Kisalföld, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-16 / 13. szám
Középpontban a munkásság és az ifjúság * Csornán Intézmények együttműködése — Módszertani tevékenység Megkülönböztetett figyelem kíséri a közművelődést Csornán — mondta a város egyik tisztségviselője és megállapítását híven igazolta a városi tanács vb legutóbbi ülése, amelynek egyik napirendi pontja volt az 1980-as esztendő közművelődési munkájának értékelése, valamint az idei feladatok kijelölése. A tavalyi év nem volt rendkívüli Csornán, illetve olyan értelemben igen, hogy egy, a városiasodás útját járó település életében minden szakasz döntő jelentőségű. Mindehhez, azról tudjuk, hozzájárulnak még azok az objektív körülmények — népgazdasági helyzet, a takarékos gazdálkodás szükségessége —, amelynek a kultúra szféráját sem hagyják érintetlenül. Mindez azonnban a háttér. Az előtérben a konkrét feladatok állnak, ezek végrehajtásában — mint azt a város egy másik tisztségviselője mondta a napirendi pont vitájában — Csornának nem kell szégyenkeznie. A közművelődési munka színvonala egyértelműen javult, pedig a feltételek nem mindig kedveztek. Jól alakultak a személyi feltételek. Hogy a beszámolót idézzük, „több közművelődési szemléletű fiatal pedagógus” került az iskolákba, fejlődött a művelődési központ, a városi-járási könyvtár munkatársainak szakmai felkészültsége, szakképzettebb a kiscsoportok vezetői gárdája. A tárgyi oldal már nem enynyire kedvező. Nedvesség miatt használhatatlanná vált az ifjúsági ház pinceklubja, raktározási gondjai vannak a városi-járási könyvtárnak, tatarozásra szorul a farádi klubkönyvtár. S most érdemben a munkáról. ..A munkásművelődés kegyensúlyozottabbá vált az év foyamén” — átlanítja meg a beszámoló. Konkrétan arról van szó, hogy jó kapcsolat alakult ki a közművelődési intézmények és a város gazdasági egységei között, ami voltaképpen eredménye és feltétele is egyben a munkának. Különösen a MOFÉM, a Ruhagyár és a Mezőgép gyárendkség tevékenységét szükséges kiemelni. Sikeresen zárult az üzemi közművelődési felelősök tanfolyama, beváltak az üzemekben tartott rendezvények A vébé indokoltan nagy teret szentelt az ifjúság művelődésének, szórakozásának Tavaly már rendszeresen jelentkeztek az 1979-ben csak szórványosan fellelhető szabadszombati gyermekfoglalkozások az ifjúsággi házonon. A fiatalok szombati szeszmentes szórakozását szintén az ifjúsági házban sikerült megvalósítani. Beindult a művelődési központ új ifjúsági klubja. Örvendetesen alakult a közművelődési intézmények innepi, hétvégi nyitva tartása. Az ifjúsági klubok közül kiegyensúlyozottan működik az Ifjúmunkás klub, a Mezőgép gyáregység klubja és az ifjúsági ház cigányklubja. . Ami a honismereti tevékenységet illeti, gyarapodott a városi könyvtár helyismereti anyaga, katalogizálták a csornai vonatkozási főiskolai szakdolgozatokat, gyarapodott a múzeum anyaga, megkezdődött az új városi intézmények dokumentációs célzatú fotózása. Viszont" lassú" ütemben készül a város monográfiája. Ismeretterjesztésben mind az elfednie mind a hallgatóság oldalán kedvező jelenségek tapasztalhatók. Nőtt az ifjúság részvétele az előadásokon, német nyelvtanfolyam, balet+foglalkozás, csillagászat! szakkör indult Úgy látszik, több nehézség is van a hivatásos elő- PdórPVve?c'ye'f'*.kV. ciop'h'b.