Kisalföld, 1981. december (37. évfolyam, 281-304. szám)

1981-12-01 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1991. DECEMBER 1., KEDD ÁRA: 1,40 FORINT XXXV!! ÉVFOLYAM, 281. SZÁM l'MHIkVi Allen és az am­itage Kétségtelen, hogy az ajándéknak örül az em­ber. Általában. Vannak persze kivételek is. Ri­chard Allen, Reagan amerikai elnök nemzet­­biztonsági főtanácsadó­ja például ma már alig­hanem szeretné örökre feledni azt a pillanatot, amikor januárban ezer dollárt átvett a japán „Háziasszonyok Barátja” című női lap képviselő­jétől. Tokióban olyan hí­rek is szárnyra kaptak, miszerint a borítékban nem is ezer, hanem tíz­ezer dolláros csekk la­pult, annak fejében, hogy Allen kieszközölte a riportot Nancy Rea­­gannel, az elnök felesé­gével. Ahogy az lenni szo­kott, ilyenkor sok egyéb­re is fény derül. Arra például, hogy a főtanács­adó két karóra elfogadá­sára sem tud elfogadha­tó magyarázatot adni. Annyi bizonyos, hogy egy aranyozott és egv ezüst tónusú Seiko is valamiképpen a birtoká­ba került. Ezt a gáláns ajándékot — japánul omijagét — Takasze, a Richard Allen által irá­nyított nemzetközi kon­zultációs vállalat egykori ügyfele ajánlotta fel, ugyancsak a különleges interjú létrejöttének ho­norálására. Állítólag mindkét óra megnyerte a tetszését, s miután nem tudott választani közülük, a biztonság kedvéért — megtartotta mindkettőt. Nos, Allen számára a finoman szólva is meg­vesztegetésnek számító omijagék balul ütöttek ki. Annál is inkább, mert az amerikai igaz­ságügyminisztérium szerteágazó vizsgálata — a korábbi jelentésekkel ellentétben — kiterjedt a legfrissebb ügyeken kívül a főtanácsadó ko­rábbi üzleti tevékenysé­gére is. Kiderült, hogy cége annak idején csil­lagászati összegeket ka­pott külföldi partnerei­től bizalmas kormányza­ti információkért. Bár formálisan megvált ettől a cégtől, de máig is hó­napról hónapra magas tiszteletdíjat folyósíta­nak neki. Mint egyes amerikai­­apok tudni vélik, mind Reagan felesége — akit ugyancsak kellemetle­nül érintett a kipattant ügy —, mind James Ba­ker, a Fehér Ház sze­mélyzeti főnöke jobbnak látná, ha a nemzetbiz­tonsági főtanácsadó vég­leg megválna tisztségé­től. Richard Allen kezdet­ben­­javíthatatlan derű­látással ítélte meg a vizsgálat kimenetelét. Most azonban — úgy tű­nik, bizonyos nyomásra, netán Reagan biztatásá­ra — mégis jobbnak lát­ta, hogy az elnöktől ide­iglenes felmentését kér­je. Aláírás a Rába-nyárban Magyar- csehszlovák gépipari megállapodás Öt év alatt egy milliárd rubel értékű szállítás Államközi megbeszélések és megállapodás színhelye volt tegnap délelőtt a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. A Magyar—Csehszlovák Gaz­dasági és Műszaki Tudomá­nyos Együttműködési Bizott­ság társelnökei, Marjai Jó­zsef és Rudolf Rochlicek mi­niszterelnök-helyettesek a két ország együttműködésé­nek kérdéseiről folytattak tárgyalásokat. A küldöttsé­gek tagjai között volt Gábor András ipari miniszterhe­lyettes, Kovács Béla, a Ma­gyar Népköztársaság prágai nagykövete, csehszlovák részről Václav Hanus álta­lános gépgyártási miniszter­­helyettes és Andrej Barcak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. A Rába-gyárban a két küldöttséget Horváth Ede, az MVG vezérigazgatója kö­szöntötte és tájékoztatta a nagyvállalat helyzetéről, fej­lesztési