállításra alkalmas tér, másrészt a művészek és az irányítás között nem a legteljesebb az összhang a kiállítások szervezésében. A Műhely című folyóiratról jó érzéssel írhatjuk le, hogy a korábbi terjesztési gondok szűnőben vannak, a színvonal bizakodásra ad okot. A győri Kisfaludy Színházról megállapította a beszámoló, hogy egyre inkább győrivé válik, objektív akadályok miatt kevesebb a tájelőadás, a pótlásban pedig a Népszínházra több okból sem lehet számítani. A színház három tagozatának nívója nem egyforma. A Győri Balett kül- és belföldi sikerei közismertek, a telt házak önmagukért beszélnek. Kielégítő a zenés tagozat működése is. A mózai tagozat immáron jobb személyi feltételek között még mindig önmagát keresi. Az amatőr művészeti mozgalom magán hordozza a mozgalom országos gondjait, örömeit. A megyében mintegy kilencezren dolgoznak a több mint négyszáz csoportban. A tagok jelentős része a legfiatalabb korosztályhoz tartozik, meglehetősen nagy szóródással. Egyik-másik terület, mint például Győr városa utánpótlásgondokkal küszködik. Jelentős a mozgalom nemzetiségi ága. A megye zenekultúrájának reprezentánsa a Győri Filharmonikus Zenekar. Javult az együttes munkája, változatlanul hiányzik azonban a megfelelő próbaterem és a kérdést jó volna végre dramatizálni, mert a teremhiány az együttes létét veszélyezteti. A megye közművelődése a jövő évben is hasonló költségvetéssel dolgozik, mint az idén. A következő tervciklusra is érvényes, hogy bizonyos területeken mérsékelt fejlesztések várhatók. A tartalmi munkában fokozott szerep jut a szakmai felkészültségnek, a nagyobb munkaintenzitásnak, a differenciáltabb szolgáltatásnak. P. M. Véleménycserék közös dolgainkról pártalapszervezetek beszámoló taggyűlései az elkövetkező heteknek jelentős társadalmi-politikai eseményei. Nem szükséges különösen bizonyítani, hogy a pártéletnek ez az eseménye, nem csak szorosan vett belső pártügy. A mi viszonyaink között, ahol a párt vezető szerepe — a társadalmi életnek meghatározó tényezője, ez, szinte magától érthető. Senki számára sem lehet közömbös, hogy a párt általános tevékenysége, politikája hogyan alakul, hogy konkrétabban a helyi pártszervezeteknek milyen a működése, mennyire érzékelik és fejezik ki a valós szükségleteket, hogyan számolnak a rendelkezésre álló lehetőséggel stb. Mindez döntően meghatározza egyéni , vagy kollektív erőfeszítéseink hatékonyságát, jelentősen befolyásolja egyéni sorsunkat, boldogulásunkat. Az összefüggések nyomán könnyebb megérteni, miből fakad a párton kívüli emberek igénye és készsége, hogy részt vállaljanak a pártnak minden jelentős politikai akciójában. Véleményükkel, javaslataikkal hozzá szeretnének járulni a jobb döntésekhez, az eredményesebb szervező munkához. De ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a pártszervezeteknek mindent meg kell tenniük ennek a felelősségérzetnek, jobbító szándékú tenni akarásnak felkarolásáért, gyakorlati érvényesítéséért. Hiba lenne ezt valamiféle kegyes politikai gesztusként felfogni. Valójában a párt politikai vezető szerepéből származó szükségletről, alapvető pártérdekről, a szocialista társadalomépítés, mindnyájunk közös ügyéről van itt elsősorban szó. Mindez így elvileg világos, általánosságokban elfogadott, sőt sok helyütt a politikai gyakorlatban is érvényesített munkastílus. Korántsem jelenti azonban, hogy egyesek meg nem értésből, vagy rosszul felfogott és értelmezett „politikai diszkrécióból” a titokzatosság leplével fonják körül a pártéletet, s mesterséges falakat emelnek a pártszervezet és a szélesebb dolgozó rétegek között. Máshol bizonyos kényelemből, „ne szaporítsuk tovább a munkát” jelszó alatt zárkóznak be a maguk szűkebb szervezeti falai mögé. Ez senkinek sem jó, visszatetszést szül az emberek körében, rontja a ténylegesen megalapozott tekintélyt és bizalmat, misztifikálja a pártéletet. Ha a pártszervezetek bizalmat, támogatást várnak a pártonkívüliektől, akkor azt minden eszközzel elő is kell segíteni. Többek között megfelelő politikai nyíltsággal is, hogy közvetlen tapasztalatok útján nap mint nap érzékeljék munkájukat, együtt gondolkodva és együtt cselekedve építsék kapcsolataikat. A beszámoló taggyűlésen az alapszervezeti vezetőségek a XII. kongresszus óta nagyjából az egy év alatt végzett munkáról számolnak be. Ennek egyik legfontosabb tartalmi kérdése a párt vezető szerepének helyi érvényesülése, a párt politikájának meggyőződéses képviselete, gyakorlati megvalósulása a pártszervezet működési területén. A taggyűlésnek már az előkészítés időszakában fontos mozzanata az a széles körű tájékozódás, amelyet a vezetőség a párttagok és a pártonkívüliek körében végez. A párttagokkal és a pártonkívüliekkel folytatott mindennapos eszmecserének általában is nagy politikai jelentősége van, de különösen érvényesez a beszámoló taggyűlések időszakában. A beszámoló taggyűlések, bár kétségtelenül jobban a belső pártéletre irányítják a figyelmet, mégsem jelenthetik az elzárkózó befelé fordulást. A pártmunka, így a taggyűlés sohasem lehet öncélú, mindig a politikai feladatokat kell szolgálnia, annak az eszköze. Ha ezt szem előtt tartjuk, elkerülhetjük a befelé fordulást és aktív, pezsgő politizáló légkört teremthetünk nemcsak a pártszervezeteken belül, hanem szélesebb körökben is. A taggyűlések lebonyolítása és a feladatoknak határozatokban való rögzítése nem befejező akkordja, hanem kezdete a további politikai munkának. Ezután veszi kezdetét a határozatok végrehajtásának megs------zése, gyakorlati megvalósítása. ren szellemben készülnek a pártszervezetek az év végi beszámoló taggyűlésekre, az a politikai szándék vezeti őket, hogy ez is jó alkalom lesz a pártélet további fejlesztése mellett politikai befolyásuk növelésére, a tömegkapcsolatok erősítésére. A t ■ MAGNÓMOTOROK KECSKEMÉTRŐL. — A BRG Kecskeméti Magnetofongyáriban az eddigi szalagos rendszer helyett négyfős csoportokban szerelik a magyar konstrukciójú magnómotorokat. Az új munkaszervezéssel harminc százalékkal emelkedett a termelés, javult a minőség. A korábban importból beszerzett magnetofonmotorokat most a kecskeméti gyár állítja elő.