Kisalföld, 1981. december (37. évfolyam, 281-304. szám)
1981-12-28 / 302. szám
Erkel Ferenc: Bánk bán Az Operaház vendégjátéka Erkel Ferenc Bánk bán című operájával látogatott el Győrbe a budapesti Operaház társulata. Ezek a vendégjátékok mindig várva várt színházi és zenei eseményt jelentenek városunk művészeti életében. A rangos produkciók iránti igényt ezúttal is zsúfolásig megtelt nézőtér bizonyította. (Ma este változott szereposztásban megismétlik az előadást.) A Bánk bán története, mondanivalója közismert. Katona József drámája nyomán Egressy Béni olyan librettót írt Erkel Ferenc számára, mely segítségével maradéktalanul megvalósíthatta zenei törekvéseit, s így a mű a magyar nemzeti romantika egyik gyöngyszemévé vált. Érdemes néhány szót ejteni Erkel operai dramaturgiájáról és az európai hagyományokkal való kapcsolatáról, melyeknek jó példája ez a darab. Talán itt ötvöződnek leginkább a főként olasz—francia operahagyományok Erkel sajátos, nemzeti hangvételével. A XIX. századi operaszövegkönyvek minden jellemzője megtalálható a műben (bordal, összeesküvés, csábítás, bosszú, örülési jelenet, öngyilkosság, párbaj), s az európaiság e romantikus megnyilvánulásai mellett mégis a nemzeti jelleg, nemzeti öntudat egyik legszebb példája a Bánk bán. A múlt századi Magyarországon még egyetlen és eredeti magyar zenének a verbunkos zenét ismerték el, így érthető, hogy Erkel is ezt a stílust egyesítette a romantikus opera formai keretei közt saját eredeti törekvéseivel. A Magyar Állami Operaház előadása minden szempontból hűen követte a műnek ezt a jellemzőjét. Kenessey Ferenc rendezése is ezt a koncepciót valósította meg, a zenei mondanivaló maradéktalan érvényesülésének rendelt alá miden színpadi beállítást. Jól segítettek ebben Forray Gábor egyszerű és mégis monumentálisnak ható díszletei, Márk Tivadar jelmezei, melyek színeikben is jól jelképezték a darab mondanivalójának alapvető ellentmondásait. Harangozó Gyula már klasszikusnak számító koreográfiája szintén szépen érvényesült a tánckar előadásában (a táncbetétek szintén a romantikus európai opera szinte kötelező kelléktárába tartoztak). A zenekart Kórodi András vezényelte nagyrutinnal és biztonsággal, követve az érzelmi-hangulati változásokat. Erkel zenéje talán még több indulatot, szélsőséget is magában rejt, mint amennyi az előadáson megvalósult, de még így is magabiztos és szép telt hangzásokat hallottunk a zenekartól. A kórus teljesítménye is méltó volt az előadás magas színvonalához. Az énekes szólisták közül a legegyenletesebb és zeneileg is kiváló teljesítményt Melinda szerepében Kukely Júlia nyújtotta. Mind muzikalitását, mind színészi adottságait tekintve igazán szép, érzelmileg telített produkciót hallottunk tőle. Különösen megkapó és muzikális volt a harmadik felvonás elején, ahol hangi adottságai és jó énektechnikája egyaránt jól érvényesültek. Nagy sikert aratott Horváth Bálint is a népszerű Hazám, hazám című áriával. Színvonalas produkcióját néhány apróbb bizonytalanság ellenére hálás tapssal jutalmazta a közönség. Mészöly Katalin drámaian, szerepéhez jól alkalmazkodva énekelt, főként a második felvonás végén nyújtott jó zenei teljesítményt. Bordás György telt és mégis lágyan zengő hangja jó szerepformálással párosult, akárcsak Sólyom Nagy Sándoré, aki Petur bán szerepében aratott méltó sikert. Leblanc Győző szép tenorhangja jól érvényesült. Vághelyi Gábor kissé fojtottam fátyolosan énekelt, bár ez illett Biberach szerepéhez. Bende Zsolt kellő méltósággal és nagy