Kisalföld, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

Délelőtt a mentőállomáson A mosonmagyaróvári mentőállomás szolgálatvezetői irodá­jában öt telefon sorakozik az asztalon. Három hívható a vá­rosból a 04 tárcsázásával, egy akkor csörög, ha a járás közsé­geiből kérnek segítséget, az ötödik közvetlen vonalban van a kórházzal. Két mentőtiszt van ezen a délelőttön állomáson: Gráczol József és Szabó Ferenc. Mindketten tizenegy eszten­deje dolgoznak itt, az Egészségügyi Főiskola mentőtiszti sza­kán kaptak diplomát. . .A kapcsolatot az URH- rádió segítségével tartjuk a megyei központtal, a megye mentőállomásaival és az összes futó kocsival — ma­gyarázza Gráczol József. — — .A kocsijaink mindegyiké­ben megtalálható az a fel­szerelés, amely az alapfokú elsősegélynyújtáshoz szüksé­ges. Csenő atelefon Gráczol József felveszi a kagylót, feljegyzi,­ amit hall: a Kossuth Lajos utcán egy idős ember fekszik az úton, eszméletlenül. Megnyomja a riasztócsengőt, ahogy ők­ ne­vezik, „esetet csenget”. A három rövid és egy hosszú csengetésre előáll a mentő­autó, az irodában megjele­nik Szabó Ferenc, s már in­dul is a helyszínre. — Ez ma a harmadik hí­vás közterületre, síkosak az utak, és az ilyent megérez­­zük a munkánkban — mondja Gráczol József. — Ugyancsak több a dolgunk az időjárási frontok esetén. Egyébként naponta 40—50 szállításunk van, ezek zöme egyszerű betegszállítás, pél­dául a kórházból haza, vagy lakóhelyről a rendelőinté­zetekbe. Délelőtt tizenegyig vol­tak már Kömlén, Ásványrá­rón, Novákpusztán, Mecsé­­ren, Lébénymiklóson, Újró­­nafőn, és Máriakálnokon, ahol egy szívbeteg lett rosz­­szul, őt szállították be. Közben az URH-rádión jelenti a kivonuló mentő­tiszt, hogy a Kossuth Lajos utcán fekvő beteget felvet­ték, a rendelőintézetbe szállítják, rosszullétről van szó, Ónok és hóekék miatt képte­lenség volt tovább haladni. Épp ott volt a Laita-hansa­­pi Állami Gazdaság egyik traktora, azzal mentünk a szántáson és az árkokon ke­resztül Levélig. A helyszí­nen elláttam a kislányt, de mindenképpen be kellett őt hozni a rendelőintézetbe. A traktor kis fülkéjében szo­rongva szerencsésen beér­tünk. —­— E történetből is érző­dik, hogy a mentősök mun­káját sokan és önzetlenül segítik .— vetem közbe. — Segítség az is, hogy éj­szakánként a határőrörsök közvetítik a hívást, mivel a községekben olyankor nincs nyitva a posta. A város ren­dőrhívó készülékei is jó szolgálatot tesznek nekünk, gyakran azokon jelzik a ké­rést, és a rendőrök továbbít­ják. Ami pedig a közlekedé­si fegyelmet illeti: a gépko­csivezetők mintegy nyolcvan százalékban megadják már nekünk annak a lehetőségét, hogy lassítás nélkül tovább­haladhassunk. A men­tő­tisztek örömmel újságolják, hogy az utóbbi időben korszerű eszközökkel gazdagodott a szolgálat. A betegellátást javító eszkö­zök közt említik az egyszer használatos fecskendőket, a pneumatikus síneket. Ugyan­csak tavaly kaptak hordoz­ható EKG-készüléket. Ami miatt pedig kimon­dottan bosszankodnak, az egyre gyakoribb felesleges hívás, vagy ahogy ők neve­zik, a vaklárma. A cross­bar rendszerei javultak a telefonálási lehetőségek, ugyanakkor nőtt a felelőtlen hívások száma is. Nem ritka, hogy a szolgálat városi tele­fonjaiból gyerekek nevetgé­­lése hallatszik... Vannak meggondolatlan felnőttek is. Legutóbb a városszéli kiser­dőbe, akasztott emberhez ri­asztották a mentőket, és ki­derült: buta tréfa volt. Hámor Vilmos Traktorral a szántáson Arra a kritikus hétfői napra emlékezik Gráczol József, amikor az első nagy­­­ótól megbénult a forgalom. — Akkor én voltam a ki­vonuló mentőtiszt. Levélről érkezett a hívás, hogy egy Imroméves kislánynak csuklótörése van. A város széléig tudtunk csak mentő­vel menni, az elakadt kami­ — A CSATTANÁS UTÁN az ölünkbe