Kisalföld, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-24 / 172. szám

idegenforgalmi kaleidoszkóp Mit nyújt a TOURINFORM? Új szolgáltatással lepte meg július elsejével a ha­zánkba látogató­ külföldieket és a honi utazókat az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal, a Magyar Posta és az Idegen­­forgalmi Propaganda Kiadó Vállalat. Létrehozták a TOURINFORM információs szolgálatot, mely az ország- és világjárók utazásaikkal kapcsolatos kérdéseire ad választ a 179-800-as telefon­számon vagy személyesen a budapesti Martinelli téri pos­tapalotában. Kérdéseinkre, hogy mit is szolgáltat a TOURINFORM, Moldován Tamás, az idegenforgalmi kollégium titkára válaszol: — Több mint 40 000 adatot rögzítettünk mikrofilmen, melyek alapján szinte min­den utazással kapcsolatos in­formációt meg tudunk adni. Például naprakészen tájékoz­tathatjuk az érdeklődőket az ország valamennyi szállodá­jának, kempingjének, üdülő­­házának címéről, telefonszá­mláról. Közöljük, hogy az en--es szállodákban mennyibe kerül egy szoba hol és ho­gyan lehet fizetővendég-szo­bát foglalni. A múzeumok, tájházak, kiállítások teljes címlistája rendelkezésünkre áll, sőt azt is megmondjuk, hogy az adott időpontban mi­lyen kiállítás látható. Ven­déglők, éttermek, éjszakai szó­rakozóhelyek is szerepelnek a nyilvántartásban, olyan részletesen, hogy ételspeciali­tásokat is ajánlhatunk. Ese­ménynaptárunk tartalmazza a szabadtéri színházak, ün­nepi hetek, mozik program­jait, a jegyvásárlás lehetősé­geit. A MÁV, a Volán és a MALÉV hazai és külföldi menetrendjéről is tájékoztat a TOURINFORM. A gyógy­fürdőknél nemcsak a cím, a telefonszám és a nyitvatartá­si idő­ áll rendelkezésünkre, de arra is választ adunk, hogy melyik víz, milyen be­tegségek gyógyítására alkal­mas. Közöljük, hogy milyen időre számíthatunk az elkö­vetkezendő 24—48 órában, hogy hol vannak Budapesten működő külföldi követségek, illetve külföldön levő magyar követségek, milyenek az ér­vényben levő vám­­deviza-,­ útlevél- és vízumelőírások. A kiutazó magyaroknak meg­mondtuk például, hogy hol, mennyibe kerül az autópálya használat. — Mi történik akkor, ha egy kérdésre nem tudják azonnal a választ? — Ilyenkor megkérdezzük­­a telefonáló számát és közöl­jük, hogy­­mennyi időn belül szerezzük meg az informá­ciót és hívjuk vissza. Ha eh­hez hosszabb időre van szük­ség, akkor három napon be­lül írásban küldünk részletes választ. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják hogy na­ponta mintegy 800 kérdés érkezik melyből húsz igényel levél választ. A TOURINFORM hétköz­nap 7—21 óra, szombaton 7— 20 óra, vasárnap 8—13 óra között telefonon hívható. Október 1-től csak így érvényes... M­ég egyszer a személyi számokról Az Állami Népességny­il­­vántartó Hivatal számítás­­tecnikai főosztálya a szemé­lyi számok képzését 1979 februárjában fejezte be. A sz­emélyi számokat tartalma­zó gépi nyomatú nyilvántar­tó lapokat 1979 márciusától július végéig szállították me­gyénkbe. A gép által nyil­vántartott lapok a népesség­összeírás során kitöltött ösz­­szeíró lapokkal azonos ada­tokat, valamint a személyi számokat tartalmazzák. Ezen lapok a személyi számok ki­adása után a helyi tanácsok szakigazgatási szerveinek nyilvántartását képezik, al­kalmasak arra, hogy az ada­tok változásait rajtuk folya­matosan vezessék. Megyénk lakosságának 99 százaléka már rendelkezik személyi számmal. Mintegy 4 000 személy nem kapta meg a személyi számot, kö­zülük azonban ezer személy­nek az Állami Népességnyil­vántartó Hivatal már az ál­landó lakhely szerinti illeté­kes tanácshoz küldte meg a személyi számot, amely ott át is vehető. Háromezer személy adatainak feldolgo­zása még folyik közülük öt­százan 14 éven felüliek, te­hát