Kisalföld, 1981. december (37. évfolyam, 281-304. szám)
1981-12-23 / 300. szám
kA rádió Mellett Rendkívüli esemény a nézőtéren. Az 1956-ban külföldre távozott, majd átmeneti visszatérésekor Győrben működő nagy komikust előadás közben egy illuminált néző harsányan melegebb éghajlatra küldte. Ezek azok a pillanatok, amikor leszakad az ég, vagy legalábbis a függöny, botrányokozás miatt félbeszakad az előadás. Csodák csodája, ment minden tovább, mintha mi sem történt volna. Néhány nappal később megkérdeztem a művészt, hallotta-e a vitathatatlanul neki szóló üzenetet, mire azt a választ kaptam, hallotta, de fel sem vette, mert Pesten sokat dolgozott lokálban, ahol az ilyesmit megszokta. Ez a kis intermezzo idéződött fel bennem, amikor vasárnap reggel hallgató számára szokatlan időpontban, hajnali öt órakor az Előttünk a vasárnap! című összeállítást hallgattam a Kossuth adó hullámhosszán, s az egyik riportban a szórakozóhelyek nosztalgikus kabaréigényéről esett szó. Nosztalgia? Lassan mindenre rásütjük a nosztalgia bélyegét, pedig nem hinném, hogy korra, nemre és ízlésre való tekintet nélkül mindenkiből a nosztalgia követeli ki a színvonalas és változatos szórakozás igényét, sokkal inkább az a hiányérzet, ami szórakozóhelyeink sivár, unalmas programkínálata alapján — ha van egyáltalán program és szórakozóhely — okkal felötlik az emberben. Mi történhetett? A vendéglátóipar lassan, de biztosan az őrült forgalomhajszában elűzte a vendégeket és a forgalmat. A discóval például egyfajta rétegigényt kielégített, de elzavarta a dobhártya épségére sokat adó vendégeket, a társalgást, a szolidabb szórakozást kedvelőket, a rövidebb hajúakat, az úgynevezett maradibbakat, s ezekből vitathatatlanul több van mint a discoimádókból. Mi történt még? Valami rosszul értelmezett demokratizmussal — egyenlőek vagyunk, a pénznek nincs szaga, stb. — egy fedél alá, s nem egyszer egy asztal köré kényszerítette a viselkedni tudókat a fejlődési rendellenességekkel küzdőkkel, a botránytól irtózókat a botrányokozókkal, a kultúrivókat az ivóvilágbajnokokkal, s így a demokratizmus elve nem teljesülhetett, mert a szolidabb vendég elmenekült, s a vendéglátóhelyek tájára sem néz. A vendéglátóipar azt mondja, nem kergette el, de tulajdonképpen elkergette. Lényegében. A szóhasználat nem számít. Továbbá az van még — különösen vidéken —, hogy a vendéglátóipar betegesen egyoldalú látása következtében a program zenekartól zenekaron keresztül zenekarig terjed, fel sem merül a más műfajú szórakoztatás gondolata, például a kabaré. Pedig az erők nem mindenütt hiányoznak., Kevesebb sznobizmussal, nagyobb hozzáértéssel, rugalmassággal és nem utolsósorban kockázatvállalási készséggel minden színtársulatban fel lehetne fedezni azokat az erőket, akikkel megoldható volna a programszínesítés. Mellesleg a színházak nagyon jól ismerik a színészi kvalitásokat. Persze mi most itt a mozdony meghibásodásáról beszélünk, holott egyszerűen nincs mozdony. Nincs éjszakai élet, éjszakai szórakozóhely, amelyet egyáltalán bírálattal illethetnénk. A fővárosban, mint a riportban is hallottuk, van kísérlet az áttörésre. Hangzatos nevű lokálokban hangzatos műsorok várják a vendéget nem mindig megfelelő színvonalon. Színvonalról azonban akkor lehet beszélni, ha van valami. Végül is a szórakozás, a szórakoztatás nem szégyen. Nem oldunk meg semmit, ha kikapcsolódás helyett munkáról beszélünk, mert fennál a veszély, hogy munka közben kikapcsolódunk. Mind a kettő elég gyakori tapasztalat, s mondani sem kell, ily módon sem a szórakozásban, sem a munkában nem jutunk előbbre. Harmonikus emberben a kettő kiegészíti egymást. Ehhez azonban alkalmak megteremtése, külső segítség is kell. A pénzről legközelebb. Mi leszel, ha nagy leszel? Végzősök válaszút előtt Általános iskolásokkal találkoztunk a sopronhorpácsi művelődési házban, ahol a Sopron járási