Kisalföld, 1981. december (37. évfolyam, 281-304. szám)

1981-12-24 / 301. szám

A szeretet gyógyszer Az orvos mondja szülőkről és gyermekekről Karácsonykor többet beszélünk a szeretésről, mint más­kor. Költőket idézünk, akik a szeretésről írtak, fenyőfát dí­szítünk, és megajándékozzuk egymást a szeretet nevében. És az esztendő más napjain­! Januártól decemberig nem hi­vatkozunk eleget a szeretet­re? Vagy fogalmazzunk így: jól szeretjük egymást? De mert a kérdést a Győr-Sopron me­gyei kórház gyermekosztályán tesszük fel, hangozzék így: jól szeretik-e a szülők a gyermekeiket? Csakhogy mit kere­sünk ezzel a kérdéssel egy kórházban? Ott van a „szeretet” szó az orvostudomány szótárában? — Ha a szótárban nincs is még benne, az orvosi gyakor­latban már jelen van. Olykor a betegség gyógyításában a szeretet a gyógyszer — mert a betegség oka a szeretet hiá­nya. — Úgy értjük ezt, hogy akit nem szeretnek vagy rosszul szeretnek, az beteg lesz? — Igen, beteg lehet. Dr. Révhelyi Mária ad­junktussal, gyermekorvos és gyermekpszichiáterrel, vala­­mint Arató Judit gyógypeda­gógus, logopédussal beszélge­tünk. — Osztályunkon havonta átlag 130 gyermek fordul meg, kettőtől 16 éves korig. A leggyakoribb panaszok: fejfájás, étvágytalanság, be­­vizelés, hasi fájdalom, szív­dobogás, egyéb neurotikus panaszok. Először a szervi betegség irányában kezdünk vizsgálódni, hiszen­­például egy magatartás-zavar oka éppen úgy lehet agydaganat, mint környezeti ártalom.­­ Ha a szervi megbetege­dés kizárható, mi a követke­ző lépés? — A gyermeket és környe­zetét próbáljuk megismerni pszichológiai tesztek, beszél­­getések révén. Az esetek túl­­nyomó többségében itt talál­juk meg a betegség okát. A háttérben általában nem nagy okok vannak. Az osz­tály betegei nem csak az idült alkoholista vagy elvált szülők gyermekei közül ke­rülnek ki, hanem a kívülről ép, látszólag kiegyensúlyozott családokból is. Ahol minden megvan, csak az okos szere­tet hiányzik. Példák: Az apa nem durva, de nagyon szigo­­rú, szinte katonai fegyelmet követel. Egyébként keveset vsr otthon. Az anya túl meg­­értő, mégsem bír a kisfiúval, aki rendre bepisil az óvodá­ban. Más­ sportoló, az osztályból kiutálják emiatt. Erre évek óta sem a szülők, sem a pedagógus nem figyel fel, a fiú az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. Vagy. Anyagilag kiegyensú­lyozott család, az apa iszik, az anya nem, de rendkívül zárkózott. A kislány túlzot­tan kötődik a kistestvéréhez, a szülőktől elszigetelődött, akik egyébként be sem jön­nek a kórházba az orvos hí­vására. A kórházban semmi baj a gyerekkel, otthon kez­dődik minden elölről. Pedig „mindene megvan”. — Csak a szeretet hiány­zik? — Vagy rosszul értjük, mit jelent a szó. Már a csecse­­mőknél előfordulhat érzelmi elhanyagoltság. A kísérlet közismert. Az egyik csoport csecsemőt a gondozónők lel­kiismeretesen ellátták, aho­gyan kell, de mosoly, becéz­­getés, dal, simosatás nélkül. A kontrollcsoportban az egészségügyi ellátás mellé derűt, vidámságot­, szerete­­tet is adtak. Egzakt módon bizonyított, hogy az utóbbi csecsemők nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is jobban fejlődtek. — Ez laboratórium. Az élet más... — A szülők többsége is azo­nosítja a szeretetet a gyer­mek ellátásával: eteti, fürde­ti, lakást, tiszta ruhát ad ne­­ki, és kötelességszerűent meg­kérdezi: mi­­volt ma