személyi igazolvánnyal rendelkeznek, míg a többi 1980—1981 között született gyermek. Az Állami Népességnyil­vántartó Hivatal a személyi számmal még nem rendelke­ző egyének anyagának fel­dolgozását meggyorsította. Várhatóan a személyi szá­mok képzése legkésőbb szep­tember végéig megtörténik. A tanácsokhoz havonta ér­kezik az anyag a gépi adat­­feldolgozástól és a tervek szerint a személyi számokat 1981 október közepéig min­den Győr-Sopron megyei la­kos megkapja. Akiknek még nincs sze­mélyi számuk, általában az alábbi okok miatt nem kap­ták meg: 1975 óta lakást vál­toztattak. Ebben az esetben gyakori volt, hogy a sze­mélyi számot még az előző lakcímre küldték. A szüle­tési adatokat a személyi igazolvány helytelenül tar­talmazta, ezért az adatokat az összeíráskor hibásan vet­ték fel. Az adatfelvételkor valamilyen adminisztrációs hiba történt. A megyei tanács igazga­tási osztálya kéri azokat, akiknek még nincs személyi számuk, hogy azok a személyi igazolvány szerint állandó lakhelyen a tanácsi szak­­igazgatási szervnél jelenje­nek meg. A személyi igazol­ványukat és az 1975. évi né­pességösszeíráskor kapott igazolólapot (kis sárga cédu­la) vigyék magukkal. A gyermekes szülők ellen­őrizzék, hogy valamennyi gyermeküknek van-e szemé­lyi lapja. Ha nincs, akkor ugyancsak az állandó lak­hely szerinti tanácshoz for­duljanak. (A gyermek lak­helye általában azonos a szülő, a gondozó lakhelyé­vel.) Lehetőleg vigyék ma­gukkal a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a népességösszeírási igazoló­lapját. Vannak olyanok, akik az elmúlt években lakhelyük­től (például külföldi kikül­detés miatt) tartósan távol voltak. Nekik különösen fontos, hogy a személyi szá­mukat átvegyék. Ezt a gyer­mekeiket illetően is meg kell tenniük. A személyi szám hiánya jelentős hátránnyal jár, mert 1981. október 1-től a személyi igazolvány a sze­mélyi szám nélkül nem ér­vényes, tehát valamennyi hivatal a személyi adatok mellett a személyi számot is kéri. A szám a személyi iga­zolvány tizenegyedik olda­lán, az oda beragasztható címkén vagy esetleg beírva található. IB. 1981. július 24., pénteki Győri művész­telep Szabadtéri tárlat Adyvárosban A győri művésztelep alko­tói négy hétig dolgoztak a megyeszékhely üzemeiben , a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban, a Gyáév ház­gyárában és a Mezőgépben. Az itt készült maketteket Győrött, a Felszabadulás út és a Bacsó Béla út kereszte­ződésénél szabadtéren állít­ják ki — a képzőművészeti alkotásokat ma délután 3 órától 6 óráig láthatja a kö­zönség. (Ha az eső esik, a tárlatot a városi könyvtár területén rendezik.) A mai bemutató egyúttal zárása is a művésztelep munkájának. Tegnap délelőtt a művész­telep társadalmi vezetősége , a győri városi tanács és a művészeknek helyet adó üze­mek képviselői az Apáczai Csere János Tanítóképző Fő­iskola klubjában találkoztak az alkotókkal. A kötetlen be­szélgetésen szó volt a mű­­vésztelepi munka gondjairól, problémáiról, örömeiről a továbblépést célzó lehetősé­gekről. Múzeumi ritkaságok Több mint 35 ezer könyvet, rézkarcot, különböző nyoma­tokat és térképeket őriz a Gera megyei Greiz Állami Múzeum. A gyűjtemény nagy szám­ban tartalmaz értékes irodalmi műveket a francia felvilágosodás idejéből is. A látogatók megszemlélhetik Moliére műveit Rabelais kö­teteit, a XVI. századi képes kiadványokat, Dürer és Rambr­­indt rajzait, valamint a múzeum ritkaságszámba menő karikatúra-sorozatát. Itt állunk a ... Érdekes római kori emlékek Sopron belvárosában Sopronban, az Új utca és a Szent György utca sarkán a második világháború óta üres telek áll. Beépítésére el­készültek a tervek (lakóház, üzlet), a sarkon deszkáknál körülkerített mély gödrök, földhányások láthatók, ame­lyek közül régi falmaradvá­nyok tűnnek elő. A járóke­lők azt hihetik, ez már az építkezés előkészülete. Pedig még nem az­­ az Országos Műemléki Felügyelőség ása­tása. Római korabeli fórum maradványait keresték és ta­lálták meg a régészek ezen a környéken. 