Kisalföld, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981. ÁPRILIS 1., SZERDA ÁRA: 140 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Lázár György fogadta az indiai vezérkari főnököt O. P. Malhotra tábornok, az Indiai Köztársaság szárazföldi haderő vezérkari főnöke, Oláh István vezérezredes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes meghívására, hivatalos, baráti látogatáson járt hazánkban. Itt tartózkodása során ellátogatott a Néphadsereg különböző alakulataihoz, s egyik tanintézetéhez. Megkoszorúzta a Magyar Hősök , emlékművét, ismerkedett hazánk történelmi nevezetességű helységeivel. Malhotra tábornokot elutazása előtt fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Péter János Kubában A kubai nemzetgyűlés meghívására hétfőn délután Havannába érkezett a magyar országgyűlés küldöttsége, amelyet Péter János, a Parlament alelnöke vezet. A havannai Jose Marti repülőtéren a Raul Roa Garcia, a kubai nemzetgyűlés ügyvezető elnöke fogadta a magyar delegációt. A fogadtatáson jelen volt Jakus Jenő, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete is. Elutazott a nicarapai küldöttség Olga Avilesnek, a Nicaraguai Dolgozók Sandinista Központja titkárának vezetésével kedden elutazott hazánkból a nicaraguai szakszervezeti delegáció. Tanulmányozták a magyar szakszervezetek tevékenységét, s hivatalos baráti megbeszéléseket folytattak szakszervezeti vezetőkkel és aktivistákkal, a kapcsolatok további szélesítéséről. Tudományos diákköri konferencia A szegedi ifjúsági házban kedden megnyílt a XV. Országos Tudományos Diákköri konferencia humán tudományok szekciójának ülése, amelyen az ország huszonöt felsőoktatási intézményének négyszázötven hallgatója vesz részt. A négynapos találkozón a történet-, az irodalom-, a nyelv-, az ókor-, a régész-, a művészettörténet-, a néprajz- és a zenetudományok témakörében ismertetik a tudományos kutatómunkába bekapcsolódott fiatalok tanulmányait. A konferencián 367 előadás hangzik el, s a legtöbben az irodalmi, a nyelvészeti, a történelmi és a néprajzi területről kutatásaik eredményeit ismertetik a neves szakemberek bíráló bizottsága előtt. A konferencia pénteken zárul az eredményhirdetéssel. Megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa Kedden délelőtt a szófiai Nemzeti Kultúrpalota négyezer fő® kongresszusi termében, amelyet Lenin, valamint a bolgár pártot megalapító Dimitar Blagoev és Georgi Dimitrov arcképével díszítettek fel, megkezdődött a Bolgár Kommunista Párt XII .kongresszusa. A Központi Bizottság megbízásából Todor Zsivkov nyitotta meg a kongresszust. Közölte, hogy a tanácskozásra 1668 küldöttet választottak, mindegyiküket félezer kommunista képviseletében. A kongresszusról tíz küldött igazoltan hiányzik. Todor Zsivkov javaslatára a teremben jelenlevők egyperces néma tiszteletadással emlékeztek azokra a bolgár pártos állami vezetőkre, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom azon kiemelkedő alakjaira, akik az elmúlt öt évben hunytak el. Todor Zsivkov megnyitó szavai után Cola Dragojcseva, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a külföldi küldöttségeket. Bejelentette, hogy a BKP XII. kongresszusán 108 ország 126 kommunista- és munkáspártja, nemzeti-demokratikus mozgalma és szocialista pártja képviselteti magát küldöttséggel. Jelen van több nemzetközi szervezet küldötte is. A küldöttségek vezetői, közöttük Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bolgár párt- és állami vezetőkkel a bolgár munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeivel együtt a díszelnökségben foglaltak helyet. Az SZKP küldöttségét Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára vezeti. (Folytatás a 2. oldalon.) Értékteremtő összefogás A társadalmi munkáról tárgyalt --------------------- -.. .. - ---------------------------------- ■ a Győr városi párt-vb Milliós értékek hozhatók létre egy-egy városban társadalmi munkával, s különösen nagy értékű lehet az összefogás eredménye, ha alapos felmérés, tervezés után kerül sor a gondos szervezésre. Számos