hullott a szélvédő. A­ztán ráléptem a gázra ... fé­keztem ... megint gáz... me­gint fék... kivert a víz, rá­zott a hideg... Valami ször­nyes gyomorideg jött rám ... f­átranéztem ... aztán jött a sorompó. Ha le van engedve, t­ágállak, talán visszafordu­lok. Nem tudom ... (Részlet a rendőri jelentés­ből: 1980. december 26-án Nagyszerű J­ános belterületén 3­3 óra 45-ikor a Fő u. 36. szám előtt egy ismeretlem rendszá­mú, zöld személygépkocsi el­ütötte a gyalogjárda hiányá­­bóm az úttest jobb oldalán t ayalogosan haladó Kiss Kívánnék aki súlyos élet­eszélyes sérülést szenve­­dt ki. A gázoló gépkocsi veze- t­ője a helyszínről elhajtott.) — Hirtelen minden eszembe jutott... Hivatásos gépkocsi­vezető vagyok tíz éve, közelít­­­em az egymillió kilométert, tudtam, mit csináltam. Eszem­be jutott a családom, a mum- 3,ahelyem, a börtön ... Haza­mentem, és mintegy félőrült.­­ .:-deztem a feleségemet, mit csináljak, kérdeztem a roko­nokat, mit tegyek. El sem hitték... Aztán felültem a biciklire, hogy megkeresem a körzeti megbízottat, de nem volt otthon. Késő este viszont ő megtalált engem. Mond­tam mindjárt, igen az én ko­csim volt. De nem én vezet­tem, hanem a barátom, Cso­rna Tibor ... Nagyon szégyel­­lem, hogy először­­ rák­entem­... Valóban ő ült az autóba, de olyan állapotban volt, hogy csak a kettes sebességig tu­dott kapcsolni. Akkor átvet­tem a volánt... (A vizsgálat eddigi adatai­­ szerint az áldozatát cserben­hagyó gépkocsivezető aznap többször és többféle szeszes­italt fogyasztott. Délelőtt még betonozott, rendbetette a nyúl­ólakat, aztán késő délután a barátja rábeszélésére vállalta, hogy Gönyűről átviszi Nagy­­szent­jánosra.) — öt kilométer, az öt perc, mi az neked, így kérlelt, kö­­nyörgött, és én nem tudtam nemet mondani. Igen­­jóban voltunk, már az apák által. Tulajdonképpen csak a ko­csiban vettem észre, hogy meglehetősen italos állapot­ban van. Össze-vissza hado­nászott. A baleset is talán egy kicsit ennek a következménye. Amikor a lakott területre ér­tem, szabályosan levettem a­­ reflektort, és tompított f­ény­nyel, hatvannal haladtam. Szemben velem láttam két kerékpárost, az egyik ki volt világítva, a másik nem. De a gyalogosokat, az asszonyt, aki a férjébe karolva ment az én oldalamon, nem vettem ész­re... A komám éppen akkor dugta az orom alá a boros­­üveget, hogy húzzam meg . .. (Szorgos munkásembernek ismerik Gönyün a gázoló gép­kocsivezetőt. Hatgyermekes családból származik, édesapja korán meghalt, évekig mint legidősebb fiú, ő volt a csa­ládfenntartó. Egy ideig ács­ként dolgozott, fél évig hajón szolgált, és már hosszú ideje gépkocsivezető. Két éve ház­építésbe fogott, éjt nappá téve dolgozott az épületen, amely még most sem kész. Eljárt máshoz is dolgozni, szenet rakni, mert a házhoz minden fillérre szükség volt. Felesége néhány hete vállalt munkát a helyi pékségben, délutánra, éjszakára jár, hogy amikor férje hazaér, legyen, ki vigyázzon a gyerekekre.) — Mi lesz velem, mi lesz velünk? Majd’ kétezer forint az OTP-törlesztés, a nagyob­bik gyereket most vették fel óvodába, az is négyszáz fo­rint. A rokonságra nem igen tudunk támaszkodni. Én el­vesztem a kenyeremet, pedig az összes létező járműtípusra érvényes volt a jogosítvá­nyom. Imádtam autót vezet­ni. A nyergessel hányszor mentettem meg mások életét. Emlékszem, egy osztrák Mer­­cedes­re, szabálytalanul ,elő­zött ... Aztán mc£t hova ju­tottam a szesz miatt. Pedig nem is vagyok ivós. Hosszú­­távfutó voltam, meg a gyom­rom sem bírja. Úgy­­gondo­lom, hogy az első ilyen botlás után talán enyhébb lehetne az elbírálás... Aztán erre eszem be jut az asszonyka, akit elütöt­tem, látásból biztos ismertem Most fohász­kodok, hogy gyó­gyuljon meg... Na­gyom rossz itt a rendőrségi fogdában, mert otthon a gyerekek, az asszony, a várható anyagi gondok . . . Tönkre megy a családi életem ... JAKI MINDEZT elmondta Takács Gyula, született 1948 szeptember 14-én, nős, két gyermeke van, foglalkozása gépkocsivezető, munkahelye az ÉPFU győri, 4-es számú üzemegysége. Lakik: Gönyü Arany János u. 77.) Cs. A. Előzetes letartóztatásban... Ittasan vezetett, gázolt és elhajtott 1981. január 9.