Kisalföld, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-28 / 279. szám
Környezeti nevelés Egy Földünk van I tt először 1972-ben röppent föl lj/' drimMMidt Stockholmban, a nemzetközi környezetvédelmi tanácskozáson, azóta bejárta a világot, és mindenütt lelkes hívekre talált. A svéd fővárosban összegyűlt környezetvédők világméretű összefogásra szólították föl az emberiséget a föld, a víz, a levegő épségének, tisztaságának megóvására, mert a természeti környezet pusztulása olyan mérvű, hogy az ma már az egész világot fenyegeti. Sokan ettől a konferenciától számítják a modern környezetvédelem kezdetét. Magyarországon Hermann Ottó, a sokoldalú tudós (1835—1914) volt a természetvédelem első apostola. Újságok hasábjain, gyűléseken, könyvekben figyelmeztetett természeti értékeink megóvására. Munkájának gyümölcse halála után érett be: az első magyar természetvédelmi törvényt csak 1935-ben alkotta meg a parlament. Napjainkban a természetvédelem nálunk, s más országokban is fokozatosan környezetvédelemmé szélesedik A pusztulás, ellensúlyozására már nem elegendő néhány száz vagy ezer hektárnyi táj védetté nyilvánítása: egész környezetünket kell óvni, minden emberi életfeltételt, hogy a következő nemzedékeknek is otthona lehessen a Föld. A víz, a levegő nem ismer országhatárokat, ezért egyetlen ország sem tudja az emberi létfeltételeket egymagában megóvni. Nemzetek együttműködésére van szükség, a környezetvédelem az egész emberiség ügye. A magyar országgyűlés 1976-ban törvényt fogadott el az emberi környezet védelméről, kormányzatunk előtte is, utána is számos intézkedést hozott természeti környezetünk épségének megőrzése érdekében, három éve pedig önálló gazdája van a .,területnek”, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Mit tesz az iskola e téren? Bizonyos, hogy többet, mint gondolnánk. A mai oktatási intézményekben tudatos környezeti nevelés folyik. Emögött az a fölismerés áll, hogy a környezet passzív védelme manapság már elégtelen, az anyagi javak egyre növekvő termelése miatt a környezetet fejleszteni kell, és e cél elérése nemcsak a termelési folyamatok ésszerűsítésétől, a technológiai újításoktól fs"'ig, hanem a mai kor emberének életszemléletétől is. A környezeti nevelés a hetvenes években szervesen beépült közoktatási rendszerükbe, egyetlen iskolatípus sem maradt ki belőle, sőt egy évtizede már az óvodákban is mindennaposak a környezet megismerésére és megóvására szolgáló foglalkozások. Arról persze még korai lenne szólni, hogy iskoláinkban mennyire hatékony a minden korábbi próbálkozásnál jóval tágabb keretek között folyó környezeti nevelés, miként annak sincs még itt az ideje, hogy a közművelődési intézmények idevágó tevékenységét is felmérhessük. Egy biztos: az emberi környezet védelmének propagandájában értünk el eredményeket, és ma is friss szél hajtja a vitorlákat. Hetente alakulnak természetbarát és környezetvédő körök — iskolákban, gyárakban, művelődési házakban — az úttörők például zöldőrséget szerveznek, s részt vesznek az iskola körzetében lévő parkok, játszóterek gondozásában. I'kri'm-li szakemberek szerint is figyelemre mél*'1 ’ [,a 1 jó eredményeket értünk el a környezeti nevelés kiterjesztésében. Az elismerés jele: az UNESCO Magyarországot kérte fel az idei környezetvédelmi szeminárium megtartására. P. K. I. Az első színházi évad végéig „teljesen szabályos” Kováts Kriszta pályája. Gyermekkorában énekelni, zongorázni tanult, a Magyar Rádió Gyermekkórusának tagja volt. Irodalmi színpadra járt, középiskolás korában egy győri versenyen Kazinczy-díjat nyert. Az érettségi után egyforma kedvvel jelentkezhetett volna a zeneművészeti és a színművészeti főiskolára, némi töprengés után inkább a színház mellett döntött. Felvették, Horvai István osztályában végzett, a diploma után a pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. Az első szezonban Bondarjev: A part. Ibsen: A tenger asszonya és Illyés: Homokzsák című drámáiban és egy gyermekdarabban kapott kisebb-nagyobb szerepeket. A fordulat a nyáron történt, amikor egyszerre fölfedezték Kováts Krisztát: a színházi szakma, a közönség és a kritika. Rockoperát mutatott be egy lelkes alkalmi