az isko­lában. Gondoljunk végig egy napot! Reggel rohanás, négy, hat óra egy nagylétszámú osztályban. Aztán kulcsot kap a gyerek, és sok-sok kö­­telességet. Nemcsak tanulni, de mondjuk, éveken keresz­tül hozni-vinni testvérét az óvodából, bölcsődéből. Szüli lépcsőház, veszélyes úttest Ugrálni tilos. Este a család lerogy a tévé elé. A szülő is fáradt, mert különmunkát vállal, vagy a már elért szín­­vonal megőrzéséért vagy a többletért. És azzal áltatja magát, hogy a gyerekéért te­szi, aztán értetlenül áll az orvos előtt, ha kapcsolatot találunk esti, vasárnapi el­foglaltsága és gyermekének betegsége között. — A szülő úgy érzi, lehe­tőségei beszűkültek. Keve­sebb az ideje, és már-már ssincsenek­ eszközei a bünte­tésre és a jutalmazásra.­­ Osztályunkon egyre nő az olyan betegek száma, akik a felgyorsult életritmus, a család és az iskola környe­zeti ártalmai miatt szenved­nek. Éppen ez a figyelmez­tető jel: álljunk, meg­­lassít­suk a tempót! Rosszul nevel az a szülő, aki csak ü­lt. A mai világban ez már lehe­tetlen. Az édesapa, édesanya vagy érzelmileg magához tudja kötni a gyermeket, vagy korán elveszíti — még a kamaszkor előtt, amikor amúgy is ,,leválik” a gyer­mek a szülőről. Megkérdez­tük a betegeinket, mi a ju­talom otthon? Csoki egy pi­ros pontért, húsz forint egy ötösért. Miért nem egy sikm­o­­gatás vagy Vörös kirándulás vasárnap délután? — A sokat emlegetett ro­hanó tempó mellett még mi az oka az ilyen szülői maga­tartásnak­? — Kényelm­esség, közöm, busses, tájékozatlanság. Mi­közben állandóan azt mondja. ..én csak jót akarok neki.” Ezért hajtja hogy minden, bőr ötöse legyen, ahelyett, hogy, megtanítaná arra­ ,a je­­gyekben kifejezhető teljesít­ményen kívül számtalan óra­béri érték van még. A siker­élményt közvetve megszerzi a gyerek helyett ő maga, megkíméli az erőfeszítéstől és a kudarctól. Sok mai gyerek­­nek nincs kudarctűrő képes­sége, nem tud harcolni. Nö­­vekszik a gyermekek öngyil­kossági kísérleteinek száma. — Ez a kísérlet a megol­dásra ? — Végső kísérlet, amelyet kitörések előznek meg. Őszintén szólva sok gyerek­nél érthető a kisiklás. Mert két­­lehetősége van a gye­reknek, aki életkoránál fog­va mindent érzelmi alapon ítél meg. Érzelemsz­egény környezetében vagy maga is ilyenné lesz, vagy betegségé­vel kikényszeríti a figyel­met, a törődést. Nem színlel! Valóban megéli a fájdalmat, a tünetek igaziak. Ilyenkor a körzeti orvos, a gyermek­ideggondozó, a kórház min­dent megtesz a gyógyulásért. Előfordul, hogy éppen a szü­lő nem. El sem jön, ha hív­juk, hogy megbeszéljük vele a terápiát, a szeretetteljes, érzelemgazdag bánásmódot. A nevelést, amely nem egyenlő a szülő egyoldalú irányításával, hanem egy idő­sebb és egy fiatalabb ember párbeszéde, amely párbeszé­det a szülő irányít, hiszen ő a tapasztaltabb. És az kell, hogy szeretettel irányítsa. — A kép elég sötét. Mit lehet tenni? — Tanítani kellene az is­kolában a gyermeknevelést­ .Jobban kellene ismerni ön­magunkat. Hogy mik, várha­tunk a gyermektől és, hogy — igen — mit vár a gyerek tő­lünk. kiváló szak­könyveink vannak. Nem szégyen olvas­­ni: a nevelés ma sokkal ne­hezebb, mint bármikor aze­lőtt volt. Több időt, több sze­retetet gyermekeinknek: jó szót, simogatást. Hogy minél kevesebb betegünk legyen itt — a szeretet hiánya mi­att. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára egyébként ezt írja a szeretet címszó alatt: „1. Va­lamely személy, dolog vonzó tulajdonságainak felismeré­séből v. természetes kapcso­latokból eredő érzés, amely ragaszkodásban, gyöngédség­ben a másik javának őszinte kívánásában és a saját érde­keinek a másikéval való azonosításában, ill. neki­ való alárendelésében nyilvánul, meg.” A szeretet jelzőiből. ..anyai, baráti, szülői, testvé­ri.” (Gárdonyi Pátal ) TÉLI SZÜNET az iskolákban. Be­zártak a kollégiumok is, a diákok hazautaztak. Azaz ... elutaztak, üre­sen maradtak a termek ... De nem mindenkinek haza vezetett az útja. — Várod a karácsonyi ünnepeket? — Nem is tudom ... nem nagyon. Talán csak a szünet miatt, akkor nem kell tanulni. Kisnövésű, csendes fiú Zsemberi Zsolt. Elsős hegesztő-tanuló a győri 400-as Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben. Állami gondozott. — Sopronból kerültem ide. Inté­zetbe jártam végig, voltam kiscso­portban is, meg mindenhol... — Szüleidről semmit sem tudsz? • — Semmit. A téli szünidőt, a karácsonyt üdü­lőben tölti. — Még nem tudom pontosan, hogy hol. Valaki azt mondta, hogy Kom­lón ... Sopronban is mindig volt ka­rácsonyfa, olyankor ajándékot kap­tunk. — Melyik volt a legkedvesebb? — Egy házikó, hőmérővel, meg két kis emberrel, mutatták, mikor lesz jó idő, vagy rossz... A szakmunkásképző intézetben most csak öt állami gondozott tanuló van. Ketten nevelősz­ülőknél töltik az ünnepeket, a harmadik szintén haza­megy a­ valahová rokonokhoz. Kettő­nek kellett beutaló. — Személyre szólóan vettük az ajándékot — mondja Sáry Katalin klubvezető. — Az állami gondozottak között egy kislány van, ő például ta­valy magnószalagot kért. Az idén is teljesült a vágya, megkapta az ezüstláncot... Kutsera Ödönné foglalkozása a hivatalos megnevezés szerint „neve­lőszülői felügyelő”. Ez csak a mun­kaköri besorolás. Lényegében a kollégiumokhoz, az ott élő középis­kolás állami gondozottakhoz kötődik a munkája. — Negyvenegy szakmunkástanuló, és három szakközépiskolás állami gondozott tanul Győrben. Többsé­güknek van hová menniük, de min­den iskolában van egy-két gyerek, akinek beutaló kellett. A győri Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézetben Laczkó Zoltán mér nem először készül téli üdü­lésre : — Tavaly Tatabányán voltam, kol­légiumban laktunk, sok helyről. Ho­gyan telt? Kimenő, diszkó, mozi... Volt műsor, ünnepség, vetélkedőso­rozat ... Az idén Pestre szól a be­utaló. Zoli 1972-ben nyolcéves korában került állami gondozásba. — Szüleid, rokonaid? — Azóta semmit se tudok róluk. A testvéreimet valami módon jó len­ne megtalálni... Az első évben Zoli a karácsonyi ünnepeket egyik osztálytársánál töl­tötte. Az iskolában több példa is van erre. Molnár Béla igazgatóhe­lyettessel és Szűcs Károly ifjúság­­védelmi felelőssel az állami gondo­zottak helyzetéről beszélgetünk. — Többféle módon próbálkoztunk már, hogyan tudnánk elfeledtetni velük, hogy ők „mások” — mondja Molnár Béla. — Először a közös, is­kolai ünnepélyen adtuk át az aján­dékot. Észrevettük, hogy szégyenük, amikor ki kell menniük érte a töb­biek előtt. — Együtt mentünk velük ajándé­kot vásárolni — emlékezik Szűcs Károly. — Nagy öröm volt, amikor vehettek például egy Levis farmert, mert azt szerettek volna ... Új módszert­­vezettek be tavaly: közös ünnepi vacsorát rendeznek a kollégiumban. Együtt ülnek százöt­venen (diákok, nevelők) a szépen