Kisalföld, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

A béke védelmében Aktíva-értekezlet az MHSZ-nél Tegnap délután a Magyar Honvédelmi Szövetség me­gyei székházában MHSZ ak­tíva-értekezletet tartottak, amelyen részt vett Günther Teller altábornagy, a GST (Gesellschaft für Sport und Technik) Központi Vezetősé­gének elnöke, valamint Wal­ter Seidler ezredes, a GST Erfurt megyei elnöke. Kovács Árpád honvéd al­ezredes, az MHSZ megyei titkára tartott beszámolót. Többi között elmondta, hogy az MHSZ megyei vezetősé­gének irányításával két vá­rosi, három összevont városi­járási és egy járási vezető­ség dolgozik. Az MHSZ-nek a megye társadalmi életében jelentős szerepe van, nagy tömegek mozgósítására al­kalmas, rendezvényei köz­kedveltek, látogatottak. Pél­dául a szocialista országok vitorlázó repülőinek felké­szítő versenyét csak az első napon hétezren tekintették meg, a „35 éves Szabad Ha­zában” című vetélkedőn 25 ezren vettek részt. A megyei vezetőség rendezte meg az idén a hajómodellezők or­szágos bajnokságát is. Győr- Sopron megyében az MHSZ- nek jelenleg 365 klubja van, lövész, repülő-ejtőernyős, könnyűbúvár, rádiós, gépjár­művezető, autó, repülő és ha­­jómodelező szakágakban, de megalakították a siklórepülő, a­­széllovas és hőlégballon szakágat is. Az MHSZ megyei verseny­zői a tömegsport mellett szá­mottevő eredményt értek el a hazai és a nemzetközi ver­senyeken: a modellezők há­rom világbajnoki aranyér­met, egy második és két har­madik helyet értek el. Az elmúlt öt évben 52 magyar és egy világrekordot döntöt­tek meg. A rádióamatőrök 430 diplomát szereztek és 160 magyar első helyezést értek el. Pártunk XII. kongresszu­sa az MHSZ alapvető felada­tának jelölte meg a fejlett szocialista társadalom épí­tését, népünk békés építő­munkájának biztosítását és a haza védelmét. Az MHSZ ezért tekinti alapvető fontos­ságúnak a lakosság, ezen be­lül is különösen az ifjúság hazafias honvédelmi nevelé­sét. A növekvő társadalmi igényeknek és a néphadse­reg követelményeinek meg­felelően tovább kell növelni a technikai felkészítés lehe­tőségeit. Megkülönböztető fi­gyelmet kell fordítani a hon­védelmi klubok további fej­lesztésére. Walter Seidler ezredes megköszönte a szívélyes fo­gadtatást és megtiszteltetés­nek tartotta azt, hogy részt vehettek az MHSZ vezetők negyedik országos tanácsko­zásán. Átadta az NDK-beli GST, különösen annak Er­furt megyei bizottsága szívé­lyes üdvözletét, hangsúlyoz­va a béke védelmének fon­tosságát. A vendégek ma megtekintik az MHSZ repü­lőklubját, majd a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban üzemlátogatáson vesznek részt. A­utóparádé az őszi BNV-n A szeptemberi őszi BNV-n ismét megrendezik az immár hagyományos autóparádét. A járműiparnak ez a kiállítása a fedett pavilonokból most ismét a szabadtéri bemutató színhelyére költözik. A kiál­lítás igazi szenzációját min­den bizonnyal az 1100 köbcen­timéteres, háromajtós japán Mazda 323 típusú gépkocsi képviseli majd. Az autót a budapesti vásárt megelőzően Lipcsében is kiállítják, az ot­tani őszi vásáron. Az autóparádén megtekint­hető a szovjet Lada gépko­csik, a csehszlovák Skodák, az NDK-beli Trabant és Wartburg autók is. Ez utóbbi új, módosított változatával ismerkedhet meg a nagykö­zönség. Nagy érdeklődés elő­zi meg a jugoszláv Zasztava bemutatkozását, hiszen a kö­zelmúltban jött létre a két or­szág­ járműipara között az el­ső autóipari szerződés. Ennek részeként a jövőben, sőt, már az idén is magyar alkatré­szekért Zasztava gépkocsikat kapunk. A szocialista orszá­gok járműiparai a gépkocsi­kon kívül haszonjárműveket, motorkerékpárokat és mope­deket is kiállítanak. A nyugat-európai autógyá­rak közül találkozhatunk