KISZ-bizottság kezdeményezésére négy falu hetedikesei és nyolcadikosai számára ■endeztek pályaválasztási délutánt. Meghívták a találkozóra Sopronból a 403-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, valamint a Lippai János Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet néhány tanárát és diákját, továbbá a környező mezőgazdasági üzemek képviselőit is. A programra igazán nem lehetett panasz. Volt ott minden: kiállítás, játékos vetélkedő, énekszó, cukorkaosztás, no is természetesen komoly tájékoztatók a tsz és az iskolák részéről. Ezután következett a dolog legizgalmasabb része, a gyerekek kérdései. Azaz csak következett volna, mert kérdés alig akadt... Az ipari szakmunkásképzős diákok még csak válaszolhattak néhányra, a mezőgazdaságisok azonban kérdés nélkül maradtak. Az érdektelenség oka: senki nem akar mezőgazdasági szakmunkásképzőben továbbtanulni. Falusi gyerekekről lévén szó, ez talán több, mint meglepő. A program vége felé egy kisebb csoporttal külön is elbeszélgettem. Kiderült hogy mindegyikük választott már szakmát, az indítékokról azonban eléggé határozatlanul és megilletődötten beszéltek. Arra a kérdésre, hogy mi befolyásolja ma a kisiskolások pályaválasztását, a következő fontossági sorrendet állították fel az okok között: 1. mennyit lehet keresni. 2. mennyire tetszik az adott szakma. 3. kell-e fizikai munkát végezni. Kissé elszomorító vélemény, nemcsak a sorrendiség miatt, hanem azért is, mert olyan fontos szempont, mint a pályaalkalmasság nem szerepel köztük. A találkozóután viszont annál érdekesebb beszélgetés alakult ki a jelenlévő tanárok, úttörővezetők és középiskolás diákok között. Valamennyi hozzászóló megegyezett abban, hogy a széles körű tájékoztató munka ellenére a gyerekek többsége még mindig elég határozatlanul érkezik el a döntés pillanatához aminek elsősorban az életkorisajátosságok és oktatási-nevelési hiányosságok az okai. ------A gimnazisták pályaválasztásai — elsősorban továbbtanulási — gondjaiknak megbeszéléséhez a soproni Berzsenyi Gimnázium biológia tagozatos osztályának hét diákjával fogtunk hozzá. Az első körkérdés máris meglepő eredménnyel zárult. Kiderült, hogy senki sem kíván közülük biológiai jellegű pályát választani. Az okok között első helyen szerepel az általános iskolai választás megalapozatlansága. Hétből háromnak van határozott elképzelése arról, hogy mit szeretne dolgozni majd valamilyen diploma birtokában, további három többféle munkát is el tud képzelni. A hetedik véleménye eléggé sajátos: „Célom, hogy továbbra is valamilyen általános képzettséget szerezzek, s a konkrét pályaválasztást a lehető legkésőbbre elodázzam.” (Mielőtt az olvasó a felelőtlenség vádjával illetné a hét berzsenyistát, gyorsan leszögezzük: valamennyien jó tanulók, közösségi munkában kiemelkedő tagjai az iskolának.) Ám bármennyire megalapozottak vagy éppen légből kapottak elképzeléseik, mindenképpen komoly próbatétel áll előttük, amíg a megvalósításig eljutnak. Ennek első lépcsője a felvételi vizsga. Tartanak tőle, bár hisznek a tudás, a rátermettség bizonyításának hatalmában. Túljelentkezés? Persze, hallottak róla, tudják azt is, hogy a felvételi rendszer nem a legtökéletesebb. A beszélgetésben a közelmúlt egyik eseményét is felidézték a diákok. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tájékoztatót tartott az érdeklődőknek Sopronban. Mindössze nyolcan (!) voltak rá kíváncsiak holott bizonyára jóval többen jelentkeznek majd oda a város középiskoláiból. Sok mindenről beszélgettünk még, többek között elhelyezkedési lehetőségekről, a társadalmi és az egyéni érdek gyakori ütközéséről a felsőoktatásban, a tanulás és a közéleti szereplés viszonyáról. Az elhangzott vélemények megerősítették azt, amit már a beszélgetés kezdetén fogalmaztak meg önmagukról: diákos lelkesedésük a valóság hiányos ismeretével párosul. Ezt a hiányosságot azonban