Kisalföld, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

1982. szeptember: minden szombat szabad Ötnapos tanítási hét az iskolákban Mindössze néhány hete annak, hogy a Minisztertanács ha­tározatot hozott: jövő esztendőtől kezdve hazánkban fokoza­tosan áttérünk a 40 órás munkahétre. Jónéhány iparágban, a népgazdaság számos területén — korábbi kísért­etekből, rész­­intézkedésekből adódóan — akadt már ,.előzetese” ennek az­ intézkedés-sorozatnak. Az oktatás területén viszont — amely­re szintén vonatkozik ez a döntés, s amelynek helyzetéről már az előző parlamenti ülésszakon szólt a művelődési mi­niszter, — előjeleiben és teendőit tekintve is különleges megoldásokat kíván a rövidített munkahét. Előzménynek tekinthető szakasz: a tizenegy napos tanítási ciklus bevezetése, amely korántsem volt gondoktól mentes. Ez mindmáig az általános iskolák ,,leckéje ’, eltekintve azok­tól a kísérletre kijelölt középiskoláktól, amelyekben mintegy előkészületi jelzésrendszerként tanulmányozták a tizenegy napos oktatási hét kihatásait- Társadalmi vitára bocsátják A Köznevelés, a Művelő­dési Minisztérium oktatás­­politikai hetilapja teljes tár­sadalmi szinten szándéko­zik teret adni az 1982 szep­temberében tervezett ötna­pos tanítási hét bevezetésé­vel kapcsolatos javaslatok­nak. Igen nagy szükség van a vélemények egyezteté­sére, a tapasztalatok és az ötletek kicserélésére! Olyan kérdésekre kell ugyanis megnyugtató és nemcsak egy tanévre szóló, hanem — esetleg — évtize­dekig érvényes feleletet kap­ni (lehetőleg konzultatív módszerek nyomán) mint: hogyan és miként célszerű majd beosztani a tanévet ál­talános iskolákban,, illetve középiskolákban? Miként gazdálkodjék jól iskola és család a diákszombatokkal — ugyanakkor hogyan ma­radjon mégis értékénél és mértékénél a tananyag? Az új beosztású iskolai rend megteremtésével mennyire gyarapítható az otthoni di­ák-elfoglaltság? Az utóbbi évtizedek szinte legnagyobb vállalkozása lesz az ötnapos tanítási hét megvalósítása. Kellő megalapozásának ilyen — társadalmi méretű — konzultációja tehát nemcsak hasznos, hanem elengedhe­tetlen is­ arra, hogy a nemrégiben korszerűsített tananyag ne rövidüljön tovább és hogy a kidolgozott, megújított tan­tervek tanmenetek se káro­sodjanak. A változatok kö­zül társadalmi méretű kon­zultációra tarthat igényt pél­dául olyan kérdés megítélé­se: meghosszabbítsák-e jú­nius végéig a szorgalmi időt? A hazai tanév-beosztás­ban korábban évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy jú­nius végénél előbb nem zár­ták be az iskolakapukat. El­képzelhető a korábbi tanév­kezdés is, hasonlóan jóné­hány nyugat-európai­­ ország oktatási menetrendjéhez.. Vagy: csússzanak-e át dél­utáni órákra a készségfej­lesztő tárgyak, netán legyen a mainál is több a hetedik és nyolcadik tanítási óra, de ne nyúljon hosszabbra az iskolaév? E gondolatok megvalósí­tásának máris vannak párt­fogói és ellenzői. Szülők­től is érdemes véleményeket összegyűjteni, hiszen a köz­ponti intézkedésnek koránt­sem öncélú szabadidő növe­lés lesz a célja. Még csak az sem kizárólagos indíték, hogy a százezernél több, érintett pedagógus is méltán tarthat igényt rövidített munkaidőre... Már az elő­készítés időszakában is­ a társadalmi érdek a döntő. A vélemények kialakításának egyik­­,leginkább racionális formája az lehet, ha a ki­sebb közösségek