rutinnal jelenítette meg II. Endre királyt, hangja, játéka nagyon jól megfelelt a szerep támasztotta követelményeknek. A produkcióról összességében szólva feltétlenül ki kell emelnünk, hogy egy összeforrott együttes magas színvonalú teljesítményét hallottuk. Az Állami Operaház e művet hagyományaihoz méltóan, nagy művészi alázattal és mégis tartósan, egyenletes színvonalon tartja műsorán. Az új szereplők bevonása ellenére az előadás mindig tükrözi a szerző eredeti elképzeléseit, s ez a felfogás klasszikusnak számító darabok esetében követésre méltó. Ezért is volt megérdemelt az az ünneplés, melylyel a közönség meghálálta a kitűnő vendégegyüttes szereplését. B. Z. Szülők, pedagógusok, rendőrök A gyermekbalesetek megelőzéséért Nem újkeletű jelenség Mosonmagyaróváron, hogy reggel nyolc óra előtt piros nyakkendős diákok álldogálnak a gyalogátkelőhelyeknél; ha szükséges, kiállnak az útra és leállítják az autósforgalmat, elsőbbséget és védelmet biztosítva az iskolába igyekvő társaiknak. Az viszont már újdonság — szeptember óta tapasztalni ilyet —, hogy a szolgálatban lévő rendőrök is segítik az úttörőjárőrök munkáját, növelve ezzel is a tekintélyüket. Mert valljuk be: dacára, hogy a gépjárművezetők zöme figyelembe veszi a diákok jelzéseit, akadnak olyanok is, akik meggondolatlanul, útjuk sietősségét helyezve előtérbe, félreugrásra késztetik a jelzést adó diákokat. A minap több mosonmagyaróvári szülővel is beszélgettem a fenti jelenségről. Elmondták: nyugodtabban, állnak munkába kora reggel, mert tudják, hogy az iskolába igyekvő gyermekük útját vigyázzák. Egyikük mesélte: éjszakai műszakból igyekezvén haza, látta, amint a rendőr az úttörőjárőr piros nyakkendőjét igazgatta. Jól lehet, saját gyermekére gondolt közben. S közelebb érve hallhatta, hogy a rendőr a forgalomirányítással kapcsolatos tudnivalókat ismerteti a diákkal. Ez az apró mozzanat a bizalom, és egyben az egymásrautaltság jele is. A diákok már ismerősként fogadják a szolgálatát teljesítő rendőrt, és ez nem véletlen. A szigetközi városban ugyanis „divatba jött” az iskolák patronálása. A rendőrök között — ha szabad így mondani — szétosztatott mind a tizenegy iskola. A patronálás az iskola környéki forgalom segítését jelenti, ezen túl vetítettképes osztályfőnöki órákat tartanak a rendőrök, a gyerekek nem kis örömére. És mert a gyermekek nevelésében a szülőre, a pedagógusra és a rendőrre hárul a sok-sok feladat és felelősség; rendszeres résztvevői a szülői értekezleteknek is. Mosonmagyaróvár közle-,kedési viszonyait tekintve Fehér megyénk többi városá-tól. Itt halad ugyanis a rendkívül forgalmas E 5-ös főút, aminek mindkét oldalán iskolák találhatók. A demográfiai hullám is most érte el az általános iskolákat, aminek vonzata: nemrég még szülői felügyelettel érkeztek a gyerekek az óvóidába, de ma már táskástul, legtöbbjük önállóan indul útnak. Ezért is örvendetes a rendőrök segítőkész jelenléte. Különösen most, amikor lehullott a hó, rejtve a felfestett gyalogátkelőhelyeket. Beszélgetőpartnereimet jóleső érzés tölti el, mert tudják: reggel is, valamint a délutáni órákban is , mikor a kisiskolások elhagyják a tantermeket , rendőrök vigyázzák gyermekeik lépteit, örömük érthető, a kiváltó ok üdvözölhető. H. V. 1981. december 28., hétfő Fenyőfa-ünnepség a Parlamentben Akárcsak az előző napon, szombaton is kétszer népesült be a Parlament kupolaterme: délelőtt a kisdobosok, délután az úttörők legjobbjai érkeztek fenyőfaünnepélyre. Kijutott a tapsból Koncz Zsuzsának éppúgy, mint