társulat Budapesten, a Vörösmarty Kertmoziban. A műfaj egyik legjobbját, az Evitát adták elő. Címszereplő: Kováts Kriszta, s a kritikák egybehangzó véleménye szerint tehetséges, kitűnő alakítást nyújtott. — Hogy jött létre ez a vállalkozás? — Szerettük volna bizonyítani, hogy erre a fajta komplex színházra, amelyben az ének, a zenemozgás egyforma fontosságú —a hazai előzmények, hagyományok hiányában is — van közönség. Zöld utat kaptunk a Kulturális Minisztériumtól és kétszázezer forintot, ami igen kevés volt ugyan, de az induláshoz elég. Nehéz körülmények között dolgoztunk, Miklós Tibor szervezőproducer és Katona Imre rendező irányításával, hogy mást ne mondjak, szalagról, hallás után írták le a zenét, mert csak szövegkönyvük volt, partitúránk nem. Mindenki megtanulta a főszerepet, végül engem választottak Evitának. Zsúfolt nézőtér előtt játszottunk estéről-estére, persze, csak tíz alkalommal, mert jogdíj nélkül nincs többre lehetőség. — Milyen érzés egyszerre ilyen ismert lenni, a reflektorfénybe kerülni? — Persze jó, személyesen is. De én jobban örülök annak, hogy sikerült bizonyítanunk, szükség van az ilyen színházra. — Most a Kisfaludy-darabban játszik. Mi lesz még az évadban? — Jenet: Paravánok című drámájában ígértek szerepet. — És a jövő nyáron? — Újra akarunk valamit csinálni, valami hasonlót a tavalyihoz. — Úgy hírlik, lesz rockszínház Magyaroszágon is. .. — Ígéretet kaptunk, de kicsit lassan halad a megvalósítás. Reméljük és bízunk benne, mert a műfa rajongói egyre többen vannak nálunk is. G. B. rÚj arcok a színházban KOVÁTS KRISZTA 1980. november 28., péntek Filiisújdonságok gyerekeknek Új műsorok készülnek a tv-stúdiókban az ifjabb korosztálybeli nézőknek. Népmeséket gyűjtött csokorba Kelemen Sára a Bolondok bálja című összeállításhoz, melynek valamennyi története a butaságról szól a Szász Péter rendezte másfél órás játékban. Szabó Magda Tündér Lala című meseregényéből Katkics Ilona, számos díjnyertes gyermekműsor rendezője készít filmet. A napokban fejezi be Révész György rendező Vidor Miklós A hátvéd halála és feltámadása című regényének tv-adaptációját. A filmújdonságokat a jövő esztendő első harmadában tűzi műsorára a televízió. ■ Ismerkedni a zenei alapfogalmakkal, megtanulni a ,,de mi szó” ábécét, előcsalni a tiszta hangokat egy hangszeren — nehéz a kisiskolásoknak. A Liszt Ferenc Állami Zeneiskola százharminchét elsőse vágott most bele a nehéz feladatba Tóth Lászlóné irányításával. Sikeres koncert Lukács Pál és Falvai Sándor szonátáéat je A Filharmónia Kamarabérletének keretében hétfőn este Lukács Pál (brácsa) és Falvai Sándor (zongora) szonátaestjét rendezték meg Győrött, a Megyei Művelődési Központban. A hangverseny műsorán romantikus művek szerepeltek, elsőként Schumann: Märchenbilder című sorozatát hallottuk. A ciklus Schumann tipikus karakterdarabjainak egy füzérét tartalmazza, mely váltakozó hangulataival előadási problémákat rejt magában. Már a mű első pillanataiban megragadta a közönséget Lukács Pál hallatlanul puha, meleg tónusú brácsahangja. A természetes, mágától értetődő kamaramuzsikálás az egész koncertet jellemezte Míg a nem túl jelentős Schurrann-műben inkább csak a jó előadásban gyönyörködhettünk, a következő műsorszám, Schubert a-moll (Arpeaemne) szonátája mint önmagában is tetszetős, hangulatos muzsika, szénen párosult a művészet tatianenaentes interpretációiéval. A mű természetes egyszerűsége szép zenei élményt nyújtott a kamarazenélés minden szépségét felvonultató előadásban. A művészek közötti hangszínbeli összhang, az önfeledt és mégis precíz összjáték rendkívül hangulatossá tette a koncertet. A műsor második részében a romantikus kamara-irodalom egyik monumentális és a vonósok által nagyon közkedvelt művét, César Franck A-dúr szonátáját hallottuk. A melankolikus, elmélkedő hangulatú, rendkívül dúsan és színesen harmonizált mű mind hangvételében, mind technikai megoldásában elsőrangúan szólalt meg. Jól sikerült megoldani a tételek hangulati különbségeinek megragadását, a széles hangulati skálát megjáró mű elmélyült gondolatainak viszszatükrözését. Éppúgy nagy szerepe volt ebben a zongorista Falvai Sándor virtuóz és pontos