4 ♦ ♦ Évszázadok óta tudott, hogy itt, a belvárosban ró­mai város maradványai van­nak. Az első köveket 1540 körül találták, majd az 1390-es években három szo­bor került elő, amelyek ma a múzeum római kori kőtá­rában láthatók: a „capitóliu­­mi triász”, Jupiter, Juno és Minerva. Eleinte császár­szobroknak vélték őket, de amikor rájöttek, hogy a há­rom istent ábrázolják, meg­erősödött a feltételezés, hogy itt az egykori római város, Scarbantia főterének, fó­rumának kell lennie. A há­rom istenszobor erre utal: a fórum a capitóliumi szentély előtt terült el az ókori ró­mai városokban. 1938-ban az akkori Három­ház téren, a mai Városház utcában csatornát építettek, eközben római kori köveket találtak. A Sopron Várme­gye című lap részletesen be­­számolt a leletről, emelke­dett hangú tudósítását így kezdi az újságíró: „A római világ soproni fórumának el­temetett titkait bontják a huszadik század soproni in­­ségmunkásainak csákányai és modern döngölő gépei”. Megtudjuk, hogy a kőlapokat összerakva ez a felírás bon­takozott ki: ARCVA. (Akkor sírfeliratnak gondolták, de ma inkább építészeti felirat­nak vélik a régészek — ar­cus. iv. Annak idején szo­kásban volt köztisztviselők­nek a köz javára­ adakozni­uk, főleg építkezni, szentély, amfiteátrum építéséhez, kar­bantartásához hozzájárulni stb. Ezt feliratban is meg­örökítették­. Amikor a hatvanas évek közepén Szakál Ernő szob­rászművész másodszor res­taurálta a capitóliumi szob­rokat, felvetette, hogy hitele­sítő ásatásokat kellene vé­gezni. Ekkor a mai városi tanács délnyugati sarkánál Póczy Klára vezetésével fel­tárták a capitóliumi szen­tély bejáratát. Később dr. Gömöri János régész a vá­rosháza udvarán kiásta azt a római utat, amely a főút­­ra merőleges, északról hatá­rolja a fórum körzetét. Ez­után megszületett az emlí­tett telek beépítési terve és az OMF megbízása az újabb ásatásra. A cél: meghatároz­ni, hol van a fórum déli sze­gélye. Most itt állunk az Új utca és a Szent György ut­ca sarkán dr. Gömöri János­sal. 4 4 4 — Tavaly sikerült kiásni a déli szegélyt, az idén pedig a tér nyugati és keleti szé­lét is meghatároztuk — mondja a régész. — Ily mó­don pontosan meg tudjuk határozni, a fórum helyét — ez a harmadik teljesen kö­rülhatárolt római főtér ha­zánkban az aquincumi és a gorsiumi után. Ez azonban jobban hasonlít a római kis­városok tipikus főterére, mint az előbbiek. — Milyen összehasonlítási alapjuk van? — A római városok meg­határozott rendszerben épül­tek. A fórum, a város főte­re, piactere a közélet szín­tere is volt: egyik végében a capitóliumi szentély állt a másikon szobor vagy diadal­ív, de a téren állt a törvény­kezés háza, a curia, a comi­­tum stb. A scarbantiai fó­rumot összevetettük a pom­­peji és egy észak-itáliai kis­város, Velesia főterével. Ez utóbbi a Via Emilia nevű főút mentén feküdt: ha vala­melyik scarbantiai polgár Rómába utazott, feltétlenül áthaladt Velésián. A sopro­ni fórum ezekhez inkább ha­­sonlít, mint a többi nagyne­vű városéhoz. — Mekkora ez a fórum? — A római fórumok hosz­­sza három egység, szélessé­ge két egység: a scarbantiai — immár nemcsak mérése­ink, hanem a pontos hely­meghatározás révén is látha­tó — 75X35 méter. — Mi látható belőle itt, ezen az üres telken? — Amit a járókelő a drót­kerítésen kívülről láthat, az 17—18. századi házfalak ma­radványa. A fórum köveze­te a mai utcaszinttől számít­va 4,5 méterre van. De meg­találtuk két szobor talapza­tát is, elhelyezkedésükből ítélve jelentős személyiségé — gazdag polgáré, hadvezéré — lehetett. Feltártuk a fóru­mot körülölelő vízelvezető csatorna maradványait, a faragott szegélyköveket és néhány központi fűtéses la­kóházak maradványait. Tá­volabb öt méter széles városi út húzódott, ennek nyomait is megtaláltuk a környező házak pincéjében. 