Kisalföld, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-13 / 240. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981. OKTÓBER 13., KEDD ÓRA: 1,40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Parlamenti küldöttségünk Ausztráliában Az országgyűlés Péter János alelnök vezette küldöttsége október 6. és 11. között hivatalos látogatást tett Indonéziában. A magyar képviselők megbeszélést folytattak Daryatmával, a képviselőház elnökével és az Interparlamentáris Unió indonéz csoportjának vezetőségével. A magyar delegációt fogadta Suharto tábornok, az Indonéziai Köztársaság elnöke, Adam Malik alelnök, Widjojo Nitisastro gazdasági, pénzügyi és ipari államminiszter, Mochtar Kusumaamadja külügyminiszter és Radius Prawio kereskedelmi miniszter. A küldöttség látogatást tett Bandungban és a hét végét Bali szigetén töltötte. A magyar parlamenti delegáció Indonéziából hivatalos látogatásra Ausztráliába utazott és megérkezett Sydneybe. A szovjet számítástechnika újdonságai Az Országos Számítógéptechnikai Vállalat és a szovjet Élorg Egyesülés közösen előadássorozatot rendez az OSZV központjában a szovjet számítástechnika legújabb eredményeiről. A hétfőn megkezdődött kétnapos szemináriumon tíz előadás hangzik el, ismertetve az R—45 és R—60 típusú nagy számítógépek alkalmazási területeit, valamint a miniszámítógéprendszerhez tartozó újdonságokat. A szervezők hétfői sajtótájékoztatóján az Elorg képviselője elmondta: a szovjet számítástechnikai ipar 18 országba szállít rendszeresen számítógépeket, programokat és kiegészítő egységeket. Jelenleg több mint 750 szovjet számítógép üzemel külföldön, csupán Magyarországon több mint 100 közepes teljesítményű R—20 és R—22-es berendezés működik. Most meg kívánják ismertetni a magyar szakemberekkel a legújabb, az eddigieknél sokkal nagyobb teljesítményű berendezéseket, számítástechnikai rendszereket is. A szovjet szakemberek szerint ugyanis ezek a nagy számítógépek a következő években felválthatják kisebb elődeiket, egy-egy ilyen nagy berendezés három-négy korábbi típus munkáját is elvégezheti. Ez egyben javítaná a számítógépek kihasználtságát is. A sajtótájékoztatón arról is szóltak, hogy első ízben bemutatják Magyarországon a szovjet ipar széles választékú software, azaz programkínálatát is. Számítástechnikai programokat ugyanis eddig nem szállítottak Magyarországra. Ma kezdődik a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése Ma kezdődik Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 101. ülése. Az ülésre a szovjet fővárosba érkezett Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó képviselője a KGST-ben, a végrehajtó bizottság soros elnöke. A repülőtéren Nyikolaj Talszin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben. Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára és más hivatalos személyiségek fogadták. A tartalomból Elektro plusz mobil? Igény a fejlesztésre •4-Vízparti históriák •4-Régi kottákat lapozunk Pályaválasztási gyakorlat Megtalált biztonság KÉNMOLNÁROK RÉPCEVISEN A jóemlékezetű olvasó fel tudja idézni: gyakran szót emeltünk lapunkban hosszú-hosszú éveken át a kén miatt. Pontosabban amiatt, ahogy a ként őrölték évtizedeken át az ország egyetlen kénőrlő üzemében, a Soproni Vegyesipari Vállalat répcevisi részlegében. Kétutcás község a megye dél-nyugati csücskében, sokkalta közelebb Kőszeghez, mint Sopronhoz. Egykor a téglagyár adott kenyeret a helybelieknek, amikor bezárt, a helyébe telepített, falai közé került kénörlő üzem. Ez még 1963-ban történt. Kemény kenyérkereset volt a téglagyári munka, ám a kénnel bánni, az agyagot is felülmúlta. Már csak az anyag természete miatt is. Nem volt ugyanis se hagyománya, de még csak irodalma se a kénőrlésnek. Igény viszont volt arra, hogy valaki ellása a vegyiüzemeket leheletfinom kénporral. Őrölték hát Répcevisen, amivel őrölték, és ahogyan tudták. Harminc ember szenvedte