Kisalföld, 1981. december (37. évfolyam, 281-304. szám)
1981-12-22 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ------------------------------------------------------------------------------*— -------------------------------------------------------------------------------------------------------— AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981. DECEMBER 22., KEDD ÓRA: 1,40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Reaktortartály beemelése a Paksi Aetomerűmírbe A Paksi Atomerőműben vasárnap fontos és látványos akcióra került sor: az üzemi főépület óriási darujával megkezdték a második reaktortartály végleges helyére emelését. A 230 tonna súlyú acéltest Csehszlovákiában készült, a hozzátartozó nagy átmérőjű csőcsonkokat, amelyeken keresztül áramlik majd a hűtővíz. Pakson hegesztették rá a gyártó cég dolgozói, akik az első tartálynál szerzett tapasztalatok birtokában, a korábbinál jóval rövidebb idő alatt végezték el a nagy szakértelmet kívánó műveletet. Miután a magyar hatóságok, az erőmű beruházási vállalat és az üzemeltető atomerőmű vállalat szakértői elvégezték a reaktortartály szigorú minőségi vizsgálatát, a tizenkét méter hosszú acélkolosszust beemelhették a hermetikus térségben lévő reaktoraknába. Az atomerőmű legnehezebb berendezésének mozgatása rendkívül óvatos, figyelmes munkát kíván. A daru kezelője ipari tv-kamera segítségével követi milliméterről milliméterre a hatalmas acéltest helyváltozását. A reaktoraknába helyezett tartályt a gyár- és gépszerelő vállalat dolgozói szerelik tovább. Óvári Miklós felszólalása Egyetemista fiatalok parlamentje Intézkedési terv készült a hallgatók javaslatai alapján Intézkedési terv elfogadásával vasárnap befejeződött a Kertészeti Egyetemen az egyetemi és főiskolai fiatalok országos ifjúsági parlamentje. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — összefoglalták a szombat délutáni hat szekcióülés legfontosabb észrevételeit, javaslatait. A parlament vitáinak középpontjában a fiatalok legfontosabb feladata: a tanulás, a munkára felkészülés állt. Többen sürgették az oktatás korszerűsítését, s felhívták a figyelmet arra, hogy ez minden intézményben a hallgatók véleményének figyelembevételével történjék meg. Felelősséggel szóltak arról, hogy a társadalmi tervezés részeként, a felsőoktatás társadalmi funkcióját elemezve olyan tervezési és beiskolázási rendszert kell kialakítani, amely nagyobb összhangot teremt a továbbtanulási szándékok, a képzési irányok és a társadalom szakemberszükséglete között. Pályázati rendszer tapasztalatainak értékelése alapján szükségessé vált az elhelyezkedési rendszer korszerűsítése. Az új rendszerben biztosítani kell az elhelyezkedés nyilvánosságát és demokratizmusát; az egyetemi és főiskolai évek szakmai és közéleti teljesítményeinek fokozottabb figyelembe vételét; a pályakezdők számára a szakképzettségnek megfelelő munkakört; végül a munkáltatók nagyobb érdekeltségét a képzésben is. Kezdeményezték a Hatos értelmiség kelletének átfogó vizsgálatát és ennek alapján az értelmiségi pályák társadalmi megbecsülését növelő intézkedések meghozatalát. Az intézkedési terv szerint szélesebb körben lehetővé kell tenni a hallgatók számára a szervezett bekapcsolódást az oktató- és kutatómunkába, egyebek között az anyagi és erkölcsi ösztönzés fokozásával. A hallgatók széles rétegeit érintő gondra is javaslatot fogadott el a parlament, a felsőoktatás tankönyv és jegyzetgondjainak enyhítését szorgalmazva, különös tekintettel a nyomdai kapacitásra, a szerzői díjakra, a forgalmazás problémáinak megoldására. Az országos parlament javasolta, hogy a Művelődési Minisztérium évente adjon tájékoztatást az intézkedési terv időarányos végrehajtásáról. A felsőoktatási fiatalok ifjúsági parlamentje Korcsog András művelődési államtitkár vitaösszefoglalójával fejeződött be. Nem veszett kárba az idő Túl a milliárdon a Győri Növényolajgyár Röviden jellemezve a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat Győri Növényolajgyárának idei tevékenységét, azt írhatjuk: kiegyensúlyozott munka folyt a zömmel hazai piacra termelő egységben. Mindössze az okozott némi gondot, hogy kevés repcemag termett, s így a készlet felhasználásától az első napraforgó szállítmányok megérkezéséig egy heti termelési szünetre kényszerültek. Nem veszett kárba ez az idő sem, ugyanis július 1-től áttértünk az ötnapos munkahétre, s a gyártási szünetben kiadhattunk a dolgozóknak 6 szabadnapot — mondta Varga László igazgató. — Erre azért is szükség volt, mivel a két év végi ünnep között két részlegben, a nyersolaj gyártó és a finomító üzemekben dolgozunk. A palackozó munkatársai viszont azt a pár napot előre ledolgozták, így karácsony és január első munkanapja között pihenhetnek. — Nem okoz ez gondokat az étolajellátásban? — A két ünnep közötti szünettől függetlenül sincsenek telítve a belkereskedelem raktárai, ám az ellátásban ez nem okoz fennakadást. Januárban pedig