majd az NSZK-beli BMW úgynevezett ötös szériamo­­delljeivel, és az Opel gyár négy típusával. Kiállít az őszi vásáron a francia Renault cég is. Kromatoszávai tudományos konferencia Hétfőn Siófokon nemzetkö­zi kromatográfiai konferencia kezdődött, amelyet a Magyar Kémikusok Egyesülete, vala­mint a Magyar Tudományos Akadémia e témakörrel fog­lalkozó szakmai csoportja ren­dezett. A tanácskozásra 22 or­szágból érkeztek szakembe­rek ,akik 180 előadásban szá­molnak be a kromatográfia — mint anyagelemzési mód­szer — fejlesztésének újdon­ságairól, valamint az e célt szolgáló új berendezésekről, műszerekről. A kromatográfia a kémiai és fizikai műveletek összessé­géből álló elemzési módszer és az ehhez szükséges műsze­rek képesek az összetett anya­gokból kimutatni azok kom­ponenseit, akkor is, ha csak a gramm egy billiomod rész­nyi mennyiségében vannak , jelen. Különös a jelentősége e módszernek a gyógyászat­ban, a gyógyszerkutatásban, a növényvédőszerkutatásban, az ásványolajkutatásban, va­lamint a kriminalisztikában és az élelmiszerkémiában, a kromatográfiával, mint elem­zési módszerrel többek között nyomon követhető az élő szervezetben a gyógyszerek útja, s így meghatározható azok hatásmechanizmusa. A tanácskozással párhuza­mosan kiállítást nyitottak, amelyre 23 külföldi cég küld­te el újabb típusú elemző műszerét. Ezen a kiállításon mutatkozott be nemzetközi fórumon első alkalommal az új magyar szabadalom alap­ján előállított túlnyomásos rétegkromatográf. AZÉRT mégis fel kell idézni a kezde­tet. Rátör sokszor az emlék a lébény­­miklósi Weisz Istvánnéra. Ha egyedül van, akkor is. Lina néni — így hívják a munkahelyén — a háziipari szövetke­zet tagja, rengeteg szatyrot, táskát lát maga előtt, amiket kötött. Mennyit? Hát sokat. Bele kell nyugodni, telik az idő, most megint a régi dolgok mennek, új­ra divatba kerültek a negyedszázaddal ezelőtti formájú szatyrok, lábtörlők, tás­kák. Csuhéból, a kukoricacső lefosztott héjából, bizony abból. Egyik szatyor akár a másik? Dehogy. Mert ha valaki például ritkábban rakja a szögeket a rámába, a csuhétáska nem lesz szép. Akkor se, amikor a lapos szövést lazán készítik, ha a fület nem illesztik föl gondosan, nem fonják meg szorosan, nem fűzik el szépen. Bánat az Lina néninek, rossz a sze­mének, ha ilyent lát. A mintadarabokat készíti a szövetkezetben, megcsinálja, amit a tervezők elképzelnek, megál­modnak. Azt mondja: négy esztendeje dolgozik a szövetkezetben, de annak előtte is csinálta csuhéból a holmikat, akárcsak valamikor a férfiak, akik sán­tán kötöttek táskákat, de közel sem olyan szépeket, mint a nők, akiknek fi­nomabb a kezük, ősszel összegyűjtötték az alapanyagot a kukoricatáblán, a le­fosztott héjat megszárították, vigyáztak, nehogy megpenészedjék, sárga legyen. Hamarosan megint ideje jön a szedés­nek, adott engedélyt a termelőszövet­kezet, lehet csuhát szedni. Van, aki har­minc-negyven zsákkal összeszed. Idén nem lesz szép a csuhé. Szomorúság? Csúnya csuhé? Tele lesz a határ a szedőkkel, a hulladéknak nyí­róollóval kiszedik a javát, megszokott Csuhé mozdulattal rakják a zsákba, akárcsak később a konyhaasztalra. „Forró vízben megáztatom a csuhét — magyarázza Lina néni —,­ van, aki ecetet önt a vízbe, attól fehérebb lesz. Azután levagdalom a csutkáját, hegyes­re, egyenesre vágom a levelet. Miklóson csak egyenesre vágják. Utána fogom a rámát, szegeket verek bele, másfél centi távolságra. Utána pödrés közben fölhá­lózom az egészet, fenekelem, körül le­­szegzem, alul és fölül, majd az oldalát lapos szövéssel beszövöm. Rámán meg­szorítom a kész szatyrot. Az szebb, ami­kor festett csuhélevélből virág, legtöbb­ször pipacs vagy rózsa kerül az olda­lára.” Ízlés, igény. Hogy