Rodolfónak, a Rajkó zene-, karnak, a Karsai pantomim csoportnak és az artistaiskola növendékeinek. Nagy volt a küzdelem a különböző vetélkedőkön: ki tud a legalacsonyabbra állított limbóléc alatt átcsúszni; ki táncolja legfürgébben a rock and rollt; ki tölti ki hibátlanul a Kresz totószelvényét. A csaknem 15 méteres, villogó fényekkel, több kiló szaloncukorral, sok-sok dísszel ékesített karácsonyfa körül a két nap alatt csaknem 3000 gyerek élvezte a változatos, színes programokat. Szombaton délután nemcsak budapesti gyerekeket fogadott a Par ■ lament: valamennyi megye és a gyermekvárosok is elküld ,ték azt a tíz-tíz úttörőt, akik a tanulásban éppúgy élenjárnak, mint az úttörőmunkában. Tovább szépül a Budavári Palota Több mint 1,6 milliárd forintot költöttek eddig a Budavári Palota rekonstrukciójára. A tervbizottság határozata alapján a VI. ötéves tervidőszakban kereken 500 millió forintot lehet felhasználni a nagyberuházás folytatására. Az erőket elsősorban az Országos Széchényi Könyvtárat magába foglaló épület felújítására összpontosítják. Annál is inkább sürgető ez a feladat, mivel a nemzeti könyvtár könyvállományának jelentős része szétszórtan, rossz körülmények között van elhelyezve, s ez nem teszi lehetővé a könyvtár rendeltetésszerű használatát. Az építkezést legkésőbb 1983 december végéig fejezik be, az átköltözést fokozatosan bonyolítják le. A VI. ötéves tervidőszakban kerül sor a volt Sándor Palota külső rekonstrukciójára, a belső felújításokat a VII. ötéves tervidőszakban fejezik be. Ha elkészül, építészeti múzeumot és kiállítást rendeznek be termeiben. Majoros Hédi kiállítása Majoros Hédinek „köze van” az újvárosi könyvtárhoz Győrött. Legutóbbi munkája a könyvtár homlokzatát díszíti. És hogy a folytonosság meglegyen, műveiből kamarakiállítás látható a könyvtár galériáján 1982. január 10-ig. Persze nemcsak azért. A tárlat szimbolikus erejű. Azt példázza, hogy kezd helyreállni az építészet és az alkalmazott művészetek körének kapcsolata, amelynek jeleit azért még ne az új lakótelepeken, s főként ne a panelos építményeken keressük. Az együttműködés olykor még döcög, épület és épületdísz nem egy gondolatból indul ki, találkozásuk találomra, a véletlen szeszélyének kitéve történik, a legnagyobb baj azonban az, ha az alkalmazott művészet és az építészet nem találkoznak egymással. Majoros Hédi munkái az alkalmazkodás alázatából, a modern idők szavának megértéséből, az egyszerű harmóniára való törekvésből születnek. Talán ezért is van az, hogy rögtön a rendeltetést, az alkalmazhatóságot, a díszítő célszerűséget keressük, látjuk bennük. Új intézmények, régi gondok közművelődésről a megyeszékhelyen Az 1981-es év gyarapodásának rövid mérlege: elkészült a korszerű városi könyvtár, évtizedes „pangás” után kétmillió forintos korszerűsítést hajtottak végre a Kultúrparkban, raktárral gazdagodott a Felszabadulás úton a megyei könyvtár, új közművelődési egység lépett munkába a Kun Béla lakótelepi zöld iskolában, helyére került a Petz-hagyaték és Kende Judit kerámia gyűjteménye, javult a levéltár raktározási lehetősége, a Moziüzemi Vállalat tervszerű fejlesztése nyomán új vetítési lehetőségek kínálkoznak a műszaki főiskolán, a zöld iskolában és a gyermekkönyvtárban. A megyeszékhely közművelődési intézményhálózatának gyarapodásáról szóló adatokat a városi tanács művelődésügyi osztálya által a közelmúltban tartott beszámolóból idéztük. Mint Finta Lajos tanácsos, a közművelődési csoport vezetője az 1981-es év értékelésekor hozzátette, több