Kisalföld, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-30 / 100. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. ÁPRILIS 30, PÉNTEK ÓRA: 140 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM Növekedett az MTA jelentősége Május 6—7-én tartja idei, sorrendben 142. közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia — jelentette be az Akadémia székházában csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Köpeczi Béla, az MTA főtitkárhelyettese. Az előzetes program szerint a közgyűlésen — amelyre az MTA várbeli kongresszusi termében kerül sor — átadják a kiemelkedő tudományos munkásságot elismerő akadémiai aranyérmet, valamint az akadémiai díjakat. A közgyűlésen évről évre a tanácskozás homlokterébe állítanak egy-egy olyan nagy jelentőségű tárgykört, amely az ország közvéleményét is foglalkoztatja, illetőleg az Akadémia tudományos vizsgálódásai körében kiemelt kérdéskomplexum. Ezúttal negyedszázados gazdasági fejlődésünk eredményei a világgazdasági korszakváltás mérlegén címmel tart vitaindító előadást Bognár József akadémikus. A közgyűlés zárt ülésén hangzik majd el az Akadémia elnökének beszámolója az MTA testületi munkájáról, továbbá a főtitkár jelentése az akadémiai kutató intézetek 1976—1980. közötti sokirányú tevékenységéről. Ez utóbbi téma kapcsán Köpeczi Béla megemlítette, hogy megnövekedett az Akadémia szerepe, jelentősége az országos léptékű feladatok kimunkálásában és megoldásában. Környezetvédelmi tanácskozás Jegyzőkönyv aláírásával Budapesten csütörtökön befejeződött a KGST környezetvédelmi tanácsának 18. ülése, amelyet április 26— 29. között tartottak meg hazánkban. A tanácskozáson Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal vezetőjének elnökletével a KGST tagországok 1981—1985. évi széles körű környezetvédelmi programjának kérdéseivel foglalkoztak. Napirenden szerepelt a hulladékgazdálkodás, a hulladékmentes technológiák, az ipari hulladékok újrafelhasználásának témaköre, valamint a tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés feladatai. Beszámolókat vitattak meg a városok tisztán tartásáról és a kommunális hulladék hasznosításáról. A tanácskozáson — amelyen az ENSZ képviseltette magát — értékelték az országhatárokon átterjedő légszennyeződés korlátozásáról hozott genfi nemzetközi egyezmény végrehajtását, a KGST-tagállamok ezzel kapcsolatos feladatait. Foglalkoztak továbbá a KGST és Finnország környezetvédelmi együttműködésével, valamint a környezetvédelem jogi, közgazdasági és pedagógiai vonatkozású feladataival is. Illést tartot a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott a lengyel párt- és kormányküldöttség hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács tudomásul vette Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes jelentését a Dél-Amerikában járt kormányküldöttség látogatásáról. Megbízta a külkereskedelmi minisztert, hogy a tárgyalásokból adódó feladatok megoldására terjesszen intézkedési tervet a Gazdasági Bizottság elé. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának saját munkájáról adott és a megye lakosságának alapellátásáról szóló beszámolóját. Megállapította, hogy a végrehajtó bizottság tevékenysége jól szolgálja a megye társadalmi-gazdasági fejlődését, továbbá, hogy a lakosság életkörülményeinek alakulásában fontos szerepet betöltő alapellátás az elmúlt években számottevően javult. A Minisztertanács elismerve a végzett munkát. (Folytatás a 2. oldalon) Termésnövelő kísérletek Vizsgáznak az új gabonafajták Három tangazdasággal bővült a KBR A honi mezőgazdaság egyik legfontosabb idei feladata a gabonatermesztés növelése. Érthetően megnövekedett a gabonatermesztést segítő termelési rendszerek felelőssége és feladata is. A Kisalföldi Búzatermesztési Rendszer e felelősség jegyében rendezte meg tegnapi igazgatótanácsi ülését. A fő téma természetesen a rendszer egész tevékenységének időszakos értékelése volt, de ebben kiemelt súlyt kapott a gabonatermesztés jelenlegi helyzete, valamint a szolgáltatások fejlesztése. A KBR taggazdaságai, a Vas megyei szövetkezeteket is ideértve, több mint huszonhatezer hektáron termesztenek őszi búzát, és idénre 4,73 tonnás átlagtermést terveztek hektáronként. Hazánkban idáig nem volt különösebb jelentősége a búza vetésidő szerinti megkülönböztetésének, ugyanis a nagyüzemek őszi fajtákat termesztettek. Idén viszont a KBR a Gabonaforgalmi Vállalattal közösen mintegy százharminc hektáron a tavaszi, durum búzát is kipróbálja. A kísérletet a Soproni Állami Gazdaságban, a veszkényi, farádi, a szili, valamint a dunaszegi termelőszövetkezetben végzik. Az idei gazdaságossági és termelési tapasztalatok szerint döntenek majd a tavaszi búza további sorsáról. Ugyancsak újdonságnak számít a külföldön már elfogadott művelőutas búzatermesztés kipróbálása is. A kísérletet a rábapordányi termelőszövetkezetben végzik, a rendszer szakembereinek állandó figyelme mellett. Visszatérve az őszi búzához, a március végi becslések szerint a terület hatvanhárom