példa bizonyítja: az emberek hajlandók feláldozni szabadidejük egy részét, örömmel tesznek a közös célokért, ha pontosan tudják, mit, miért, mikor és hogyan várnak tőlük lakóhelyük, közvetlen környezetük fejlődése érdekében. Hatékonyabb szervezés: ez a „varázsszó”. Miként lehet például a megyeszékhelyen az eddiginél is több eredményt elérni a társadalmi munkában? Erről tárgyalt a Győr városi párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén. A városi tanács az 1981-es évre részletes társadalmi munkatervet készített, aprólékosan felsorolva, mihez várja a lakosság segítségét. A tervet a tanácsülés az idei költségvetési és fejlesztési tervezettel együtt tárgyalta és fogadta el, mintegy annak szerves részét. (Erről lapunkban is beszámoltunk.) A párt-végrehajtó bizottság már e konkrét tervek ismeretében a társadalmi munka szervezési kérdéseivel foglalkozott. Mielőtt erről részletesebben szólnánk, néhány adat. Győrött a végzett társadalmi munka értéke évről évre fokozatosan emelkedett, végsősoron fontosságának a megszervezésére fordított figyelemnek arányában. 1976-ban 5,5 millió forint, tavaly már 32,7 millió forint volt a társadalmi munka értéke, öt év alatt az egy lakosra jutó 40 fő forintról 268 forintra emelkedett. (Ez már meghaladja a megyei városok átlagát.) Az elismerésre méltó fejlődés ellenére a társadalmi munka szervezettsége, még szélesebb körűvé tétele néhány vonatkozásban nem éri el a kívánt színvonalat. Egyebek között javítani szükséges a koordinációs bizottság öszszetételén, pontosítani a feladatkörét. A munkára mozgósítás hatékonysága igen eltérő, nagymértékben függ a szervezést végzők személyétől (tekintélyüktől, ismeretségi körüktől). Sok helyen nem ismerik kellően a társadalmi munka irányelveit, a szervezés mechanizmusát — vagyis jó néhány vállalati kollektíva nem tudja pontosan, mit tehet lakóhelye fejlődésének érdekében... Adminisztrációs gondok is nehezítik a társadalmi munka felmérését, az ellenőrzés és a kölcsönös tájékoztatás hiányosságai miatt. Becslések szerint évente 8—10 millió forintra tehető az a társadalmi munka, amelyet elvégeztek, de végül is sehol sem regisztráltak. Ebből következik, hogy jelentős számban esnek ki kisebb-nagyobb kollektívák az értékelésből ,és egyúttal az elismerésből is , ami bizony kedvüket szegheti a továbbiakban. A tapasztalatok szerint növelni szükséges a társadalmi munkát vállaló szervezetek, intézmények önállóságát. Decentralizálni kell — a nagy mennyiség miatt — a konkrét szervezést, de továbbra is a tanács összehangolásával. Ahol mód van rá, erősítik a társadalmi munkaszerződések gyakorlatát. Ennek egyik formája a patronálás, védnökségvállalás hosszabb távra. A szerződések másik formája egy-egy konkrét feladatra vonatkozhat. A tervszerűség megköveteli, hogy — az eddigiektől eltérően — a következő évre vonatkozó javaslatokat október végéig megkapják, megismerjék a vállalatok intézmények. Ennek alapján a munkahelyi kollektíváktól december elejéig visszaérkezhetnek a felajánlások amelyekkel a tanács számolni tud fejlesztési elképzeléseinek összeállításakor. Elhangzott a párt-végrehajtó bizottság ülésén: keresni kell a módját annak is, hogy a társadalmi munkát végzők személyenként is kaphassanak valamiféle „bizonylatot”, amivel mérni lehet, valójában mennyit tettek városukért. S ennek alapján részesüljenek is munkájuk arányában megfelelő előnyben például a lakáskiutaláskor! Az értékteremtő társadalmi munka mellett nagyon fontos meglévő értékeink mentése, védelme. Elsősorban a játszótereken, parkokban, ahol súlyos károkat okoznak évről évre a rongálók. Ezért fogadta el a javaslatot a párt-vb., a városijárási rendőrkapitányság a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottságával közösen a rongálok ellen hatásosan, erélyesen fellépő önkéntes rendőri csoportot szervez. J. F. ■ Az Észak-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat palak,javító és nyomáspróbázó üzemének dolgozói 11 kilogrammos propán-bután gázpalackok időszakos vizsgálatát végzik. Az árajtomás próbapadra évente 