4­4­4 — Mi van a fórum kövei alatt? — Szűz terület, régebbi nyomokat nem találtunk. Mai ismereteink szerint a fórumot az időszámításunk utáni első-második század­ban építették és a negyedik­­ötödik századig használták. A hatodik századtól kezdve egyre inkább elvesztette je­lentőségét, herulok, germán törzsek települtek be Scar­­bantiába. Négyszáz évig nincs életnek nyoma, míg a tizedik században a magya­rok jelentek meg itt.­­ Ha az ásatás befejező­dik, milyen tudományos munka következik és mit lát­hat a régi emlékekből a kö­zönség? — Lefényképezzük, tudo­mányos folyóiratban feldol­gozzuk leleteinket. Még nem eldöntött, hogy eredeti mély­ségében be tudjuk-e mutatni a fórum köveit, (ebben az esetben a talajvízzel meg kell birkóznunk) vagy pedig a fó­rum formáját ,.felvetítjük” a felszínre. Vagyis az utca szintjén a maitól elütő, de az eredetire hasonlító színű és formájú­­kövekkel kirak­juk az egykori Scarbantia főterét, így a ma embere lát­hatná, mettől meddig húzó­dott az ókori város közéleté­nek e fontos színtere. G. B. Gömöri János régész. — Amit a járókelő a drótkerítésen kívülről láthat, az 17—18. szá­zadi házfalak maradványa. A római fórum kövezete a mai utca szintjétől 4,5 méter mé­lyen van. A felvételi vizsgák után Változatlanul népszerű a bölcsészett adomány A pályázók előtt már is­mertek az egyetemi és főis­kolai felvételi vizsgák ered­ményei, a felvételi bizottsá­gok írásban tájékoztatták a vizsgázókat. Ilyen válaszokat indítottak útnak: felvételt nyert, nem nyert felvételt, mert neo­ felelt meg a köve­telményeknek ; megfelelt de hely hiányában nem vették fel, s fellebbezésre jogosult; más felsőoktatási intézmény­be irányították. Számosan ezekben a napokban nyújtják be fellebbezésüket, amelyet augusztus második felében bírál el az illetékes bizottság. Az Eötvös Lorán­d Tudo­mányegyetem nappali tago­zatára jelentkezett 2404 diák közül 1162 a bölcsészet­tudományi karra kérte fel­vételét. Ezen a karon öt­ször, a kar­ különböző ide­gennyelvi szakjain hatszor, máshol nyolcszor többen sze­rettek volna továbbtanulni, mint amennyit felvehettek. Évek óta ez a legnépszerűbb kar, s ezen belül a magyar— történelem szak. Itt az idén 226-an pályáztak 30 helyre­ ,a magyar—idegen nyelv sza­kon 170-en pályázta­k 20 hely­­re, s hasonló volt az arány a történelem—idegen nyelv az orosz—idegen nyelv szakon. A vizsgázók közül 151-et vet­tek fel a következő tanévre. 32 diáknak adtak fellebbezé­si jogot, előfelvételt 47-en nyertek. A jogtudományi karra 633- an jelentkeztek, csaknem százzal kevesebben, mint ta­valy, de még így is sokkal többen mint ,amennyit fel­vehettek. A természettudományi kar­ra 610 diák jelentkezett, szintén kevesebb, mint ta­valy, de csaknem még egy­­szer annyian, mint amennyi­en az első évfolyamon tanul­­hatnak az 1981—82-es tanév­ben. A kar 11 szakja iránt különböző az érdeklődés. A biológiai földrajz szakon például 16 helyre 101-en, a kémia-fizika szakon viszont 10 helyre 9-en jelentkeztek. Általában sok vizsgázó közül válogathatták ki a legjobba­kat. A Budapesti Műszaki Egye­temen több mint 2000 diák jelent meg a felvételi vizsgá­­kon, megközelítően annyi, mint tavaly. A vizsgázóknak több mint a fele megfelelt a követelményeknek. Az 1981— 82-es tanévben körülbelül 1300 hallgató kezdi meg ta­nulmányait. A legtöbb a vil­lamosmérnöki a gépészmér­nöki, a közlekedésmérnöki karon. H­UVMröi D — 5

Next