Kisalföld, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-29 / 303. szám
Villanás a múltból Az új esztendő küszöbén December az esztendő legmozgalmasabb hónapja. A szeretet ünnepére készülődés jegyében telik a kis és nagy családban egyaránt. A vállalatok, intézmények télapó-ünnepségeket, nyugdíjas- és kismamatalálkozókat rendeznek. A szociális otthonokban egymásnak adják a kilincset a patronáló brigádok, az úttörők, a vendégművészek. A különböző eseményekről hírt adó olvasói levelekből nehéz kiválasztani, hogy melyiket tárjuk a nyilvánosságra. Bagladi Györgyné (Fehértó, Rákóczi u. 8.) az összefogás erejéről ír levelében és köszöni a tanácsnak, az enesei TÓVÁLL-nak, a biztosítónak, az egész falunak, hogy a novemberi lakástűznél a segítségükre siettek. Idekívánkozik a dunaszentpáli Horváth József és 12 társa leveléből vett idézet is: „Nekünk idős, magányos öregeknek a napközi otthonos óvodából biztosít naponta étkezést a Dunaszegi Közös Községi Tanács. Határtalan az a szeretet, amivel körülvesznek bennünket .. A számos, szívet melengető esemény olvasása közben akadtunk rá egy régi újságra, a felszabadulás előtti Győri Hírlap 1930. decemberi példányára. Vajon az oly sokat emlegetett „békeidőben" miről tudósított laptársunk az óév utolsó napjaiban. A december 30-i szám 4. oldalán egyebek között ez olvasható: „Újévi üdvözlet megváltása. Földl Sándor, a Magyar Nemzeti Bank felügyelője és győri fiókintézetének főnöke, újévi üdvözletmegváltás címén 25, Drávetzky Ilma úrnő 10 pengőt küldött az éhínségenyhítés céljaira”. A december 31-i szám 4. oldalán az alábbiakról értesülhetünk: ..A győrnádorvárosi leányárvaház igazgatósága ezúton mond hálás köszönetet mindazon nemesszívű jótevőknek, kik kegyes adományukkal az árvák karácsonyfájához hozzájárultak”. Fél évszázada az éhínség enyhítésére adományoztak a tehetősebb polgárok. Ma viszont tízezrek azon fáradoznak önzetlenül, hogy kifejezzék szeretetüket, megbecsülésüket azoknak, akik megalapozták gondtalan életünket. Terített asztalok, ajándékok, jutalmak, hálás szavak járnak a dolgos hétköznapokért. A múlt összevetése a jelennel jó alkalom egy kis számvetésre. Szép, békés jelenünk megbecsülésére! N. M. Olvasóink írják... CSAPRA VÁRVA Az újságokban olvastam, hogy az 1980. március 1. és augusztus 30. között vásárolt Kárpát—5 típusú pébé-gáztűzhelyeik főzőégő csapjait — szériahiba miatt — rá kell cserélni. A kérdéses időpontban vásároltam Lampart G 750/3 STK pébé-gáztűzhelyemet, aminek ugyanaz a bája. A sütő használatokor is főzöngő csapokat se kinyitja , se elzárni nem lehet, mert melegednek és beszorulnak. A nozomat hónapokkal ezelőtt jelentettem a területileg illetékes gázszolgáltató vállaltnak. A szerelő kijött, de cip hiányában a javítást rn tudta elvégezni. A tűzhely ára 5750 forint. (Fazekas Béla, Győr-Ménfőcsanak, Nádasdi u. 37.) REMÉLHETÜNK? Sokan járunk Rábapatonára Győrbe dolgozni folyamatos műszakba a kenyérgyárba, a gázgyárba, a szesz,gyárba, a vízmű különböző telepeire stb. Vásár- és ünnepnap is dolgozunk. Vasárnap az éjszakai műszakhoz nincs vonat. Egy évvel ezelőtt még a 20.50 órakor induló autóbusszal utazhattunk Győrbe Most viszont a busz csak 20.02 órakor indul, 38 perc a menetidejet és az útvonalat , így vasúti sorompó keresztül. Ha nem jön vonat, 20.40-re Győrbe érünk. Fél 10 után pár perccel elmennek az utolsó városi buszjáratok és mi hoppon maradunk. Kértük a Volánt, hogy tegye vissza az indulási időt legalább 20,45 órára. Választ még nem kaptunk. (Tóth János, Rábapatona, Külső Rákóczi u.. 39. és tíz aláírás.) A szerkesztő válaszol H. J.