telik az idő! A fia­talok kevesen foglalkoznak vele. Lina néni tizenöt éves korában kötötte az első szatyrot, nyolcvan fillér volt egy szatyor, maszek fölvásárlóhoz vitte el, öten voltak testvérek, négy lány, egy fiú. A fiú fülezett mindig. Akkoriban nem volt divat a lapozás. „Kézügyesség kell ide, egyforma sod­rás, mert észrevenni, ha a táska egyik fele vastagabb, mint a másik. Csak szedni kell csuhát. Ha tudok szedek — emlegeti az asszony —, tavaly tizenkét zsákkal szedtem. A szövetkezetünknek száznegyven tagja van, hetvenen csuhá­ból dolgoznak, hetvenen ruhát varrnak. Pödörni ők is tudnak.­ Szeretem az új mintákat, legutóbb egy különös szaty­rot készítettem, mintha csipke lett vol­na az egész. Új mintához új keret kell, csak drága a keret, ötven forintba kerül egy. Egy típushoz­ k­ettőt-hármat használ az ember, hogy közben szárítani lehes­sen azt, ami elkészült. De nem hirtelen szárítani, csak lassan. Hatvanéves va­gyok, fél éve nyugdíjas. Elmehettem volna a szövetkezetből, de nem. Jól ér­zem magam. A nehéz a laposozás, mert nem könnyű egyenletesen rakni, úgy, hogy ne látszódjék a toldás.” MAGYARÁZZA a dolgot. Mondogat­ja, olyan munkát nem adna ki a keze közül, amelyiken hiba van. Merthogy ez a nyugalmat adja. Talán a szép öreg­séget is. J. J. 1981. szeptember 1., kedd1 Új átvételi árak A MÉM — az Országos Anyag- és Árhivatallal egyet­értésben — közzétette az őszi érésű téli alma és a burgonya idei átvételi árát. Az elmúlt évhez képest az alma kilójáért általában 40 fil­lérrel többet ad a külkereske­delem. A belföldön forgalom­ba­­hozott gyümölcsért szintén többet adnak, mint egy évvel korábban; az áremelés mér­téke mintegy 7 százalékos. A Hungarofruct által felajánlott átvételi ár egyébként az idén szeptemberben a különleges minőségi osztályban kilónként 7,40 forint, az első osztályú almánál kereken 5 forint. 1982 áprilisában ugyanezért a minőségi osztályért már 10,10 forintot, illetve 7,60 forintot fizetnek. Az őszi érésű burgonya tá­jékoztató áránál a felvásárló szervezet és a termelő a meg­hirdetett ártól közös megegye­zéssel fölfelé és lefelé legfel­jebb 20 százalékkal térhet el Az I. fajtacsoportért 100 ki­lónként 360 forintot, a II. cso­portra pedig 300 forint átvé­teli árat hirdettek meg. 19 A győri Villamostechnikai Ipari Szövetkezet híradástech­nikai részlegének gyártó csoportjában készülnek az MC—112 típusjelű ipari mosógép vezérlő kapcsolószekrények. A meg­rendelő a Budapesti Gábor Áron Gépgyár, amellyel a III. ne­gyedévre 70 darab kapcsolószekrényre kötöttek szerződést. Szüretre készülődnek Sopronban A szőlő még a tőkén alszik A dombok oldalán néha fel-fellibbennek a seregélyfellegek. A fürtök körül darazsak köröznek. Mindez félreérthetetlenül mutatja: érik a szőlő. A Badacsonyvidéki Pincegazdaság győ­ri pincészetének soproni telepén még nincs híre a szüretnek. A fogadóaknák, a prések, tornyok környékén munkások sü­­rögnek-forognak. Végéhez közeledik a felkészülés. Vereckei Adorján, a pince vezetője bizakodva néz az elkövetkező na­pok elé. . ....... .. ... — A berendezéseink java­része készen áll a szőlő fo­gadására — mondja. — Jó­magam is több gazdaságban jártam, és az üzemi szakem­berekkel közösen alakult ki az a véleményünk, hogy a a fehér szőlő szedésének kez­dete szeptember tizedike és tizenötödike között várható. A­­soproni borvidékre jellem­ző kékfrankos érése viszont valószínű, csak szeptember 28. és október 3. között éri el a kívánt szintet. Tavaly ötvenháromezer mázsa szőlőt vettün át, bízunk abban, hogy az idén is hasonló lesz a mennyiség. Ezt segítendő, fokozzuk a felvásárló tevé­kenységet. A pincészet legfontosabb feladata a szakszerű feldol­gozás mellett a szőlő