‘av’ a műsorkínálat területén. A város a Kisfaludy Színház táj előadásainak csökkenését győri színházlátogatások szervezésével próbálja ellensúlyozni. Kifogások merültek fel a Népszínház produkcióinak színvonalával kapcso- latban, drágák és ráadásul bizonytalanok az ORI-rendezvények. Egyedül az Állami Bábszínház előadásait dicsérik a csornaiak. Színvonalas a városban folyó zenei ismeretterjesztés, amelyhez — az Országos Filharmónia általános- és középiskolai bérletsorozatai mellett — csatlakozott a könyvtár komolyzenei klubja. Az amatőr mozgalom Csornán ugyanazokkal a gondokkal küszködik mint országosan : az utánpótlás és a fellépések gondjával. Jó színvonalon működik az ifjúsági vegyeskar, bemutatkozott a gimnázium kamarakórusa, jubileumát ünnepelte a fúvószenekar, dicséretes az áfész-citerazenekar fejlődése, kielégítő a farádi gyermek tánccsoport munkája. Felnőtt színjátszó kör debütált a művelődési központban, itt indult be a makramé és szőnyegszövő szakkör is. Meg kell emlékezni még a farádi hímzőszekkörről, valamint a megfiatalodott Sazeracent-rol. A csornai közművelődésben jelentős szerepe van a város társadalmi és tömegszervezeteivel kialakított kapcsolatnak, az irányítást és a szervezést m megkönnyítő integrációnak, a javuló módszertani munkának. Az elkövetkezendő időszakban a város a tartalom, a színvonal javítására kívánta helyezni a hangsúlyt, valamint a lakosság minél cépesebb robongost szeretne bevonni a közművelődési munkába. Mindezt természetesen a beszá- mólóból is kihámozható konkrét muadatok végrehajtása mellett. P. M. oMBBana Mimmanaai AMA TÉLI NAP, péntek. Játszik a dombokkal a falu, játszik az út két oldalán a kapuk szárnyaival. Az éjszaka hó hullott, kifehéredtek az udvarok, fehér csákót csaptak a fejükbe a házak. Kapkodni nem illik a soproni „Dózsa” termelőszövetkezet fertőrákosi irodájában. Persze, mindent a helyére kell tenni, fogadni az embereket, adatokat adni, válaszolni erre is, arra is. „Kiss Lászlóné vagyok, pénztáros, irodát takarítok, hívhatnak bérszámfejtéshez a központba, hozzám tartozik a vegyszerraktár, felelek a műtrágyáért. Reggel munkaelosztásra jöttek a dolgozók, többek között Raszipovits Ferencné, Pfeiffer Jánosné, Taubl György, Kuslits Ottó, Kiss János. Mondták, az új telepítésű szőlőre a vadak ellen hálót húznának, de fagyott a föld, a hálótartó borokat nem lehet leszúrni. Máshova mennének. Utána a borminta miatt voltak itt emberek, mentek mintavételre Babitsékhoz, Gondiékhoz. Később nekiálltam a szociális segélyt összeírni, tavaly hányan kaptak, aztán hány beteget látogattunk meg. Kiírtam a neveket. Szociális segélyt heten kaptak, öszszesen 3200 forintot, tizenöt dolgozónkat látogattuk meg. Sopronkőhidán lakunk, a férjem gépkocsivezető a szövőgyárban, egy lányunk férjnél van, a kisebbik lány és a fiú középiskolába jár. A vitnd katona, építkezni szeretnének a lányomék.” Bogár Ferenc nyugdíjas nyit be, kukoricát vett a termelőszövetkezettől, a zsákokat hozta vissza. A sok beszéd sose segít a dolgokon, nem segít semmit a bajban, meg kell fogni a zsákot, vállra venni, ölbe kapni, tenni a dolgot. Pataksoron a magtár, valamikor a püspökség használta, gabonát tároltak benne. Hordják, pakolják az emberek a lucerna-lisztet, viszik a zsákokat a vontatók, a nagycenki keverőüzembe. A téesz 800 mázsa lucernalisztet adott el a terményforgalminak, délig 150—200 mázsát szállítanak el. Forognak férfiak, asszonyok. Herczeg Józsefné nemrég még kocsis volt. „Voltam, voltam. Az állami gazdaságban tíz esztendeig, a szövetkezetben öt évig. Utána lettem gyalogmunkás. Férfimunkában vagyok. Délután szőlőt metszünk a Tízholdasban. Az uram a Ama téli nap fatelepen dolgozik, két családunk van, munka után elszaladok a