­ péntek Aminek örülnek és aminek nem Nem ritka eset az sem, hogy a mentőtisztek szülést vezetnek le az autóban, vagy a helyszínen. Az életmentés­re pedig a visszaérkező Sza­bó Ferenc mond példát. — Szabadnapos voltam, a fiammal bicikliztünk Halá­sziban. Egyszercsak egy asz­­szony szalad ki az útra, kia­bál, hogy gyorsan hívjanak mentőt, mert a gyereke megfullad. Beszaladtam. Ad­digra a körzeti orvos gége­metszést végzett, kiemelt a légcsőbemenetből egy jó­kora dinnyedarabot, de már beállt a klinikai­­halál. Mesterséges újra­élesztést végeztem, ami­től megindult a légzés­ és a szívműködés. Ekkor ért oda a mentőkocsi, a kisgyereket beszállították a kórházba, és egy hét múlva mehetett is haza. ­ A győri IT. számú oktatási körzet Bartók Béla úttörőcsapata tavaly októberben Csukty Ödön vezetésével vonós úttörőzenekart alakított. Jelenleg a tizenöt tagú zenekar a Bartók - évforduló méltó megünneplésére készül. Január végén a győri Liszt Ferenc Állami Zeneis­kola zenekarával együtt rádiófelvételen vesznek részt. Család nélkül sem maradnak egyedül Ki kerülhet szociális otthonba? Karácsonykor egy idős, kórházban fekvő férfi tele­fonált szerkesztőségünkbe: szeretne szociális otthonba kerülni, ha kiengedik a kór­házból. A kérelmét már be­adta, de még nem kapott rá választ. Megtennénk-e, hogy utánanézünk ügyének. Nem­csak az övének, de egyben annak is, hogy ki kerülhet szociális otthonba, és mi szükséges hozzá? Azok az idős emberek, akik nem tudják magukat ellátni, betegek, egyedülál­lók, vagy ápolásukra messze vidéken élő családtagjaik nem képesek, kérhetik, hogy helyezzék el őket szociális otthonba. — Amíg az idős ember eljut odáig — mondta dr. Szabó Imre, a Győr-Sop­­ron megyei Tanács egészség­­ügyi osztályának szociálpoli­tikai csoportvezetője —, hogy kérvényezze szociális otthoni elhelyezését, akkor már alaposan átgondolt mindent. Sokszor fél év is eltelik, mire az összes lehe­tőséget megvizsgálva, meg­hallgatva minden javaslatot a tanácshoz fordul. Hiszen nehéz a döntés­. Aki szociális otthonba szeretne kerülni, annak az állandó lakhelye szerinti il­letékes tanácshoz kell kér­vényt eljuttatnia. Ezt köve­tően a tanácsról meglátogat­ják a kérelmezőt, hogy hely­színi környezettanulmányt készítsenek. Ilyenkor rögzí­tik az adatokat, a szociális helyzetet. Később a körzeti orvos megvizsgálja a kérel­mezőt, és az eredményt el­küldi a tanácshoz, ahol az egészségügyi osztályon hatá­rozatot hoznak. Erről értesí­tik az idős embert is. Jog­erőre emelkedés után az összes iratot elküldik a Győr-Sopron megyei tanács egészségügyi osztálya szoci­álpolitikai csoportjához, a helykijelölés miatt. Innen értesülnek az érdekeltek, hogy mikor és a megye ti­zenegy szociális otthona kö­zül hová kerülhetnek. Beszélgetés közben a cso­portvezető megmutatta a napi postát: tizennégyen kapják meg a napokban a megnyugtató üzenetet, hogy államunk lesz a gondozójuk, lesz társaságuk, öregségükre hozzátartozók nélkül sem maradnak egyedül. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dol­gozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak választó fia­talokat, akik a Magyar Néphadsereg vagy a Belügyminiszté­rium Határőrség tisztjei kívánnak lenni. 1. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, fedd­hetetlen előélet és erkölcsi­­politikai megbízhatóság, hi­vatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, érettségi bizonyítvány vagy annak a folyó tanévben tör­ténő megszerzése, nőtlen csa­ládi állapot, 23 évnél nem idősebb életkor. 