százalékán jónak tekinthető az állomány és csak mintegy nyolc százalékán gyenge. A kipusztulás, melyet főként vízfoltok okoztak minimális volt. Az őszi árpa, melyből közel háromezerötszáz hektárt termesztenek a rendszer taggazdaságai, szintén jó. A termesztés további javítása érdekében a rendszer szerződést kötött a Kompolti Kutató Intézettel. A tavaszi árpa vetésterülete hatezernyolcszáz hektár. A kelés jónak mondható. A Hrubsicei Nemesítő Intézettel kötött szerződés segítségével idén új tavaszi árpafajtákat is kipróbálnak. A külföldi fajták mellett vizsgázik a KBR földjein a sopronhorpácsi kutatóintézet két fajta jelöltje is. Zabot hétszázhetvenöt hektáron, repcét ezerötszáz hektáron, napraforgót várhatóan több mint kétezernyolcszáz hektáron termesztenek a rendszer taggazdaságai. A lóbab vetésterülete az elmúlt évi gyengébb eredmények hatására csökkent. Nagy területen több mint tízezer hektáron termesztik a rendszeren belül a kukoricát. A tavaszi hűvös idő ellenére a legtöbb helyen már megkezdték a vetést. Különösen fontos volt ez olyan gazdaságokban, ahol a gépellátottság nem teszi lehetővé, hogy nyolc-tíz nap alatt végezzenek a vetéssel. Lapunkban nemrégiben bővebben ismertettük a KBR egyre bővülő szolgáltatásait. Elismeréssel szóltak a szolgáltatások fejlődéséről a taggazdaságok képviselői is. Az igazgatótanács tegnapi ülésén egyéb kérdésekben is döntött, így felvették a KBR tagjai közé a Vas megyei kőszegszerdahelyi termelőszövetkezetet, és a szomszédos Csehszlovákiából, a KBR tagja lett a nagymegyeri (csalovai) állami gazdaság, valamint az albári (Dolny Bár) termelőszövetkezet. Egyhangú szavazással a KBR igazgatótanácsának új elnökévé Kocsis Imrét, a farádi téesz elnökét választották meg. (Németh) ! ■ VILLANYÍRÓGÉPEK BELFÖLDRE. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat az NSZK-beli Olimpia céggel létrejött együttműködés alapján gyártja a villanyírógépeket. Az idén ötezer Olimpia IGV villanyírógép kerül forgalomba a belföldi piacon. Közművelődési nagyaktíva Sopronban A kultúra legyen személyes ügyünk A közművelődési párthatározat megjelenése óta (1974.) tegnap harmadízben rendeztek közművelődési nagyaktívát Sopronban. A Liszt Ferenc Művelődési Központ hangversenytermében tartott tanácskozáson az üzemek és intézmények párt-, állami és társadalmi vezetői, a munkahelyi közművelődési bizottságok képviselői, valamint a kulturális élet különböző területein díi®0ók, a megyei pártbizottság és a megyei tanács képviselői vettek részt. A város és környéke amatőr művészeti csoportjainak életét bemutató dokumentumkiállítás megnyitása vezette be a tanácskozást, majd Gollnhofer Sándor, a városi tanács általános elnökhelyettese ismertette Sopron jelenlegi közművelődési helyzetét. Anyagi, technikai és személyi értelemben egyaránt fejlődés tapasztalható Sopronban. Mind többen ismerik fel a kultúra hatását a tudat, az életmód és a magatartás minőségére. A város párt- és állami vezetése folyamatosan értékeli a közművelődést, megállapításuk szerint a fejlődés érezhető a tartalomban. A munka alapozó jellegű, üteme higgadt, a keretek hosszú távon alakulnak ki. Értékelő áttekintést adott a továbbiakban a beszámoló a tanácsi művelődési otthonok összevonásáról, a közművelődési intézményhálózat működési feltételeiről és munkáiéról, a munkásművelődésről, az intézmények és a munkahelyek, valamint a közművelődés és az oktatás kapcsolatáról, a város művészeti életéről. Beszédének befejező részében megemlítette, az intézmények egy része felújításra szorul, gondot jelent a fenntartási és működési költségek emelkedése is. Mindezek áthidalását a még szorosabb együttműködésben, a közművelődési munka módszereinek megújulásában, a bátor kezdeményezésekben és az adódó lehetőségek közművelődési célzatú kihasználásában jelölte meg az elnökhelyettes. Kiegészítésében Kienzl János, a városi pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a közművelődésben az érdemi munkához érkezett el a város. Ám ha nehéz volt felismernünk, hogy a kultúra valamennyiünk személyes ügye, nem lesz könnyű azt sem belátni, hogy nagyon fontos közművelődési színtér az üzem, mert az üzemi kollektívák kínálták a művelődés ellőanes lehetőségeit. Hangsúlyozta az időközben elért eredményeket, és arról is beszélt a városi titkár, hogy nem elég tervszerű még az üzem közművelődési bizottságok működése, néhol meg sem alakultak ezek a bizottságok. A vitában Horváth Miklós, Virág Miklós, Hárs József, Szigeth Dezső, Vighné Kovács Margit, dr■ Kékesi Ferencné, Keresztény Richárd, Renner Kálmán Venesz Ernő és Beyer László szólaltak fel. F. I. 1963-ban kezdődött a Győr és Környéke Vízmű- és Fürdő Vállalat kezelésében lévő révfalui vízmű építése. A közelmúltban fejeződött be a teljes rekonstrukció. A vízmű napi negyvenezer köbméter nyersvíz termelésére alkalmas; az újonnan épült szőgyei vízmű mellett továbbra is Győr város vízellátásának bázisa. (Az MSZMF Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból) Éljen a marxizmus-leninizmus!