Kisalföld, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

Kilencvenmillió kötet könyv Vidéken jobban nőtt a vásárlási kedv Miért késik? — Ár és statisztika Kilencvenmillió darab könyv fogyott el tavaly Magyaror­szágon, 2 milliárd 451 millió forint értékben. Ezt a kilencven­millió példányt a Könyvért­ékesítő Vállalat forgalmazta a könyvterjesztő vállalatok boltjaiban, falun, városon, mintegy 15 ezer bizományosának közvetítésével­­ és körülbelül öt­ezer üzemi és szakszervezeti könyvtár közvetítésével juttatta el az olvasókhoz. Nyolc év alatt 1 milliárd 260 millió forinttal növekedett a vállalat forgalma és ez jóval meghaladta a ter­vezettet: a vállalat az V. ötéves tervét­ 1978. végére teljesí­­ tette. Lehetne még számokat idézni­­a könyvvásárlás növe­kedési ütemére. De azt a tényt, hogy jóval nagyobb volt a könyv iránti érdeklődés, mint ahogyan azt néhány év­vel ezelőtt tervezni lehetett, mi sem bizonyítja jobban en­­nél az adatnál: 1970-ben el­készült a könyvértékesítés távlati terve és az 1985-re tervezett bevételt már 1979- re elérték. Drucker Tibor, a Könyvértékesítő Vállalat igazgatója mondta ezt el szer­dai, budapesti tájékoztatóján, és — részben a nyolc éve létrejött vállalat eredményei­nek és gondjainak ismerteté­sekor, részben pedig az új­ságírók kérdéseire feleletként — számos érdekes adatot, tényt ismertetett a könyvter­jesztés területéről. Idézzük fel azokat, amelyek bennünket, vidéki olvasókat leginkább érdekelnek. Tavaly a forgalomba hozott könyvek egyha­rmada kelt el Budapesten, kétharmada vi­déken, hat évvel ezelőtt ez az arány még fordított volt. Vagyis vidéken jóval na­gyobb ütemben nőtt a könyv­vásárlási kedv, mint a fővá­rosban, és ezen belül is a falvakban volt nagyobb a nö­vekedés. Mi, vevőik és olva­sók gyakran tesszük szóvá, hogy a rádióban, televízióban és országos lapokban közölt megjelenés után a vidéki vá­rosokban két hét, a falvak­ban másfél hónap, a könyv­tárakban csak két hónap után található meg az új könyv , miközben a fővárosban már egy hét múlva kapható. Ezen csak a raktározás gond­jainak enyhülése után tud se­gíteni a vállalat, mondta az igazgató, várható, hogy né­hány éven belül kiegyenlítet­tebb lesz a könyvek érkezé­se. Egyrészt Pécsen, Szegeden és Debrecenben úgynevezett könyvértékesítési decentru­­mokat hoznak létre, Buda­pestre később indítják az új könyveket. Szó­­ esett a könyvárak emelkedéséről is. A milliók­ban számított bevétel termé­szetesen nem az áremelke­désből adódik, s ez könnyen ellenőrizhető, mert tavaly 15,6 százalékos volt a köny­vek árának átlagos emelke­dése. Természetesen úgy, hogy lektűrök, tudományos, illetve művészeti kiadványok 80—90 százalékkal kerülnek többe, míg a tankönyvek ára lénye­gében változatlan. Évről-éve gondot jelent a tankönyvek késése. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha a nyomdák, kiadók már tavasz­­szal vagy kora nyáron le­szállítják a könyveket, mert 32 millió tankönyvet egy hó­nap alatt töltik—nőmenteseb­b eljuttatni a tanárokhoz és a diákokhoz — lehetetlen. Ha­sonló késedelem az oka az, ünnepi könyvhétre, különböző vásárokra ígért művek késé­sének: a karácsonyi könyvvá­sár könyveinek mindössze egyötöde érkezett a könyv­értékesítő vállalat raktáraiba december közepéig. Minden­esetre a vállalat is igyekszik gyorsítani a szállítást: meg­kezdték a nyilvántartás és feldolgozás gépesítését, gyor­sítják a rakodást, a szállítást. A következő ötéves tervről szólva a vállalat igazgatója elmondta, hogy pénzügyi, nyomdai és papírgondok mi­att a könyvkiadás üteme va­lószínűleg visszafogottabb lesz. Elképzelhető, hogy nem növekszik a lakosság által könyvvásárlásra fordított összeg olyan mértékben, mint eddig. Ezért növekszik a köz­­művelődési könyvtáraik sze­repe, és gyorsabban kell az iskolai könyvtárakat is fej­leszteni. A vállalat tervezi, hogy a könyv és hanglemez értékesítése mellett a jövőben videokaszerd­ákat is árul, és könyvtári bútorok beszerzé­sét is vállalja. A Belkeres­kedelmi Minisztériumot pe­dig a kislakásokba való