te­rített asztalnál, gyertyák világítanak a saját készítésű tartókban ... Nem lehet leírni azt a hangulatot, mond­ják, ott kellene lenni. Az állami gondozottak (az idén tizenhat) eb­ben a bensőséges légkörben kapják ajándékcsomagjukat. (De nem kell érte felállniuk, kimenniük!) Kiürültek a kollégiumok. A győri Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben viszont karácsonykor sincs szünet. Itt mindig vannak gyerekek, az­ óvo­­dáskorúaktól a tizennyolc évesekig. Arra az időre, amíg intézeti elhelye­zésük megoldódik. Akár néhány hó­napig is. Bancsó Józsefné igazgatóhelyettes az intézeti karácsonyokról beszél, a kedves ünnepségekről, a város szo­cialista brigádjainak sok-sok ajándé­káról. A gyerekek maguk díszítik a fenyőt, báboznak, filmet, televíziót néznek ... KÖZVETLENÜL karácsony előtt két új gyerek érkezett az intézetbe. Az egyik óvodás, a másik általános iskolai első osztályos. Még pár nap­ra, az ünnepekre sem tartották ott­hon őket. Az intézetben ők is meg­kapják, amiben otthon nem lehetett részük: szép karácsonyfát, játékot, vidámságot. És szeretetet. A kisgye­rek könnyen örül, és olyankor elfe­lejt minden rosszat... (Jutási) Vakáció az adiVohon „Állami” karácsony Hatvan diák békés szigeteit AZ ÖREG KLASTROM TOVÁBB REGÉL Régi épület ez. Az alapja nagyon öreg. Valamikor a pre­montreiek rendháza volt. De kezdjük inkább az írást azzal az örvendetes hírrel, hogy Csorna városában 1981 őszén külön épületet kapott a kisegítő iskola, amely immár önálló oktatási egység. Hatvan kisdiák pallérozó helye ez az intézmény; közülük harminc gyerek csornai illetőségű, ugyancsak harminc acsalagi, bő­­sárkányi, győrsövényházi, fehértói, pásztori, magyarkeresz­túri, jobaházi, farádi, és bogyoszlói. Körzeti iskola a „kise­gítő”, amely nevével is jelzi, hogy zömében „értelmileg eny­hén sérült” gyerekeket segít, oktat és nevel, abban a re­ményben, hogy egyszer alkalmassá válnak az önálló családi és társadalmi szerepre. Kivétel az intézet foglalkoztató cso­portja. Itt alacsonyabb a mérce: „értelmileg közepesen sé­rült” gyerekek járnak ide; ők állandó felügyelet mellett be­tanított munkára lesznek képesek. E sorok írója miközben a papírost a fentebb vázolt tárgyban szebbnél szebb írott gondolatokkal szeretné ékesíteni az újságcikk for­málása közben, gondokkal küszködik; hogyan lehet kel­lő tapintattal, de egyszerr­smind valósághűen tudósíta­ni erről a témáról, erről a hírről. Arról, hogy a húsz éve működő intézmény (amely a győri iskola kihe­lyezett tagozata volt), meny­nyi próbatétel árán jutott el az önállóvá váláshoz. Ve­zetőjének (dr. Légrády Gá­­borné igazgatónak) és kollé­gáinak (Boda Imrénének, Majorné Molnár Máriának, Véghelyi Ibolyának, Horváth Zoltánnak és Rácz György­nek) nemes erőfeszítése nél­külözhetetlen volt, nélkülöz­hessen maradt a mindennap­­pokban, mert a tizennégy­­éves B. Zs. szinte semmilyen érzelmi és tudati támaszt nem kap a családjéban. R. E„ aki vidékről jár be, ese­­tenként ellóg az iskolából. N. L. a veszélyt nem ismer­ve a busz kereke alá fek­szik. Folyta­thatnánk a sort, m­egg jegyezvén, hogy ezek­­ csak kisebb vétségek,­­de ta­lán jelzik, hogy a nevelők­nek érzelmi és tudati bizton­ságot kell teremteniük a kisdiákok számára, akik nyolc esztendő alatt az általános kólás tanterv ..redukált ös sze­­r„­pirtált követelményeinek” eleget tesznek: megtanulják a számtani alapműveleteket, írnak és olvasnak, s tudják, ki volt Petőfi Sándor és József Attila. Az igazgatónő egyik végzős diákja (jelen­leg varrodában dolgozik) ta­valy Vörösmartyt idézte a búcsúzáskor: ..Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk sze­rint a legnemebbekért." Mielőtt az olvasó e meg­idézett teljesítményt komi­kusnak, az idézetet nevetsé­gesen fellengzősnek, minősí­tené, sietünk a megjegyzés­sel: itt nem a költői mély­ségek és magasságok megér­tetése volt a cél, hanem an­nak a gondolatnak a bevésé­se, hogy erőnk szerint adjunk legtöbbet a család­nak, a társadalomnak Ha ebben a tudatban a legjob­bat kéne k­eyájtani a kiseví­­t­é isí­­rom­ is varró­nő, szobafesítő, hidegburkoló és takarítónő, akkor a neve­lőtestület célt ért. Ne szépítsük a valóságot. A célt nem mindenkor sike­rül elérni. Időbe telik az is, amíg az iskolába került gye­rekeket szóra bírják. De a csornai tantestület hat tag­ja hat tanulócsoporttal nagy lépést tett, hogy még a ko­rábbiaknál is eredménye­sebb munkát végezhet. Ere­je szerint segítője lesz a rá­szoruló gyerekeknek, akik az iskola nélkül elkallódott emberekké növekednének. A veszély nagy, a feladat nem kevés. A munka színtere az öreg épület. A valamikori rend­ház. Megjártuk hét helyisé­gét. Festés, csinosítás, rá­férne valamennyire. De azért így is otthonos. Tantermei­ben, folyosóján képek, tér­képek, jelmondatok. Jó len­ne, ha ez a hely a hatvan gyerek nyugalmas, békés szigetévé válhatna — tűnő­dött e sorok írója. Jó lenne, ha az iskola nevelőinek bíz­tatást adna a tudat: törté­nelemmel átitatott falak közt tanítanak, küldetésük így még inkább nemes ve­retűvé válik, hiszen e helyen már a 12. században klast­­rom állt, a 13. században hi­teles hellyé nyilvánították. A premontrei konivent 1733- ban grammatikális iskolát nyitott, huszonnégy év múl­­tán külön iskolát. Hagyomá­nya van az­ oktatásnak. A krónika szerint II. Jó­zsef nem­ sokkal karácsony előtt 1786. december 7-én kelt rendeletével feloszlatta a csornai prénorzsászot. A konvent utolsó h­eb­ebelyi oklevelét 1787. május 10-én adta ki, utána a levéltárat és a nercét,el Budám ,szállí­tották. A rendnek szén templomi zenekara volt. A fe 1.0«zlot*`;,kör fc1 i r -n '-vxg-f *s az, Orsaé­ ms Dev'’!+ árban n'-, zntr ]o.l + árKrr, 3 1 O \. * lfn O'T’O'O1'”' ej rv' od1.01+H n én sj V› d­o\o·-l pcfv r-‹ -f\T \rr\ ó Cziríirt négy oboa, két klarinét, két fagott, két anno­ibíiot, itt trombita, két nagyobb és két kisebb dob szerepelt. , Miért jutott mindez a lá­togató eszébe? Talán azért, mert a csornai fiókzene,a kó­la 1981. december 10-én hangversenyt adott a kisegítő iskola javára. Remekelt a 15 tagú rézfi­ivós együttes is. A bevételt, 6505 forintot meg­kapta az intézmény. A Győ­­rött rendezett úttörőgála­­műsor bevételből 7800 fo­rint érkezett Csornára, így kezdte önálló életét a kisegítő iskola. A történetnek nincs vége, befejezni ideiglenesen mégis szükséget tett k. Az épület hiteles históriájához, még annyi kívánkozik, hogy 1790- ben lelett a konvent, mert hogy leégett mint ön­em az egész város. De 1808-ra fel­építették. A m­énos­ság vissziaköl­tözött. F. - zten a őre Napóleon hadéi sarcolták . . /Nielo'V you­l ■*-«-« V _ De az ér›ö'oit áH D°-vik fiZiárPva ns­z ó^a pH lyí c,cucrr+r> i <?'V rv"1 ómolf A y Öfg'Ef klastrom tovább regél... Varga Lajos I ■ Illusztráció.

Next