mostanáig, tizennyolc éven át a kénport. Közönséges, gabonaőrlőben aprították a darabos ként. Valamikor Ausztráliából, Kanadából, később a hazai üzemekből, Szőnyről és Szészhalombattáról származó nyersanyagot. Ami miatt hosszú időn át panaszkodtunk: hiába volt a megértés, a jószándék, nem tudtak Répcevisen változtatni az áldatlan körülményeken. Őrlés közben kénpor árasztotta el a két oldalt nyitott üzemet, az anyag közé került szikrát vető kavicstól olykor óránként belobbant, robbant a kénpor. Ilyenkor égett a levegő, és égette, perzselte a kénmolnárok bőrét. E tudósítás címe és az eddigiek alapján nyilván tudja az olvasó, mindez szerencsére a múlté. Sok sikertelen próbálkozás után a répcevisi üzem gazdájának, a Soproni Vegyesipari Vállalatnak az utolsó vállalkozása véeze szerencsével járt. Miután eredménytelenül kísérleteztek a hazai kutatóintézetek olyan berendezés előállításával, mely robbanás veszélye nélkül őrölné a ként, a vállalat kényszerűségből a Budapesten működő követségektől kért segítséget. Az olasz diplomáciai képviselet közreműködésével jutottak el a soproniak a Guzeo céghez. A további már, mondhatni, akár a mesében. A pénz megvolt hozzá, és meglett a vállalkozó is az olasz cég személyében, most egy éve érkezett meg az új alapon működő, tökéletesen pormentesként ajánlott, biztonságosan működő berendezés Répcevisre. Ma már a néhány kezdeti hiba után kifogástalanul működik. — Egy műszakban hat emberrel annyit termel, mint ke ibban négyszer ennyi munkás tizenhat órában — mondja Boros Jenő, a soproni vállalat főmérnöke. — Nemrég még háromszor őröltük a ként, kétszer szitáltuk át, s így értük el a 180 mikronos finomságot (a mikron a milliméter ezredrésze). Ma egyszer kell őrölni a ként, finomsága így se éri el az ötven mikron nagyságot. A berendezés egyetlen nagy malom, melyet a szabadban állítottunk fel. Védőgáz alatt őrli az anyagot, s bármilyen ruhában dolgozhatnának embereink, nem lehetne tudni, milyen anyaggal bánnak. Új üzemünk évente 5000 tonna kén őrlésére alkalmas, s bízunk benne, hogy elegendő munkájalesz majd. Számottevő mennyiségben importál hazánk egyelőre kéntartalmú növényvédőszereket. Amint ezeket sikerül helyettesíteni, hazaival, megnő a feladatunk. Ami a kénmolnárokat illeti, érthető, hogy örülnek az új üzemnek. Kluk Ferenc az első naptól kezdve a kénőrlőben dolgozott. Azt mondja, ma ha sír a munkás Répcevisen, nem a kéntől, legfeljebb örömében hullatja könnyeit. Főnökei korántsem maradéktalanul elégedettek azonban. A kénpornak a vasúti kocsikba való ki- és berakását egyelőre még emberi erővel végzik. Ezt gépesíteni akarják. Egykor a raktárakat is át akarják építeni. A kén mindenesetre már megszelídült Répcevisen, s elismerést érdemelnek, akik ezt elérték. F. J. ■ Az őszi és téli szállítási munkákhoz készítik elő a gépeket az Agroker Győr-Sopron megyei központjában. Idén több mint 340 millió forint értékben adnak el megyénk mezőgazdasági üzemeinek gépeket. Jelenleg közel 140 millió forint értékű gép vár kiszállításra. Aczél György tárgyalásai Moszkvában Acsél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki Pjotr Gyemicsevnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió kulturális miniszterének meghívására szombaton érkezett Moszkvába, a hét végén a szovjet főváros és környéke kulturális intézményeivel ismerkedett. Aczél György vasárnap este a Moszkvai Nagyszínházban megtekintette a szovjet fővárosban vendégszereplő Észt Állami Operához, az Estonia operaház előadását. A műsoron Verdi Attila című operája szerepelt. Az előadáson jelen volt Ivan Kehin, az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke is. Aczél György hétfőn szívélyes, baráti megbeszélést folytatott Pjotr Gyemicsevvel a két ország kulturális együttműködéséről, az együttműködés továbbfejlesztéséről. A megbeszélésen részt vett Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. II munkahelyi demokrácia