Kisalföld, 1981. december (37. évfolyam, 281-304. szám)

1981-12-29 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1931. DECEMBER 29., KEDD ÓRA: 1,40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM FÓKUSZ Indiai b­ék­sjobb A PTI indiai hírügy­nökség jelentette,­ hogy Indira Gandhi minisz­terelnök-asszony kabi­netje meg nem támad­­ó­dási szerződést javasolt Pakisztánnak. A szocia­lista országok — köztük hazánk — mindig öröm­mel üdvözölnek o­lyan lehetőséget,­­ amelynek nyomási a világ valame­lyik békétlenségtől ve­szélyeztetett térségében esély van a feszültség csökkenésére. Minden jel arra mutat, hogy ez­úttal pontosan ilyen le­hetőségről van — ponto­sabban lehet — szó. A lehetőség persze ön­magában nem elég, azt valóra is kell váltani. Az indiai ajánlat azon­ban önmagában is azt jelenti, hogy — kölcsö­nös jószándék esetén — két fon­tos és szomszédos ázsiai ország évtizede­ken át mélyponton lévő viszonya esetleg elrifoz­­dulhat a holte­inkról. A hosszabb és rövi­­debb távú előzmények ismeretében ez az­­esély világszerte érthető fi­gyelmet keltett. Az összesen mintegy háromnegyed milliárd embert jelentő k­ét or­szág születése pillanatá­tól kezdve ellenségesen állott­­szembe egymás­sal. Ez a szembenállás­ a kolonial­izmus egyik ti­pikus öröksége. Nem véletlen, hogy a függetlenség első­ esz­tendeiben már fel-fel­lángoltak az indiai—pa­kisztáni véres háborúk. 1935 tavaszától például hadüzenet né­lkü­li hábo­rú folyt Kutb­, majd Kasmír birtoklásáért. Az összecsapás — szov­jet segítséggel —, a két ország­ közötti máskénti tárgyalásokon ért véget 1966 januárjában. Néhány év múlva be­következett a szubkonti­nens legnagyobb hábo­rúja­, amely az egykori Kelet-Pakisztán, Bang­lades kiválásával és ön­álló állammá alakulásá­val végződött. Ebben a harcban a Szovjetunió az el nem kötelezett In­diát támogatta Washing­tontól és Pekingtől füg­gő , Pakisztánnal szem­ben. Az indai javaslat idő­zítése külön figyelmet érdemel. Nemcsak arról van szó, hogy hamaro­san Indiába várják Aga Shahi pakisztáni kül­ügyminisztert, hanem­­ bizonyos hangsúly-el­tolódásokról is a pakisz­táni­­politikában. A sú­lyos belpolitikai nehéz­ségekkel és szeparatista mozgalmakkal küzdő pakisztáni vezetés az utóbbi időben néhány halvány jelét adta an­nak, hogy nem tartja teljesen hiábavalónak a térség n­a­veinek békés rendezési kísérleteit. Be­leértve ebbe mind az Afganisztán­­ellen terü­letéről kiinduló akciók, mind a pakisztáni—in­diai kapcsolatok szöve­vényes kérdését. Ám az óhajok komolyságát a tetteken mérik. . áttérés az ötnapos munkahétre Menetrendváltozások a Volánnál A jövő évi feladatokról, az ötnapos munkahéttel kapcso­latos előkészületekről tájé­koztatta az újságírókat hét­főn Tapolczai Kálmán, a Vo­lán Tröszt vezérigazgatója. Mint elmondta, az­ idén 115 nagyüzem mintegy 111 ezer autóbusszal közlekedő dol­gozóját érintette az új mun­karend. Ez több mint félezer — főleg helyközi — autó­­buszjárat menetrendjének módosítását tette szükséges­sé. Január 1-től az intézmé­nyek és vállalatok többsége, mintegy 3000 munkahely tér át az új munkarendre, s ez már lényegesen nagyobb fel­adatok elé állítja a Volán­­vállalatokat. A személyszál­lításban több mint 2300 he­lyi és 4000 helyközi járat menetrendjét kell kisebb­­nagyobb mértékben megvál­toztatni. Az 1982. május 23- án életbe lépő új menetren­det már az ötnapos munka­hétnek megfelelően állítják össze, s ott, ahol még nem az új munkarendben dolgoz­nak, a menetrendtől eltérő átmeneti változtatásokat hir­detnek meg. . A jövőben folyamatosan , figyelemmel kísérik a for­galom alakulását­ és ott, ahol indokolt, a későbbiek során finomítják, módosítják a menetrendet. 