ötletei, gon­dolatai — kozmetikázás nél­kül, átgondoltan, az egymás­tól elütő javaslatoknak helyt adva — eljutnak a he­lyi tanácsokhoz, illetve vál­­l­lalkozik tolmácsolásukra adott esetben a szakszerve­zet”. Lényeges, hogy a javasla­tok kellő időben jussanak el az intézkedésre hivatott, ve­zető testületekhez — a mi­nisztériumba, a szakszerve­zeti központba, a fővárosi, megyei tanácsok művelő­désügyi osztályaihoz. Milyen hosszú tényén a tanév? A szocialista demokrácia szélesedésének egyik jele az oktatási szervek vélemény­kérő módszere. Nem a ter­vezett és immár bejelentett intézkedés megkérdőjelezé­sét várják, hanem okos és hasznosítható tanácsokat, ja­vaslatokat. Elképzelhető ugyanis többféle módszer SOPRONI VÁROSSZÉPÍTŐK Eredmén­yes környezet­védelem Mennyi idő, hány esztendő vagy évtized alatt fejlődik patriótává a városi ember, nem tudhatom. Patriótának lenni a szónak abban az ér­telmében, hogy öntudatos fenntartója, őrzője és to­vább gyarapítója az , érté­keknek a városlakó, azt hi­szem, magasrendű erkölcsi kategóriával felérő állapot. Ám a patriótus magatartás csakis a hatásos neveléstől remélhető. Olyantól, amely­nek tényezői, motivációi kö­zött nagy szerep jut az ott­hontudatnak. Ennek kiala­kításában vállal jelentős szerepet Sopronban a helyi Városszépítő Egyesület. Mi jellemzi a városszépí­­tők elmúlt öt esztendejét? Nem a tétlenség, annyi bizo­nyos! Éberen ügyeltek a kör­nyezet­rongálásra. Szót ej­tettek a városképet csúfító Orsolya téri beépítés­­ellen. Tiltakoztak — nem kielégí­tő eredménnyel — hogy ne építsék be a Felsőlövéreket. Sikerült elérniük, hogy az Erzsébet-kerten át ne vezes­senek nagy forgalmú köz­utat Bírálták gyakran a lé­lektelen, az épületcentrikus tervezői szemléletet, amely vakságában többet árt a mesék megátalkodott, Fa­­nyűvőjénél. Ám mert a puszta szó keveset ér — ja­vasolták —,­készüljön hatá­lyos szabályrendelet: élő, egészséges fát, bokrot a vá­ros területén kivágni csak akkor szabadjon, ha annak természetes és környezeti értékét a beruházó megté­ríti. Tudvalévő ugyanis, el­készült már az értékszámí­tásra alkalmas táblázat, amely szerint egyetlen tere­bélyes, esztétikailag is jó hatású városi fa értéke akár 50—100 ezer forint is lehet A­­ környezetvédők eredmé­nyei sem csekélyek. Állan­dóan szorgalmazták Sopron zöldövezetének, illetve a vá­rost környező természetnek a védelmét. Az eredmény: védett terület a Fertő-tó és a Soproni-hegység. A szépí­­tői törekvéseket a Tacsi­­árokban a mártírok tisztele­tére emelt emlékmű is jel­zi. Sopronban emléktáblá­kat helyeztek a munkásmoz­galom helyi történetében szerepet játszó házakra. A városképet cégérek gazda­gítják. Legalább ötven azokban a tettekben, objektumokban jelent­kező városszépítői megnyilvánulásoknak a szá­ma, amelyek megállító erő­vel hatnak a szemlélőre Készülőben van a Jereván lakóteren külső zöldövezeti és szélvédelmi erdősávja. a tervet társadalmi munká­ban készítette az erdő- és természetvédelmi bizottság. A Pihenőkereszt környé­kén mind nagyobb terüle­ten foglalta el díszpark a bozót helyét. A már évekkel korábban elkezdett szervező munka eredményeként 1980-ban a taglétszám megkétszerező­dött. Az egyénileg belépett tagok száma jelenleg 950. A kollektív tagság forgalma 1978-tól ismeretes...amikor :a város szocialista brigádjai sorra töltötték ki a belé­­pési