törekvéseiről. Mint elmondta, ebben az időszak­ban­ a Rába-gyárban is sze­rényebb ütemű a növekedés, ugyanakkor a fejlődésről a vállalat nem mond le. Az MVG bízik a piaci élénkü­lésben és erre számítva igyekszik felkészülni a ked­vezőbb évekre. Szólt arról is, hogy a vállalat az idén több mint 200 ezer futómű­vet és mintegy 25 ezer Diesel­motort gyárt. Marjai József kiemelte, hogy a Rába-gyár a megvál­tozott, szigorúbb hitelezési, nyereségelvonási szabályozás közepette is visszafizette hi­teleit. A nehezebb gazdasági feltételekre a nagyvállalat úgy reagál, hogy több saját erőforrást igyekszik mozgósí­tani. Ezután a miniszterel­nök-helyettes röviden szólt az­ országaink közötti együtt­működés fejlesztésével, bő­vítésével kapcsolatos tenni­valókról. Rudolf Rochlicek szintén hangoztatta: egyetért a ko­operáció és az együttműkö­dés más formáinak fejleszté­sével. Északi szomszédunk­nál törekednek arra, hogy még több vállalatuk kap­csolódjék be a két ország gazdasági együttműködésébe, majd kérte, hogy a Rába­­gyáriak a legújabb termelő­helyeket mutassák meg a csehszlovák küldöttség tag­jainak. A plenáris ülés után a két miniszterelnök-helyettes tár­gyalásokat folytatott az együttműködés időszerű kér­déseiről. A tárgyalást követően a delegációk a 67 ezer négy­zetméteres üzemcsarnokban tettek látogatást. Nagy ér­deklődéssel szemlélték a vi­lágviszonylatban is korszerű berendezéseket és a nagy termelékenységet biztosító élvonalbeli technológiát. Ugyancsak megtekintették a fiatalmas üzemcsarnok szo­ciális színvonalát szemlélte­tő létesítményeket, a két szerelési fázis közötti álla­potban levő futóműveket, végül a késztermékeket. Az­ üzemlátogatás után Marjai József és Rudolf Rochlicek aláírta a magyar —csehszlovák közúti jármű­ipari, mezőgépipari és építő­­gépipari főegységek, készter­mékek gyártásában, vala­mint a két ország igényei­nek mind teljesebb kielégí­tését szolgáló szállításban való együttműködési megál­lapodást. Az előző egyez­ményt 1976-ban írták alá. Az újabb megállapodás an­nak 1985-ig történő kibőví­tését tartalmazza, továbbá az egyezmény érvényességi idejének 1990-ig szóló meg­hosszabbítását. Az újabb megállapodás alapján a két ország gépipa­ra öt esztendő alatt több mint egymilliárd rubel ér­tékű kölcsönös szállítást tel­jesít.. Az aláírást követően a két küldöttség tagjai vissza­utaztak Budapestre, illetve Csehszlovákiába. N. M. T. A két minisztere­rtiök-helyett-és aláírja az 1985-ig szóló két­oldalú együttműködési megállapodást. A szállításra előkészített futóművek standján az MVG­­ vezérigazgatója tájékoztatja a magyar és a csehszlovák miniszterelnök-helyettest. (Matusz Károly felvételei.) Kádár János fogjon Szpirosz Kiprianu! Elutazott a ciprusi államfő Kádár János,­ a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn délelőtt az MSZMP KB székházában találkozott Szpirosz Kipria­­nuval, a Ciprusi Köztársa­ság Elnökével. A szívélyes légkörű megbeszélésen vé­leményt cseréltek a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről, különös tekintettel az európai biztonság és együtt­működés erősítésének ügyé­re. A találkozón részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. *** Hétfőn délelőtt a Külügy­minisztérium Mátyás király úti vendégházában ma­gyar—ciprusi egyezmények aláírására került