Kisalföld, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

A­z ismert mozgalmi dal, melynek egy módosított sorát címűt vá­lasztottam, csaknem egyidős az idén huszonötödik születésnapját ün­neplő KISZ-szel. Az építőtáborok szin­tén nem sokkal „fiatalabbak” az ifjú­sági szervezetnél. 1958-ban szervezték az elsőket a Hanság lecsapolására. Húsz­egynéhány év már-már történelmi táv­lat, csábítja az embert a visszapillan­tásra, az emlékek felkutatására. Ennek a csábításnak engedve kerestem fel Pats Antalt, aki a résztvevő jogán és a sze­mélyes élmény hitelével dalolhatná: „Rólunk a Hanság énekel”. — A bicskei Vajda János Gimnázi­umban érettségiztem 1959-ben. Egy év­vel korábban az iskolából néhányan részt vettek az első építőtáborokban. Már akkor elmehettem volna én is, de valami miatt — az­okra nem emlék­szem — itthon maradtam. Aztán a töb­biek annyit meséltek az élményeikről, hogy néhányan elhatároztuk: érettségi után elmegyünk mi is, így kerültem öt­venkilenc nyarán a Horvátkimle köze­lében levő Sziklai Sándor önkéntes if­júsági építőtáborba. Hegyes, dombos vidékről érkezett a hanyi mocsarak, láprétek közé. Új bá­rokon, a ma alig négyszáz lakost szám­láló, Fejér megye északi részén levő kisközségben született, ott él ma is. — A megérkezés után katonaruhát, csizmát kaptunk, megindult a cserebe­rélés, végül mindenki megtalálta a mé­retének megfelelő holmit. Sátorban lak­tunk, a felszerelést össze sem lehet ha­sonlítani a mai összkomfortos táborok berendezésével. Jellemző, hogy a két hét alatt a legnagyobb gondot egy ki­adós zápor okozta, ugyanis a felázott láptalajba belesüllyedtek a vaságyak. Alig győztük a téglákat, deszkákat alá­juk rakni. — Ez volt a legnagyobb gond? A munka nem volt nehéz? Róluk a Hanság énekelt .. Építőtábori emlékek — Nem volt könnyű, de fiatalok vol­tunk, bírtuk erővel, no meg lelkesedés­sel. Nagy versengés alakult ki a brigá­dok között. A győztes csapat jutalma fejenként egy csatos üveg (másfél liter) sör volt, akkoriban nem kellett jobb dop­pingszer. A munkahely három kilomé­terre volt a tábortól, gyalog vonultunk ki mindennap. Útközben láttuk, hogy egyik-másik korábban lecsapolt terüle­ten már milyen eredményt hozott a me­zőgazdasági művelés. A kubikosmun­kának megvoltak a maga fortélyai, szakkifejezései, ezeket mind meg kellett tanulni. Reggel ötkor keltünk, hat órá­nyit dolgoztunk, délután szabadfoglal­kozás volt. — Ilyenkor mi volt a program? — Mindenféle sportverseny, játékok, egy alkalommal egy pesti művészegyüt­tes adott műsort. „Nagy szám” volt a levélírás, egy barátom, aki már komo­lyabban udvarolt egy kislánynak, min­dennap három-négyoldalas leveleket írt neki. Ugratták is érte eleget! Örökös té­ma volt a vipera, mindenki azt akart látni. Fogtunk néhányat a két hét alatt, de bántódása nem esett senkinek. — Mire emlékszik még szívesen? — A brigádunkról megjelent egy cikk és egy fotó a Magyar Ifjúságban. A fo­tót aztán több más újságban, sőt egy építőipari képeslapon is viszontláttam. Szívesen emlékszem a társaimra, sajnos alig néhánnyal találkoztam azóta. Egyi­kük jogtanácsos lett Tatabányán, egy másikról úgy hallottam, neves orvos Szegeden, Pats Antalból pedig tanár lett. Tata­bányán, a Komárom megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet főelőadója. Falujában tanácstag, feleségével, két ál­talános iskolás lányával szép kertes ház­ban él. A Hanságban, ahol a ma már dúsan termő földek az ő keze munká­ját is őrzik — azóta sem járt. Csak az emlékek maradtak, amelyek között a beszélgetés végén még egy érdekesség­re bukkantunk. Nevezetesen arra, hogy Pats Antal 1958-ban szervezője, alapí­tója volt falujában az első KISZ-alap­­szervezetnek. (Frecsz) fozgalomtörténeti kiállítás I­gy leendő gyűjtemény alapja Fényképek, plakátok, újsá­gok, oklevelek és emléklapok, megsárgult igazolványok és propagandakiadványok... „Közönséges” papirosként kezdték valamikor pályafu­tásukat, ám az idő múlásá­val egyre nagyobb