Kisalföld, 1981. december (37. évfolyam, 281-304. szám)
1981-12-24 / 301. szám
A szeretet gyógyszer Az orvos mondja szülőkről és gyermekekről Karácsonykor többet beszélünk a szeretésről, mint máskor. Költőket idézünk, akik a szeretésről írtak, fenyőfát díszítünk, és megajándékozzuk egymást a szeretet nevében. És az esztendő más napjain! Januártól decemberig nem hivatkozunk eleget a szeretetre? Vagy fogalmazzunk így: jól szeretjük egymást? De mert a kérdést a Győr-Sopron megyei kórház gyermekosztályán tesszük fel, hangozzék így: jól szeretik-e a szülők a gyermekeiket? Csakhogy mit keresünk ezzel a kérdéssel egy kórházban? Ott van a „szeretet” szó az orvostudomány szótárában? — Ha a szótárban nincs is még benne, az orvosi gyakorlatban már jelen van. Olykor a betegség gyógyításában a szeretet a gyógyszer — mert a betegség oka a szeretet hiánya. — Úgy értjük ezt, hogy akit nem szeretnek vagy rosszul szeretnek, az beteg lesz? — Igen, beteg lehet. Dr. Révhelyi Mária adjunktussal, gyermekorvos és gyermekpszichiáterrel, valamint Arató Judit gyógypedagógus, logopédussal beszélgetünk. — Osztályunkon havonta átlag 130 gyermek fordul meg, kettőtől 16 éves korig. A leggyakoribb panaszok: fejfájás, étvágytalanság, bevizelés, hasi fájdalom, szívdobogás, egyéb neurotikus panaszok. Először a szervi betegség irányában kezdünk vizsgálódni, hiszenpéldául egy magatartás-zavar oka éppen úgy lehet agydaganat, mint környezeti ártalom. Ha a szervi megbetegedés kizárható, mi a következő lépés? — A gyermeket és környezetét próbáljuk megismerni pszichológiai tesztek, beszélgetések révén. Az esetek túlnyomó többségében itt találjuk meg a betegség okát. A háttérben általában nem nagy okok vannak. Az osztály betegei nem csak az idült alkoholista vagy elvált szülők gyermekei közül kerülnek ki, hanem a kívülről ép, látszólag kiegyensúlyozott családokból is. Ahol minden megvan, csak az okos szeretet hiányzik. Példák: Az apa nem durva, de nagyon szigorú, szinte katonai fegyelmet követel. Egyébként keveset vsr otthon. Az anya túl megértő, mégsem bír a kisfiúval, aki rendre bepisil az óvodában. Más sportoló, az osztályból kiutálják emiatt. Erre évek óta sem a szülők, sem a pedagógus nem figyel fel, a fiú az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. Vagy. Anyagilag kiegyensúlyozott család, az apa iszik, az anya nem, de rendkívül zárkózott. A kislány túlzottan kötődik a kistestvéréhez, a szülőktől elszigetelődött, akik egyébként be sem jönnek a kórházba az orvos hívására. A kórházban semmi baj a gyerekkel, otthon kezdődik minden elölről. Pedig „mindene megvan”. — Csak a szeretet hiányzik? — Vagy rosszul értjük, mit jelent a szó. Már a csecsemőknél előfordulhat érzelmi elhanyagoltság. A kísérlet közismert. Az egyik csoport csecsemőt a gondozónők lelkiismeretesen ellátták, ahogyan kell, de mosoly, becézgetés, dal, simosatás nélkül. A kontrollcsoportban az egészségügyi ellátás mellé derűt, vidámságot, szeretetet is adtak. Egzakt módon bizonyított, hogy az utóbbi csecsemők nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is jobban fejlődtek. — Ez laboratórium. Az élet más... — A szülők többsége is azonosítja a szeretetet a gyermek ellátásával: eteti, fürdeti, lakást, tiszta ruhát ad neki, és kötelességszerűent megkérdezi: mivolt