köny­vespolcok gyártásának foko­zott támogatására kéri majd fel. Végül a Könyvértékesítő Vállalat igazgatója örömmel regisztrálta, hogy a közvéle­ményben kedvező változás történt. Régebben a könyv­terjesztést csak mint közmű­velődési, esztétikai kérdést tartották számon, újabban — a közgazdasági gondolkodás megerősödésével — kereske­delmi feladatként is értéke­lik. S ha már a hagyományos fogalmak módosulásánál tar­tunk, nem árt a­rra gondolni, hogy a könyvolvasás egyre inkább könyvhasználatot je­lent, vagyis nemcsak a szép­irodalmi művek rendszeres olvasását, hanem sza­kköny­­vek, lexikonok alkalomszerű, szükség szerinti forgatását is. Ily módon a könyvtárak sta­tisztikáját és a könyvesbol­tok forgalmát reálisabban tudjuk értékelni. G. B. ■ „Táncfórum a budai Vigadóban" elnevezéssel táncszínház nyílt az Állami Népi Együttes Corvin téri székházában. A befogadószínházként működő, új kulturális intézményben a hétfői estéken, a hazai balett és folklór-együttesek kapnak bemutatkozási lehetőséget, köztük a Győri Balett is. A ké­pen: Szabadi Edit és Lőcsei Jenő az Opera Balett szólistái. 1981. január 30., péntek Vers és zene Bemutató előadás Győrött, a Rába Mű­velődési Központban tegnap este nagy sikerrel szerepelt Medgyesi Má­ria, a Fővárosi Operett­­színház tagja. A vers nem múlik el című, zenés irodalmi műsorának pre­mierjét tartotta itt. Mű­sorában a többi között Weöres Sándor, József Attila, Nagy László, Vác­ Mihály, Marina Cveta­­java, Garcia Lorca, Ju­hász Gyula verseit szó­laltatta meg. A művész­nőt a zongoránál Dénes Margit kísérte, aki a ver­sekhez a zenét kompo­nálta. Ez­t a műsort az ORI szervezésében más városokban is bemutat­ják. 4P Tízéves a Radnóti Emlékbizottság A költészet szolgálatában Programok, tervek Megteremteni a közéleti­­séget szolgáló élő költészet fézévenkénti ünnepét, a Rad­nóti Biennálét — ezzel a cél­lal alakult meg Győrött 1971- ben a Radnóti Emlékbizott­ság. A tény szellemi életünk egészét tekintve is jelentős, mert Budapest helyett egy vidéki város vállalta fel az élő költészet támogatását, adományoz rangos művészeti díjat. Az emlékbizottság cél­kitűzései között szerepel Radnóti Miklós kultuszának ápolása, de ezen túl a nagy költő szellemiségének hordo­zója is kíván lenni, éppen azáltal, hogy kapcsolatot te­remt napjaink költészetével, alkotóival. Az­ elmúlt napok­ban az emlékbizottság érté­kelte tíz éves munkáját, meg­vitatta a tapasztalatokat és a továbblépést célzó feladato­kat. A kétévenként Győrött megrendezett díjkiosztó ün­nepségek a város és a megye jelentős művészeti megmoz­dulásának tekinthetők. A Radnóti-díj ma már rangos irodalmi díjnak számít. A díjazott alkotók kortárs köl­tészetünk­­ legjelentősebb képviselői, az előadóművé­szeti díj birtokosai az ország legjobb művészei — ez te­kintélyt ad az emlékbizott­ságnak a legszélesebb művé­szeti közvélemény előtt. A Radnóti-díj alapításánál gondoltak arra is, hogy a vi­déken élő költők, valamint az elsőkötetesek munkáját is segítsék — valódi értékek alapján. A biennálé rendezvényei mellett az amatőr versmon­­dó-mozgalom támogatására az emlékbizottság évente megrendezte a felnőtt vers­mondók országos versenyét. 1972-ben és 1977-ben a du­nántúli költők találkozóját tartották a megyeszékhelyen. A megye két színvonalas ki­advánnyal is büszkélkedhet — a Pannóniai ének című antológiával és a Radnóti koszorúja című kötettel. A Radnóti Emlékbizottság népszerűsítette ugyan a ver­set Győrött és a megyében, de munkája többnyire egy­­ngy rendezvény megszer­vezésére korlátozódott,­ így nem vált napjaink köl­tészetének mindennapos propagátorává, nem épí­tett ki egy olyan rendszert, amely a költészet nép­szerűsítését folyamatossá tenné. Hogy ez megtörtén­jék, szükség volna arra, hogy az emlékbizottságot ,,irodal­mi társasággá’’ szervezzék át.