Kisalföld, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI GYŐR, 1981. NOVEMBER 1., VASÁRNAP BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA­IRA: 1,40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Üdvözli a távirat Losonczi Pál, az Elnö­­ki Tanács elnöke Algé­ria nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban üd­vözölte Bendzsedid Sadlit, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársaság elnökét. Lá­zár György, a Miniszter­­tanács elnöke Mahomed Benahmed Abdelghani miniszterelnöknek. Paja Frigyes külügyminiszter Mohamed Seddik Ben­­jahja külügyminiszter­nek küldött táviratában fejezte ki jókívánságait. Hazaérkezett a parlamenti küldöttség Szombat délután Belg­rád­ból hazaérkezett Bu­dapestre a Magyar Nép­köztársaság országgyűlé­sének küldöttsége, amely Apró Antal elnök vezeté­sével hivatalos, baráti lá­togatást tett Jugoszlá­viában. A delegációt a Keleti pályaudvaron Pé­ter János, az országgyű­lés alelnöke fogadta. Jelen volt Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A BIS vezérigazgatójának látogatása Szombaton elutazott Budapestről dr. Günther Schleiminger, a Bank for International Settle­ments (Nemzetközi Fi­zetések Bankja) vezér­­igazgatója, aki Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására tartózko­dott hazánkban. A BIS vezérigazgatója tárgya­lást folytatott a Magyar Nemzeti Bankban a két bank közötti kapcsolatok elmélyítésének lehetősé­geiről, valamint aktuális nemzetközi pénzügyi kérdésekről. A vendé­get fogadta Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnökhelyettese. Dom­iikai vendégek Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívá­sára szombaton hazánk­ba érkezett a Dominikai Kommunista Párt kül­döttsége, amelyet José Cuello, a párt politikai bizottságának tagja ve­zet. A delegációt a Ferihe­gyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának he­­lyettes vezetője fogadta. Hazánkba érkezik Ali Aasszer Hoh­amed Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének meghívására november 2-án. hétfőn párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Ali Kassier Mohamed, a Jemeni Szocialis­ta Párt főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke, miniszterel­­nök. A tartalomból Tervek és elképzelések Sopronban + Három szita, fél marék só ♦ Meghalni hazamegyünk Iránytű az exporthoz MERRE TART A PIACKUTATÁS? Ismeretek nélkül nincs üzlet A hazai piackutatás úgy másfél évtizeddel ezelőtt ébredt fel csipkerózsika álmából, de nem sokkal később ismét el­szunnyadt. Csak az 1977-ben megfogalmazott hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztése irányelveinek gyakorlati megvalósítása során kezdett meg­élénkülni néhány termelőüzemben is. Az üzemek, szövetke­zetek nagy többsége számára a piackutatás, a marketing ma is eléggé bizonytalan, sőt ködös fogalom. Mi sem bizonyítja jobban ezt, hogy a vállalati középtávú tervek nem a piaci információkra, hanem zömükben a „bázisra”, a termelési kapacitásokra, sőt nem egy helyen a bérfejlesztési lehetősé­gekre épülnek. Erről győződhettek meg azok, akik részt vet­tek a napokban Győrött a Magyar Közgazdasági Társaság vitáján e témáról, amelynek vitavezetője dr. Szabó László, az Országos Piackutató Intézet igazgatója volt. Világosan kirajzolódott, hogy a legfontosabb népgazdasági célok és a piackutatás minő­sége mennyire összefügg. A magyar népgazdaság számá­ra gazdaságos export növelé­se nem képzelhető el a nagy és középvállalatok erőteljes piackutatása nélkül. A külkereskedelmi vállala­tok önmagukban képtelenek a megfelelő piackutatásra, hi­szen átlagosan tíz-tizenötezer féle áruval kereskednek. Ezek­ről egyébként bajosan készíthetnének elégséges piaci prognózist. A­ termelővállala­toknak tehát a jelenleginél sokkal jobban részt kell ven­niük a piacok figyelésében, speciális rendszert kell kiépí­teniük­ az információk meg­szerzésére. A műszaki fejlő­dés, a külföldi konkurrencia előrehaladásának vagy visz­­szafejlődésének vizsgálata mellett nem másodrendű az ázm­ai kutatás, a beszerzési lehetőségek előrejelzése.