nyilatkozatokat. Az első évben belépett 60 közösség­gel­­ szemben 1980. végéig 127-re növekedett a város­szépít­ő szocialista brigádok száma. F. I. 1961. március 13., péntek Várnak a szülők javaslatára Nehéz, fontos szerepet vál­lalnak a tizenegy napos ta­nítási ciklusban részt vevő középiskolák tantestületei. Az is fontos, hogy a szülői munkaközösségek tevékeny­ségét jól ismerő, sőt bizo­nyos értelemben szervező népfront-szakemberek is hallassák szavukat, éppen a szülői javaslatok, illetve gondolatok tolmácsolásában. Több, mint másfél millió általános és középiskolás di­ák tervezett szabadszombat-­­járól, ennek pedagógiai vo­natkozásairól sokszor és sok fórumon kell szólni a követ­kező hónapokban. Csak he­­lyeselhető hogy az oktatási tárca nem hirdetett meg ele­ve elrendelt szabályokat, ha­nem megbízik — és bizonyos fokig­­rá is hagyatkozik a közös bölcsességből kovácso­lódó javaslatokra, a szak­­szervezet álláspontját is be­leértve. A bizalom természetesen felelősségvállalást is feltéte­lez. Hiszen a közösen kiala­kított módszerek vizsgáznak­ majd a gyakorlatban, a min­den heti iskolai szabadszom­bat társadalmi, családi hatá­sában is. V. M­ ■ A mosonmagyaróvári Amatőr Képzőművészeti Stúdió fafaragóinak munkáiból nyílt kiállítás Kimlén, a Cserháti Sándor Művelődési Házban. A hét fafaragó hatvanöt alkotását hétfőig tekinthetik meg az érdeklődök. (Végh Béla felvétele) Ésszerű munkamegosztás az ismeretterjesztésben Eszmecsere a TIT munkájáról A Tudományos Ismeretter­jesztő, Társulat célkitűzéseit csak akkor tudja maradék­talanul megvalósítani, ha rendszeresen és hathatósan együttműködik az állami és társadalmi szervezetekkel, kulturális intézményekkel, hisz a művelődés színvonalát csak ésszerű munkamegosz­tással , lehet jelentősen nö­velni. A munka­kapcsolatok javítása érdekében, 1976 óta írásos megállapodás formá­jában is rögzítik a közös fel­adatokat. Az ezen alapuló együttműködések jelenlegi helyzetéről, a továbbképz­ést célzó feladatokról volt szó tegnap Győrött, a TIT Győr­­- Sopron megyei Szervezeté­nek elnökségi ülésén. Az SZMT-vel 1976-ban kö­tött megállapodás azt hivatott erősíteni, hogy az ismerett­er­­jesztés a szakszervezeti ne­velőmunka szerves része le­gyen. A tervek között sze­repelt a korszerű szervezeti feltételek megteremtése, a­ módszertani eljárások kidol­gozása, terjesztése, kölcsönös akciók, programok szervezé­se. A közös tevékenység szín­vonala azonban ezideig egyenetlen volt — ennek egyik oka az, hogy mindkét szerve­zetnél cserélődtek a kapcso­lattartásért felelős munka­társak. A­­ megyei KISZ-bizottság­­gal kötött megállapodás az ifjúság — mindenekelőtt a fiatal munkások általános és­ szakmai műveltségének fej­lesztésében jelölte meg a feladatokat. Az utóbbi idő­ben sikerült bekapcsolni az ismeretterjesztésbe a gimna­zistákat, a szakközépiskoláso­kat és a szakmunkástanuló­kat, de így sem javult lé­nyegesen a kapcsolattartás a tizenöt—húszéves korosztály­ival. Az egyetemi és főiskolai hallgatók körében a kitűzött célokat nem tudta maradék­talanul megvalósítani a TIT. A HNF Győr-Sopron me­gyei Bizottságával történő együttműködés célja: az ál­lampolgári ismeretek fejlesz­tése, a hazafias és interna­cionalista nevelés. A terme­lést segítő ismeretterjesztő munkában jelentős szerepe van a KISZÖV és a KIZOSZ megyei szervezetével kötött