gyors és zökkenőmentes átvétele. Bízunk abban, hogy az idén nem lesz torlódás. A Sopron­­vidéki Szőlő- és Borgazdasá­gi Társulás keretében (mely-, nek tagja a pincegazdaság is) megegyezés született, hogy a szőlő zömét a nagyüzemek a lehetőség szerint konténer­be szállítják be a pincészetbe. Mindez jelentősen meggyor­sítja a termés fogadását. Az objektív minősítést segíti és az átvételt is gyorsabbá teszi az új automata mintavevő és tokoló berendezés. És ha már az üzemen belüli változások­nál tartunk, mindenképpen megemlítendő, hogy rövide­sen befejeződik az Alfa La­­vall berendezés átalakítása és így ennél a berendezésnél is zökkenőmentessé, üzemsze­rűvé válik a feldolgozás. Az üzem kapacitása jelentős. Óránként százötven mázsa szőlőt tudnak átereszteni a gépeken. Mindezek mellett a balfi és a fertőszen­tmi­kl­ósi termelőszövetkezetek tulajdo­nában lévő gépsorokon a pin­cészet részére fehér szőlőt dolgoznak majd fel. — Az átvétel időpontját a gazdaságok igénye szerint ál­lapítjuk meg — mondja Ve­­reckei Adorján. — Szükség esetén három műszakban is fogadjuk a szőlőt A kister­melők többségben szabad­szombatokon és vasárnapo­kon szüretelnek. Ezeken a na­pokon viszont a nagyüze­mekből beérkező mennyiség kevesebb, így várhatóan se­hol sem lesz torlódás. Mind­emellett még együttműködé­si szerződést kötöttünk a Soproni Állami Gazdasággal, mely lehetőséget ad az egyik vagy másik helyen mutatko­zó Szabad kapacitások kölcsö­nös kihasználására. Természetes, hogy a zök­kenőmentes átvétel nemcsak a pincészeten múlik. Függ at­tól is, hogy milyen lesz az időjárás, a szőlő érése, illet­ve a gazdaságok mennyire készültek fel a szüretre. A várható termés mennyiségé­ről a soproni és Sopron kör­nyéki termelőszövetkezetek­ben eltérő véleményeket hallottam. Néhány helyen a téli-tavaszi fagyok eléggé ká­rokat okoztak. Nagycenken viszont nagyobb termést vár­nak a tavalyinál. Jandl Kálmán, a balfi ter­melőszövetkezet elnöke a kö­vetkezőképpen vélekedik: — Termelőszövetkezetünk­ben nem túl nagy, mindössze negyvenhét hektár a termő szőlő területe. Mi a tavalyi­hoz hasonló, hektáronkénti nyolcvanhat mázsás termés­átlagra számítunk. Ám az előző évhez viszonyítva szá­mottevően jobbnak mutatko­zik a szőlő minősége. A ko­rai, csemegeszőlőfajták már elég érettek és rövidesen be­érik az Oportó is. Szeretnénk úgy tizedike táján kezdeni, a szüretet, mivel a fehér szőlő feldolgozása nálunk bérmun­kában történik, erre valószí­nű meg is lesz a lehetőség. A szedésben a soproni kö­zépiskolák és az óvónőképző intézet,­­diákjai lesznek majd a segítségünkre. A későbbi érésű szőlőkről még korai nyilatkozni. Hisz azt mond­ják: „Amíg a szőlő a tőkén alszik, addig bármi is történ­het vele.” Németh E. Növény­termesztési tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Nádudvari Ku­korica- és Iparinövény-terme­­lési Együttműködés (KITE), valamint a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem ren­dezésében négynapos nem­zetközi növénytermesztési ta­nácskozás kezdődött hétfőn Debrecenben. A szimpóziu­mon a több mint 200 hazai szakember mellett 16 ország csaknem 70 mezőgazdasági, illetve a mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatban álló ipari szakembere vesz részt. A nemzetközi konferencia fő témája a búza, a kukori­ca, a napraforgó, a cukorré­pa és a rizs komplexen gé­pesített és kém­i­zált termelé­si rendszere és fejlesztési le­hetőségei. A bevezető előadást Dénes Lajos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes tartotta ,,Magyarország me­zőgazdasága és élelmiszerter­melése” címmel. A konferencián összesen több mint száz előadás hang­zik el, amelyből 34-et külföl­di szakemberek tartanak. KM&IPDID - 3

Next