Kisalföld, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. MÁJUS 22., SZOMBAT ARA: 180 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Szakmai napok a tavaszi BJSV-n A műszaki fejlesztés eredményei Új reptéri és városi autóbuszok — Faküllős volt és háromkerekű — Újdonságok, táskában Csütörtökön és pénteken szakmai napokat tartottak a Budapesti Nemzetközi Vásáron. E rendezvények adnak alkalmat a kiállítóknak arra, hogy szakmai körökben népszerűsítsék, ismertessék termékeiket, igyekezzenek meggyőzni a lehetséges vevőt az üzletkötés előnyeiről. A dolog nem könynyű: egy-egy érdeklődőre öttíz eladó jut a világ minden tájáról. Jellemző az eladási szándékra például az, hogy tavaly a külföldi kiállítók aránya elérte az 53 százalékot, míg az idén már 56 százalékra emelkedett. A 876 magyar kiállító mindenesetre jó alkalmat talál Kőbányán meglevő üzletei, piaci és kooperációs kapcsolatainak elmélyítésére, új partnerekkel való ismerkedésre, tárgyalásokra. A BNV az idén már végképp nem nevezhető az újdonságok vásárának , sokkal inkább a műszaki fejlesztés eredményeivel kelt figyelmet. A vállalatok döntő többsége (így a hazai cégek is) korábban kialakított gyártmányaik korszerűsített, továbbfejlesztett változataival jelentkeztek. Az Ikarus például az újabb elővárosi, városi autóbuszokat vitt Kőbányára, és a járműbemutató „sztárját”, a speciális reptéri autóbuszt. Valamennyit azzal a nem titkolt szándékkal készítették a gyárban, hogy minél több országba exportálhassák. A reptéri autóbusz két eredeti megoldást is tartalmaz. Az egyik, alsó részében hátulról futószalag szállítja az utasok poggyászát, pontosabban e szalag rendezi el a csomagtérben. A másik a hatalmas, tölcsérszerű zárt lépcső. Így e jármű alkalmazása révén fölöslegessé válik a poggyász targoncán történő szállítása, s az ismert önjáró utaslépcső is. Kétségkívül ez a termék aratta a legnagyobb sikert eddig, úgy a szakemberek, mind a kevésbé hozzáértő más vásárlátogatók körében. * * * A magyar autóbuszgyártó nagyvállalat kiállításának közelében nem kevésbé feltűnő egy járműmatuzsálem, egy századeleji városi gépseprő. A jármű valaha Budapest Székesfőváros Köztisztasági Hivatalának a tulajdona volt. Rajta pár nem túl finom felszólítás: „Ne szemetelj! Ne köpködj az utcán!” A gépnek három, faküllővel szerelt kereke van, hátul kis víztartálya. Kellemes színfoltot alkot a legkorszerűbb köztisztasági járművek szomszédságában. * * * Az ország legjelentősebb közúti járműgyártója, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár nehéztehergépkocsikat, motorokat és futóműveket állított ki Kőbányán. Az újdonság ezúttal a kamionok motorházában van. A motorok az újonnan fejlesztett, nagyobb teljesítményű, turbófeltöltéses MVG-termékek. Az L—26-os típusú kamion egyik érdekessége, hogy kormánya — a megrendelő igényének megfelelően — jobb oldalon található. Az L—22- es változatot pótkocsival szerelték, míg egy másik billenős rendszerű. A negyedik változat nyergesvontató. A Rába-bemutatón három hátsó futóműtípus és három (fekvő, álló és ferde hengerelrendezésű) motor látható a járművek társaságában. A futóművek közismerten korszerű, nemzetközileg is élvonalbeli termékek. Az immár nagyobb teljesítményű motorokkal az MVG a gyorsan növekvő igényeket követi, miután eredeti M.A.N. motorjainak teljesítménye évek óta gondot okozott, különösen a nemzetközi útvonalakon. A Rába-gyári termékek iránt itthon és külföldön is számottevő az érdeklődés. Legnagyobb piacát természetesen a KGST alkotja, de fontos szerepet játszik a nagyvállalat dollárbevételeinkben is. A mosonmagyaróvári Rába-gyárban készülő termékekkel együtt a nagyvállalat olyan széles, syártmányskálával rendelkezik, amivel a világ minden táján lehet piacolni, üzleteket kötni. Az utóbbi isiőh°n a harmadik világ fejlődőországaiban sikerült szélesíteni a kapcsolatokat. Ez a tevékenység amúgy erőtetjesen folytatódik a jövőben, mint a világ más országaival kialakult konec-iiitok további ápolása, bővítése. Az eladási kényszer, a nemzetközi munkamegosz tásban való részvétel fokozása a mi számunkra is meghatározó jelentőségű. Ezért fordul a Budapesti Nemzetközi Vásáron is megkülönböztetett figyelem azon vállalatok, szövetkezetek felé, amelyek a külpiacon is értékesíthető termékeket gyártanak, fejlesztenek, hozzájárulva ezzel is a népgazdaság egyensúlyi törekvéseihez. A járműipar a világszerte visszafogott beruházási tevékenység, a