Kisalföld, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-13 / 61. szám
1982. szeptember: minden szombat szabad Ötnapos tanítási hét az iskolákban Mindössze néhány hete annak, hogy a Minisztertanács határozatot hozott: jövő esztendőtől kezdve hazánkban fokozatosan áttérünk a 40 órás munkahétre. Jónéhány iparágban, a népgazdaság számos területén — korábbi kísértetekből, részintézkedésekből adódóan — akadt már ,.előzetese” ennek az intézkedés-sorozatnak. Az oktatás területén viszont — amelyre szintén vonatkozik ez a döntés, s amelynek helyzetéről már az előző parlamenti ülésszakon szólt a művelődési miniszter, — előjeleiben és teendőit tekintve is különleges megoldásokat kíván a rövidített munkahét. Előzménynek tekinthető szakasz: a tizenegy napos tanítási ciklus bevezetése, amely korántsem volt gondoktól mentes. Ez mindmáig az általános iskolák ,,leckéje ’, eltekintve azoktól a kísérletre kijelölt középiskoláktól, amelyekben mintegy előkészületi jelzésrendszerként tanulmányozták a tizenegy napos oktatási hét kihatásait- Társadalmi vitára bocsátják A Köznevelés, a Művelődési Minisztérium oktatáspolitikai hetilapja teljes társadalmi szinten szándékozik teret adni az 1982 szeptemberében tervezett ötnapos tanítási hét bevezetésével kapcsolatos javaslatoknak. Igen nagy szükség van a vélemények egyeztetésére, a tapasztalatok és az ötletek kicserélésére! Olyan kérdésekre kell ugyanis megnyugtató és nemcsak egy tanévre szóló, hanem — esetleg — évtizedekig érvényes feleletet kapni (lehetőleg konzultatív módszerek nyomán) mint: hogyan és miként célszerű majd beosztani a tanévet általános iskolákban,, illetve középiskolákban? Miként gazdálkodjék jól iskola és család a diákszombatokkal — ugyanakkor hogyan maradjon mégis értékénél és mértékénél a tananyag? Az új beosztású iskolai rend megteremtésével mennyire gyarapítható az otthoni diák-elfoglaltság? Az utóbbi évtizedek szinte legnagyobb vállalkozása lesz az ötnapos tanítási hét megvalósítása. Kellő megalapozásának ilyen — társadalmi méretű — konzultációja tehát nemcsak hasznos, hanem elengedhetetlen is arra, hogy a nemrégiben korszerűsített tananyag ne rövidüljön tovább és hogy a kidolgozott, megújított tantervek tanmenetek se károsodjanak. A változatok közül társadalmi méretű konzultációra tarthat igényt például olyan kérdés megítélése: meghosszabbítsák-e június végéig a szorgalmi időt? A hazai tanév-beosztásban korábban évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy június végénél előbb nem zárták be az iskolakapukat. Elképzelhető a korábbi tanévkezdés is, hasonlóan jónéhány nyugat-európai ország oktatási menetrendjéhez.. Vagy: csússzanak-e át délutáni órákra a készségfejlesztő tárgyak, netán legyen a mainál is több a hetedik és nyolcadik tanítási óra, de ne nyúljon hosszabbra az iskolaév? E gondolatok megvalósításának máris vannak pártfogói és ellenzői. Szülőktől is érdemes véleményeket összegyűjteni, hiszen a központi intézkedésnek korántsem öncélú szabadidő növelés lesz a célja. Még csak az sem kizárólagos indíték, hogy a százezernél több, érintett pedagógus is méltán tarthat igényt rövidített munkaidőre... Már az előkészítés időszakában is a társadalmi érdek a döntő. A vélemények kialakításának egyik,leginkább racionális formája az lehet, ha a kisebb közösségek ötletei, gondolatai — kozmetikázás nélkül, átgondoltan, az egymástól elütő javaslatoknak helyt adva — eljutnak a helyi tanácsokhoz, illetve válllalkozik tolmácsolásukra adott esetben a szakszervezet”. Lényeges, hogy a javaslatok kellő időben jussanak el az intézkedésre hivatott, vezető testületekhez — a minisztériumba, a szakszervezeti központba, a fővárosi, megyei tanácsok művelődésügyi osztályaihoz. Milyen hosszú tényén a tanév? A szocialista demokrácia szélesedésének egyik jele az oktatási szervek véleménykérő módszere. Nem a tervezett és immár bejelentett intézkedés megkérdőjelezését várják, hanem okos és hasznosítható tanácsokat, javaslatokat. Elképzelhető ugyanis többféle módszer SOPRONI VÁROSSZÉPÍTŐK Eredményes környezetvédelem Mennyi idő, hány esztendő vagy évtized alatt fejlődik patriótává a városi ember, nem tudhatom. Patriótának lenni a szónak abban az értelmében, hogy öntudatos fenntartója, őrzője és tovább gyarapítója az , értékeknek a városlakó, azt hiszem, magasrendű erkölcsi kategóriával felérő állapot. Ám a patriótus magatartás