­­ Arról is szó esett a köz­gazdászklubban, hogy a piac­kutatás ma már a belkeres­kedelemben sem mellékes körülmény. Noha bizonyos te­rületen a hiánygazdálkodás az uralkodó, több tartós fo­gyasztási cikkből túlkínálat van, a raktárakban zsúfolód­nak például a színes televí­ziók. Az üzletben „éppen az nincs, amit keresünk” — tapasztalat a termelők és a kereskedők gyenge marketing tevékeny­ségének is a következménye A sort hosszan, folytathatja bárki, a maga példáival, de mit mutat a megyei mérleg? A piackutatásban a legaktí­vabb üzletpolitikát a Rába külkereskedői végzik. Infor­mációs hátterüket önállóan is kialakították, de rendszeresen igénybe veszik a központi szakosított intézmények szol­gáltatásait is. Hasonló helyzetben csak a kooperációban dolgozó válla­latok, szövetkezetek vannak, ahol a piackutatás alapja a külföldi partner kapcsolatai, így jut a leggyorsabban a prog­nózisokhoz a GRABOPLAST, a Gardénia Csipkefüggöny­gyár, a RÁBATEXT. Az in­formációs, azaz a piackutatási rangsor végén minden bizony­nyal a tanácsi és a szövetke­zeti ipar kullog — tisztelet a kivételnek —, egyszerűen nem nem tudják a vezetők sem, hogy áruik hol, s főleg meny­nyiért kelnek el a külpiaco­kon. Ahhoz, hogy megismerked­jenek saját lehetőségeikkel, számtalan csatorna áll ma Magyarországon rendelkezé­sükre. Erről írt jól használha­tó kézikönyvet dr. Szabó László Az exportfejlesztés piaci információs bázisa cím­mel, amely az idei műszaki közgazdasági könyvnapokra jelent meg. A könyvről be­szélgetve élőszóban így dedi­kálta művét: „A piackutatás olyan, mint az iránytű. Enél­kül hajózni nem lehet, de et­től a hajó még jéghegynek üt­közhet". Kézikönyve ablak a kül­piac világára, a vállalatok szakemberein áll, hogy kinéz­nek e rajta. Horváth Sándor Kiegyensúlyozott energiaellátás K­iegyensúlyozott volt az ország energiaellátása az év eddig eltelt időszakában, s a hazai termelés, a beho­zatal és egyes energiahordozók készleteinek terv sze­rinti felhasználásával az ellátás alapvető egyensúlya to­vábbra is fenntartható és megfelelő átmenet biztosítható az 1982. gazdasági évre — állapította meg a Gazdasági Bizott­ság, amely áttekiintette a téli fűtési idényre való felkészülés érdekében tett intézkedéseket. A témáról elkészített össze­foglalóját és határozatát a Minisztertanács is megerősítette. A lakosság ellátása szilárd tüzelőanyagból megfelelően alakul, elsősorban azért, mert számítani lehet a hazai szén- és brikett-termelési előirányzat túlteljesítésére. Természe­tesen, az is fontos követelmény, hogy a tüzelőanyag-kereske­delem az elosztásban, a terítésben rugalmasan kövesse az igényeket. Ezen kívül további intézkedéseket kell tenni a szükségletekhez igazodó minőségi összetétel, a megfelelő vá­laszték kialakítására is. A szokásos nyári tüzelőanyag­­akciót a korábbinál kevesebben vették igénybe, s így az év utolsó hónapjaiban — az időjárás alakulásával összefüggés­ben — az átlagosnál nagyobb forgalomra kell számítani. Ha­sonló a helyzet a háztartási tüzelőolajnál is. A hazai termelés és a behozatal a kiépített föld alatti gáztárolók közreműködésével kielégíti az ország földgázigé­nyeit. Az erőművek a villamosenergiatermelés és a hőszol­gáltatás­ tüzelőanyagszükségletének több, mint a felét szén­ből fedezik, s a készletek kellő biztonságot nyújtanak a ter­melésre, szolgáltatásra. A téli energiaellátás tehát kielégíti az igényeket, mindazonáltal szükség van arra is, hogy az érintett tárcák — az Ipari Minisztérium, az Országos Anyag- és Árhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium — télen nagy figyelemmel kísérjék a tüzelőanyagellátás helyzetét, s szükség esetén, a zavarok megelőzésére tegyenek intézkedé­seket saját hatáskörükben, vagy