lelassult bővített újratermelés körül(Folytatás a 3. oldalon.) Az Ikarus legújabb terméke, a reptéri busz a kiállítás egyik slágere. Az Észak-dunántúli Közmű és Mélyépítő Vállalat előregyártó üzemében a Dorogi Hanglemezgyár raktárának elemeit gyártják. A megrendelt nyolcvan lágyvasalású tetőelemből júliusban szerelik össze a csarnokot. Magyar építők Algériában Pénteken Budapesten befejezte munkáját a magyar— algériai gazdasági és műszaki-tudományos vegyesbizottság hetedik ülése, amelyet Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, illetve Brahim Brahimi vízügyi miniszter vezetett. A vegyesbizottság áttekintette a két ország között dinamikusan fejlődő árucsereforgalom valamennyi területét és részletesen elemezte az elért eredményeket. Felvázolta mind a közeli, mind a távolabbi jövőre az ipari, a vízügyi, a mezőgazdasági, az egészségügyi, oktatásügyi, a ország között megindult építési és műszaki-tudományos együttműködés bővítését célzó teendőket. A magyar építőipar Algéria Annaba tartományában 980, Guelma tartományában pedig 1700 lakás felépítésére, ugyanezeken a helyeken 3600 lakás tanulmánytervének elkészítésére szerződést írt alá. További 800 lakásra van folyamatban tanulmányterv készítése. A megbeszélések kiterjedtek a két ország közötti turizmus fejlesztési lehetőségeire is. Megállapodtak abban, hogy Budapest és Algír közötti légi összeköttetés létrehozására is tárgyalásokat kezdenek. A társelnökök pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a vegyesbizottsági tárgyalások eredményét összefoglaló jegyzőkönyvet. Az algériai miniszter szakértői kíséretében látogatást tett a gyáli Szabadság termelőszövetkezetben és az Ikarus-gyárban. Fogadta a minisztert Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Megkezdték az ultrapasztőrözött féltartós tej gyártását a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat tatabányai üzemében. A termék hűtés nélkül hét napig tárolható. A finn gépsoron óránként kétezer tartósított tej állítható elő félliteres csomagolásban. A huszonnyolcmillió forintos beruházásból részt vállalt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a MÉM, valamint a forgalmazó és gyártó tejipari vállalat. Hatodszor kiváló a töltéstavai téesz A siker alapja a helytállás Széchenyi Istvánt idézték a töltéstavaiak a tegnap tartott ünnepségen: „... Semmi sem emelheti föl anyaföldünket, csak agyvelőnk és kezeink!” Ismét méltóvá vált a szövetkezet — megvalósítva Széchenyi bölcsességét — a kiváló címre, 1973 óta hatodszor nyerte el a gazdaság ezt a kitüntetést. Mindenekelőtt azzal, hogy egyaránt jól sáfárkodott a munkaerővel és a termőfölddel. Igyekezett mindig olyan termékszerkezetet kialakítani, amellyel jól alkalmazkodhatott a piaci igényekhez, ehhez társult még a tagság szorgalma és a szabályzó változások, közgazdasági szigorítások ellenére is sikerült eredményeikkel érdemeket szerezni. Míg a jövedelemráta megyei szinten 19 százalék, ennél a gazdaságnál 37 százalék. Kukoricával, napraforgóval, mint az IKR termelési rendszer taggazdasága többször nyert helyezést az országos versenyeken. Pedig ebben a gazdaságban, mint azt Kósa László elnök beszámolójából is hallottuk, a termelési érték (143 millió forint volt tavaly) kilencven százaléka az alaptevékenységből adódik. Tíz százalékot a lakatos üzem munkája teszi ki, ami egyrészt árutermelő jellegű, másrészt állagmegőrzési feladatokat lát el a szövetkezetben. A növénytermelés eredményit megalapozza a magas színvonalú géppark és a fegyelmezetten alkalmazott ló technológia. A szántóterület harminc százaléka gabona, 45 százaléka kukorica. S mivel a jó technológia párosul az emberi szorgalommal, évente megismétlődnek a termelési rekordok. Nem kisebb sikerű a szövetkezet állattenyésztése. 12 millió 321 ezer forint az ágazati eredmény. Ma már több, mint négyezer liter tejet fejnek tehenenként, tavaly 621 tonna sertéshúst adott el a gazdaság, az idei terv pedig több, mint hétszáz tonna értékesítése. Tehát megérdemelten vette át a szövetkezet Lombos Ferenctől a megyei tanács elnökétől a Kiváló szövetkezet oklevelet és fogadta a megyei Pártbizottság,a megyei tanács jókívánságait és egyben köszönetét a múlt évi eredményes munkáért, így a tegnapi nap az ünnepé volt Töltéstaván és a nagy szövetkezethez tartozó társközségekben. De csak a tegnapi nap, mert ahogy a küldöttgyűlés résztvevőitől hallottuk, a további siker záloga a hétköznapok helytállása.