megállapodásnak. Lehetővé teszi, hogy a dolgozók álta­lános műveltségének, világ­nézeti és politikai nevelésé­nek szolgálatába álljanak a különböző ismeretterjesztő tanfolyamok. Ám a lehetősé­geket még ezen a területen sem használták ki eléggé ... A TIT megyei szervezete 1976 és 1980 között tizenhá­rom írásbeli megállapodást kötött, amelyek összességében ugyan segítették a társulat és a társszervek munkáját, de szükségessé vált az együtt­működések továbbfejlesztése. A hiányosságok megszünte­tése, a munkakapcsolatok javítása érdekében a TIT megyei elnöksége az érdekelt szervekkel közösen felülvizs­gálja a megállapodásokat, évenként értékeli a kitűzött feladatok végrehajtását, ezek­­alapján határozza meg a kö­vetkező időszak konkrét fel­adatait. (1.) Csehov a Sziget cukrászdában Az­­ ország valaha legváro­­siasabb községe — hiszen még saját kórháza is volt — Győrsziget, ma egy kicsit ál­mos peremkerülete a megye­­székhelynek. Már korosodik­­ az első győri lakótelep is, polgárai nyugdíjba készülőd­nek, s így hozzáöregednek a Krúdy-regények hangulatat idéző kis házak lakóihoz. Itt egy új bolt, vagy cukrászda megnyitása akkora esemény ma is, mint falun. Hiába né­hány lépés a belvárostól a Híd utca, szürkületkor, ha a zajos fürdővendégek már messze járnak, a városrész néhány órára visszalopakodik valahová a múltba, s ebből egy kis időre csak az Olaj­gyár és az édes illatú Keksz­gyár műszakváltása riasztik fel. Este a fotelváraikból, a té­vé elől nem könnyű kimoz­dítani az ittenieket sem, ezért megkönnyebbülten sóhajtot­tak fel a rendezők, amikor a Sziget cukrászda első iro­dalmi estjén minden hely el­kelt. Az előzetes pesszimiz­musra jellemző, hogy csak azzal a feltétellel engedélyez­ték az illetékesek az előadás­­sorozatot, ha a vendéglátó­­hely, illetve a szervezésben segítő népfrontosok ha nem is zsúfolt, de majdnem telt házat produkálnak. Ez hét­főn este sikerült, bár nem késtünk, pótszéken néztük végig Kss Gyula Jászai-díjas színművész kétrészes előadó­estjét. Azt hisszük, a város mű­vészvilágának ma ő az egyik kulcsembere, profi módon tud hangulatot teremteni a bujkáló szerelmesek törzshe­lyén is. Az est első részében közismert és valószínűleg sa­­ját színészadomák keveréké­ből összesékelt kellemes kok­télt kaptunk a gesztenyekoc­­ka mellé. Bár nem vagyunk szakértők, picit borízűre si­került, s egy cukrászdához franciásan pikánsabb ízek il­lenek, ha pedig ragaszko­dunk a borhoz, akkor csakis tokaji, vagy saját termés, akár a Czuczor Gergely ut­cából. Az est második részében a legkényesebb ízlésnek sem találtak volna kivetnivalót. Anton Pavlovics Csehov egyik odavetett, könnyű vo­násokkal rajzolt, de megren­dítő erejű monológját. A do­hányzás ártalmasságáról je­lenítette meg. A századvégi elesett orosz kispolgár élet­­untságát, félelmét s a félel­men túl kilátástalanságát úgy állította elénk, hogy egyszer csak­ eltűnt a cukrászda, az Olajgyár kéménye, s a tizen­­négyes csuklós busz dübör­gése helyett egy trojka csi­­lingelése hallatszott be a sár­ga, áttetsző olajospapírral be­vont ablakon. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a finom humorból szőtt dráma mes­teri előadása újabb híreket szerzett Szigetben Tháliának. Ez a műfaj a cukrászdában életképesnek bizonyult, de a siker, tudjuk törékeny, mint egy metszett likőröspohár. Horváth Sándor XHMPCIB 5

Next