csak rajtuk számon kérni dőreség lenne... F. K. 1981. december 23., szerda Emlékezés Gál Istvánra „Gál István, a rádió rendezője 60 éves korában meghalt.” (Rádióhír.) Nemcsak a rádiósok gyászolják. Életútjának volt győri csúcspontja a magyar színjátszás nagy fordulatának évében: 1949 őszén, a színházak államosítása idején, öt színház alakult ekkor vidéken, az egyik Győr székhellyel. Megszervezésére, igazgatására a Madách Színház 28 éves rendezője, Gál István kapott megbízást. Az intézménynek, a Dunántúli Népszínháznak Győrben, Veszprémben, Szombathelyen, Sopronban kellett rendszeresen, a kisebb településeken a Faluszínházzal, a későbbi Déryné Színházzal együttműködve játszania. Jött méltó előadásban a klasszikus operett: Offenbach és Strauss, melléjük „díszvendégnek és mércének” Schubert és Csajkovszkij. Nem Gál István tehet róla, hogy nehezebb volt a hasonló fokozatosság megvalósítása a prózában. Említésre méltóak Gál István rendezései: Shakespeare: Szentivánéji álom, Gorkij: Kispolgárok. A négy nagyobb városban és sok kis faluban, ott, ahova a legedzettebb vándorszínészek sem merészkedtek, szerepelt a 45 színészből álló társulat, köztük Ballai István, Máriáss József, Kaszab Anna, és ott volt még Gárdonyi László, Pető Endre, Szakács Sándor, Szilassi Ibolya .. Valójában két társulatnyi előadásban állt helyt ez a nemzedék. A háborús romokból alig helyreállított városi és rögtönzött falusi színpadokról találta meg a kapcsolatot a közönséggel, és a következő évadokban már egyre jobban igazodni is tudott hozzá, mert vallotta, hogy igazi színházat csak közösen lehet csinálni. Nemes harcot vívott a gárda, kegyelet a néhai kapitánynak, Gál Istvánnak! . G. F. A héten a soproni zeneiskola növendékei bemutató hangversenyt tartottak, a Liszt Ferenc Művelődési Központ hangversenytermében. Felkészülésből jeles szünidei programajánlatok Vetélkedők, filmek, sport Kitűnően felkészültek a téli szünetre a megye városainak művelődési intézményei. Minden napra bőven jut a rendezvényekből Győrött és Sopronban, még válogathatnak is a nebulók a sokrétű ajánlatok közül. A győri városi tanács művelődési osztálya összesített programajánlatot adott ki az iskoláknak, amelyben felsorolja a lehetőségeket. A Mező Imre Úttörőház ma 9 órától a Megyei Művelődési Központban játszóházat rendez, melyen ajándékkészítés, ajándék csere szerepel. A Petőfi Sándor városi, Művelődési Központban ma 10— 12-ig Betlehemes játékok címmel az Alfa amatőr gyermekszínpad tart bemutatót karácsonyi versekből, dalokból. A Kun Béla lakótelepi zöld iskolában ma 10-től sportdélelőttre várják a gyerekeket, a Megyei Művelődési Központ színpadán pedig délután háromtól a Bűvös fuvola című mesejátékot láthatják a Kisfaludy Színház előadásában. Az úttörőház — felújítása miatt — több helyszínen szervezte további szünidei rendezvényeit A Móra iskolában 27-én diavetítés és játék délelőtt lesz. 28-án a kék iskola tornatermében játékos sportversenyeket tartanak. A szokásos népszerű kincskereső 29-én 9 órakor lesz a Megyei Gyermekkönyvtárban, 30-án, ha az időjárás is úgy akarja szánkótúrát terveznek a nyári szánkópályán az úttörőház szakköröseinek részvételével. Január 3-án forog a játékkerék címmel lesz rendhagyó kincskereső program a kék iskolában. További módszertani segítséget is adtak az iskolák nevelőinek az úttörőház munkatársai, módszertani kiadványok, ajánlatok formájában. A Petőfiben 24-én karácsonyfát díszítenek a gyerekek 14—17 óráig, s Józsáné Hopp Erzsébet népművész irányításával ajándékokat is készíthetnek még az otthoni fa alá. 28-án Paff, a bűvös sárkány címmel Múzsás András előadóművész vidám műsorára várják a nebulókat, 29-én néptánc bemutatóra és táncházra, 30-án pedig játékos délelőttre invitálnak a művelődési központ munkatársai. Ugyancsak 30-án lesz Nagyiványi Péter pantomimművész előadása 10 órától. A győrszentiváni gyerekeket 24-én 15 órakor várják a művelődési házban karácsonyi programmal, 28-án bábműsorral, 29-én néprajzos előadással, amelynek témája a karácsonyi játékok, népszokások. 