­Ezt a megye egyre erősö­dő irodalmi élete, az alkotók számának és irodalmi rang­jának növekedése is megkí­vánja. A társaság kiterjesz­tené működését az egész Dunántúl területére, fokozott lehetőséget biztosítana az alkotók és az olvasók rend­szeres találkozására. Emel­lett jelentős szerepet vállal­na a megye irodalomtörté­neti topográfiájának elkészí­tésében. Irodalmi múltunk számbavétele mintegy öt évig tartó, csak nagy apparátus­sal elvégezhető kutatást jelent. De a topográfiai gyűjtemény megteremtése fontos, hisz ez alap lehet a megye irodalom­­történetének lexikonszerű feldolgozásához. A tervek között szerepel, hogy a Műhely köré csopor­tosuló alkotók és az ország irodalmi folyóiratainak szer­zőgárdája négyévenként, a Radnóti-ünnepségek kereté­ben találkozzék. Méltó vol­na a mártírhalált halt köl­tőhöz, ha az emlékbizottság Győrött rendezhetné meg 1984-ben. Radnóti születésé­nek hetvenötödik évforduló­ján az országos ünnepséget. h. á. Lennon és a Beatles A JAPÁN ASSZONY • Egy napon, 1966-ban, amikor megnézett egy New York-i kiállítást,­ talál­kozott Yoko Onoval. A ta­lálkozásuk után egy évvel­­Yoko elvált és szabad volt John számára; két év múlva John is elvált az első felesé­gétől, Cynthiától és szabad volt Yoko számára, 1969-ben házasodtak össze. De a Yo­­kohoz fűződő szerelemmel problémák is kezdődtek. George, Paul és Ringó ug­ratták Johnt a hét évvel idő­sebb japán nő miatt. És ami­kor John az együttesbe is fel akarta venni, állandósult a veszekedés. A Paul és John közötti ellentétek megerősöd­tek, míg végül az együttes 1970-ben feloszlott. Aki ab­ban az időben John Lennon előtt Paul McCartney nevét kiejtette, dührohamot okozott vele. A világ legnagyobb kon­certügynökségei újra meg új­ra milliókat ajánlottak fel, hogy a Beatles még egyszer együtt lépjen fel. De minden fáradozás megbukott John­nál. Éveken keresztül a szemé­re vetették, hogy „ehhez a japánhoz” tartozik. Csak az ő kedvéért nem lép föl. Yoko a popvilág réme lett, és a nem éppen becéző „Sárkány Lady” becenevet kapta. John Lennon azonban a felesége mellé állt, és teljesen visz­­szavonult. A világsztár a fér­jet játszotta, nevelte a fiát, Seant, aki ma öt éves­ ke­nyeret sütött, teheneket te­nyésztett a farmján, és sztoi­­­kus nyugalmával csaknem kétségbeej­tette a show üzlet­ágat. Csak ezen a nyáron mutat­ta a hátát a maga választotta magánynak. Futótűzként ter­jedt a hír — Lennon új le­mezt készít. „Dupla Fantá­zia” a címe, egy hónappal ezelőtt jelent meg. Arra a kérdésre, hogy miért tért vissza ilyen hirtelen, azt vá­laszolta: „Egész életemben nem volt más, mint a Rock’n Rollról szőtt álmok és azután a Rock’n Rollért szőtt álmok, hogy jó dalokat írjak. Egy­szer közölnöm kell, hogy mi is az élet. Az élet Yoko és Sean és az ügy, amelyért harcolni érdemes.” Ezzel még mindig a kedvenc fogalmai­ra gondolt, a szeretetre és a békére. És amikor megérkezett a halálhíre Paul McCartney­hoz, akivel már évek óta alig be­szélt, az ezt mondotta egy ri­porternek: „Nem tudom, tu­dok-e tovább zenélni." Következik: A kialudt tűz . A nagy szerelem, amely megváltoztatta John életét ismeretterjesztés, tudatformálás • Bár a TIT az utóbbi évek­ben sokat tett munkája gaz­dagításáért, arra törekszik, hogy tevékenysége az eddi­ginél is jobban, magasabb színvonalon, eredményeseb­ben szolgálja a különböző közösségek és egyének gyor­san változó, egyre sokrétűbb művelődést szükséglelteinek, igényeinek kielégítését — mondotta Jeney Jenő, a TIT főtitkár-helyettese az 1981-es feladatokról. — A tudományos ismeret­­terjesztésben a társulat ez­után is nagy gondot fordít a szocialista politikai és jogi tudat elmélyítésére, emellett témaajánlásokkal, előadói segédanyagokkal­­ és konfe­renciák tartásával kíván hoz­zájárulni a szocialista erkölcs, világnézeti és esztétikai tu­dat, s velük kölcsönhatásban a szocialista közéletiség,­ de­mokrácia és életmód mind szélesebb körű érvényesülé­séhez. Fontos feladatának te­kinti,­ hogy az ismeretterjesz­tés, a tudatformálás eszközé­vel közvetlenül is hozzájárul­jon a párt kongresszusi ha­tározatainak, az 1981. évi és a VI., ötéves terv céljainak megvalósításához. Ennek so­rán tudományos alapon vilá­gítja meg a népgazdaság na­pirenden lévő kérdéseit. KIJft­POlD r 3

Next