Kisalföld, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. AUGUSZTUS 1. VASÁRNAP ÁRA: 1,40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Megnyílt a Buda Penta Hotel Az osztrák kivitelező vál­lalat képviselője tegnap át­adta a jelképes kulcsot Farkas Balázs igazgatónak, s ezzel ünnepélyesen megnyílt Buda­pest új 399 szobás szállodája a Buda Penta Hotel. A meg­nyitón részt vett Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök­­helyettese, jelen volt Johann Josef Dengler, Ausztria buda­pesti nagykövete is. Andrikó Miklós, belkeres­kedelmi államtitkár mondott megnyitó beszédet, majd ki­tüntetéseket és jutalmakat adott át a szálló tervezésé­ben, építésében kiváló mun­kát végzőknek. Az új buda­pesti szállodába Ausztriából és az NSZK-ból, már megér­keztek az első vendégek. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács­ elnöke, táviratban fe­jezte ki jókívánságait dr. Fritz Honegger-nek, a Svájci Államszövetség elnökének ha­zája nemzeti ünnepe alkal­mából. Ifjúsági napok Szegeden A szegedi ifjúsági napok második napján szombaton, több, mint harminc kulturá­lis és szórakoztató program között választhatott a sok­ezer Szegedre látogató fiatal. A Széchenyi téren meghívott népművészek részvételével megnyílt a kétnapos népmű­vészeti vásár. Az árusító sát­rak szomszédságában lévő szabadtéri színpadon a szege­di, a békéscsabai Balassi, a vaskuti német, a szabadszál­lási, valamint a szabadkai Mladost néptáncegyüttes két és félórás folklórműsort adott, majd ugyanitt egész napos táncház kezdődött. Az újszegedi színpadon, a művelődési házakban, az ifjú­sági klubokban könnyűzenei műsorok, disco, kabaréprog­ramok, politikai dalműsorok várták a fiatalokat. A nap programja a szege­di KISZ-szervezetek Tisza­­parti karneváli felvonulásá­val, vidám utcabállal fejező­dött be. Az egymilliomodik tonna szén Felszínre küldték az egy­­milliomodik tonna szenet az Oroszlányi Szénbányák már­­kushegyi aknájából, ahol a múlt év áprilisában a terve­zettnél hat hónappal koráb­ban kezdték meg a termelést. Az egymillió tonna szén ki­­ssv- a bánya egész kol­lektívájának rendkívüli erő­feszítésébe került, hiszen az akna bővítése, építése közben kell megteremteni a zavar­talan széntermelés feltételeit. Az Őrjárat a malmokban Szervezett az átvétel, telnek a magtárak Kevés a minőségi búza Az elmúlt héten meg úgy tűnt, hogy a hét elején vagy közepe táján lesz a gabonabetakarítás hajrája. Éppen ezért megbeszéltük a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szakembereivel: körjáratra indulunk a malmokba és mag­tárakba, hogy a helyszínen győződhessünk meg az átvétel gyorsaságáról. Sajnos az elmúlt esős napok megakasztották a gabona betakarítását. A szállítások azonban nem álltak meg szá­mos üzem tárolótérről, illetve magtárból küldte be az esős napokon is a búzát a malmokba. Oross Imre, a Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat­­igazgató-helyettese el­mondta, hogy igyekeztek alaposan felkészülni az idei átvételre. Bővíttték a vál­lalat tárolókapacitását és ja­vították a gabona fogadásá­nak gépesítettségét.