100 ezer gázpalack kerül. Felelősséggel a közös feladatokról A húsexport • •• //• jövője Véleménycsere a megyei pártbizottságon Jó értékesítési lehetőség a külpiacon, jó ár, keresik a marhahúst, ugyanakkor itthon azok a gazdaságok, akik vállalkoznak a húshasznú szarvasmarha tenyésztésére veszteséggel számolnak. Itt valami nem stimmel, évek óta nem. Éppen azért volt nagyon időszerű a megyei pártbizottságon tegnap tartott kerekasztalbeszélgetés ennek az ágazatnak a fejlesztéséről, gondjairól minden illetékes részvételével. A megyei pártbizottság részéről Szénhegyi József osztályvezető-helyettes és Nagy József munkatárs, a megyei tanács részéről Schmuck István elnökhelyettes és Herold István osztályvezető-helyettes vett részt a beszélgetésen. A megyei téesz-szövetséget képviselte Varga András titkár, mint felvásárló jelent meg Mike Imre, a megyei Húsipari Vállalat igazgatója, valamint tíz, nagyobb húsmarhatartó téesz képviselője, a darnózseli, a ménfőcsanaki, a szilsárkányi, a kapuvári, a farádi, a lébénymiklósi, a hegykői, a bősárkányi, a nagycenki és a dunaszegi jött el a beszélgetésre. S ami a legfontosabb, részt vett a Húsipari Tröszt képviselője, dr. Pillér László igazgató, aki egyben vitaindítót is tartott. Hangsúlyozta a már ismert tényt, hogy a megye az országos átlagnál is magasabb színvonalon foglalkozik húsmarhatartással, élen jár ezzel kapcsolatosan számos kezdeményezéssel, így elsősorban a gyephasznosítással. A népgazdaság számára rendkívül nagy jelentőségű a szarvasmarhaágazat, mivel exportorientáltságú. A piaca a marhahúsnak tartósan jó, hoszszabb távon is. Kedvezően alakult az árszínvonal (a termelőknek egyelőre nem), ugyanakkor sajnálatos tény, hogy folyamatosan csökken a tehénállomány és a marhahústermelés. Persze, ez elsősorban abból következik, hogy az érdekeltségi, jövedelmezőségi viszonyok nem kedveznek a gazdaságoknak, még akkor sem, ha a megyében keresik úttörő szerepet vállalva a húsmarhatartás olcsó megoldásait. Örömmel , hallottak arról is az üzemek képviselői, hogy a húsmarhatartást fejlesztő gazdaságoknak, exportárualapot bővítő termelésért szintén adna anyagi támogatást a tröszt. Annál is inkább az utolsó órában érkeznek ezek a támogatások, mert a megyében, ahol a legjobb a húsmarhatartás, nem egész három éve még 22 640 tonna volt a húsú értékesítés, tavaly már csak 20 754 tonna. Holott a dicséretes kezdeményezéseket is úgy oldotta meg a megye, mint a lébénymiklósi társulás, a Hanság-program stb., hogy eddig még semmiféle segítséget nem kapott. „Tartanánk, sőt fejlesztenénk a húsmarhát, még a tejhasznú állomány rovására is — mondta el nem egy gazdasági vezető —, ha az megéri.” Reményt keltőek a tröszt tervei — jegyezték meg a szót kérők, hogy hatékonyabban kívánnak osztozni az exportfelárban, de ez még nem oldja meg teljes egészében ennek a kedvezőtlen pozíciójú ágazatnak a gondjait, így a tenyésztési irányt stb. Tehát sürgős feladat, hogy napirendre kerüljön, kinek, mit kell tennie a fejlesztésért, s mindenekelőtt a húsiparnak részt kell vállalnia azokból a terhekből, amiket eddig csak a gazdaságok viseltek. A végső cél mindenképpen a közös nyereség érdekeltség legyen, mert az exportfelár emelésével még mindig nem kerül olyan helyzetbe az ágazat, hogy nyereséget hozzon, hogy fejleszthetővé váljék úgy, ahogy azt a népgazdaság érdekei megkívánják. Hasznos volt, jó volt ez a tanácskozás, nemcsak azért, mert szinte már akut problémát sikerült jó alaposan megbeszélni, olyan közegben, ahol minden remény adott a változásra. Jó volt azért, mert új megközelítésben került szóba a téma, a felelősség oldaláról, arról, hogy mielőbb valósuljon meg a közös anyagi érdekeltség, az ágazat fejlesztésének alapvető mozgatása. Vagyis, a központi elvárásnak és a gazdaságosságnak mindenképpen találkoznia kell, különben a népgazdaság számára oly jelentős ágazat továbbra is mostoha marad a mezőgazdasági üzemekben. Mélységében, alaposságában olyan volt ez a tegnapi beszélgetés, hogy joggal lehet már az idén kedvező változásokra számítani. G. Szabó