boltba, vacsorát készítek, néha átmegyek a munkatársnőmhöz kártyázni. A tél nem jó. A tavasz, az igen. Több a pénz, és nem fagy agyon a határban az ember. Ilyenkor 64 forint esik egy napra, órabérben vagyunk. Fél ötkor keltem, vizet melegítettem a moslékra. Kocsiskoromban éjszaka háromkor keltem. Egyszer hozta a döntést a brigádvezető: nem lehetek kocsis. Szégyellték, hogy asszony ül a deszkán, aztán a statisztika, ugye. Az első napokban furcsa volt, de megszoktam. Szerettem azt a munkát is, de pénz szempontjából most több van.’’ Üdülőcsoport, negyvenöten vannak a kastélymúzeumban, ahol 1967 novembere óta teremőr Balázs Istvánná. „Jó napot!” — mondja a vendég, szemlélődik a püspöki termekben, az első helyiség mennyezetén a hét szabad művészetet látja. Caietano di Rosa festette — magyarázza Balázs Istvánná. Mutat a fal rokokó-füzéres képeire, amelyeken Pallas a tudományt, Hestia a háziasságot, Vulkán az ipart, Hermes a kereskedelmet személyesíti meg. A tél csöndes, egy-egy csoport, egyéni vendég vetődik csak a kastélyba. Járt itt I. Lipót és felesége is — idén lesz háromszáz esztendeje. „Kilenc órától egy óráig vagyok, otthon egyedül élek, ha vendégek érkeznek a múzeumba, az jó. Van kikkel szót váltani.” Mondja Kovács László a történteket, most már megnyugodott, felhívta telefonon a soproni kórházat, tudatták vele, a fiának — Lacika márciusban tölti be a negyedik évét — kiszedték a manduláját, a napokban hazavihetik. A másik fiú, Péter bölcsődés, 2 éves lesz áprilisban. Kovácsné alszik. A szőnyeggyárban csévélő, három műszakba jár, éjszakás. A férj tizenegy éve téesz-tag, először az állattenyésztésben dolgozott, tavaly szeptemberben átkérte magát a szőlészetbe a gyerekek miatt. Mondja Kovács László, kertjük van, háztáji szőlőjük, anyanyulakat tartanak majd, sok a terv erre az esztendőre. A lakásuk egy szoba, konyha. Építkezni kellene. Az asszony a kilences munkásbusszzal megy Sopronba. A kéményből akkor még dől a füst. A Soproni Áfész 19-es zöldségboltjának vezetője, Merkler Györgyné arról beszél, hogy mostanság a vevők a kerti magokra gondolnak, a tavaszra. A taszkok között ugyan nincs még hagyma és rajnai törpe borsó, de várja, várják. Fogy a gyümölcs, a burgonya, tőle vásárolnak a napközibe és a bölcsődébe. Utóbbi intézménybe hat kiló sárgarépát, előbbibe háromszázhatvan tojást vittek. A FŐ UTCÁN található egykori pellengérhez bűnöző, tolvaj, parázna aszszony nincs kikötve. Ahhoz túlságosan hideg van. Különben is: ezerkilencszáznyolcvanegyet írunk. J. J. 1981. január 16., péntek Két évtizeden át oktatta a kapuvári gimnáziumban a kisalföldi táj népi hímzésének művészetét Mészáros Gizella. Ma már nyugdíjasként otthonában hódol szenvedélyének. Keze alól számtalan országos kiállításon is díjat nyert kézimunka került ki. Reprodukciók UNESCO- kitüntetése Az UNESCO szakemberekből álló nemzetközi bizottsága legutóbb a Drezdai Képzőművészeti Kiadó 28 fénynyomatát vette fel a világ legszebb reprodukciói sorába. Ez nem az első ilyen kitüntetés, ami a drezdai kiadónak osztályrészéül jut: eddig 200 lapja — köztük Marc Chagall, Otto Dix, Lyonel Feininger, Juan Gris, Bernhard Heisig, Fernand Léger, Pablo Picasso, Núria Quevedo műveinek több művészi lenyomata — került be a legszebbeket tartalmazó UNESCO-katalógusba. A közlekedés biztonságáért kevesebb baleset, hatékonyabb megelőzés Csökkent a közúti balesetek száma a múlt évben a megyeszékhelyen és a győri járás területén. Az 1979. évi 384 személyi sérüléssel járó balesettel szemben tavaly 366 