sor. Hetényi István pénzügy­­miniszter és — a ciprusi ál­lamfő kíséretében Budapes­ten tartózkodó — Nikosz A. Rolandisz külügyminiszter egyezményt írt alá a kettős adózás elkerüléséről. A meg­állapodás — amelyhez ha­sonlót eddig Olaszországgal, Franciaországgal és az NSZK-val kötöttünk — le­hetővé teszi, hogy az egy­más országában üzemelő vállalatok, cégek a jövőben csak az anyaországban adóz­zanak. Dr. Márkájy Imre igaz­­ságügyminiszter és Nik­osz A. Rolandisz aláírta az el­ső magyar—ciprusi jogse­gély-egyezményt. A doku­mentum szabályozza a pol­gári, a családjogi ügyekben és a bűnügyekben a két or­szág igazságügyi hatóságai közötti érintkezést. Szarka Károly külügymi­niszterhelyettes és Georgi­­osz Pelagiasz, a külügymi­nisztérium főigazgatója pe­dig jegyzék­váltás útján meg­állapodott a vízumkényszer eltörléséről szolgálati és dip­lomataútlevelekre. A délutáni órákban eluta­zott Budapestről Szpirosz Kiprianu, aki Losonczi Pál­nak, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének meghívására — felesége tár­saságában — hivatalos lá­togatást tett Magyarorszá­gon. A ciprusi államfővel együtt elutazott kísérete, amelynek tagja volt Nikosz A. Rolandisz külügyminisz­ter, Georgiosz Pelagiasz, a külügyminisztérium főigaz­gatója és Harisz Vovidisz, az elnöki iroda igazgatója. A magas rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a magyar és ciprusi zászlókkal díszített Országház előtt. (A magyar—ciprusi tár­gyalásokról közös közle­ményt adtak ki, melyet la­punk 2. oldalán ismerte­tünk.) Dunánlisti tanácskozás Veszprémben Milliárdok a hulladékok hasznosítására A fejlett tőkés országok­ban a felhasznált nyersanya­gok 15 százaléka általában a másodlagos feldolgozásból származik. Az NDK-ban ez az arány 10 százalék, nálunk viszont csak 2 százalék, hol­ott a hulladékpapír feldol­gozásához 60 százalékkal, a vashulladék feldolgozásához 70 százalékkal kevesebb ener­gia kell, mint az elsődleges előállításhoz. Ezeket az ada­gokat ismertette Székely Sán­dor, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezetője a hat dunántúli megye e témá­val foglalkozó szakemberei­nek tanácskozásán, amelyet tegnap tartottak a Veszprémi Akadémiai Bizottság szék­házában. Itthon az évente kibocsá­tott papírmennyiségből csu­pán annak 26 százalékát, a textilmennyiségnek 5 száza­lékát vásárolják fel hulladék­ként. Csupán néhány száza­lék a kenőolaj regenerálás aránya is. Mindezen várha­tóan jelentősen változtat, hogy a VI. ötéves tervben több mint 10 milliárd forin­tot fordítanak a másodlagos nyersanyagok, a hulladékok és melléktermékek hasznosítá­sára. Ennek eredményeként a tervek szerint 18 százalék­kal több vashulladék, 38 szá­zalékkal több színesfém hul­ladék kerül a kohókba. 32 százalékkal növekszik majd a textíliák másodlagos feldol­gozása és a tervidőszak vé­gére 560 ezer gumiabroncs újrafutózására teremtenek kapacitást. Emellett ösztön­zőbb árrendszert dolgoznak ki a háztartási hulladékok gyűjtésének és felvásárlásá­nak előmozdítására, és javít­ják az átvétel körülményeit. Szó volt a timföldgyártás melléktermékének a vörös­iszapnak hasznosításáról is. A vörösiszap nagy mennyiségű nátriumoxidot, alumínium­­oxidot és vasat tartalmaz. Ezek kinyerésére figyelemre­méltó kísérletek folynak a Veszprémi Vegyipari Egyete­men.

Next