intézmény felújítása is folyik Győrött. Korszerűsödik a Felszabadulás úti klubház, a grafikai műhely, a Rába Művelődési Központ, a Mező Imre Úttörőház, a Gorkij Művelődési Ház épülete. Míg a tárgyi feltételek javultak, régi gond, hogy a személyi ellátottság, a szakképzettek aránya változatlanul nem megfelelő. A közművelődésben dolgozók harminc százaléka nem szakképzett, igaz, többségük tovább tanul. A jövőben azonban nem szabad megelégedni azzal, hogy a megüresedő helyekre sorban állnak a szakképzetlen munkaerők. Jobb feladatelosztással, a belső tartalékok feltárásával, s a megfelelően képzett emberek megkeresésével javíthatnának a helyzeten az intézmények vezetői. Az 1981-es évben végzett közművelődési munkát egészében eredményesnek ítélték. Tizenegyezernél több rendezvényen kétmillió látogató volt. Tény viszont, hogy továbbra is szűk kör jár rendszeresen az eseményekre. Hogy milyen nagyobb rendezvényeknek adott otthont Győr, álljon itt ízelítőül néhány példa: felszabdalási és politikai kulturális napok, az ünnepi könyvhét országos megnyitója, a Magyar Rádió győri kulturális hete, zenei nyár 16. alkalommal, a VI Radnóti biennálé, az Aurora ’81 művészeti fesztivál, országos pop-jazz napok, Bartók-emlékestek, az anyanyelv hete, ifjú muzsikusok fesztiválja. Ugyanakkor Győr lett a székhelye a Képző, és Iparművész Szövetség területi szervezetének. A jó munkára jellemző, hogy a felújítás alatt álló Rába Művelődési Központ és az úttörőház kihelyezett programokkal változatlan népszerűséggel működik, sőt, a munkahelyeken, iskolákban megtartott rendezvények új közönséget toboroztak az intézményeknek. A megyeszékhelyen egyébként elsősorban a gyerekeknek szóló műsorok szereplnek túlsúlyban, ami nem baj, hiszen a jövő nézőit, látogatóit, olvasóit nevelik általuk. A felnőtteket már nehezebb megnyerni a programoknak, ezért is kell tovább javítani a munkát. Új kezdeményezésekről is beszámoltak a közművelődési intézmények képviselőinek találkozóján. Karácsonyi vásár nyílt a Petőfi Művelődési Központban, a zöld és a kék iskolákban győri művészek alkotásaiból válogathattak az érdeklődők. A város mecénás jellege nemcsak hivatalos vásárlásokban merül ki a jövőben, hanem a közvetlen kapcsolathoz is hozzásegítik a művészeket és a város lakóit. A jövő év fő feladatairól Pintér Ferenc művészeti főelőadó beszélt. A legfontosabb álljon első helyen: az ötnapos munkahét bevezetésekor alapvető feladata a közművelődési intézményeknek úgy szervezni a munkát, hogy a nyitvatartás sehol se rövidüljön. A hétvégi szórakozási lehetőségekre gondolni kell, hiszen a kollégiumi diákok sem utaznak minden hétvégén haza, s a város ifjú és felnőtt lakossága is kikapcsolódni vágyik a hétvégeken. A fiatalok szórakozási lehetőségeinek egyébként nincs komoly bázisa, erre gondolni kell a jövőben. Az iskoláknak és a közművelődési hálózatnak meg kellene találniuk az együttműködés formáit. A jelenlegi helyzetaz, hogy az iskolák lépéshátrányban vannak, pedig több ajánlatot is kaptak már az intézményektől, a művelődési osztálytól. A megyeszékhely a jövő évben is több jelentős rendezvény színhelye lesz. Kodály-verseny, országos népdal-éneklési és szolfézs verseny lesz 1982-ben, országos Haydn-szonáta versenyt rendeznek itt, Kormos István megyei versmondó verseny, majd Kormos emlékülés szerepel a programban többek közöt. Tovább javulnak a tárgyi feltételek: megnyílik az adyvárosi klubház, a grafikai műhely, újabb raktárat kap a Köztársaság téren a megyei könyvtár. (Pia) HUMPOID 5