Kisalföld, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

Középpontban a munkásság és az ifjúság * Csornán Intézmények együttműködése — Módszertani tevékenység Megkülönböztetett figyelem kíséri a közművelődést Csor­nán — mondta a város egyik tisztségviselője és megállapí­tását híven igazolta a városi tanács vb legutóbbi ülése, amelynek egyik napirendi pontja volt az 1980-as esz­tendő közművelődési munká­jának értékelése, valamint az idei feladatok kijelölése. A tavalyi­­ év nem volt rendkívüli Csornán, illetve olyan értelemben igen, hogy egy, a városiasodás útját já­ró település életében minden szakasz döntő jelentőségű. M­­indehhez, azról tudjuk, hozzájárulnak még azok az objektív körülmények — népgazdasági helyzet, a ta­karékos gazdálkodás szüksé­gessége —, amelynek a kul­túra szféráját sem hagyják érintetlenül. Mindez azon­n­ban a háttér. Az előtérben a konkrét feladatok állnak, ezek végrehajtásában — mint azt a város egy másik tiszt­ségviselője mondta a napi­rendi pont vitájában — Csornának nem kell szégyen­keznie. A közművelődési munka színvonala egyértel­műen javult, pedig a feltéte­lek nem mindig kedveztek. Jól alakultak a személyi fel­tételek. Hogy a beszámolót idézzük, „több közművelődési szemléletű fiatal pedagógus” került az iskolákba, fejlődött a művelődési központ, a vá­rosi-járási könyvtár munka­társainak szakmai felkészült­sége, szakképzettebb a kis­csoportok vezetői gárdája. A tárgyi­ oldal már nem eny­­nyire kedvező. Nedvesség miatt használhatatlanná vált az ifjúsági ház pinceklubja, raktározási gondjai vannak a városi-járási könyvtárnak, tatarozásra szorul a farádi klubkönyvtár. S most érdemben a mun­káról. ..A munkásművelődés k­egyen­súlyozottabbá vált az év foyamén” — átlanítja meg a beszámoló. Konkrétan arról van szó, hogy jó kap­csolat alakult ki a közműve­lődési intézmények és a vá­ros gazdasági egységei kö­zött, ami voltaképpen ered­ménye és feltétele is egy­ben a munkának. Különösen a MOFÉM, a Ruhagyár és a Mezőgép gyárendkség tevé­kenységét szükséges kiemel­ni. Sikeresen zárult az üzemi közművelődési felelősök tan­folyama, beváltak az üze­mekben tartott rendezvények A vébé indokoltan nagy te­ret szentelt az ifjúság műve­lődésének, szórakozásának Tavaly már rendszeresen je­lentkeztek az 1979-ben csak szórványosan fellelhető sza­badszombati gyermekfoglal­kozások az ifjúsággi házonon. A fiatalok szom­bati szesz­mentes szórakozását szintén az ifjúsági házban sikerült megvalósítani. Beindult a művelődési központ új ifjú­sági klubja. Örvendetesen alakult a közművelődési in­­tézmények innepi, hétvégi nyitva tartása. Az ifjúsági klubok közül kiegyensúlyo­zottan működik az Ifjúmun­kás klub, a Mezőgép gyár­egység klubja és az ifjúsági ház cigányklubja. . Ami a honismereti tevé­kenységet illeti, gyarapodott a városi könyvtár helyisme­­reti anyaga, katalogizálták a csornai vonatkozási főiskolai szakdolgozatokat, gyarapodott a múzeum anyaga, megkez­dődött az új városi intézmé­nyek dokumentációs célzatú fotózása. Viszont" lassú" ütem­ben készül a város monog­­ráfiája. Ismeretterjesztésben mind az elfednie mind a hallgatóság oldalán kedvező jelenségek tapasztalhatók. Nőtt az ifjúság részvétele az előadásokon, német nyelvtan­­folyam, balet+foglalkozás, csillagászat! szakkör indult Úgy látszik, több nehéz­ség is van a hivatásos elő- PdórPVve?c'ye'f'*.kV. ciop'h'b.