918 új lakás épül Tovább gyarapodik a megyeszékhely 31 millió forin­t értékű társadalmi munkát várnak a lakosságtól Mennyivel, mivel gyarapodik jövőre a megyeszékhely? Ez volt az egyik témája­ Győr város Tanácsa idei utolsó, tegnap tartott ülésének. A tanácsülésen első napirendi pontként az 1982. évi költségvetés és a fejlesztési alap felhasználásának tervét vitatták meg. A terveket rendkívül kö­rültekintően, az igények és a szűkülő anyagi lehetőségek összehangolásával kellett ki­dolgozni — mint az Balogh József általános elnökhelyet­tes szóbeli kiegészítőjében is elhangzott. Fejlesztési célok­ra például az ideinél mintegy 42 millió forinttal kevesebb áll rendelkezésre, a költség­­vetés összege viszont meg­emelkedik, összességében az anyagi források lényegében megegyeznek az 1981. évivel. A legfontosabb: biztosítani az alapellátás eddigi színvo­nalát, illetve a lehetőségek­kel élve némiképp emelni is azt. Költségvetési célokra mintegy 806 millió forint, fej­lesztésre pedig 458 millió fo­rint áll a tanács rendelkezé­sére. A költségvetés gazdasági ágazatának feladatai a város fejlődésével egyre bővülnek. Kiemelten kezelik a kommu­nális ellátást, ennek ellenére sem­ lehet azonban az igé­nyeket teljesen kielégíteni. A szőkébb anyagi lehetősé­gek mellett is folytatódik vi­szont a peremkerületekben például a közvilágítás kor­szerűsítése.­ Jelentős összeget, csaknem 7 millió forintot fordít a tanács a város jele­ne és jövője szempontjából egyaránt meghatározó fon­tosságú tervek, közműnyil­vántartások elkészítésére. Jövőre három, új bölcsőde (a Kun Béla lakónegyedben, Révfaluban, illetve Ménfő­­csanakon) nyitja meg kapu­it. Ezzel a száz bölcsődés ko­rú gyerekre jutó bölcsődei helyek száma a jelenlegi 16,2 százalékosról 18,3 százalékra emelkedik. . A fejlesztések között első helyen a lakásépítést kell említeni. Jövőre 913 új lakás átadása várható, ebből 783 telepszerű többszintes formá­ban, zömében a Kun Béla lakónegyedben. Célcsoportos beruházásként, 336 lakás épül, 1­76 állami bérlakás és 160 tanácsi értékesítés­ (szövet­kezeti). * A már említett, jövőre át­adandó három új bölcsődén kívül még kettőnek az elő­készítését megkezdik. Tovább épül , a Kun Béla lakóne­gyedben és a Gorkij úti lakó­telepen az orvosi rendelő. Az óvodai helyek száma jövőre kétszázzal gyarapszik. Válla­latoktól, intézményekből át­vett pénzből megkezdődik a szabadhegyi 200 személyes óvoda építése. Az általános iskolai tantermek száma csak eggyel bővül (a Mayer isko­lában), de biztosítani kell a Zalka Máté iskola bővítésé­nek, és a szabadhegyi 16 tan­termes új iskola építésének megkezdését. (1983-ban kell elkészülniük.) 1982-ben 2132 négyzetmé­ternyi kereskedelmi létesít­mény elkészülte várható. (A Gorkij lakótelepen papír- és írószerbolt, kölcsönző, ABC- áruház, a Kun Béla lakóne­gyedben cukrászda és köny­vesbolt.) A Kun Béla lakó­negyedben folytatódik az újabb ABC-áruház és gyógy­szertár építése, Adyvárosban a vendéglátóipari kombinát kivitelezése. Ezek tervezett üzembe helyezése: 1983. A költségvetés és a fejlesz­tési alap­­előirányzataival együtt vitattak meg és fo­gadták el a tanácsülés részt­vevői a város jövő évi társa­dalmi munka­tervét. A terv részletesen tartalmazza azo­kat a feladatokat, amelyeket a város lakosságának segít­ségével oldanak meg. A ta­nácsülésen elhangzott módo­sító javaslattal együtt a tár­sadalmi munka révén a me­gyeszékhely mintegy 31 mil­lió forint értékkel gyarap­szik. A tanácsülés, elfogadta a tanács, illetve végrehajtó bi­zottságának jövő évi mun­kaprogramját, illetve a tan­kötelezettségi törvény végre­hajtásának tapasztalatairól, további tennivalóiról készített beszámolót. Ez utóbbihoz Va­dász Anna, a művelődési osz­tály vezetője fűzött szóbeli kiegészítőt. A tanácskozás vitájában felszólaltak, hasznos javasla­tokkal segítették a döntés meghozatalát. Nagy Lajos, Németh András, Schein László, Szerjám­osi István, dr. Szalai Imre, Makrai László, Farkas Tibor, Belovicz Ká­roly, Bányai György, Bara­­nyi Tibor, Kovács Lajos, Horváth Ferenc, Szilágyi György. Végezetül Zám­bó József tanácselnök bejelentette a tanácstagoknak: Szakács Ist­ván orgonaépítő mester és munkatársai elismerésre mél­tó munkával befejezték a vá­rosháza dísztermében lévő orgona