csakis a hatásos neveléstől remélhető. Olyantól, amelynek tényezői, motivációi között nagy szerep jut az otthontudatnak. Ennek kialakításában vállal jelentős szerepet Sopronban a helyi Városszépítő Egyesület. Mi jellemzi a városszépítők elmúlt öt esztendejét? Nem a tétlenség, annyi bizonyos! Éberen ügyeltek a környezetrongálásra. Szót ejtettek a városképet csúfító Orsolya téri beépítésellen. Tiltakoztak — nem kielégítő eredménnyel — hogy ne építsék be a Felsőlövéreket. Sikerült elérniük, hogy az Erzsébet-kerten át ne vezessenek nagy forgalmú közutat Bírálták gyakran a lélektelen, az épületcentrikus tervezői szemléletet, amely vakságában többet árt a mesék megátalkodott, Fanyűvőjénél. Ám mert a puszta szó keveset ér — javasolták —,készüljön hatályos szabályrendelet: élő, egészséges fát, bokrot a város területén kivágni csak akkor szabadjon, ha annak természetes és környezeti értékét a beruházó megtéríti. Tudvalévő ugyanis, elkészült már az értékszámításra alkalmas táblázat, amely szerint egyetlen terebélyes, esztétikailag is jó hatású városi fa értéke akár 50—100 ezer forint is lehet A környezetvédők eredményei sem csekélyek. Állandóan szorgalmazták Sopron zöldövezetének, illetve a várost környező természetnek a védelmét. Az eredmény: védett terület a Fertő-tó és a Soproni-hegység. A szépítői törekvéseket a Tacsiárokban a mártírok tiszteletére emelt emlékmű is jelzi. Sopronban emléktáblákat helyeztek a munkásmozgalom helyi történetében szerepet játszó házakra. A városképet cégérek gazdagítják. Legalább ötven azokban a tettekben, objektumokban jelentkező városszépítői megnyilvánulásoknak a száma, amelyek megállító erővel hatnak a szemlélőre Készülőben van a Jereván lakóteren külső zöldövezeti és szélvédelmi erdősávja. a tervet társadalmi munkában készítette az erdő- és természetvédelmi bizottság. A Pihenőkereszt környékén mind nagyobb területen foglalta el díszpark a bozót helyét. A már évekkel korábban elkezdett szervező munka eredményeként 1980-ban a taglétszám megkétszereződött. Az egyénileg belépett tagok száma jelenleg 950. A kollektív tagság forgalma 1978-tól ismeretes...amikor :a város szocialista brigádjai sorra töltötték ki a belépési nyilatkozatokat. Az első évben belépett 60 közösséggel szemben 1980. végéig 127-re növekedett a városszépítő szocialista brigádok száma. F. I. 1961. március 13., péntek Várnak a szülők javaslatára Nehéz, fontos szerepet vállalnak a tizenegy napos tanítási ciklusban részt vevő középiskolák tantestületei. Az is fontos, hogy a szülői munkaközösségek tevékenységét jól ismerő, sőt bizonyos értelemben szervező népfront-szakemberek is hallassák szavukat, éppen a szülői javaslatok, illetve gondolatok tolmácsolásában. Több, mint másfél millió általános és középiskolás diák tervezett szabadszombat-járól, ennek pedagógiai vonatkozásairól sokszor és sok fórumon kell szólni a következő hónapokban. Csak helyeselhető hogy az oktatási tárca nem hirdetett meg eleve elrendelt szabályokat, hanem megbízik — és bizonyos fokigrá is hagyatkozik a közös bölcsességből kovácsolódó javaslatokra, a szakszervezet álláspontját is beleértve. A bizalom természetesen felelősségvállalást is feltételez. Hiszen a közösen kialakított módszerek vizsgáznak majd a gyakorlatban, a minden heti iskolai szabadszombat társadalmi, családi hatásában is. V. M ■ A mosonmagyaróvári Amatőr Képzőművészeti Stúdió fafaragóinak munkáiból nyílt kiállítás Kimlén, a Cserháti Sándor Művelődési Házban. A hét fafaragó hatvanöt alkotását hétfőig tekinthetik meg az érdeklődök. (Végh Béla felvétele) Ésszerű munkamegosztás az ismeretterjesztésben Eszmecsere a TIT munkájáról A Tudományos Ismeretterjesztő, Társulat célkitűzéseit csak akkor tudja maradéktalanul megvalósítani, ha rendszeresen és hathatósan együttműködik az állami és társadalmi szervezetekkel, kulturális intézményekkel, hisz a művelődés színvonalát csak ésszerű munkamegosztással , lehet jelentősen növelni. A munkakapcsolatok javítása érdekében, 1976 óta írásos megállapodás formájában is rögzítik a közös feladatokat. Az ezen alapuló együttműködések jelenlegi helyzetéről, a továbbképzést célzó feladatokról volt szó tegnap Győrött, a TIT Győr- Sopron megyei Szervezetének elnökségi ülésén. Az SZMT-vel 1976-ban kötött megállapodás azt hivatott erősíteni, hogy az ismeretterjesztés a szakszervezeti nevelőmunka szerves része