történt. Ezek közül 19 volt halálos kimenetelű, tizenhattal (vagyis majdnem a felével) kevesebb, mint egy esztendővel korábban. Ugyancsak csökkent a súlyos balesetek száma, a környű sérüléssel járóké viszont megnövekedett. A korábbi időszakhoz képest összességében javult a baleseti helyzet, állapíthatták meg a Területi Közlekedésbiztonsági Tanács legutóbbi elnökségi ülésén, amelyen a múlt évet értékelték, és meghatározták az idei teendőiket. Visszatérve a tavalyi tapasztalatokhoz: a baleseti fratok között növekedett az el- ■ söbbség meg nem adása, valamint a gyorshajtás. Ilyen szempontból kevesebb gondot okoztak a gyalogosok, viszont némiképp növekedett a gyermekbalesetek száma, (összesen 28 volt.) Elsősorban a győri adyvárosi terület számít veszélyesnek. A gyermekek (kellő számú játszótér hiányában) a házak melletti, közötti ,úgynevezett ,szervizutakon labdáznak, kerékpároznak, gyakran kiszaladnak az álló gépjárművek mögül. Örvendetes, hogy a korábbinál kevesebb baleset történt kerékpárral és segédmotoros kerékpárral közlekedők hibájából, őket viszont egyre gyakrabban veszélyeztetik az elszaporodó kóbor kutyák. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy — ha nem is sokkal — növekedett az ittasan vezetők száma. A baleseteknek mintegy húsz százalékát ők okozták ! A múlt évi munka értékelése során elhangzott az elnökségi ülésen, hogy a városban a forgalomszervezéssel foglalkozó szakemberek öszszességében jól oldották meg feladataikat. A múlt év bővelkedett ilyen tennivalókban, gondoljunk például a Lenin híd lezárásával „előállt” forgalmi helyzetre. A győri TKBT idei terveiben szerepel egyebek között a még hatékonyabb balesetmegelőző munka. Tovább bővítik az aktívahálózatot, főként a művelődési , házak, autóklub-csoportok, KISZ- szervezetek bevonásával. Aktívabbmunka vár a TKB tanácskozó testületére is közlekedésbiztonsági tanai , tagjai részletesen megismer- adnak Győr hatodik ötév ■- 10-vi útkorszerűsítési és bruházási programjával, öszszegezik a gépjárművek műszaki vizsgáztatásának tapastlatait: melyek a leggyakoribb hiányosságok, és azelőtt - milyen a hatásuk a közteke,dés-biztonságra ? Külön fejezetet kapott az éves maunkatervben a gyermeki és ifjúságnevelés. A TKBT többek között az idén is megszervezi a közlekedési úttörők győriesbaráti táborozását. S hasonlót tervez a svéri járás balatonszárszói úttörőtáborában. Az év során számos versenyre, akcióra kerül sor, amelyek mind a gyermekek, fiatalok közlekedési ismereteit hivatottak gyarapítani. Erősítik a felvilágosító propaganda munkát a felnőtt lakosság körében is a népfront-aktívákkal és a tanácstagokkal együttműködve. Segítséget nyújtanak például a győri Autóklubnak a személygépkocsi- és motorkerékpárvezetők tanfolyamszerű képzéséhez azzal, hogy részletesen ismertetik a TKBT területének közlekedési sajátosságait. A városi-járási közlekedésbiztonsági tanács aalesetmegelőző munkáját a tervek szerint még az első negyedévben kiállításon is bemutatják. J. F. Új sorozat a televízióban Téli esték falun címmel új, rendszeresen jelentkező műsort sugároz január 20-tól a televízió. A tv mezőgazdaságpolitikai szerkesztőségének munkatársai a téli időszakban havonta képernyőre kerülő adásokban egy-egy község életébe nyújtanak bepillantást a kamerák segítségével. Az új sorozat a falujárást váltja fel. A Téli esték falun kétórás programja főműsoridőben, 20 órától látható majd. Az első adásban két község: a Fejér megyei Csákvár és a Szolnok megyei Jászalsószentgyörgy mutatkozik be. 5