­­ A szállításokat a terme­lő üzemekkel egyeztettük, ál­talában két műszakban fo­gadtuk a gabonát — mondta Oross Imre —, de szükség, igény esetén éjszaka is volt átvétel. Véleményem szerint az idei felvásárlás mindezi­­deig zökkenőmentes volt. Mindez nemcsak a mi érde­münk, hisz a gabonabetaka­rítás időben eléggé széthúzó­dott, néhol pedig az aszály és a viharok a várt termésered­ményeket is csökkentették. Együttérzünk a mezőgazda­­sági üzemekkel, és legfőbb óhajunk, hogy mielőbb le­arassák a még kintlévő gabo­nát. a csökkent értékű szemek aránya öt százalékról he­lyenként tíz-tizenkét száza­lékra nőtt. Szárítani viszont nem nagyon kellett az idén, az üzem három szárítóbe­rendezését így nem indítot­tuk el. Vizsgálatok műszerekkel A ménfőcsanaki malomba szerdán Kajárpécről és Rá­­bapatonáról szállították a búzát. — Gyors az átvétel — mondta Kovács Károly, a rábapatonai termelőszövet­kezet megbízottja. — Mindig ellenőrzöm a mérlegelést is, de még nem volt vita. A mi­nőségi vizsgálatokhoz nem nagyon értek. Úgy hallom, hogy nem is annyira a búzák sikértartalmával, mint in­kább a sütőipari értékkel vannak gondok. Ménfőcsanakon csütörtökön már próbaörlés lesz az idei búzából. Az itteni vizsgálatok szerint minőségre a Jubilej­­naja 50-es búza a legjobb. A csornai körzeti üzem la­boratóriumában viszont azt mondják, hogy a GK Tisza­­táj szerepelt jól. A jobb fajtakiválasztás ér­dekében két esztendővel ez­előtt a gabonaipar megkezd­te a javítónak, majd később minőséginek nevezett búza felvásárlását. A jó búzáért, amennyiben ez sikértartalom­ban, tisztaságban, sütőipari értékben megfelelt a követel­ményeknek, negyven forint felárat fizettek mázsánként. Azaz csak fizettek volna, ugyanis országosan, de főként megyénkben kevés ilyen bú­za akadt. Idén könnyítésül valamivel alacsonyabb sikér­tartalommal is elfogadtak minőségi búzát, de ezért már kevesebb felárat adtak. — Az üzemeknek, a minő­séginek szánt búzát külön kell kezelni, tárolni — mondja Szabó József­né, a csornai la­boratórium vezetője. — Tisz­tában vagyunk azzal, hogy ez többletmunkát jelent. Éppen ezért idén azoknak az üze­meknek, melyek kérték, elő­zetes minőségi vizsgálatokat végeztünk még az aratás előtt. Sajnos a minták zöme nem felelt meg a követelmé­nyeknek. A várakozás nem kellemes A csornai üzem előtt több gépkocsi, traktor is várako­zott. Szabados Zoltán, aki Győrsövényházáról érkezett, közel egy órát állt az utcán, mire bejutott mérlegelésre. — Talán az előző napok­ban idegesebb lettem volna — mondta —, de most már vége fel járunk a szállítás­nak. Horváth András, a farádi termelőszövetkezet gépkocsi­­vezetője, viszont már nem ilyen nyugodt. — Nem az ácsorgás az ide­gesítő, hanem az, hogy ilyen­kor a mi pénzünk is keve­sebb. Ugyanis a szállítást ton­nára és kilométerre, nem pe­dig időre fizetik. De a múlt­héten főként éjszaka nagyon gyorsan forogtunk, így ki­egyenlítődik a kereset. — Való igaz, most egy ki­csit hosszabb a várakozás — mondta Varga Lajos, a csor­nai körzeti üzem vezetője —, ugyanis megteltek már az it­teni magtáraink és csak any­­nyi gabonát tudunk fogadni, amennyit naponta feldolgo­zunk, illetve kiszállítunk. Ám ez is csak pillanatnyi gond, hisz a kintlévő gabonáknak a különféle tárolóhelyeinken vagy éppen a termelőszövet­kezetek bértárolásra átadott magtáraiban megvan a helye. Összességében azzal a meg­ál­lapítással zárhattuk őrjára­tunkat, hogy a gabonaipar igyekszik zökkenőmentesen átvenni a gabonát. Ára lehet­séges, hogy az elkövetkező napokban ugrásszerűen na­gyobb menn­yiségű termést kell fogadniuk, éppen ezért, már most felkészültek az éj­­szakai műszakokra, és az esetleges átcsoportosításokra is. Németh E. Minden szállítmányból külön vesznek mintát a csornai malomban. Rontott az aszály A győri körzeti üzem ve­zetője, Rózsa László sajnál­kozva mondta: — Úgy számítottunk, hogy e hét végére már nemcsak az aratás fejeződik be, de a magtáraink is megtelnek. Je­lenleg a járás területén har­minchétezer tonna