Kisalföld, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-28 / 123. szám
Közeledik a szünidő... Vigyázzunk a gyermekekre! Sok évvel ezelőtt májusban történt, de míg élek sem felejtem el. Tizenkét éves volt. Szőke, és szép. Kicsattanó kedvvel lépett ki az iskola kapuján és derűs arccal kiáltotta a lányoknak. ..Sikerült a matek dolim.. Aztán megröppent, mint a tavasza szél... Az úttest másik oldalán meglátta a barátnőjét. Intett neki és átsuhant a járdán.... aztán... Az ott rohanó teherautó elkapta... A könyved szétszóródtak. .. A feje vérzett... Mozdulatlan volt... A járókelők döbbenten álltak. Vártak. A rémülettől nem tudtak segíteni. A gyermeklány ott feküdt a járdaszegélyen, ahová a rohanó autó vágta... A mentő szirénázva érkezett. Az orvos fehér lepedővel takarta be a holttestet... Észveszejtő, értelmetlen halál! Egyetlen villanásnyi figyelmetlenség miatt! Egyetlen pillanat alatt vécészakadt mindannak, ami szépen, értékesen folytatódhatott volna: vidámsággal, derűvel, jó tanulmányi eredménnyel... Miért kell meghalnia egy szép és okos fiatal teremtésnek ahhoz, hogy tíz, száz, sok százezer gyerek és felnőtt rádöbbenjen arra, hogy egyetlen parányi gondatlanság miatt életét vesztheti ? A Győr-Sopron megyei Közlekedésbiztonsági Tanács múlt esztendei közúti baleseti statisztikáját böngészem. Külön fejezet benne a „gyermekbalesetek”. A többi között ezt írja: 1981-ben ugyanannyi gyermekbleset volt, mint 1980-ban, összesen 58 Ezen belül a balesetek súlyossága növekedett, 11-ről 22-re. Halálos gyermekbaleset : 1980-ban nem volt — 1981- egy gyermek halt meg. A balesetet szenvedettek között továbbra is a fiúk járnak élen: 58 balesetből 24-et okoztak. Az esetek zöme Győrött történt... Ahány eset, annyi szomorúság. Ahány név, annyi bánat, könny, aggódás, gyógyítás, reszketés. .. és nekem valamennyi, a legapróbb eset is az évekkel ezelőtti tragédiát és a többi, az elmúlt esztendőkben megtörtént gyermektragédiát idézi... Pedagógusok és pszichológusok sokasága keresi hazánkban, megyénkben szerte a világon: mikor, miért, hogyan történnek meg a gyermekbalesetek és hogyan lehetne megelőzni azokat? És ez a kutatás értékes — bízzunk benne! — értelmes fáradozás. Legféltettebb kincsünk a gyermek — csakugyan, vigyáznunk kell rá. Mindig, de különösen tavaszszal, a jó idő elérkeztével, a megnövekedett szabad időben, a szünidőben. Biztonságos játszótér (mert nincs elég belőlük) hiányában, ugyan hova mehetnének? Az utcára, az iskolák, az otthonuk közelében, így már ez a tény is fokozott figyelmet követel minden gépjárművezetőtől. Lassítsanak, ügyeljenek, mert a statisztikát szemlélve szinte kivétel nélkül minden egyes gyermekbaleset megelőzhető lett volna, ha gondosak, ha körültekintőek, ha figyelmesek van ránk, ha tudjuk, hogy ahol gyermek játszik , veszély van! A gyermek elmerül a játékban, mindenről megfeledkezik Csak mi ügyelhetünk rá, felnőttek, akik a volán mögött ülünk. A gyermeknap közeledtével ne csak a játékokra, a csokoládéra, hanem erre is gondoljanak a gépjárművek vezetői és maguk a szülök is. Érezzék át felelősségüket, feladatukat: mit tehetnének azért, hogy a gyermekbalesetek a gépjárművek szaporodása ellenére is egyre csökkenjenek? Nem törvényszerű: ha több a jármű, több a baleset! A veszélyhelyzet kétségtelenül több lesz a szaporodó gépjárművekkel, de a bajt igenis megelőzhetjük, ha valamennyien akarjuk. Miért is kellene szüntelenül szörnyen keserű példákon okulnunk? KSA. fiz alkoholisták gondozásáért Társadalmi bizottság alakult Jó elgondolásokkal, a közösség és az egyén számára hasznos céllal alakult meg a napokban Mosonmagyaróvárott az úgynevezett alkoholellenes társadalmi bizottság. Három tagja van: dr. Tomka Mária idegorvos, Rigó Katalin, a városi tanács egészségügyi osztályának dolgozója és Ratkó József százados, a Mosonmagyaróvári városijárási Rendőrkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője. Az alakulásra a városi tanács egészségügyi osztálya meghívta az üzemek és vállalatok szakszervezeti bizottságainak tisztségviselőit, vöröskereszteseit és mindazokat, akiktől segítséget remélhet ahhoz a munkához, amelyet megalakulásával együtt vállalt. Mit? Azt, hogy gondozza, neveli azokat az alkoholistákat, akik még nem szorulnak elvonókezelésre és azokat, akiken már az elvonókúra sem segít. A háromtagú társadalmi bizottság természetesen egy magban, képtelen lenne azt a néha is célt megvalósítani, amelyet a zászlajára tűzött, éppen ezért esetenként majd segítségük hívja mindazokat, akik tudnak és akarnak tenni egy-egy alkoholista érdekében. A beszélgetéseket vagy a tanács épületében, vagy az alkoholista munkahelyén, üzemben, vállalatnál, intézménynél tartják — a gazdasági vezető, a szocialista bligádvezető, a szakszervezeti bizalmi és a vöröskeresztesek részvételével. Új helyen a füredi Berzsenyi-kút A jelenleginél forgalmasabb helyre, a nemzetközi kemping közelébe telepítik át Balatonfüreden a szénsavas gyógyvizet adó Berzsenyi-kutat. A Balaton-felvidéki Erdő- és fafeldolgozó Gazdaság dolgozói már hozzáláttak a forrásfoglalat új helyének előkészítéséhez. A főszezonban már a balatonfüredi kemping előtt, a 71-es út mellett épült autóparkolóhelyen tölthetik meg üvegeiket friss savanyúvízzel a kempingezők és a kirándulók. 1982. május 28., péntek LÁGYAN SUHOG a nádas, gyenge déli szél fújdogál. Fehértón, a hansági tájvédelmi körzet fokozottan védett területén, zajlik az élet. A tavasznak lassan vége, viszont vannak olyan madárfajok, amelyek nemrég érkeztek e területre: a sárgarigók, a ,,kék csókának” nevezett szalakóták. Mások már fiókáikat etetik vagy fészket építenek. A tavat övező réteken a bóbitás kis bíbicek szaladgálnak, némelyik fiókáit vezetgeti, s akad olyan, amelyik pár hímje még távolról a fészekre ügyel. Mellettük a pólingok, e hosszúlábú gázlómadarak fuvolázgatnak. A bíbiccel és a nagy godával azonos biotápban a földön fészkelnek. Májusi estéken a nádi énekesmadarak hangos cserregése nélkül szinte elképzelhetetlen a táj. A külső sásos és zsombékos részeken a foltos nádinoszáták, a nádisármányok, a náddal átszőtt fűzesek környékén pedig a függő cinegék, a fitisz és csili-csalp-füzikék élnek. A nádrengetegben a nádirigók, a csilingelő hangú barkóscinegék és a cserregő nádinoszáták költenek. A védettebb részeken telepednek le a gémfélék: a vörös gém, a szürkegém egy-egy várban. a törpegém és természetvédelmünk szimbóluma a nagy kócsag, amelyből örvendetes, hogy az idén 8—10 párjuk talált otthonra az egykori vadvízország e megmaradt kis foltján. az élőhelyek s e ritka fajok védelmének köszönhető, hogy a jelentéktelen kiterjedésű területre, amelyet egyébként rendkívül sok tényező zavar — ismét viszszatelepednek azok a fajok, amelyek évtizedekkel ezelőtt eltűntek a vidékről. Így említhetjük meg a nyári ludakat. ők a 30-as években költöztek utoljára Fehértón, s az idén már hetek óta itt tartózkodnak. Hasonlóan növekszik az átvonuló és nyáron is visszatérő halászsarok, a kárókatonák, a kanalasgémek és más vízközelben élő, illetve vízimadarak faj- és egyedszáma A tó nádasa fölött a kecses röptű hamvas rétihéják és barna rétihéják keringenek. Néha egy-egy kékvércse és kabasólyom is idetéved. A víztükrön a récék, búbosvöcskök, szárcsák úszkálnak, közben a bakcsó példányai is megjelennek, jellegzetes vakkantó hangjukat hallatva. Kedves színfoltja a tájnak amint a kormos szerkők és a küszvágó csérek könnyedén és fáradhatatlanul röpködnek a víz felett. A Hanság felől alkonyatkor dankasirályok kis csapatai érkeznek, nagy hangon ereszkednek le a vízre. E kis vízivlásban 150 madárfaj él. Számos védett hüllő, kisemlős otthona. A tavat övező rétek, amelyeken érdekes növénytársulások alakultak ki, ritkon őriznek ritka növényfajt