Kisalföld, 1981. december (37. évfolyam, 281-304. szám)

1981-12-22 / 299. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ------------------------------------------------------------------------------*— -------------------------------------------------------------------------------------------------------— AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981. DECEMBER 22., KEDD ÓRA: 1,40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Reaktortartály beemelése a Paksi Aetomerű­mírbe A Paksi Atomerőműben vasárnap fontos és látványos akcióra került sor: az üzemi főépület óriási darujával megkezdték a második reak­tortartály végleges helyére emelését. A 230 tonna súlyú acéltest Csehszlovákiában készült, a hozzátartozó nagy átmérőjű csőcsonkokat, amelyeken ke­resztül áramlik majd a hű­tővíz. Pakson hegesztették rá a gyártó cég dolgozói, akik az első tartálynál szer­zett tapasztalatok birtoká­ban, a korábbinál jóval rö­­videbb idő alatt végezték el a nagy szakértelmet kívánó műveletet. Miután a magyar hatóságok, az erőmű beruhá­zási vállalat és az üzemel­tető atomerőmű vállalat szak­értői elvégezték a reaktortar­tály szigorú minőségi vizsgá­latát, a tizenkét méter hosszú acélkolosszust beemelhették a hermetikus térségben lévő reaktoraknába. Az atomerőmű legnehe­zebb berendezésének mozga­tása rendkívül óvatos, figyel­mes munkát kíván. A daru kezelője ipari tv-kamera segítségével követi millimé­terről milliméterre a hata­­­lmas acéltest helyváltozását. A reaktoraknába helyezett tartályt a gyár- és gépszere­lő vállalat dolgozói szerelik tovább. Óvári Miklós felszólalása Egyetemista fiatalok parlamentje Intézkedési ter­v készült a hallgatók javaslatai alapján Intézkedési terv elfogadá­sával vasárnap befejeződött a Kertészeti Egyetemen az egyetemi és főiskolai fiata­lok országos ifjúsági parla­mentje. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszó­lalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára — összefog­lalták a szombat délutáni hat szekcióülés legfontosabb észrevételeit, javaslatait. A parlament vitáinak kö­zéppontjában a fiatalok leg­fontosabb feladata: a tanu­lás, a munkára felkészülés állt. Többen sürgették az ok­tatás korszerűsítését, s fel­hívták a figyelmet arra, hogy ez minden intézmény­ben a hallgatók véleményé­nek figyelembevételével tör­ténjék meg. Felelősséggel szóltak arról, hogy a társadalmi tervezés részeként, a felsőoktatás tár­sadalmi funkcióját elemezve olyan tervezési és beiskolá­zási rendszert kell kialakí­tani, amely nagyobb össz­hangot teremt a továbbtanu­lási szándékok, a képzési irányok és a társadalom szakemberszükséglete között. Pályázati rendszer tapasztala­tainak értékelése alapján szükségessé vált az elhelyez­kedési rendszer korszerűsíté­se. Az új rendszerben bizto­sítani kell az elhelyezkedés nyilvánosságát és demokra­tizmusát; az egyetemi és fő­iskolai évek szakmai és köz­életi teljesítményeinek foko­zottabb figyelembe vételét; a pályakezdők számára a szak­­képzettségnek megfelelő munkakört; végül a munkál­tatók nagyobb érdekeltségét a képzésben is. Kezdemé­nyezték a Hatos értelmiség kelletének átfogó vizsgála­tát és ennek alapján az ér­telmiségi pályák társadalmi megbecsülését növelő intéz­kedések meghozatalát. Az intézkedési terv szerint­­ szélesebb körben lehetővé kell tenni a hallgatók szá­mára a szervezett bekapcso­lódást az oktató- és kutató­munkába, egyebek között az anyagi és erkölcsi ösztönzés fokozásával. A hallgatók széles rétegeit érintő gondra is