-né győri olvasónknak üzenjük: A gyermekgondozási szabadság megszakítása, illetve lejárta esetén a vállalatnak a dolgozó nőt korábbi munkakörében, vagy ennek hiányában hasonló munkakörben, korábbi kereseti lehetőségének megfelelően kell foglalkoztatni. Jogosult az újonnan létesített munkakör betöltésére. „Nagyon félek” jeligére. Levélírónk büntetlen előéletűnek tekintendő. Ugyanis a törvény erejénél fogva a határozat jogerőre emelkedése napján mentesült a hátrányos következmények alól. Kaphat erkölcsi bizonyítványt ! T. J. Sopron: Mivel levélírónk két nagyobbik gyermeke után 1971. november 30-át megelőzően kapott családi pótlékot, helyesen jártak el munkahelyén, amikor harmadik gyermeke után megszüntették a családi pótlék folyósítását. 1980. december 29., Hétfő Cikkünk nyomán Gombás József (Győr, Bartók B. u. 48.) olvasónknak ,,Banán és tejjegy” címmel november 30-án megjelent levelére az alábbi választ küldte a megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese: „Egyetértünk a vásárló felháborodásával, miszerint sorba állt az Árpád úti 1241. sz. boltban banánért, és azért nem kapott a csemegéből, mert nem rendszeres vásárlója az üzletnek és tejjegye sincs ott leadva. A banán árusítása idején V. Fné. boltvezető-helyettes volt a műszakvezető. Őt tartjuk felelősnek a fentiekért, ezért figyelmeztetésben részesítettük. Sajnos a déligyümölcsökből az igényeket még részben sem tudják kielégíteni boltjaink. Utasítottuk boltvezetőinket, hogy minden esetben konfliktus nélkül szolgálják ki déligyümölcsökből a vásárlókat.” Kéziratokról üzenjük „Bazsa”. Elmélyedésre hajlamos emberke szól a versekből, amelyekben azonban egyelőre rengeteg az idegen elem: magyarnóta-szövegtööredékek, irodalmi tanulmányfoszlányok, a családban vagy a környezetben hallott történetgerezdák. Rögtön mondom is: nem így kezdődik a költő. Legfeljebb formai gyakorlatnak hasznosak ezek a versek, talán el van ragadtatva tőlük a család, de ha egyszer feltör az igazi, az egészen más lesz Két sora ígéri ezt, amikor azt írja: „ ... szeretlek téged ... / Jobban a világnál, jobban a kenyérnél...” Itt sem a szavak, hanem az egy- szerű, őszinte hang. Erre füleljen ! H. I. (9023): Versmondói sikereinek örülünk, szeresse tovább is a verseket. Sokat kell még tanulnia, hogy a versírásban saját hangjára találjon. Mert hogy a kis cinegének fázik a lába, nincs cipőcskéje, meg hogy a nénikék pletykálgatnak a padon „etye-petve lepetve” — ezek aranyos hangulatú témák, de népdalokban, versekben, nótákban már találkoztunk velük. Legyen igényesebb önmaga iránt! „Anakreon szeretője”. Elhamarkodottan cselekedett-e, amikor elküldte verseit? Igen. Tíz év múlva sokkal érettebb verseket küldhet. De ezeket is köszönöm, örömöt keltettek. Igaza van kedves irodalomtanárának: érik bennük valaki. Gazdag képalkotása, veretes ritmusok kezelése magasra mutat. A közléssel várjunk még, de ásson tovább a szépségek mélyeibe fiatal szívének megszállottságával. Azt írja: „Csendesen ejtik ölükbe a Padkák fáradt sorsunk .. könnyű pillanatát. Megperdül a selymes / szál és titkokkal köti meg szabad értelmünket.” Ez a ..megkötözés” — szárnyalás vágya lehet (B. G.) Hagyományápolók A mezőcsáti és a tiszafüredi mázas, illetve a tiszántúli fekete cserepesek hagyományait ápolják és fejlesztik tovább a Karcagi Népművészeti Agyagipari Háziipari Szövetkezetben. A tányérokra, a tálakra, a korsókra, a szilkékre, a bokályokra és a figurális edényekre karcolt, írókázott és festett díszítések kerülnek. A világos és sötét alapú, barna, zöld és fazekas-piros színezésű és a fekete cserepek a hazai piacon