játékának, mint Lukács Pál szenvedélyes, technikailag szintén jól megoldott interpretációiénak. A zongora szólamának kértelmetlenül nehéz állásai jól érvényesüttek, a műsor első feléhez képest elütő más jellegű hangzások is ról, a megformált effrópokon szóltak. Méltán aratott nagy sikert a koncert. B. Z. Érdemes megrendezni Szülők parlamentje Néhanapján elengednénk egyet-kettőt azokból az értekezésekből, tanácskozásokból, amelyet mások nekünk szánnak. A közelmúltban rendezett első soproni szülők parlamentjével azonban érdemes volt bővíteni a társadalmi események listáját. A Hazafias Népfront városi bizottsága, a tanács művelődésügyi osztálya és a városi művelődési központ az óvodás, az általános iskolás és a középiskolás gyermekek szüleit, az iskolák szülői munkaközösségeit és a nevelési intézményeket hívta meg a parlamentre. Nincs módunk valamennyi észrevétel felsorolására. A csokor azonban, amelyet gyűjtöttünk, figyelemre méltó észrevételeket tartalmaz, s mintegy felvillantva a jelenlegi helyzetet, alkalmas lehet a továbblépés segítésére. Az „óvodás” szülők, amint arról írásos feljegyzés tanúskodik, nem mindenben tartják kielégítőnek az óvodai étkeztetést. Kevés a tejtermék, a gyümölcs és a zöldség az étrenden. A késedelmes szállítás miatt csak későn kerülhet sor a napi első étkeztetésre. Azt is kérték a szülők, hogy az óvodába korán érkező kisgyermekek, igényük szerint lefekhessenek, amíg a foglalkozás nem kezdődik. Az óvónők azért emeltek szót, mert az óvodákban vetített filmek hosszúak, a gyermekek életkori sajátosságaihoz nem alkalmazkodnak. Keveselték a színes filmet. Számos óvodának gondot okoz a filmvetítés (sötétítés. 150—200 gyermek elhelyezése), alkalmasabbnak tartanák, ha az óvodáskorúak részére a város erre kijelölt, alkalmas termében rendeznék a vetítéseket. A Liszt Ferenc Művelődési Központtól több, s a szülőknek is megfelelőbb időben rendezett bábelőadást kértek a parlament résztvevői. Hangot kapott a már korábban megfogalmazott kívánság — a bábelőadás is jobban alkalmazkodjék az életkori sajátosságokhoz. ♦ ♦ ♦ Az általános iskolások szülei a gyermekek egész napos eltévó-átságát, a gyengébb hatékonyságú, mégis igen megterhelő délutáni oktatást helytelenítették. Jogos az iskolai tornatermek és sportpályák iránti igény, vizsgálják meg az illetékesek a tömegsport javításának általános iskolai lehetőségeit. Helyeselték a néhány iskolában már meghonosodott ,őrs„család” kapcsolat megvalósítását, valamint a szülőkkel a közös múzeum- és mozilátogatást, valamint kirándulások szervezését. A Ferenczi- és a Munkásőr úti iskolák zsúfoltságának megszüntetése végett a Jereván lakótelepi újabb általáns iskola mielőbbi megépítését kérték a szülők. Ugyanakkor intézkedéseket sürgettek az általános iskolákból kimaradt fiatalok eti randalírozásai ellen, ugyancsak a Jereván lakótelepen. ♦ ♦ ♦ A középiskolások szüi helyeselték a dohányzás és az alkoholfogyasztás tilalmát — eredményesebb fellépést várva az iskolák, pedagógusok mellett a szeszesitalok forgalmazóitól is. Olyan órarendeket helyeseltek, amelyek kizárják, hogy egy napon 3 dolgozatírásra is sor kerüljön. Szorgalmazták a szabadszombat középiskolai bevezetését, hogy a család többet lehessen együtt. Helyeselték a szülői felelősségitudat mélyítését célzó pedagógiai és munkaközösségi tevékenységet. Elmondták, hogy a családi életre való felkészítés" a tantervekbe»» biztosított lehetőségek ellenére sem tekinthető még megoldottnak. Fo hangzottak a «világos közlekedés biztonságával a munkára neveléssel, a munkahelyek pályaválasztést plnseető feladataival, g televízió ifjúság! műsmrinkt’káráva’ összprnffgn észrevételek. Tálén túlzó kívánság is hangot kapott, ám nem ez, hanem a jövő nemzedékek elhivatott, eszközökben sem szűkölködő nevelése iránt igény volt a szülő-parlament jellemzője. Az óvodás-, az általános- és a középiskolás-szekciókon elhangzott véleményeket, javaslatokat írásba foglalták, s az illetékesekhez eljuttatták, hogy azokat a lehetőségek arányában megvalósítsa a város. Egyidejűleg az a kívánság és szándék is megfogalmazódott, hogy ezután minden év őszén hívják össze a szülők parlamentjét. F. I. HiflH FÖlD - 5