javaslatot fogadott el a parlament, a felsőoktatás tankönyv és jegyzetgondjai­­nak enyhítését szorgalmaz­va, különös tekintettel a nyomdai kapacitásra, a szer­zői díjakra, a forgalmazás problémáinak megoldására. Az országos parlament ja­vasolta, hogy a Művelődési Minisztérium évente adjon tájékoztatást az­­ intézkedési terv időarányos végrehajtá­sáról. A felsőoktatási fiatalok if­júsági parlamentje Korcsog András művelődési állam­tit­­kár vitaösszefoglalójával fe­jeződött be. Nem veszett kárba az idő Túl a milliárdon a Győri Növényolajgyár Röviden jellemezve a Nö­vényolajipari és Mosószer­­gyártó Vállalat Győri Nö­vényolajgyárának idei tevé­kenységét, azt írhatjuk: ki­egyensúlyozott munka folyt a zömmel hazai piacra ter­melő egységben. Mindössze az okozott némi gondot, hogy kevés repcemag termett, s így a készlet felhasználásától az első napraforgó­ szállít­mányok megérkezéséig egy heti termelési szünetre kény­szerültek.­­ Nem veszett kárba ez az idő sem, ugyanis július 1-től áttértünk az ötnapos munka­hétre, s a gyártási szünet­ben kiadhattunk a dolgozók­nak 6 szabadnapot — mond­ta Varga László igazgató. — Erre azért is szükség volt, mivel a két év végi ünnep között két részlegben, a nyersolaj gyártó és a finomító üzemekben dolgozunk. A pa­lackozó munkatársai viszont azt a pár napot előre ledol­gozták, így karácsony és ja­nuár első munkanapja között pihenhetnek. — Nem okoz ez gondokat az étolajellátásban? — A két ünnep közötti szü­nettől függetlenül sincsenek telítve a belkereskedelem rak­tárai, ám az ellátásban ez nem okoz fennakadást. Ja­nuárban pedig ismét mód nyílik a készletek megfelelő fel­töltésére.­­ Jövőre többet palackoznak Növényolajból valóban nincs hiány, mi több, ez a ter­mék az ország egyik jelentős exportáruja. A győri gyár el­látási körzetében is bőségesen termett napraforgó. Ennek és a gyár valóban tervszerű munkájának az eredménye­ként a győriek a nyersnő­­olaj termelési tervet csaknem 2 százalékkal­­ túlteljesítik. A finomító teljesítmény — meg­lapozva a növekvő palacko­zási tervet — ugyancsak ki­ugró 1981-ben. Éves tervét december 9-én teljesítette, s az év további napjaiban még mintegy 8 százalékkal növeli termelését. A palackozó de­cember 21-től dolgozik majd terven felül. A Győri Növényolajgyár termelési érték­terve az idén 1 milliárd 53 millió forint, ezt mintegy 50—60 millióval si­kerül túlszárnyalni. A több­lettermelés készletfelhalmo­zódást nem okoz, helye van a hazai és külhoni piacokon. — Mennyi győri növény­olaj került exportra? — A tervezettnél jóval többet, összesen mintegy 400 millió forint értékű növény­olajat exportáltunk. Az ebből származó árbevétel 10—11 millió dollár körül van. Az export — 22 millió forint ér­tékűt kivéve — tőkés piaco­kon talált vevőre. — Van-e lehetőség 1982- ben a termelés növelésére? — Nyers növényolajból is­mét mintegy 37 ezer tonná­nyit tervezhetünk, hasonlóan az ideihez. Nagyobb felada­tok előtt áll viszont a finomí­tó és a palackozó üzem. Jö­vőre meg kell közelítenie a 20 ezer tonnás termelést, ugyanis a palackozott m­eny­­nyiség az idei 15 600 tonná­ról közel 18 ezerre növek­szik. Ehhez beindítjuk a har­m­adik műszakot is a palac­kozóban, néhány új dolgozó felvételével és a menl­evél­ munkájának átszervezésével + + + A Győri Növényola­javar­ban a kiegyensúlyozott, ter­vezettnél eredményesebb munkát az idén 7,5 száza­lékos béremeléssel tudák el­ismerni. A gyár idei nyeresége vár­hatóan 70 millió forint kö­rül alakul. N. M. T. Januártól készletfeltöltés — Kedvező exportpozíciók Bohumil Urban Budapesten Veress Péter külkereske­delmi miniszter meghívásá­ra baráti látogatást tett Bu­dapesten Bohumil Urban csehszlovák külkereskedelmi miniszter. Magyar partneré­vel áttekintették a két or­szág közti külkereskedelem időszerű kérdéseit. Bohumil Urbant fogadta Marjai József miniszterel­nök-helyettes. Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a szovjet kormány meghívására részt vett Leonyid Brezsnyev 75. születésnapja alkalmából ren­dezett ünnepségeken, hétfőn hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Ká­roly és Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügy-, Pója Frigyes külügy-, Pullai Árpád közlekedés, és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások Zbigniew Madej, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se, a Minisztertanács mellett működő tervbizottság elnöke, hétfőn hivatalos megbeszélé­seket folytatott Budapesten Faluvégi Lajossal, a Minisz­tertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal el­nökével, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok idő­szerű kérdéseiről. Zbigniew Madejt fogadta Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke és Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a magyar— lengyel gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság magyar tago­zatának elnöke is. A tárgya­lásokon részt vett Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköz­­társaság budapesti nagykö­vete Január elsejétől négy tröszt megszűnik A közelmúltban hozott mi­nisztertanácsi határozat ér­telmében január 1-én meg­szűnik a baromfiipari, a kon­zervipari, a söripari vállala­tok trösztje, valamint a me­zőgazdasági ellátó tröszt, vál­lalataik önállóak lesznek, s ezentúl a MÉM közvetlen felügyelete alá tartoznak. A trösztök megszüntetését az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítése indokolja. A korábbi években kialakított tröszti szervezet eredménye­sen szolgálta a népgazdaság érdekeit, hozzájárult a lakos­ság biztonságos ellátásához és az export növekedéséhez. A gazdálkodás iránt azonban időközben fokozódtak a kö­vetelmények. A lakosság alap­­vető élelmiszerellátásán túl­menően fontos feladat: a minőség javítása, és a külföl­dön is piacképes élelmiszerek körének erőteljes növelése. Ezeknek a kívánalmaknak a tröszti szervezeti rendszer­ben a vállalóink gyakran neri tudtak megfelelni A tröszt' .■vverv-eze­t elve:; ei^m­ei e^v értelműen a fejlődés gátié vj5 ’’alfgh­. A •’'HÍM mi Vr#-sz-'mr má­sította a trösztöket a válla­latoknak nagyobb önállósá­got nyújtó gazdálkodási rend­szer kialakítására, a­ belső el­számolás korszerűsítésére. Az irányítási gyakorlatban ezt mindenütt meg is valósítot­ták. Ezen túlmenően néhány ágazatban megértek a felté­telek a nagyobb előrelépés­hez. Eddig már négy élel­miszeripari tröszt megszűnt. Vállalataik nagyob önállósá­got kaptak, ami a tapasztala­tok szerint előnyösen hatott, bátrabban kezdeményeztek és többségük eredményeseb­ben gazdálkodott. Januártól újabb 47 válla­lat kap teljes önállóságot. Ez egyben fokozott felelősséget követel a vállalati vezetőktől, akik saját terveik, üzletpoli­tikájuk alapján gazdálkod­nak. Várhatóan verseny ala­kul majd ki a vállalatok kö­zött — ez végső soron kedve­zően hathat a még meglévő tartalékok feltárására, a bel­ső ellátásra, a választék to­vábbi bővítésére, az élelmi­szertermelés előrevi­telére.­­ (Folytatás a 2. oldalon) . A hómaró Pér felé halad . (Küzdelem a hóval című riportunk lapunk 3. oldalán.)

Next