ma az iskolában. Gondoljunk végig egy napot! Reggel rohanás, négy, hat óra egy nagylétszámú osztályban. Aztán kulcsot kap a gyerek, és sok-sok kötelességet. Nemcsak tanulni, de mondjuk, éveken keresztül hozni-vinni testvérét az óvodából, bölcsődéből. Szüli lépcsőház, veszélyes úttest Ugrálni tilos. Este a család lerogy a tévé elé. A szülő is fáradt, mert különmunkát vállal, vagy a már elért színvonal megőrzéséért vagy a többletért. És azzal áltatja magát, hogy a gyerekéért teszi, aztán értetlenül áll az orvos előtt, ha kapcsolatot találunk esti, vasárnapi elfoglaltsága és gyermekének betegsége között. — A szülő úgy érzi, lehetőségei beszűkültek. Kevesebb az ideje, és már-már ssincsenek eszközei a büntetésre és a jutalmazásra. Osztályunkon egyre nő az olyan betegek száma, akik a felgyorsult életritmus, a család és az iskola környezeti ártalmai miatt szenvednek. Éppen ez a figyelmeztető jel: álljunk, meglassítsuk a tempót! Rosszul nevel az a szülő, aki csak ült. A mai világban ez már lehetetlen. Az édesapa, édesanya vagy érzelmileg magához tudja kötni a gyermeket, vagy korán elveszíti — még a kamaszkor előtt, amikor amúgy is ,,leválik” a gyermek a szülőről. Megkérdeztük a betegeinket, mi a jutalom otthon? Csoki egy piros pontért, húsz forint egy ötösért. Miért nem egy sikmogatás vagy Vörös kirándulás vasárnap délután? — A sokat emlegetett rohanó tempó mellett még mi az oka az ilyen szülői magatartásnak? — Kényelmesség, közöm, busses, tájékozatlanság. Miközben állandóan azt mondja. ..én csak jót akarok neki.” Ezért hajtja hogy minden, bőr ötöse legyen, ahelyett, hogy, megtanítaná arra ,a jegyekben kifejezhető teljesítményen kívül számtalan órabéri érték van még. A sikerélményt közvetve megszerzi a gyerek helyett ő maga, megkíméli az erőfeszítéstől és a kudarctól. Sok mai gyereknek nincs kudarctűrő képessége, nem tud harcolni. Növekszik a gyermekek öngyilkossági kísérleteinek száma. — Ez a kísérlet a megoldásra ? — Végső kísérlet, amelyet kitörések előznek meg. Őszintén szólva sok gyereknél érthető a kisiklás. Mert kétlehetősége van a gyereknek, aki életkoránál fogva mindent érzelmi alapon ítél meg. Érzelemszegény környezetében vagy maga is ilyenné lesz, vagy betegségével kikényszeríti a figyelmet, a törődést. Nem színlel! Valóban megéli a fájdalmat, a tünetek igaziak. Ilyenkor a körzeti orvos, a gyermekideggondozó, a kórház mindent megtesz a gyógyulásért. Előfordul, hogy éppen a szülő nem. El sem jön, ha hívjuk, hogy megbeszéljük vele a terápiát, a szeretetteljes, érzelemgazdag bánásmódot. A nevelést, amely nem egyenlő a szülő egyoldalú irányításával, hanem egy idősebb és egy fiatalabb ember párbeszéde, amely párbeszédet a szülő irányít, hiszen ő a tapasztaltabb. És az kell, hogy szeretettel irányítsa. — A kép elég sötét. Mit lehet tenni? — Tanítani kellene az iskolában a gyermeknevelést .Jobban kellene ismerni önmagunkat. Hogy mik, várhatunk a gyermektől és, hogy — igen — mit vár a gyerek tőlünk. kiváló szakkönyveink vannak. Nem szégyen olvasni: a nevelés ma sokkal nehezebb, mint bármikor azelőtt volt. Több időt, több szeretetet gyermekeinknek: jó szót, simogatást. Hogy minél kevesebb betegünk legyen itt — a szeretet hiánya miatt. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára egyébként ezt írja a szeretet címszó alatt: „1. Valamely személy, dolog vonzó tulajdonságainak felismeréséből v. természetes kapcsolatokból eredő érzés, amely ragaszkodásban, gyöngédségben a másik javának őszinte kívánásában és a saját érdekeinek a másikéval való azonosításában, ill. neki való alárendelésében nyilvánul, meg.” A szeretet jelzőiből. ..anyai, baráti, szülői, testvéri.” (Gárdonyi Pátal ) TÉLI SZÜNET az iskolákban. Bezártak a kollégiumok is, a diákok hazautaztak. Azaz ... elutaztak, üresen maradtak a termek ... De nem mindenkinek haza vezetett az útja. — Várod a karácsonyi ünnepeket? — Nem is tudom ... nem nagyon. Talán csak a szünet miatt, akkor nem kell tanulni. Kisnövésű, csendes fiú Zsemberi Zsolt. Elsős hegesztő-tanuló a győri 400-as Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Állami gondozott. — Sopronból kerültem ide. Intézetbe jártam végig, voltam kiscsoportban is, meg mindenhol... — Szüleidről semmit sem tudsz? • — Semmit. A téli szünidőt, a karácsonyt üdülőben tölti. — Még nem tudom pontosan, hogy hol. Valaki azt mondta, hogy Komlón ... Sopronban is mindig volt karácsonyfa, olyankor ajándékot kaptunk. — Melyik volt a legkedvesebb? — Egy házikó, hőmérővel, meg két kis emberrel, mutatták, mikor lesz jó idő, vagy rossz... A szakmunkásképző intézetben most csak öt állami gondozott tanuló van. Ketten nevelőszülőknél töltik az ünnepeket, a harmadik szintén hazamegy a valahová rokonokhoz. Kettőnek kellett beutaló. — Személyre szólóan vettük az ajándékot — mondja Sáry Katalin klubvezető. — Az állami gondozottak között egy kislány van, ő például tavaly magnószalagot kért. Az idén is teljesült a vágya, megkapta az ezüstláncot... Kutsera Ödönné foglalkozása a hivatalos megnevezés szerint „nevelőszülői felügyelő”. Ez csak a munkaköri besorolás. Lényegében a kollégiumokhoz, az ott élő középiskolás állami gondozottakhoz kötődik a munkája. — Negyvenegy szakmunkástanuló, és három szakközépiskolás állami gondozott tanul Győrben. Többségüknek van hová menniük, de minden iskolában van egy-két gyerek, akinek beutaló kellett. A győri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben Laczkó Zoltán mér nem először készül téli üdülésre : — Tavaly Tatabányán voltam, kollégiumban laktunk, sok helyről. Hogyan telt? Kimenő, diszkó, mozi... Volt műsor, ünnepség, vetélkedősorozat ... Az idén Pestre szól a beutaló. Zoli 1972-ben nyolcéves korában került állami gondozásba. — Szüleid, rokonaid? — Azóta semmit se tudok róluk. A testvéreimet valami módon jó lenne megtalálni... Az első évben Zoli a karácsonyi ünnepeket egyik osztálytársánál töltötte. Az iskolában több példa is van erre. Molnár Béla igazgatóhelyettessel és Szűcs Károly ifjúságvédelmi felelőssel az állami gondozottak helyzetéről beszélgetünk. — Többféle módon próbálkoztunk már, hogyan tudnánk elfeledtetni velük, hogy ők „mások” — mondja Molnár Béla. — Először a közös, iskolai ünnepélyen adtuk át az ajándékot. Észrevettük, hogy szégyenük, amikor ki kell menniük érte a többiek előtt. — Együtt mentünk velük ajándékot vásárolni — emlékezik Szűcs Károly. — Nagy öröm volt, amikor vehettek például egy Levis farmert, mert azt szerettek volna ... Új módszertvezettek be tavaly: közös ünnepi vacsorát rendeznek a kollégiumban. Együtt ülnek százötvenen (diákok, nevelők) a