becsben tartják őket, ma már doku­mentumok. Dokumentum a zászló és a sapka, az Ifjú Gárda egyenruha és az épí­tőtábori pólótrikó, az emlék­érem, a jelvény is. Mindez a Győr-Sopron megyei KISZ- bizottság politikai képzési központjában, az ifjúsági mozgalom újjászerveződésé­nek negyedszázados jubileu­ma alkalmából rendezett ki­állításon látható. A kiállítás anyagának ösz­­szegyűjtéséhez egy kis ra­vaszságra is szükségük volt a szervezőknek. Nincs ugyan­is a megyében olyan szerve­zet, intézmény, amely huszon­öt év alatt módszeresen gyűj­tötte volna a KISZ-élet tárgyi emlékeit így azok, ma az egyes személyek féltve őr­zött vagy éppen kallódó tu­lajdonát képezik. Ezért az „ifjú politikusok” vetélkedő­jén a megyei döntőbe jutott csapatoknak mintegy „beug­ró” feladatként adták a KTSZ- es relikviák gyűjtését. A gyűjtemény — noha a járási és városi KISZ-bizott­­ságok apparátusai is segítet­tek — nem teljes. Egyrészt, néhány év mintha nyomtala­nul tűnt volna el a mozga­lom életében, másrészt az anyag jó része üzemi terü­letről származik. A dokumentumok hiteles­ségét a megyei levéltár dol­gozóinak segítségével ellen­őrizték, a rendezésben a Xanitus János Múzeum mun­katársai segédkeztek. A kellő szakértelem sem hághatta át azonban a kiállító helyiség szűkösségének korlátait. A kicsi teremben a zsúfolt pa­ravánok nem képesek ki­emelni egy-egy értékesebb darabot. Ennek ellenére érdekes látnivalókat nyújt a kiállítás, főleg az ifjúsági mozgalom­ban résztvevők számára. A rendezők is elsősorban az alapszervezetek, vitakörök látogatásaira számítanak. Akit érdekel, magnetofonról beszélgetéseket hallgathat a mozgalom veteránjaival. A távlati elképzelések sze­rint a most összegyűjtött anyag egy része alapját ké­pezné el­y teljesebb mozga­lomtörténeti gyűjteménynek, amelyet a későbbiekben ál­landó kiállítás formájában a Xantus János Múzeum mu­tatna be. Tegnap délután Horváth Sándorné, a megyei KISZ- bizottság titkára nyitotta meg a kiállítást, amely egy hó­napon keresztül minden nap délután egytől négy óráig te­kinthető meg. F. K. Ifjú Gárda szemle A múlt hét végén rendezték meg­ a Győr városi Ifjú Gárda Szemlét. A versenyen öt szakasz és huszonnégy raj, összesen mintegy 320 fiatal vett részt. A harci túra formájában lebonyo­lított versenyen tizenegy kilométer hosszú pályán kilenc állomás akadályait kellett a gárdistáknak leküzdeniük. A gyakorlati fel­adatok között lövészet, távolságbecslés, rejtőzködés, gránátdobás, az elméletiek között aktuális politikai és szakkérdések szerepel­tek. A lány rajok között az Egészségügyi Szakiskola első csapata, a fiú rajoknál a Hild József Építőipari Szakközépiskola második csapata, a szakaszok versenyében a Pattantyús Á. Géza Ipari Szakközépiskola második csapata lett az első. Jobb előkészítés, több lehetőség Diákmunka nyáridőben A tanév leghosszabb hetei még hátravannak, de a nyári tervezgetések ideje már javá­ban tart. A­hova menjünk nyaralni, szórakozni kérdés is helyénvaló, ha van rá pén­zeink. Ha nincs, akkor előbb keresni kell egy jó kis szün­idei munkát. Mit kínálnak a vállalatok, szövetkezetek di­ákoknak? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be a megyei ta­nács munkaügyi osztályára és a győri városi tanácshoz. Mindenekelőtt a legjobb hír, hogy ismét tágabbra nyíltak a soproni üzemek kapui a diákok előtt, s a ta­valyi, reméljük vissza nem térő mélypont után három­szor több állást hirdettek meg. A nagy diákvárosban 1981-ben ugyanis mindössze 223 szünidei igényt jelentet­tek a vállalatok a tanácsok­nak, s ez bizony elszomorí­tó volt. Az élet szerencsére rácáfolt a munkaügyisekre, mert végül is 415 diákot fog­lalkoztattak. Idén hatszáztizenhét mun­kalehetőséget ígérnek Sop­ronban. Csornán, Kapuvárott és Mosonmagyaróváron a helyzet nagyjából változatlan, egy-kétszáz diák munkájára számítanak. Külön említésre méltó a Lébénymiklósi Ker­tészeti Vállalat kínálata. Évek óta példaszerűen fog­lalkoztatják a környékbeli