‘av’ a műsorkínálat területén. A város a Kisfaludy Színház táj előadásainak csökkenését győri színházlátogatások szervezésével próbálja ellen­súlyozni. Kifogások merültek fel a Népszínház produkciói­nak színvonalával kapcso-­ latban, drágák és ráadásul bizonytalanok az ORI-ren­­dezvények. Egyedül az Álla­mi Bábszínház előadásait di­csérik a csornaiak. Színvona­las a városban folyó zenei­ is­meretterjesztés, amelyhez — az Országos Filharmónia ál­talános- és középiskolai bér­letsorozatai mellett — csat­lakozott a könyvtár komoly­zenei klubja. Az amatőr mozgalom Csor­nán ugyanazokkal a gondok­kal küszködik mint orszá­gosan : az utánpótlás és a fel­lépések gondjával. Jó szín­vonalon működik az ifjúsá­gi vegyeskar, bemutatkozott a gimnázium kamarakórusa, jubileumát ünnepelte a fú­vószenekar, dicséretes az áfész-citerazenekar fejlődése, kielégítő a farádi gyermek tánccsoport munkája. Felnőtt színjátszó kör debütált a mű­velődési központban, itt in­dult be a makramé és sző­­nyegszövő szakkör is. Meg kell emlékezni még a farádi hímzőszekkörről, valamint a megfiatalodott S­azeracent-rol. A csornai közművelődés­ben jelentős szerepe van a város társadalmi és tömeg­szervez­eteivel kialakított kapcsolatnak, az irányítást és a szervezést m megkönnyítő integrációnak, a javuló mód­szertani munkának. Az elkö­vetkezendő időszakban a vá­ros a tartalom, a színvonal javítására kívánta helyezni a hangsúlyt, valamint a la­kosság minél cép­esebb robon­gost szeretne bevonni a köz­művelődési munkába. Mind­ezt természetesen a beszá-­ mólóból is kihámozható konkrét m­uadatok végrehaj­tása mellett. P. M. oMBBana Mimmanaai AMA TÉLI NAP, péntek. Játszik a dombokkal a falu, játszik az út két oldalán a kapuk szárnyaival. Az éjszaka hó hullott, kifehéredtek az ud­varok, fehér csákót csaptak a fejükbe a házak. Kapkodni nem illik a soproni „Dó­zsa” termelőszövetkezet fertőrákosi iro­dájában. Persze, mindent a helyére kell tenni, fogadni az embereket, adatokat adni, válaszolni erre is, arra is. „Kiss Lászlóné vagyok, pénztáros, irodát ta­karítok, hívhatnak bérszámfejtéshez a központba, hozzám tartozik a vegy­­szerraktár, felelek a műtrágyáért. Reg­gel munkaelosztásra jöttek a dolgozók, többek között Raszipovits Ferencné, Pfeiffer Jánosné, Taubl György, Kus­­lits Ottó, Kiss János. Mondták, az új telepítésű szőlőre a vadak ellen hálót húznának, de fagyott a föld, a hálótartó borokat nem lehet leszúrni. Máshova mennének. Utána a borminta miatt vol­tak itt emberek, mentek mintavételre Babitsékhoz, Gondiékhoz. Később ne­kiálltam a szociális segélyt összeírni, ta­valy hányan kaptak, aztán hány bete­get látogattunk meg. Kiírtam a neve­ket. Szociális segélyt heten kaptak, ösz­­szesen 3200 forintot, tizenöt dolgozón­kat látogattuk meg. Sopronkőhidán la­kunk, a férjem gépkocsivezető a szövő­gyárban, egy lányunk férjnél van, a ki­sebbik lány és a fiú középiskolába jár. A vitnd katona, építkezni szeretnének a lányomék.” Bogár Ferenc nyugdíjas nyit be, ku­koricát vett a termelőszövetkezettől, a zsákokat hozta vissza. A sok beszéd sose segít a dolgokon, nem segít semmit a bajban, meg kell fogni a zsákot, vállra venni, ölbe kap­ni, tenni a dolgot. Pataksoron a mag­tár, valamikor a püspökség használta, gabonát tároltak benne. Hordják, pa­kolják az emberek a lucerna-lisztet, vi­szik a zsákokat a vontatók, a nagycen­ki keverőüzembe. A téesz 800 mázsa lu­cernalisztet adott el a terményforgal­minak, délig 150—200 mázsát szállíta­nak el. Forognak férfiak, asszonyok. Herczeg Józsefné nemrég még kocsis volt. „Voltam, voltam. Az állami gazda­ságban tíz esztendeig, a szövetkezetben öt évig. Utána lettem gyalogmunkás. Férfimunkában vagyok. Délután szőlőt metszünk a Tízholdasban. Az uram a Ama téli nap fatelepen dolgozik, két családunk van, munka után elszaladok a boltba, vacso­rát készítek, néha átmegyek a munka­­társnőmhöz kártyázni. A tél nem jó. A tavasz, az igen. Több a pénz, és nem fagy agyon a határban az ember. Ilyen­kor 64 forint esik egy napra, órabérben vagyunk. Fél ötkor keltem, vizet mele­gítettem a moslékra. Kocsiskoromban éjszaka háromkor keltem. Egyszer hoz­ta a döntést a brigádvezető: nem lehe­tek kocsis. Szégyellték, hogy asszony ül a deszkán, aztán a statisztika, ugye. Az első napokban furcsa volt, de megszok­tam. Szerettem azt a munkát is, de pénz szempontjából most több van.’’ Üdülőcsoport, negyvenöten vannak a kastélymúzeumban, ahol 1967 novem­bere óta teremőr Balázs Istvánná. „Jó napot!” — mondja a vendég, szemlélő­dik a püspöki termekben, az első helyi­ség mennyezetén a hét szabad művé­szetet látja. Caietano di Rosa festette — magyarázza Balázs Istvánná. Mutat a fal rokokó-füzéres képeire, amelye­ken Pallas a tudományt, Hestia a házi­asságot, Vulkán az ipart, Hermes a ke­reskedelmet személyesíti meg. A tél csöndes, egy-egy csoport, egyéni ven­dég vetődik csak a­ kastélyba. Járt itt I. Lipót és felesége is — idén lesz há­romszáz esztendeje. „Kilenc órától egy óráig vagyok, otthon egyedül élek, ha vendégek érkeznek a múzeumba, az jó. Van kikkel szót váltani.” Mondja Kovács László a történteket, most már megnyugodott, felhívta tele­fonon a soproni kórházat, tudatták ve­­­le, a fiának — Lacika márciusban tölti be a negyedik évét — kiszedték a man­duláját, a napokban hazavihetik. A má­sik fiú, Péter bölcsődés, 2 éves lesz áp­rilisban. Kovácsné alszik. A szőnyeg­gyárban csévélő, három műszakba jár, éjszakás. A férj tizenegy éve téesz-tag, először az állattenyésztésben dolgozott, tavaly szeptemberben átkérte magát a szőlészetbe a gyerekek miatt. Mondja Kovács László, kertjük van, háztáji szőlőjük, anyanyulakat tartanak majd, sok a terv erre az esztendőre. A laká­suk egy szoba, konyha. Építkezni kelle­ne. Az asszony a kilences munkásbus­­­szzal megy Sopronba. A kéményből ak­kor még dől a füst. A Soproni Áfész 19-es zöldségboltjá­nak vezetője, Merkler Györgyné arról beszél, hogy mostanság a vevők a kerti magokra gondolnak, a tavaszra. A tasz­kok között ugyan nincs még hagyma és rajnai törpe borsó, de várja, várják. Fogy a gyümölcs, a burgonya, tőle vá­sárolnak a napközibe és a bölcsődébe. Utóbbi intézménybe hat kiló sárgaré­pát, előbbibe háromszázhatvan tojást vittek. A FŐ UTCÁN található egykori pel­lengérhez bűnöző, tolvaj, parázna asz­­szony nincs kikötve. Ahhoz túlságosan hideg van. Különben is: ezerkilencszáz­­nyolcvanegyet írunk. J. J. 1981. január 16., péntek ­ Két évtizeden át oktatta a kapuvári gimnáziumban a kisalföldi táj népi hímzésének művészetét Mészáros Gizella. Ma már nyugdíjasként otthonában hódol szenvedélyének. Ke­ze alól számtalan országos kiállításon is díjat nyert kézimunka került ki. Reprodukciók UNESCO- kitüntetése Az UNESCO szakemberek­­ből álló nemzetközi bizottsága legutóbb a Drezdai Képzőmű­vészeti Kiadó 28 fény­nyoma­tát vette fel a világ legszebb reprodukciói sorába. Ez nem az első ilyen kitüntetés, ami a drezdai kiadónak osztályré­széül jut: eddig 200 lapja — köztük Marc Chagall, Otto Dix, Lyonel Feininger, Juan Gris, Bernhard Heisig, Fer­nand Léger, Pablo Picasso, Núria Quevedo műveinek több művészi lenyomata — került be a legszebbeket tartalmazó UNESCO-katalógusba. A közlekedés biztonságáért kevesebb baleset, hatékonyabb megelőzés Csökkent a közúti balesetek száma a múlt évben a megye­székhelyen és a győri járás területén. Az 1979. évi 384 személyi sérüléssel járó bal­esettel szemben tavaly 366 történt. Ezek közül 19 volt ha­lálos