ismét mód nyílik a készletek megfelelő feltöltésére. Jövőre többet palackoznak Növényolajból valóban nincs hiány, mi több, ez a termék az ország egyik jelentős exportáruja. A győri gyár ellátási körzetében is bőségesen termett napraforgó. Ennek és a gyár valóban tervszerű munkájának az eredményeként a győriek a nyersnőolaj termelési tervet csaknem 2 százalékkal túlteljesítik. A finomító teljesítmény — meglapozva a növekvő palackozási tervet — ugyancsak kiugró 1981-ben. Éves tervét december 9-én teljesítette, s az év további napjaiban még mintegy 8 százalékkal növeli termelését. A palackozó december 21-től dolgozik majd terven felül. A Győri Növényolajgyár termelési értékterve az idén 1 milliárd 53 millió forint, ezt mintegy 50—60 millióval sikerül túlszárnyalni. A többlettermelés készletfelhalmozódást nem okoz, helye van a hazai és külhoni piacokon. — Mennyi győri növényolaj került exportra? — A tervezettnél jóval többet, összesen mintegy 400 millió forint értékű növényolajat exportáltunk. Az ebből származó árbevétel 10—11 millió dollár körül van. Az export — 22 millió forint értékűt kivéve — tőkés piacokon talált vevőre. — Van-e lehetőség 1982- ben a termelés növelésére? — Nyers növényolajból ismét mintegy 37 ezer tonnányit tervezhetünk, hasonlóan az ideihez. Nagyobb feladatok előtt áll viszont a finomító és a palackozó üzem. Jövőre meg kell közelítenie a 20 ezer tonnás termelést, ugyanis a palackozott menynyiség az idei 15 600 tonnáról közel 18 ezerre növekszik. Ehhez beindítjuk a harmadik műszakot is a palackozóban, néhány új dolgozó felvételével és a menlevél munkájának átszervezésével + + + A Győri Növényolajavarban a kiegyensúlyozott, tervezettnél eredményesebb munkát az idén 7,5 százalékos béremeléssel tudák elismerni. A gyár idei nyeresége várhatóan 70 millió forint körül alakul. N. M. T. Januártól készletfeltöltés — Kedvező exportpozíciók Bohumil Urban Budapesten Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására baráti látogatást tett Budapesten Bohumil Urban csehszlovák külkereskedelmi miniszter. Magyar partnerével áttekintették a két ország közti külkereskedelem időszerű kérdéseit. Bohumil Urbant fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívására részt vett Leonyid Brezsnyev 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségeken, hétfőn hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly és Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügy-, Pója Frigyes külügy-, Pullai Árpád közlekedés, és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások Zbigniew Madej, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Minisztertanács mellett működő tervbizottság elnöke, hétfőn hivatalos megbeszéléseket folytatott Budapesten Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Zbigniew Madejt fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke is. A tárgyalásokon részt vett Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete Január elsejétől négy tröszt megszűnik A közelmúltban hozott minisztertanácsi határozat értelmében január 1-én megszűnik a baromfiipari, a konzervipari, a söripari vállalatok trösztje, valamint a mezőgazdasági ellátó tröszt, vállalataik önállóak lesznek, s ezentúl a MÉM közvetlen felügyelete alá tartoznak. A trösztök megszüntetését az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítése indokolja. A korábbi években kialakított tröszti szervezet eredményesen szolgálta a népgazdaság érdekeit, hozzájárult a lakosság biztonságos ellátásához és az export növekedéséhez. A gazdálkodás iránt azonban időközben fokozódtak a követelmények. A lakosság alapvető élelmiszerellátásán túlmenően fontos feladat: a minőség javítása, és a külföldön is piacképes élelmiszerek körének erőteljes növelése. Ezeknek a kívánalmaknak a tröszti szervezeti rendszerben a vállalóink gyakran neri tudtak megfelelni A tröszt' .■vverv-ezet elve:; ei^mei e^v értelműen a fejlődés gátié vj5 ’’alfgh. A •’'HÍM mi Vr#-sz-'mr másította a trösztöket a vállalatoknak nagyobb önállóságot nyújtó gazdálkodási rendszer kialakítására, a belső elszámolás korszerűsítésére. Az irányítási gyakorlatban ezt mindenütt meg is valósították. Ezen túlmenően néhány ágazatban megértek a feltételek a nagyobb előrelépéshez. Eddig már négy élelmiszeripari tröszt megszűnt. Vállalataik nagyob önállóságot kaptak, ami a tapasztalatok szerint előnyösen hatott, bátrabban kezdeményeztek és többségük eredményesebben gazdálkodott. Januártól újabb 47 vállalat kap teljes önállóságot. Ez egyben fokozott felelősséget követel a vállalati vezetőktől, akik saját terveik, üzletpolitikájuk alapján gazdálkodnak. Várhatóan verseny alakul majd ki a vállalatok között — ez végső soron kedvezően hathat a még meglévő tartalékok feltárására, a belső ellátásra, a választék további bővítésére, az élelmiszertermelés előrevitelére. (Folytatás a 2. oldalon) . A hómaró Pér felé halad . (Küzdelem a hóval című riportunk lapunk 3. oldalán.)