Kisalföld, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1980. DECEMBER CSÜTÖRTÖK ÓRA: 1­20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Közlemény­­ a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. december 2-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. december 2-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statiszti­kai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszer­­ kesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta. — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányel­veire vonatkozó javaslatot. 1. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekint­ve megállapította: Európában és a világ más térségeiben erősödik az a felismerés, hogy mielőbbi konkrét és határo­zott lépésekre van szükség az emberiség békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, külö­nösen a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nem­zetközi kérdések politikai esz­közökkel, tárgyalások útján történő rendezéséért. Az eny­hülési folyamat útjában álló akadályok leküzdése az egész emberiség alapvető érdeke. A Magyar Népköztár­­saság a Varsói Szerző­dés többi tagországával együtt következetesen törekszik a nemzetközi feszültség csök­kentésére, az enyhülési poli­tika fenntartására és elmé­lyítésére, az egyenlő bizton­ság és az együttműködés erő­sítésére. Síkra száll a leszere­lés ügyének érdemi előmoz­dításáért, a népek független­ségének tiszteletben tartásá­ért, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok javításáért. Azért tevékenykedik, hogy elősegít­se a Varsói Szerződés tagálla­mai közös kezdeményezései­nek, javaslatainak megvaló­sulását, hozzájáruljon a leg­fontosabb nemzetközi problé­mák megoldásához.­­ A bonyolultabb és fe­szültebb nemzetközi helyzetben jelentős esemény a helsinki záróokmányt alá­író államok képviselőinek madridi találkozója. Európa és az egész világ népeinek ér­dekeit szolgálja, ha minden küldöttség felelős hozzájáru­lásával, konstruktív szellem­ben előremutató lépéseket si­kerül tenni a Helsinkiben kö­zösen elfogadott elvek és ajánlások megvalósításáért. Különösen fontos, hogy a ta­lálkozón döntés szülessék az európai katonai enyhüléssel, a bizalomerősítő intézkedé­sekkel és a leszereléssel fog­lalkozó konferencia összehí­vásáról. Hazánk képviselői a madridi találkozón is az eny­hülési folyamat továbbvitelé­ért, az európai béke és bizton­ság megszilárdításáért tevé­kenykednek. A Magyar Népköztársaság a helsinki záróokmány szelle­mében az elmúlt időszakban is következetes, erőfeszítéseket tett az enyhülési folyamat szerves részét alkotó politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos, kulturális és más kap­csolatok fenntartására és fej­lesztésére a tőkés országok­kal. Ez fejeződött ki parla­menti küldöttségünk svédor­szági és finnországi, az or­szággyűlés külügyi bizottsága elnökének ausztriai látogatá­sában, valamint a brit kül­ügyminiszterrel és a Német Szociáldemokrata Párt elnök­­helyettesével Budapesten folytatott megbeszéléseken és más találkozókon. A nemzetközi politikai és katonai feszültség enyhítése szempontjából nagy jelentő­ségű lenne, ha a hivatalba lépő amerikai kormányzat konstruktív álláspontra he­lyezkedne a világbékét érintő kérdésekben. A Magyar Nép­köztársaság az egyenjogúság, a kölcsönös érdekek alapján továbbra is kész a kapcsola­tok fejlesztésére az Amerikai Egyesült Államokkal.­­ A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta to­vább erősödtek, eredménye­sen fejlődtek párt- és állam­közi kapcsolataink a szocialis­ta országokkal. Kádár János és Gustáv Husák elvtárs po­zsonyi megbeszélése haszno­san járult hozzá pártjaink, népeink, országaink sokolda­lú, gyümölcsöző kapcsolatai­nak fejlesztéséhez, a szocia­lista közösség javát és a béke ügyét is szolgáló internacio­nalista együttműködésünk el­mélyítéséhez. A szovjet, a bolgár, a ju­goszláv, a lengyel párt és kormány képviselőivel foly­tatott megbeszéléseken, a magyar parlamenti küldött­ség bulgáriai látogatása, va­lamint a Heng Samrin vezet­te kambodzsai küldöttség bu­dapesti tárgyalásai során köl­csönösen hasznos vélemény­­cserékre került sor a szocia­lista építés és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. E találkozók eredményesen se­gítették kétoldalú kapcsolata­­ink továbbfejlesztését.