fi­atalokat. Véleményük szerint ha az utazáshoz felnőtt felü­gyeletet szerveznének, Győr­ből is sokan kijárhatnának. A vállalat vezetői rugalma­sak, a menetrendhez szabnák a munkaidőt. Győrött, a városi, járási diákmunka lehetőségeket egy csokorba gyűjtötték. A Rá­ba Magyar Vagon- és Gép­gyár, valamint a Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyár kivételével szinte valameny­­nyi üzem, szövetkezet és in­tézmény fogad diákokat. A hosszú névsorban a hagyo­mányos idénymunkát adó Hűtőház, Zöldért, Vízmű- és Fürdő Vállalat mellett felfe­deztük a Magyar Nemzeti Bankot, a Röntgentechnikai Vállalatot és a Szigetközi Agráripari Egyesülést is. Az utóbbi cégek csak néhány diákot várnak,ezért inkább a Városgazdálkodási Vállalatot," a 2. számú Postahivatalt, a a Kisalföldi Gépgyárat, a Győri Áfészt, a Kisalföldi Állami Gazdaságot javasol­juk a diákoknak­,A választható munkakö­rök jegyzékében a legtöbb a segédmunkás és a növényter­mesztő. Íróasztal mellé mind­össze négy ajánlat érkezett. A bérskála — összevetve a régiekkel — sokkal széle­sebb differenciáltabb. Nyolc forinttól tizennyolc forintig fizetik óránként a segédmun­kásokat, anyagmozgatókat. A legtöbbet kínál a Hűtőház és a Kisalföld Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vál­lalat. Másféle megoszlás sze­rint: a borravalós állások aránya négy-öt százalék. Végül a győri diákok fi­gyelmét felhívjuk, hogy a Petőfi Sándor Ifjúsági Mű­velődési Központban a diák­tanyán idén már nemcsak a szórakozási lehetőségekről nyújtanak információkat, hanem a munkalehetőségek­ről is. Az ötlet kiváló, remél­jük hasznos is lesz. Könyvekből az életmódról Hat megye — Vas, Veszp­rém, Zala, Komárom, Fejér és Győr-Sopron — nyári ol­vasótáborainak vezetői, cso­portfelelősei tanácskoznak szerda óta Győrben, a me­gyei KISZ-bizottság politikai képzési központjában. A há­rom napos megbeszélésen a résztvevő népművelők, peda­gógusok, művészek, könyvtá­rosok az idei nyár olvasótá­bori feladataira készülnek fel. A felkészítés programjá­ban a szükséges ismeretek el­sajátítása mellett gyakorlati tapasztalatcsere és új mód­szerek kidolgozása is szere­pel. Idén az olvasótáborok fő témája az életmód lesz. En­nek részterületeként a be­széd- és magatartáskultúrá­ról, a kreativitást fejlesztő gyakorlatokról, a különböző eszmekörökről hallgat elő­adásokat illetve vitatkozik a tanácskozás mintegy hatvan résztvevője. A feladat gya­korlati részére nyáron a tá­borokban kerül sor, ahol az irodalmi alkotások, filmek elemzésével vizsgálják majd az életmód problémáit. A mostani területi rend­szerben megtartott felkészí­tésnek semmilyen hagyomá­nya nincs, korábban csak or­szágos szinten szerveztek ilyen tanácskozást. A Haza­fias Népfront megyei bizott­sága és a Megyei Művelődési Központ kezdeményezésére lett Győr a színhelye az első területi rendezvénynek. ■ A kimlei citerások Gyermeknapi gálaműsor A győri Kisfaludy Színházban ünnepi gyermeknapi gálaműsort rendez vasárnap délelőtt 10 órától a Győr városi tanács művelő­dési osztálya, valamint a Petőfi Sándor városi Művelődési Köz­pont. A meghívottakat Werner Gyuláné, a városi tanács elnök­­helyettese köszönti, majd színes program szórakoztatja a pajtá­sokat. Fellép a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola zenekara Bánki Péter vezényletével, hallhatják a kuopioi Ifjúsági Fúvószenekar és Big Band műsorát. Szerepelnek a Mező Imre Úttörőház tán­cosai (művészeti vezető: Lengyel Sándorné), valamint a Gombos Ferenc Általános Iskola balettegyüttesének tagjai. A Rába ETO Sportiskola tornaegyüttese Sági László vezetésével tart bemuta­tót Olvasnivaló Sok érdekességet tartalmaz az Ifjúsági Magazin májusi száma. Bemutatja a „Ripor­ter kerestetik” döntőbe jutott versenyzőit, beszámol az első ízben megrendezett sárospa­taki Alma Mater napokról. Visszapillantás olvasható a huszonkét esztendős Budai Ifjúsági Park történetéről, s egy érdekes ruhadarab, a melltartó történetéről is.

Next