fejlődésének tapasztalatai Sajtótájékoztató a SZOT-ban Öt ágazat szakszervezetének és ugyanannyi vállalat bizalmi testületének képviselői tájékoztatták hétfőn, a SZOT székházában az újságírókat a munkahelyi demokrácia fejlődéséről, a bizalmi testületek egyéves munkájának tapasztalatairól. Egyöntetű a véleményük, hogy a munkahelyi demokratizmus — még jócskán meglévő buktatói és formális vonásai ellenére is — fejlődött, beépült a vállalati közélet folyamatába. Nyíltabbakká váltak a viták, több a kezdeményezés. Különösen érzékelhető ez a munka szervezésével, a munkakörülményekkel kapcsolatos vitákban, legújabban pedig az ötnapos munkahét bevezetését előkészítő tanácskozásokon, ahol a munkaidőcsökkentéshez elengedhetetlen nagyobb termelékenység módjait vitatják meg. Ennek eredménye egyebek között az, hogy a bányászok például nem a felszíni gyülekezőhelyen, hanem saját javaslataiknak megfelelően lent a munkahelyen váltanak, ezzel mentenek meg értékes perceket. Figyelemreméltó hogy azokban a bányákban, ahol csökkentették a munkaidőt, 100 százalék alatti teljesítmény sehol sem vett, sőt Tatabányán 20—22 százalékkal növekedtek a teljesítmények, és ennek arányában a bérek is. A tapasztalatok alapján november 1-től a Mecseki Szénbányák 14 000 dolgozója részére is bevezetik a csökkentett munkaidőt. A kis vállalatok, a leányvállalatok alakulása, a magánkezdeményezések fokozódása is alaposabb vizsgálódásokra késztette a kollektívákat Sok javaslat hangzottel, amelynek célja hogy a munkakörülmények javításával, jobb munkafeltételek teremtésével tartsa vissza vállalat azokat a dolgozókat, akik számára vonzóbbak az új vállalkozások. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a dolgozók megbecsülésüket értékelik a legmagasabbra, s magasabb bérért sem hagyják ott munkahelyüket, ha ott jól érzik magukat. A bányászok, a közalkalmazottak, a kereskedelmi, a mezőgazdasági dolgozók, a vasutasok képviselői egyaránt hangoztatták, hogy az üzemi demokratizmus kibontakozása jó irányban halad, jóllehet ez a folyamat még korántsem befejezett. Még nem minden vezető ismerte fel, hogy a gazdálkodás nehezebb körülményei között csak a vállalati kollektíva támogatásával, javaslataikra támaszkodva maradhatnak versenyben. Még nem alakult ki kellőképpen annak gyakorlata, sem, hogy milyen kérdéseket, mikor és milyen módon terjesszenek a demokratikus fórumok elé, hogy a dolgozók valóban érdemi véleményt mondhassanak. A bizalmi testületek, a dolgozók is gyakran bizonytalanok még abban, hogy milyen kérdésben foglalhatnak állást, s tájékozottságuk sem mindenütt elegendő ahhoz, hogy megalapozott véleményt mondhassanak. Mindennek az a legjobb ellenszere, ha a vállalatvezetés a dolgozókat jobban informálja, bátorítja őket, s megengedi a tévedés jogát is hiszen az alulról felfelé formálódó, kialakuló állásfoglalások, kezdeményezések a kollektíva segítségével mindenképpen helyes mederbe terelhetők. A munkahelyi demokrácia kérdésével foglalkozik az október 16-i ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa is. Környezetvédelmi tanácskozás Környezetvédelmi ankétot rendez ma a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és az Építőipari Tudományos Egyesület soproni csoportja. A tanácskozásra, amelyre a Dunántúl és a főváros mintegy száz szakértőjét várják, a MTESZ soproni székházában kerül sor. Előadáson ismertetik a résztvevőkkel Sopron általános rendezési tervének környezetvédelmi vonatkozásait, különösen sok szó esik majd a tájvédelmi körzetekről. A fél országból érkezett építészek és térképészeti szakemberek hallhatnak a műholdakról készített felvételek hasznosításáról is, ami hazánkban egyelőre tudományos újdonságnak számít. Ezzel kapcsolatban esik szó a Velencei-tó nádasainak vizsgálatáról és az árvízvédelmi műtárgyakról is. Az árfényképezés elméleti kérdéseiről egyébként a jövő héten újabb tanácskozást tartanak Sopronban.