­­ Az internacionalista szolidaritást és együtt-­­­működést, egymás helyzeté­nek, tevékenységének kölcsö­nösen jobb megismerését, a közös küzdelemben való ösz­­szefogásunk további erősíté­sét mozdították elő a Bangla­desi, az Ecuadori, a Holland, a Norvég, a Nyugatnémet, az Olasz és az Osztrák Kommu­nista Párt képviselőivel foly­tatott megbeszélések, vala­mint küldöttségünk részvéte­le a Kolumbiai Kommunista Párt kongresszusán.­­ A kommunista pártok közös helyzetértékelésé­nek, összefogásának, együttes fellépésének szükségessége fe­jeződött ki az európai tőkés országok, illetve a Karib-ten­­geri országok kommunista pártjainak tanácskozásán és az ott elfogadott dokumentu­mokban. A magyar kommu­nisták szolidárisak e térségek pártjaival a dolgozó tömegek érdekeiért, a társadalmi bea­dásért, a nemzetközi bizton­ságért folytatott következetes küzdelmükben.­­ A Központi Bizottság nagyra értékelte a munkásmozgalom és a nem­zeti felszabadító mozgalom közös imperialistaellenes har­cának kérdéseiről októberben Berlinben rendezett nemzet­közi tanácskozás munkáját. A találkozón részt vevő 116 kommunista és munkáspárt, valamint más forradalmi, nemzeti demokratikus párt és felszabadítási mozgalom kül­döttsége hangsúlyozta a há­rom fő forradalmi erő közös elkötelezettségét az imperia­lizmus elleni fellépésben, a világbéke megőrzésében, az együttműködés elmélyítésé­ben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt szolidáris minden erővel, amely a békéért, a társadalmi haladásért küzd a monopoltőke hatalma, az új­­gyarmatosítás, az imperialis­­ta beavatkozás ellen, és szövetkezet alkalmazkodik rugalmasan a gazdálkodás nehezebb feltételeihez. Ered­mények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerő-gazdálkodásban, az anyag és energia takaréko­sabb felhasználásában. Meg­valósulnak az életkörülmé­nyek javítását szolgáló elő­irányzatok. — A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb mérték­ben, várhatóan 1 százalékkal nő, felhasználása megfelel a tervezett arányoknak. A bel­földi felhasználás csökken. A fogyasztás és a felhalmozás aránya a fogyasztás javára módosul. — Az ipari termelés várha­tóan az 1979. évi színvonalon marad, és — gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban — ágazatonként és vállalaton­ként differenciálódik. Az energia­kilátás kiegyensúlyo­zott, a felhasználás nem ha­ladja meg a tavalyit.­­ Az építőipari termelés a beruházások mérséklése miatt kismértékben csökken. Keve­sebb új beruházás kezdődött el, a nagyberuházások kivite­lezése a tervezett, vagy annál gyorsabb ütemben halad. A kivitelezés szervezettsége ja­vul, de még elmarad a lehe­tőségektől.­­ Az áru- és személyszál­lítás teljesítménye az igé­nyekkel összhangban valame­lyest nő. A közlekedési válla­latok — az energiafelhaszná­lást csökkentve — megoldják feladataikat.­­ A mezőgazdasági terme­lés növekedése megközelíti a tervezett 5 százalékot. Az előirányzottnál több gabona termett. A búza hektáron­kénti átlaghozama 4,7 tonna. (Folytatás a 2. oldalon.) II. A Központi Bizottság átte­kintette az idei gazdasági munka tapasztalatait, és elfo­gadta az 1981. évi népgazda­sági terv és állami költségve­tés irányelveit. Megállapítot­ta, hogy a vállalatok és a szö­vetkezetek, a dolgozó kollek­tívák a gazdasági élet minden területén eredményes erőfe­szítéseket tettek a feladatok megoldásáért.­­ Az 1980. évi népgazda­sági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján meg­állapítható: — A népgazdaság a tervben megfogalmazott gazdaságpo­litikai követelményeknek megfelelően fejlődik. A kül­kereskedelmi áruforgalom egyenlege jobb az előirány­zottnál. Szervezettebb a vég­rehajtás. Mind több vállalat . Az elmúlt napok kedvezőtlen időjárása miatt több mint 600 tehervagon rekedt a MÁV győri teherpályaudvarán. Ezekben a napokban fontossági sorrendben ősz: ...szák a szállítmányokat. Tegnap negyvenöt vagont külön­f­éle élelmiszerekkel, növényolajjal, Fűszért­­szállítmánnyal raktak meg és indítottak útnak. (A közlekedési lehetőségekről szóló tudósí­tásunk lapunk 3. oldalán.) (Matusz Károly felvétele) Ertrmélyis­ével zárnak a megye áfészei Új elnök a MÉSZÖV élén___ A Fogyasztási Szövetkezetek Győr-Sopron megyei Szövet­sége tegnap a MÉSZÖV-székházban tartotta