legyen. A tervek között szerepelt a korszerű szervezeti feltételek megteremtése, a módszertani eljárások kidolgozása, terjesztése, kölcsönös akciók, programok szervezése. A közös tevékenység színvonala azonban ezideig egyenetlen volt — ennek egyik oka az, hogy mindkét szervezetnél cserélődtek a kapcsolattartásért felelős munkatársak. A megyei KISZ-bizottsággal kötött megállapodás az ifjúság — mindenekelőtt a fiatal munkások általános és szakmai műveltségének fejlesztésében jelölte meg a feladatokat. Az utóbbi időben sikerült bekapcsolni az ismeretterjesztésbe a gimnazistákat, a szakközépiskolásokat és a szakmunkástanulókat, de így sem javult lényegesen a kapcsolattartás a tizenöt—húszéves korosztályival. Az egyetemi és főiskolai hallgatók körében a kitűzött célokat nem tudta maradéktalanul megvalósítani a TIT. A HNF Győr-Sopron megyei Bizottságával történő együttműködés célja: az állampolgári ismeretek fejlesztése, a hazafias és internacionalista nevelés. A termelést segítő ismeretterjesztő munkában jelentős szerepe van a KISZÖV és a KIZOSZ megyei szervezetével kötött megállapodásnak. Lehetővé teszi, hogy a dolgozók általános műveltségének, világnézeti és politikai nevelésének szolgálatába álljanak a különböző ismeretterjesztő tanfolyamok. Ám a lehetőségeket még ezen a területen sem használták ki eléggé ... A TIT megyei szervezete 1976 és 1980 között tizenhárom írásbeli megállapodást kötött, amelyek összességében ugyan segítették a társulat és a társszervek munkáját, de szükségessé vált az együttműködések továbbfejlesztése. A hiányosságok megszüntetése, a munkakapcsolatok javítása érdekében a TIT megyei elnöksége az érdekelt szervekkel közösen felülvizsgálja a megállapodásokat, évenként értékeli a kitűzött feladatok végrehajtását, ezekalapján határozza meg a következő időszak konkrét feladatait. (1.) Csehov a Sziget cukrászdában Az ország valaha legvárosiasabb községe — hiszen még saját kórháza is volt — Győrsziget, ma egy kicsit álmos peremkerülete a megyeszékhelynek. Már korosodik az első győri lakótelep is, polgárai nyugdíjba készülődnek, s így hozzáöregednek a Krúdy-regények hangulatat idéző kis házak lakóihoz. Itt egy új bolt, vagy cukrászda megnyitása akkora esemény ma is, mint falun. Hiába néhány lépés a belvárostól a Híd utca, szürkületkor, ha a zajos fürdővendégek már messze járnak, a városrész néhány órára visszalopakodik valahová a múltba, s ebből egy kis időre csak az Olajgyár és az édes illatú Kekszgyár műszakváltása riasztik fel. Este a fotelváraikból, a tévé elől nem könnyű kimozdítani az ittenieket sem, ezért megkönnyebbülten sóhajtottak fel a rendezők, amikor a Sziget cukrászda első irodalmi estjén minden hely elkelt. Az előzetes pesszimizmusra jellemző, hogy csak azzal a feltétellel engedélyezték az illetékesek az előadássorozatot, ha a vendéglátóhely, illetve a szervezésben segítő népfrontosok ha nem is zsúfolt, de majdnem telt házat produkálnak. Ez hétfőn este sikerült, bár nem késtünk, pótszéken néztük végig Kss Gyula Jászai-díjas színművész kétrészes előadóestjét. Azt hisszük, a város művészvilágának ma ő az egyik kulcsembere, profi módon tud hangulatot teremteni a bujkáló szerelmesek törzshelyén is. Az est első részében közismert és valószínűleg saját színészadomák keverékéből összesékelt kellemes koktélt kaptunk a gesztenyekocka mellé. Bár nem vagyunk szakértők, picit borízűre sikerült, s egy cukrászdához franciásan pikánsabb ízek illenek, ha pedig ragaszkodunk a borhoz, akkor csakis tokaji, vagy saját termés, akár a Czuczor Gergely utcából. Az est második részében a legkényesebb ízlésnek sem találtak volna kivetnivalót. Anton Pavlovics Csehov egyik odavetett, könnyű vonásokkal rajzolt, de megrendítő erejű monológját. A dohányzás ártalmasságáról jelenítette meg. A századvégi elesett orosz kispolgár életuntságát, félelmét s a félelmen túl kilátástalanságát úgy állította elénk, hogy egyszer csak eltűnt a cukrászda, az Olajgyár kéménye, s a tizennégyes csuklós busz dübörgése helyett egy trojka csilingelése hallatszott be a sárga, áttetsző olajospapírral bevont ablakon. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a finom humorból szőtt dráma mesteri előadása újabb híreket szerzett Szigetben Tháliának. Ez a műfaj a cukrászdában életképesnek bizonyult, de a siker, tudjuk törékeny, mint egy metszett likőröspohár. Horváth Sándor XHMPCIB 5