kívül külföldön is keresettek. Együtt könnyebb Szervezeti módosítás araktárvárosban Csaknem három éve, hogy a Győr-Sopron megyei Népi Ellenőrzési Bizottság napirendjére tűzte a győri koordinációs raktárbázis munkáját. Az akkor még ugyancsak „gyermekcipőben járó” raktárváros munkájában bőven találtak kivetni valót a népi ellenőrök, a MNEB ülése ezért több ajánlatot tett, egyebek között bizonyos tevékenységek jobb összhangjának kialakítására. Beszámoltunk erről a döntésről, miként a nemrég újra napirendre került téma tárgyalásáról, amikor a népi ellenőrzés mintegy utóvizsgálatként a fejleményekre volt kíváncsi. Jelentős — és kedvező — változásokat vehetett tudomásul a MNFB, ám egy területen még mindig nem volt elégedett a történtekkel. Nevezetesen azt hiányolta a testület, hogy a raktárbázis közös üzemeltetésének még mindig nincs ,,igazi” gazdája amely meglehetősen sok ellentmondás hordozója. (Csak egy példa: a közös üzemelte■■ térnél dolgozók a saját vállalatuk állományában voltak és nemegyszer ugyanazért a munkáért elyik vagy másik egészen más jövedelmet élvezett.) Az őszi MNEB-ülésre készített előterjesztés már utalt arra, hogy valamilyen szerződéses összefogás van kialakulóban. Nemrég kapták az információt: aunk vázdlat képviselője jóvéhagyta azt a társasági szerződést, amely 1981. január 1-ei életbe lép Célja egyértelmű (és üdvözlendő): az üzemeltetési feladatoknak a raktárbázison történő koordinálása, az erre irányuló együttes tevékenység összehangolása, az előnyös raktárgazdálkodás megvalósítása. A minden részletre kiterjedő szerződést nyolc vállalat írta alá — vagyis valamennyi, amely a raktárvárosban helyet kapott. Az Amfora Üveg-, Porcelán-, Kerámia-, Műanyagkereskedelmi Vállalat; a Bútorértékesítő Vállalat; a Centrikót Rövid- és Kötöttáru-nagykereskedelmi Vállalat; az Észak-dunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat; a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat; a Ferrivill Északdunántúli Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat, a Gyor-Vas megyei Élelmiszer és Vesviáru Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a Piéri Kereskedelmi Vállalat. A néhány nap múlva új, korszerűbb formában működni kezdő gazdasági társaság a „Koordinációs raktárbázis közös üzemeltetése'’ elnevezést viseli, de nem önálló jogi személy. A gazdasági társaság ügyeinek vitelét, a társaltágok képviseletét, a társaság vagyonának könyvviteli nyilvántartását, a társaság tevékenységének számviteli elszámolását a többiek által kijelölt tag, a Győr-Vas megyei Élelmiszer és Venviáru Namikereskedelmi Vállalat vállalta. Ilyenformán a FÜSZFRT a saját állományába fogadta mindazokat, akik a többi vállalatnál a közös üzemeltetés területén dolgoztak. (Ehhez a vállalat megkapta a szükséges felsőszintű engedélyeket, s a dolgozók sem károsodnak.) A gazdasági társaság adminisztratív szervezete a FÜSZÉRT-en belül önálló osztályként fog működni. A hazánkban még egyáltalán nem megszokott társulási forma jogi, pénzügyi, ügyviteli stb. részleteit a felek által aláírt társasági szerződés rögzíti. Mindez a kívülállót természetesen nem érdekli, ellenben érdemes felsorolni néhányat azokból a tennivalókból, amelyek megvalósítása nyomán hatékonyabb lesz a nagy raktárbázison a tevékenység. A társaság köteles a társult tagok számára a tárolási épületeket és az azok megközelítésére s/nbáló utak az iparvágány állandó és zökkenőmentes hasznaiméról, azok karbantartásáról^olyamatosan gondoskodni. Ugyancsak kö*»les az anyagmozgató psz^mere in vitását, karbantartása* elvégezni, elvége~*e+ni, miként a raktárváros fűtésinek, világításának ü^emel t '^ésérnl. ksorbantert*sáról Fontoskodni TTenrnriCS^kíppin»-*»!tínp? lesz a kosár^ti e'i°ní)t'7Q norfc» a társR- f'qlmi tukídon vódoltpi nnl o'qrí iroda] er)} P«? f ű 7fon d Q« ^af i j-p arfo -zo” va-zót; O kí.