központi beavatkozást kez­deményezzenek. Hasonlóképpen a szolgáltató vállalatok is rugalmasan gondoskodjanak az esetleg felmerülő üzemzava­rok gyors elhárításáról. A­z idén várhatóan kevesebb energiát használ fel az ország, mint a múlt évben, és a fogyasztás csökkené­sének eredményeként mérsékelhettük energiahordozó­­importunk­at. A tavalyinál kisebb felhasználáshoz hozzájá­rult az energiaigényes termékek termelésének csökkenése, s éreztetik hatásukat az energiatakarékossági, a racionalizá­lási intézkedések is. E kedvező hatások hatékonyabb kibon­takoztatása azonban az eddiginél is sürgetőbb követelmény, és ezért vizsgálta meg a Gazdasági Bizottság a hatodik öt­éves terv és ezen belül elsősorban az 1981—82. évi energia­gazdálkodási program meggyorsításának lehetőségeit és fel­adatait. Határozatában — amelyet a Minisztertanács is meg­erősített — egy sor intézkedést irányzott elő a hazai ener­giahordozók termelésének bővítése, az energiafelhasználás csökkentése és az energiagazdálkodás fejlesztését segítő szervezési és egyéb feltételek rugalmasabb alkalmazása ér­dekében. Az energiahordozók felhasználásának csökkentése érdeké­ben a tárcáknak meg kell gyorsítani az energiaveszteség­feltáró vizsgálatokat, s ennek alapján fel kell szólítani az érdekelt vállalatokat, hogy az energiamegtakarítást, vagy a fajlagos fogyasztást célzó beruházási javaalato­kat soron kí­­vül dolgozzák ki és nyújtsák be e pályázatokat. A járművek üzemanyag-fogyasztásának csökkentésében kü­lönösen nagy figyelmet szentelnek a ZIL tehergépkocsik üze­meltetésének. Forgalomszervezési intézkedésekkel csökken­tik a ZIL-kocsik számát. A háztartási tüzelőolaj fogyasztás mérséklése érdekében a vállalatoknál, közületeknél és egyéb intézményeknél a tervidőszak végéig fokozatosan megszün­tetik az olajkályhás fűtést. A jövő évben — első lépésként — legalább százezer közületi olajkályhát kell kiváltani. Ám ugyanakkor gondoskodnak arról, hogy az olajkályhák he­lyett a közületek és a lakosság részére lényegesen több hő­­tározós villanykályhát gyártson a villamos berendezés és készülék­művek. Ugyanakkor a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban meg kell kezdeni a jó hatásfokú, korszerű széntüzelésű kályhák sorozatgyártását. Az energiaracionalizálási program gyorsítása érdekében a hatodik ötéves tervben előirányzott állami támogatást tovább növelik. A­z energiaracionalizálási hitelkérelmeket a minden pia­con gazdaságosan értékesíthető termékek gyártását növelő beruházásokéval egyenértékűnek kell tekinte­­■­ni. A tízmillió forintnál kisebb energiaracionalizálási beru­házások pályázatait pedig egyszerűsített formában, mind­össze két hét alatt kell elbírálni, és szerződést kötni a hi­telről, illetve az állami támogatásról, ha a javaslatok meg­felelnek a követelményeknek és a megvalósítás nem tart to­vább egy-másfél évnél. ­ A Mosonmagyaróvári Műanyagfeldolgozó és Kefegyártó Vállalatnál az idén 15 millió darab fogkefét, közel 70 millió forint értékben gyártanak. Termékei nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is keresettek. Leszerelési hét Közvéleményünk élénk figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet fej­leményeit, világosan lát­­ja, hogy az új imperia­lista stratégia a globális biztonság veszélyezteté­sével elsősorban Európa népeit, így hazánk békés építőmun­káját fenyegeti, s a fegyverkezés fokozá­sára irányuló amerikai törekvésekkel itthon, s külföldön milliók tilta­kozó szavát, állásfogla­lását kell szembeszegez­ni. Így összegezhetők azoknak a megmozdulá­soknak, külpolitikai fó­rumoknak, békegyűlé­­seknek a tapasztalatai, amelyek az október 24— 31. közötti leszerelési héten rendeztek az or­szág városaiban, falvai­ban, üzemeiben. Az ezekben a hetek­ben országszerte sorra­­kerülő munkahelyi ifjú­sági parlamentek nyil­vánosságát is felhasznál­ják a fiatalok vélemé­nyük kifejtésére.

Next