30-án verseket, dalokat tanulhatnak a gyerekek. Győrszabadhegyen 24-én karácsonyi program, 28-án néprajzi előadás, 29-én táncház, ,30-án bábműsor szerepel a programban. Bácsán és Gyirmóton 28—30-ig játszóházat rendeznek a gyerekeknek. 24-én mindkét helyen karácsonyi program lesz 14 órától. A zöld iskolában 27-én filmvetítést tartanak, majd csere-bere játékbörzén cserélhetnek gazdát a megunt kedvencek. 28-án tréfás vetélkedő, 29-én játék és daltanulás, 30-án sportdélelőtt lesz, január 3-án pedig Levente Péter Ki kopog? című műsora, valamint gyermekrajz-verseny szerepel a programban. A soproni diákokat két helyen várják szünidei programmal. Játék a dallamokkal és hangokkal címmel vidám vetélkedőt rendez 29-én a művelődési központ 10 és 14 órakor, amelynek kérdéseit összeállították és a műsort vezetik a Győri Rádió munkatársai. Az úttörőházban ma 10 órától téli szabadtéri játékokra várják a tanulókat, holnap új mesefilmeket vetítenek, 28-án sportversenyeket rendeznek, 29-én óévbúcsúztatón vesznek részt az ifiklub és a ház tanácsának tagjai. 30-án cserebere, 31-én játékszobai foglalkozás, 2-án pedig délután öttől úttörő disco várja a gyerekeket. Kötetlenül nyitva áll egyébként előttük a játékszoba, a lapozgató és az asztalitenisz szoba. Akinek a műsor nincs ínyére, ott szórakozhat, Kapuváron az úttörőházban mindennap várják a gyerekeket, játszóház, táncház, téli túra, úttörő szilveszter szerepel a programban . Felkészültek a szünidőre a könyvtárak és a mozik is. A megyei könyvtár gyermekkönyvtárában minden munkanapon (hétfő kivételével' 8—12-ig diafilmeket vetítenek. 29-én fél háromkor a Légy jó mindhalálig című filmet. A városi könyvtárban 27-én nyelvi vetélkedő lesz délelőtt, délután Prokofjev: Péter és a farkas című művét hallgathatják meg az érdeklődők, s ismerkednek a mesével, a zenével. Beszéljünk helyesen 28-án, tanuljunk játékot a könyvtárban, január 3-án könyvtárismereti vetélkedő, majd játék lesz délelőtt. A Moziüzemi Vállalat bérletes délelőtti matinékat tart a Rába moziban, amelyben a XX. század kalózai, a Kőszívű ember fiai, az Elektromos eszkimó, a Ruszlán és Ludmilla, a Gyöngyvirágtól a lombhullásig és a Csalogány című filmeket vetítik 9 és 1 órakor. A sorozat végén fényképezőgépeiket, barkácskészletet, ifjúsági könyveket, hanglemezeket és más ajándékokat sorsolnak ki a bérletesek között. A mesemoziban délutánonként a Sárga elefánt, a No, megállj csak! és a Dzsungel könyve hőse szórakoztatják a szünidőző diákokat. Karácsonyfa díszítés idejére 24-én délután a Rába moziban A legkisebb törpével, a Vörös Csillagban a No, megállj csak! hőseivel, a győrszentiváni moziban a Mackókalanddal várják a kicsiket. A sokszor sajnálkozva emlegetett szünidei „kulcsos” gyerekeket az idén tehát nem kell sajnálni, ha akarják, jól eltölthetik az időt. Ehhez persze az intézmények ajánlatán kívül a szülők ösztönzése is szükséges, no meg a figyelem felhívása a programkínálatra. A most vizsgázó intézmények mindenesetre felkészülésből jelest érdemelnek. 111 | Baranyai képzőművészet .Baranya művészeti életét bemutató miniatűr könyvsorozatot indított útjára a Mecsek-Tourist Idegenforgalmi Hivatal. A sorozat első kötetét már árusítják a pécsi könyvesboltokban. A minikönyv a baranyai képzőművészet fejlődését mutatja be a felszabadulástól napjainkig. Mintegy ötven színes reprodukció illusztrálja a magyar, angol, német és orosz nyelvű bevezető szöveget, amelyet Romváry Ferenc művészettörténész állított össze. A 7X7 centiméter nagyságú könyvecske a pécsi Szikra Nyomdában készült s a kis méret ellenére is könnyen olvasható a szöveg, összesen háromezer példányban jelent meg, ebből ezer példány számozott. KUMBOID — 5