órvrac'o m VOr óv d í ^ 4 ó c a -yyi o of 'Yvtnr rrinng vn Mindezek a társasági feladatok azokat a gondokat enyhítik, amelyek eddig a raktárváros mindennapi munkájt nehezítették, azüzemeltetési költségeket emelték, s a végzett munka hatékonyságát csökkentették. (Csiszka) Ti Az amatőr művészetek gondjai Pódium, utánpótlás, anyagiak Nincs teljesen tisztázva, milyen fenntartásúak az egyes szakágakban működő amatőr művészeti csoportok, mondta Gerencsér Károly az SZMT kulturális osztályának politikai munkatársa egy eszmecserén, amelyen a szakszervezeti fenntartású és érdekeltségű műkedvelő együttesek vezetői és a társadalmi vezetőségek elnökei vettek részt. Gond az is, hogy a statisztika nem tudja nyomon követni az együttesek útját az alakulástól a megszűnésig. Így történhetett meg, hogy az erre a munkaértekezletre szóló meghívót olyan közösségeknek is elküldték, amelyek már rég megszűntek. Viszont a tanácskozáson olyan csoportok képviselői is jelen voltak amelyek nem szerepelnek a statisztikában. A megyében tizennégy színjátszó, tíz népitánc, nyolc kórus, tizennégy zenekar, három bábcsoport, egy amatőr filmstúdió, három képzőművész kör, hatdíszítő művészeti, népi iparművész csoport működik szakszervezeti fenntartású vagy érdekeltségű közösség formájában. A nyilvántartás szerint legalábbis. A működés szempontjából ezek a „formai” jegyek talán éppoly fontosak, mint a tartalmi tevékenység. Éppen ezért ennek az eszmecserének a napirendjén nem a művészi munka szakmai értékeléséről volt szó, hanem a fenntartásról, a csoportok anyagi helyzetéről, utánpótlásáról, s a»renlégi lehetőségekről . .. Ezek közül is talán a legnagyobb gondot okozza és a legtöbb veszélyt rejti magában: a szereplési lehetőség. Az együttes továbbélését minden esetben az biztosítja, ha az amatőrök elfogadják és „élik” azt az alapelvet, hogy nincs „kis műsor”, nincs „nagy műsor”, hanem minden fellépéskor tehetségük és felkészültségük szerint a lehető legjobbat, legszebbet nyújtsák. Persze, az amatőrizmus létét nem csak a „színvonaltalanság” veszélyezteti, sőt, kérdőjelezi meg. A közönséggel való találkozás hiánya az amatőrökben érdektelenséget válthat ki, esetleg az együttes elsorvadásához vezethet... Az elmúlt években örvendetesen megszaporodtak a külföldi vendégszereplések — és ez nem egy esetben közösség-összetartó erőként is hatódt. Nagyon lényeges dolog és felemelő érzés más nemzetek előtt képviselni nemzeti színeinket, ám jutott már ki külföldre olyan csoport is, amelynek itthoni eredményei sem voltak túl jók, s ott sem volt képes jelentős művészi munkát produkálni. Bajok vannak az utánpótlással is. Sok esetben hátráltatja a „fiatalítást”, hogy kevés a szereplési lehetőség. A közönség érdeklődésének hiányát, passzivitását színvonalasabb munkával ki lehetne küszöbölni. Talán. De az együttes nem mondhat le arról sem, hogy mindig új és új pódiumlehetőségeket kutasson, olyan közönséget keressen, amely egyébként nem, vagy csak ritkán jut ,,élő” művészethez, néptánchoz, színjátszáshoz, kórushangversenyhez — sorolhatnánk. Számtalan ilyen lehetőség adódik — hogy csak a lakóteleneket vagy a falusi klubokat említsem . . . Persze, ezzel együtt újabb problémák merülnek fel. Például a finanszírozás kérdése. Vagy a szervezőmunka ellátása, amelyre az együtteseknek nem nagyon van ideje, energiája ... h. á. HÍ fAIFÖID - 5