küldöttközgyű­lését. A fogyasztási szövetkezetek, takarékszövetkezetek és lakásszövetkezetek küldötteit Tóth Ferenc, a MESZÖV el­nökhelyettese köszöntötte. Külön üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Háry Bélát, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkárát, Lombos Ferencet, a Győr-Sopron megyei Tanács elnökét, dr. Szilvasán Pált, a SZÖVOSZ el­nökhelyettesét és Pajor Károlynét, a KPVDSZ Győr-Sopron megyei titkárát. Első napirendi pontként a „Vezetés helyzete, az irányí­tó munka tapasztalatai és a továbbfejlesztés feladatai a megye fogyasztási szövetke­zeteinél" című írásos előter­jesztéshez fűzött szóbeli ki­egészítést Kovács Gyula, a MESZÖV megbízott elnöke. A küldöttközgyűlés ugyan­csak Kovács Gyula előter­jesztésében megismerhette a szövetséghez tartozó szövet­kezetek ez évi gazdálkodá­sának eredményeit, illetve a jövő esztendőre érvényes célkitűzéseket. A tartalmas beszámolóból csupán néhány adat, amelyek bíztató vég­­elszámoláshoz vezethetnek az esztendő végén. A megszigorított gazdasági szabályzók ellenére a megye szövetkezetei a tervezettnél 20 százalékkal nagyobb nye­reséget könyvelhetnek el, s ma már például a megye ke­reskedelmi forgalmából negyven százalékkal részese­dik a szövetkezeti mozgalom. Különösen az Arrabona Áru­ház megnyitása járult hozzá kedvezően az áruforgalmi számok javulásához. A ven­déglátás területén örvende­tes, hogy 24 százalékkal nőtt egy év alatt az előfizetéses étkeztetés. Fejlődés­­tapasz­talható a kereskedelmi be­szerzésekben, a felvásárlási és értékesítési területeken is —­ bár néhány mezőgazda­­sági terményből a tervezett­nél kevesebb került a rak­tárakba. Az elmúlt öt eszten­dőben egyébként 51 kereske­delmi egységgel, 18 vendég­látóipari egységgel, 20 mil­lió forint értékű, elsősorban élelmiszer-feldolgozóipari beruházással és 14 millió fo­rint értékű raktárral gazda­godtak a megye áfészei. Szé­pen fejlődött a takarékszö­vetkezetek hálózata, és élén­­kebb tevékenységre valla­nak a lakásszövetkezeti egye­sülési törekvések. A két elnökségi előterjesz­tést követő vitában felszó­lalt Háry Béla, aki beveze­tőként a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács kö­szönetét tolmácsolta a szö­vetkezeti mozgalomban helyt­állt dolgozók számára. Ezt követően néhány olyan hasznosítható tanácsot adott a küldöttértekezlet résztve­vőinek, amelyek a vezetői munkával, a káderkiválasz­tással kapcsolatosak. Elmond­ta egyebek között, hogy nagy felelősség a vezetői munka (és nem is irigylésre méltó), s ez különösképpen érvényes a választott vezetők eseté­ben. Hangsúlyozta, hogy nem elég megtalálni, és ve­zetői tisztséghez juttatni az arra rátermett, vállalkozó szellemet mutató embert. Hi­szen az újdonságot, a koc­kázatot vállalni nem egyet­len ember feladata, hanem az apparátusé is amely a ve­zető munkáját segíti. És ugyancsak elengedhetetlen, hogy az adott munkahelyi közösséggel egy-egy vállal­kozás célját, tartalmát, irá­nyait meg kell ismertetni és elfogadtatni. A megyei párt­­bizottság első titkára befe­jezésül szólt a célszerű szö­vetkezeti egyesülés előnyei­ről, a szövetkezeti mozga­lomban rejlő tartalékok még hatékonyabb kihasználásáról, amelyekre az­ elkövetkező időszakban nagy szükség lesz. A megyei küldöttközgyű­lés ezek után személyi kér­désekben döntött. Dr. Szil­vásán Pál bejelentette, hogy Takács András elérve a nyugdíjkorhatárt, felmenté­sét kérte MESZÖV-elnöki tisztsége alól, amelyet az illetékes szervek elfogadtak, és javasolták érdemei elis­merése mellett nyugállo­mányba helyezését. Ez alka­lomból a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács Takács Andrást. A kitüntetést dr. Szilvasán Pál adta át. Ezt követően a SZÖVOSZ elnökhelyettese bejelentette, hogy az illetékes szervek egyetértésével a MESZÖV elnökének tisztségére Port Árpádot, a Győr-Sopron me­gyei pártbizottság titkárát javasolták. A küldöttközgyű­lés résztvevői szavazással döntöttek: a Fogyasztási Szövetkezetek Győr-Sopron megyei Szövetségének elnöke Port Árpád lett. A küldöttközgyűlés befe­jezéséül Háry Béla méltatta a MESZÖV élén 22 évet el­töltött Takács András érde­meit, gratulált a kitüntetés­hez, majd eredményes mun­kát kívánt az új elnöknek. Port Árpád megköszönte a választáskor iránta megnyil­vánult bizalmat. Cs. A.

Next