kimenetelű, tizenhattal (vagyis majdnem a felével) kevesebb, mint eg­y esztendő­vel korábban. Ugyancsak csökkent a súlyos balesetek száma, a körn­yű sérüléssel járóké viszont megnövekedett. A korábbi időszakhoz képest összességében javult a bal­eseti helyzet, állapíthatták meg a Területi Közlekedés­biztonsági Tanács legutóbbi elnökségi ülésén, amelyen a múlt évet értékelték, és meg­határozták az idei teendőiket. Visszatérve a tavalyi ta­pasztalatokhoz: a baleseti fratok között növekedett az el- ■ söbbség meg nem adása, va­lamint a gyorshajtás. Ilyen szempontból kevesebb gondot okoztak a gyalogosok, viszont némiképp növekedett a gyer­mekbalesetek száma, (össze­sen 28 volt.) Elsősorban a győri adyvárosi terület számít veszélyesnek. A gyermekek (kellő számú játszótér hiányá­ban) a házak melletti, közötti ,úgynevezett ,szervi­zu­takon labdáznak, kerékpároznak, gyakran kiszaladnak az álló gépjárművek mögül. Örven­detes, hogy a korábbinál kevesebb baleset történt ke­rékpárral és segédmoto­ros kerékpárral közlekedők hibájából, őket viszont egyre gyakrabban veszélyeztetik az elszaporodó kóbor kutyák. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy — ha nem is sokkal — növekedett az ittasan vezetők száma. A baleseteknek mint­egy húsz százalékát ők okoz­ták ! A múlt évi munka értéke­lése során elhangzott az el­nökségi ülésen, hogy a város­ban a f­orgal­om­s­zerv­ezéss­e­l foglalkozó szakemberek ösz­­szességében jól oldották meg feladataikat. A múlt év bő­velkedett ilyen tennivalókban, gondoljunk például a Lenin híd lezárásával „előállt” for­galmi helyzetre. A győri TKBT idei tervei­ben szerepel egyebek között a még hatékonyabb baleset­­megelőző munka. Tovább bő­vítik az­ aktívahálózatot, fő­ként a művelődési , házak, autóklub-csoportok, KISZ- szervezetek bevonásával. Ak­tívabb­­munka vár a TKB taná­cskozó testületére is közlekedésbiztonsági tanai , tagjai részletesen megismer-­­ adnak Győr hatodik ötév ■- 1­0-vi útkorszerűsítési és b­­­­ruházási programjával, ösz­­szegezik a gépjárművek mű­szaki vizsgáztatásának tapas­­­t­­latait: melyek a leggyako­ribb hiányosságok, és azelőtt - milyen a hatásuk a közteke­,­dés-biztonságra ? Külön fejezetet kapott az éves ma­unka­tervben a gyer­meki és ifjúságnevelés. A TKBT többek között az idén is megszervezi­ a közlekedési úttörők győriesbaráti táboro­zását. S hasonlót tervez a své­­ri járá­s balat­on­szárszói úttö­rőtáborában. Az év során szá­­­mos versenyre, akcióra kerül sor, amelyek mind a gyerme­kek, fiatalok közlekedési is­mereteit hivatottak gyarapí­tani. Erősítik a felvilágosító propaganda munkát a felnőtt lakosság körében is a nép­front-aktívákkal é­s a tanács­tagokkal­ együttműködve. Se­gítséget nyújtanak például a győri Autóklubnak a személy­gépkocsi- és motorkerékpár­­vezetők tanfolyamszerű kép­zéséhez azzal, hogy részletesen ismertetik a TKBT területé­nek közlekedési sajátosságait. A városi-járási közlekedés­­biztonsági tanács a­alesetmeg­­előző munkáját a tervek sze­rint még az első negyedévben kiállításon is bemutatják. J. F. Új sorozat a televízióban Téli esték falun címmel új, rendszeresen jelentkező mű­sort sugároz január 20-tól a televízió. A tv mezőgazdaság­­politikai szerkesztőségének munkatársai a téli időszak­ban havonta képernyőre ke­rülő adásokban egy-egy köz­ség életébe nyújtanak bepil­lantást a kamerák segítségé­vel.­ Az új sorozat a falujárást váltja fel. A Téli esték falun kétórás programja főműsor­­időben, 20 órától látható majd. Az első adásban két község: a Fejér megyei Csákvár és a Szolnok megyei Jászalsószent­­györgy mutatkozik be. 5

Next