átépítését, a város ze­nei élete nagyon értékes, színvonalas koncertek rende­zésére alkalmas orgonával gyarapodott. A hangszert Cziglényi László orgonamű­vész mutatta be a tanácsta­goknak. J. F. A ■ Naponta 180 ezer liter tej csornai tejno­gy.irában. A tej mintegy 20 ezer literből pedig­­ dolgoznak fel a Győr Sopron megyei Tejipari Vállalat nagyobb részéből — 160 ezer literből — tejpor készül, tejfehérje kon­centr­ál uniót állítanak elő. Hazánkba érkezett J. V. Andropov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására december 23-án rövid hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett J. V. Andropov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke. A vendéget a Keleti pályaudvaron Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság­­titkára és Horváth István belügyminiszter fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Törvényesség és gazdasági élet A jogviták tapasztalatai A gazdálkodó szervezetek ügyeiben folyó igazságszolgálta­tási tevékenység a gazdaságpolitikánkat kifejező jogszabá­lyok alkalmazásával sokat tehet a törvényesség biztosításá­ért, helyes döntéseivel a szerződéses fegyelem erősítéséért, még akkor is, ha a bírósági döntések önmagukban nem al­kalmasak a gazdasági élet alapvető ellentmondásainak felol­dására. Ezzel a gondolattal összegezhetnénk a Győr-Sopron me­gyei pártbizottság mellett működő koordinációs bizottság tegnapi értéké­­nek egyik témáját, amely a gazdálkodás­sal összefügg.. ..-n keletkezett jogvitákon hozott döntések társadalompolitikai és gazdasági hatásait elemezte. A gazdasági jogvitáknak az általános tapasztalataként egyebek közt azt állapította meg a megyei bíróság beszá­molója, hogy sok esetben a vállalati összevonás, a szük­ségessé vált termékszerke­zet-korszerűsítés össz­társa­dalmi érdekeket sértő követ­kezményekkel járt, de ugyanakkor ez nem jelent­heti az adott vállalat nega­tív­ értékelését egy-egy cím­­, rasztaló bírósági ítélet elle­nére sem. Más a helyzet vi­szont például a jogos szava­tossági igények érvényesíté­sében : a bíróságok a polgári jogi szankciókat következe­tesen alkalmazzák. A két és fél éves beszámolási időszak alatt befejezett perekben va­lamennyi szavatossági igény teljesítésére kötelezték a gyártót, illetőleg a vállalko­zót, kötbér mérséklésére vagy elengedésére — vétlen­ség bizonyításának hiányá­ban — nem került sor, mi­ként kártérítési felelősség alóli mentesítésre sem. A Szigorú bírósági gyakor­latra vonatkozó megállapítá­­sok értékét nem rontja, hogy bizonyos piaci egyensúlyhi­ányra figyelemmel a bíróság több esetben lehetőséget nyújtott a peres felek szá­mára álláspontjaik ismételt egyeztetésére. Ezzel kapcso­latban a koordinációs mun­kabizottság felhívta a figyel­met a peren kívüli egyezke­dések veszélyeire. . Van ugyanis társadalmi veszé­lyessége annak, hogy­ egy „békés" megegyezésnek ép­pen a vásárló, fogyasztó, megrendelő látja kárát... Ugyancsak felszínre került az a megállapítás, hogy a gazdálkodó egységek közötti szerződések megszegése mindannyiszor egyes kollek­tívák érdekét sérti, társadal­munk érdekeit pedig a nem ritkán kialakuló monopol­helyzet csorbíthatja. Káros jelenségnek mondható az­ is, hogy egyes vállalatok, intéz­mények, szövetkezetek az ál­taluk is egyértelműen elis­mert, például kártérítést, csak a bíróság döntése után hajlandók kifizetni. Ide tar­tozó gondolatsor érintette­ a vállalati jogászok olykor ne­héz helyzetét, amikor is a jogszabályokat kell szembe­síteniük az adott gazdasági egység vezetőjének vélemé­nyével .... • A gazdálkodó szervek kö­zötti jogviták egy nagy te­rülete­ a lakásépítéssel kap­csolatos, természetszerű a tegnapi tanácskozáson is sú­lyozottan szerepelt. Egyetér­tés volt abban, hogy a beru­házási tevékenység feltétle­nül korszerűsítésre szorul. Ma ugyanis az a helyzet, hogy­ a beruházó csak a mű­szaki átadás-átvételig tartja feladatának az általa szerve­zett építkezés gondját, és a (Folytatás a 2. oldalon)

Next