szépen terített asztalnál, gyertyák világítanak a saját készítésű tartókban ... Nem lehet leírni azt a hangulatot, mondják, ott kellene lenni. Az állami gondozottak (az idén tizenhat) ebben a bensőséges légkörben kapják ajándékcsomagjukat. (De nem kell érte felállniuk, kimenniük!) Kiürültek a kollégiumok. A győri Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben viszont karácsonykor sincs szünet. Itt mindig vannak gyerekek, az óvodáskorúaktól a tizennyolc évesekig. Arra az időre, amíg intézeti elhelyezésük megoldódik. Akár néhány hónapig is. Bancsó Józsefné igazgatóhelyettes az intézeti karácsonyokról beszél, a kedves ünnepségekről, a város szocialista brigádjainak sok-sok ajándékáról. A gyerekek maguk díszítik a fenyőt, báboznak, filmet, televíziót néznek ... KÖZVETLENÜL karácsony előtt két új gyerek érkezett az intézetbe. Az egyik óvodás, a másik általános iskolai első osztályos. Még pár napra, az ünnepekre sem tartották otthon őket. Az intézetben ők is megkapják, amiben otthon nem lehetett részük: szép karácsonyfát, játékot, vidámságot. És szeretetet. A kisgyerek könnyen örül, és olyankor elfelejt minden rosszat... (Jutási) Vakáció az adiVohon „Állami” karácsony Hatvan diák békés szigeteit AZ ÖREG KLASTROM TOVÁBB REGÉL Régi épület ez. Az alapja nagyon öreg. Valamikor a premontreiek rendháza volt. De kezdjük inkább az írást azzal az örvendetes hírrel, hogy Csorna városában 1981 őszén külön épületet kapott a kisegítő iskola, amely immár önálló oktatási egység. Hatvan kisdiák pallérozó helye ez az intézmény; közülük harminc gyerek csornai illetőségű, ugyancsak harminc acsalagi, bősárkányi, győrsövényházi, fehértói, pásztori, magyarkeresztúri, jobaházi, farádi, és bogyoszlói. Körzeti iskola a „kisegítő”, amely nevével is jelzi, hogy zömében „értelmileg enyhén sérült” gyerekeket segít, oktat és nevel, abban a reményben, hogy egyszer alkalmassá válnak az önálló családi és társadalmi szerepre. Kivétel az intézet foglalkoztató csoportja. Itt alacsonyabb a mérce: „értelmileg közepesen sérült” gyerekek járnak ide; ők állandó felügyelet mellett betanított munkára lesznek képesek. E sorok írója miközben a papírost a fentebb vázolt tárgyban szebbnél szebb írott gondolatokkal szeretné ékesíteni az újságcikk formálása közben, gondokkal küszködik; hogyan lehet kellő tapintattal, de egyszerrsmind valósághűen tudósítani erről a témáról, erről a hírről. Arról, hogy a húsz éve működő intézmény (amely a győri iskola kihelyezett tagozata volt), menynyi próbatétel árán jutott el az önállóvá váláshoz. Vezetőjének (dr. Légrády Gáborné igazgatónak) és kollégáinak (Boda Imrénének, Majorné Molnár Máriának, Véghelyi Ibolyának, Horváth Zoltánnak és Rácz Györgynek) nemes erőfeszítése nélkülözhetetlen volt, nélkülözhessen maradt a mindennappokban, mert a tizennégyéves B. Zs. szinte semmilyen érzelmi és tudati támaszt nem kap a családjéban. R. E„ aki vidékről jár be, esetenként ellóg az iskolából. N. L. a veszélyt nem ismerve a busz kereke alá fekszik. Folytathatnánk a sort, megg jegyezvén, hogy ezek csak kisebb vétségek,de talán jelzik, hogy a nevelőknek érzelmi és tudati biztonságot kell teremteniük a kisdiákok számára, akik nyolc esztendő alatt az általános kólás tanterv ..redukált ös szer„pirtált követelményeinek” eleget tesznek: megtanulják a számtani alapműveleteket, írnak és olvasnak, s tudják, ki volt Petőfi Sándor és József Attila. Az igazgatónő egyik végzős diákja (jelenleg varrodában dolgozik) tavaly Vörösmartyt idézte a búcsúzáskor: ..Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemebbekért." Mielőtt az olvasó e megidézett teljesítményt komikusnak, az idézetet nevetségesen fellengzősnek, minősítené, sietünk a megjegyzéssel: itt nem a költői mélységek és magasságok megértetése volt a cél, hanem annak a gondolatnak a bevésése, hogy erőnk szerint adjunk legtöbbet a családnak, a társadalomnak Ha ebben a tudatban a legjobbat kéne keyájtani a kisevíté isírom is varrónő, szobafesítő, hidegburkoló és takarítónő, akkor a nevelőtestület célt ért. Ne szépítsük a valóságot. A célt nem mindenkor sikerül elérni. Időbe telik az is, amíg az iskolába került gyerekeket szóra bírják. De a csornai tantestület hat tagja hat tanulócsoporttal nagy lépést tett, hogy még a korábbiaknál is eredményesebb munkát végezhet. Ereje szerint segítője lesz a rászoruló gyerekeknek, akik az iskola nélkül elkallódott emberekké növekednének. A veszély nagy, a feladat nem kevés. A munka színtere az öreg épület. A valamikori rendház. Megjártuk hét helyiségét. Festés, csinosítás, ráférne valamennyire. De azért így is otthonos. Tantermeiben, folyosóján képek, térképek, jelmondatok. Jó lenne, ha ez a hely a hatvan gyerek nyugalmas, békés szigetévé válhatna — tűnődött e sorok írója. Jó lenne, ha az iskola nevelőinek bíztatást adna a tudat: történelemmel átitatott falak közt tanítanak, küldetésük így még inkább nemes veretűvé válik, hiszen e helyen már a 12. században klastrom állt, a 13. században hiteles hellyé nyilvánították. A premontrei konivent 1733- ban grammatikális iskolát nyitott, huszonnégy év múltán külön iskolát. Hagyománya van az oktatásnak. A krónika szerint II. József nem sokkal karácsony előtt 1786. december 7-én kelt rendeletével feloszlatta a csornai prénorzsászot. A konvent utolsó hebebelyi oklevelét 1787. május 10-én adta ki, utána a levéltárat és a nercét,el Budám ,szállították. A rendnek szén templomi zenekara volt. A fe 1.0«zlot*`;,kör fc1 i r -n '-vxg-f *s az, Orsaé ms Dev'’!+ árban n'-, zntr ]o.l + árKrr, 3 1 O \. * lfn O'T’O'O1'”' ej rv' od1.01+H n én sj V› do\o·-l pcfv r-‹ -f\T \rr\ ó Cziríirt négy oboa, két klarinét, két fagott, két annoibíiot, itt trombita, két nagyobb és két kisebb dob szerepelt. , Miért jutott mindez a látogató eszébe? Talán azért, mert a csornai fiókzene,a kóla 1981. december 10-én hangversenyt adott a kisegítő iskola javára. Remekelt a 15 tagú rézfiivós együttes is. A bevételt, 6505 forintot megkapta az intézmény. A Győrött rendezett úttörőgálaműsor bevételből 7800 forint érkezett Csornára, így kezdte önálló életét a kisegítő iskola. A történetnek nincs vége, befejezni ideiglenesen mégis szükséget tett k. Az épület hiteles históriájához, még annyi kívánkozik, hogy 1790- ben lelett a konvent, mert hogy leégett mint önem az egész város. De 1808-ra felépítették. A ménosság vissziaköltözött. F. - zten a őre Napóleon hadéi sarcolták . . /Nielo'V youl ■*-«-« V _ De az ér›ö'oit áH D°-vik fiZiárPva nsz ó^a pH lyí c,cucrr+r> i <?'V rv"1 ómolf A y Öfg'Ef klastrom tovább regél... Varga Lajos I ■ Illusztráció.