is. Védelmük közös érdekünk. F. T. A Hanság madarai Tavasz vadvízországban Nagy kócsag szülők fiókáik mellett. Gyermeknapi készülődés. Felkészült a kereskedelem a gyereknapra. A győri Arrabona Áruház polcain több, mint egymillió forint értékű játék várja a gyerekeiknek örömet szerezni kívánó szülőket. Csiribiri, Hungária, Omega A televízió a Csiribiri című kívánságműsorral kedveskedik a gyerekeknek vasárnap délután 14.35 órai kezdettel. A szerkesztők a kétórás adás nagy részét az Ide süss! című műsorhoz érkezett kívánságlevelek alapján állították öszsze. Viszontláthatják kedvenceiket a képernyőn, többek között Alfonzét a Keménykalap és krumpliorrból, a Macska őrs tagjait a Papírsárkány című sorozatból, valamint a Menő Manóból két epizódot. A Foxi Maxi című, régebben vetített nagysikerű amerikai rajzfilmsorozat egyik részletét ezúttal színesben sugározzák. A műsor irodalmi betétekben is bővelkedik, a zenekedvelők pedig a Tizen túliak társasága slágerlistájának éléről láthatják a Hungária és az Omega együttest, valamint Soltész Rezsőt. Az egyes műsorszámok között artistaiskolás növendékek mutatják be tudásukat. Nemes árukapcsolás A VASBOLTOS * KÖNYVET KÍNÁL — Rózsika! Megjött a Néprajzi lexikon! — kiáltja egy kék köpenyes asszony a Vas- és Műszaki Áruk boltjának ajtajában, aztán kézzel, lábbal mutogat is hozzá, mert attól fél, a szél elkergeti a hangot, és Rózsika nem érti, miről van szó. De Rózsika érti és bár sietős a dolga, leszáll a kerékpárról, odamegy az asszonyhoz. Megnézi a várva várt könyvet. Ortutay Gyula munkáját kapja kézbe. Cirógatja, becsomagoltatja és elsiet vele. Közelebb megyek... Sarki üzlet, jó forgalmú helyen, — legalábbis ami az idegenforgalmi idényt illeti — itt. Pannonhalmán. A kirakat is meglepő. A permetezőgép mellett szakkönyv a permetezésről. A díszes éretek mellett az ismert könyv, az Ikebana. A csibeitató mellett az „1000 kérdés 1000 válasz a ház körüli állattartásról” című sok okos tanácsot adó szakkönyv. A járókelőktől érdeklődöm. Tőlük tudom, hogy az üzletben régi kereskedők dolgoznak. Férj és feleség: Szabó Imre és Szabó Imréné. Mindketten szegény gyerekek voltak, napszámosok szülöttei, de olvasni, tanulni nagyon szerettek. Egy kalapja alól leselkedő, pipáját szorongató atyafi azt is elmondja, hogy a házaspár régebben, amikor bezárta az üzletet, házról házra járt, akár egy vásározó és hirdette: rövidesen a vasműszaki boltban könyveket is árusítunk — aztán mutogatták a listát és érdeklődtek: kinek, mi kellene?... Ó, manapság már kevés az ilyen boltos — mondja informátorom a mindent tudók bölcsességével, aztán dolga után siet. Egyszer csak nyílik azüzlet ajtaja, és a boltos asszony szól rám: — Tetszett találni...? Tessék talán beljebb fáradni. Itt benn nagyobb a választék, és ha mégsincs kedvére való, holnap meghozom Győrből, csak beugrok érte a könyvesekhez. Követem őt a csinos, tiszta, portékáit ízléses elrendezésben kínáló boltba, és a permetezőgépek, fazekak, hűtőgépek, zsírosbödönök, lábasok sorfala között éli utak a könyvesvitrinig... Mivel a boltban nincs más vásárló — a férj is, a feleség is kívánságomat lesi... Nem,nem zavarnak. Nem kíváncsiskodnak. Engedik, hogy magam gyönyörködjek a sok jó könyvben, engedik, hogy nyugodtan válasszam ki a kedvemre valót. Aztán, hogy érdeklődöm, elbeszélik. Százötven olyan könyvvásárlójuk van a faluban, aki szinte naponta beugrik és megnézi: milyen újabb könyv van eladó? A bolt havi forgalma átlagosan 600—700 ezer, ebből a könyv havonta 15 ezer forint... Szabó Imre is, Szabó Imréné is több mint harminc esztendeje szövetkezeti dolgozó. Nem is volt más munkahelyük. A férj helyesbít: pontosan harmincöt éve van a szakmában és még sohasem volt leltárhiánya. Beszélgetés közben többször elmondták: ők egész edapi életükben soha semmi mást nem tettek, csak elvégezték a rájuk bízott munkát Sindulár Humpeu* — •