2. A katonai főiskolára pá­lyázók a jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, a korábban végzettek a megyei hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokságtól kap­hatják meg. 3. A jelentkezők felvételü­ket kérhetik:" a) Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, ahol gépesített lö­­vész, harckocsizó, rakéta és tüzér, felderítő, műszaki (út­építő, gépész, magasépítő) és BM határőr szakokon; b) Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol légvédelmi rakéta- és tüzér, híradó, ve­gyivédelmi, rádiótechnikai, harc- és gépjárműtechnikai, fegyverzeti, hadtap és kato­nai pénzügyi szakokon. c) Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskolára, ahol repü­lőgép vezetői, helikopter ve­zetői, repülő műszaki képzés keretében sárkányhajtómű üzembentartó fedélzeti rá­diótechnikai berendezés üzembentartó, fedélzeti fegy­vertechnikai berendezés üzembentartó, fedélzeti mű­szertechnikai berendezés üzembentartó, vadászirányító , megfigyelő, valamint a polgári repülés szakterületei részére sárkányhajtómű üzembentartó és fedélzeti műszertechnikai berendezés üzembentartó szakon folyik képzés. A katonai főiskolák a ka­tonai képesítés mellett a szakterülethez kapcsolódó üzemmérnöki, üzemgazdászt, a vadászirányító-megfigyelő szakon általános iskolai orosz nyelvtanári képesítést nyúj­tanak. A katonai főiskolákon az első évfolyamú hallgatók egységes alapozó képzésben részesülnek, azt követően — a tanulmányi eredménytől, rátermettségtől és személyi kérelemtől függően — kerül sor a képzési profiloknak megfelelő szakosodásra. A pályázók ennek figyelembe­vételével törekedjenek az ér­deklődési körüknek megfelelő katonai főiskola pontos meg­jelölésére. A pályázók a katonai főis­kola mellett egyidejűleg más felsőoktatási intézményekbe is jelentkezhetnek. 4. A jelentkezők március­ban, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán felvételi vizsgán vesznek részt, mely­nek anyaga: katonai pálya­­alkalmasság és speciális ké­pességvizsgálat. matematika (repülőgép vezető jelölteknél oro­z nyelv), fizika (az azt helyettesítő más technikai tantárgyak) ismeretének és az időszerű általános művelt­­ségi tájékozottság felmérés’ A felvételről a felvét­i vizsgán nyújtott teljesítmény és a személyi kérelmek alap­­j­án történik döntés. A legrá­termettebb jelentkezők közt­ választják ki azokat is, aki külföldi katonai tanintézetek­ben készülhetnek fel a tisz­ti hivatásra. A pályázókat döntésükről a főiskolák parancsnokai má­jus 31-ig írásban értesítik. A polgári repülés részére fel­vett hallgatókkal a Közleke­dési és Postaügyi Miniszté­rium szerződést köt. 5. A katonai főiskolák el­ső évfolyamán a tanulmányi év kezdete: szeptember 1. A főiskolák hallgatói teljes el­látásban, havonta illetmény­ben, a második félévtől kez­dődően — elért tanulmányi, eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban része­sülnek. Az eredményes tanu­láshoz szükséges feltételek­ről a katonai főiskolák térí­tésmentesen gondoskodnak. 6. A katonai főiskolákon a tanulmányi idő: 4 év. A har­­­madik tanulmányi évet ered­ményesen befejezett hallga­tók — állományviszonyul­ meghagyásával — zászlósi rendfokozatba kerülnek kine­vezésre. A sikeres államvizs­ga után felavatott hallgatók a Magyar Néphadsereg, illet­ve a Belügyminisztérium Ha­tárőrség hivatásos tisztjeiként kezdik meg csapatszolgálatu­kat. A polgári repülés szak­területei részére képzett hall­gatók végzésük után tarta­lékos tiszti rendfokozatot kapnak és alkalmazásukra polgári munkaterületen ke­rül sor. 7. A pályázati határidő: minden katonai főiskolára január 31. KN­AIFÖLD - 5

Next