gabonát vettünk át, ami még eléggé messzi van a tervezett öt­venkilencezer tonnától. Az átvételi idő tíz-tizenöt perc­re rövidült. A győri üze­münkben, a tavalyi nehézsé­gekből okulva építettünk egy újabb fogadógaratot is. Eddig ötször tartottunk éj­szakai műszakot. Sajnos a búza minősége nem a leg­jobb, a győri járás egy ré­sze sokat szenvedett az aszálytól, ezt jelzi az, hogy Orvosok kongresszusa A századforduló ide­jén mindössze 10 százalékuk érte meg a huszadik életévét, s még néhány évtizeddel ezelőtt is csak hatvan szá­zalékuk az iskoláskort... Haláluk oka: súlyos vér­alvadási zavar. Hemofília. Jelenleg Euró­pában minden tízezredik ember hemofíliás, hazánk­ban 700—1000-re tehető az örökletes vérzékenységűek száma. Betegségük oka az elmúlt két évtizedben tisz­tázódott : a véralvadáshoz feltétlenül szükséges egyik fehérjetermészetű anyag, az úgynevezet antihemofilis globulin nem tölti be feladatát, biológiailag elég­telenül működik. Még századunk első felében is a vérzékeny embereket ért jelentéktelen sérülés —ütés, nyomás, karcolás — halálos veszélyt jelenthetett, vég­zetessé válhatott. Azóta ezen a területen is gyorsan fejlődött az orvostudomány, a vérátömlesztés beve­zetésével a betegek állapota átmenetileg rendezhető és ez alatt nemcsak sérüléseik gyógyulhatnak meg, de akár meg is operálhatók úgy, hogy vérből készült, véralvadást segítő anyagot juttatnak a szervezetükbe. M­agyarországon is előállítják a hatvanas évektől a korszerű hemofíliaellenes készítményeket, s ezek lehetővé teszik nagyobb műtétek elvég­zését. Ahhoz azonban nagyon sok vér, illetve véradó kell, hogy 8—24 napig, a seb gyógyulásáig egyensúlyban legyen a beteg véralvadása. Az orvos­­tudomány eljutott odáig, hogy korunkban a hemofí­­liások elvérzésveszélye lényegében megszűnt. Életben maradnak, de nem gyógyultak, csak tünetmentesek. Az örökletes vérzékenység is egyik iggalmas témá­ja lesz a ma Budapesten összeülő haematológiai vi­lágkongresszusnak, amelyen a Nemzetközi Haematoló­giai Társaság és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társa­ság közösen tanácskozik. Öt kontinens 74 országából érkeztek a tudományos eszmecserére a híres szakte­kintélyek: 3000 szakorvos, biológus, biokémikus, ve­gyész, mérnök. A szocialista országokból 500-an, az Amerikai Egyesült Államokból 400-an, Japánból 300- an. A nyugat-európai országokon kívül itt vannak a dél-amerikai, az afrikai országok és Ausztrália kép­viselői is. Magyarország 200 szakembere vesz részt, köztük a megyékben működő vérellátó központok, kórházi haematológiai osztályok vezetői és rajtuk kí­vül az egyetemi hallgatók csoportja. Ez az első alkalom, hogy szocialista országokban tanácskozik a két tudományos társaság, s ez egyben a magyar orvostudomány — ez esetben a haematoló­­gia, a vértranszfúziós betegellátás és kutatómunka — nemzetközi elismerését, megbecsülését is jelenti. A Budapesti Sportcsarnokban hét napig tart majd a kongresszus. Elnöke, Hollán Zsuzsa akadémikus, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet fő­igazgató-helyettese, aki a napokban adott sajtótájé­koztatóján többek között elmondta: „Az orvostudomány minden ágát átható, egymás­tól élesen el nem választható, az ország betegellátá­sa szempontjából alapvető három szakmát: a vérsej­­tek és a vér folyékony alkatrészeinek betegségével foglalkozó haematológiát, az immunológiát és a vér­átömlesztés tudományát. Magyarországon szerves egy­ségben fejlesztettük. A megyei, városi vértranszfúzi­ós központok szerves részei a terület egészségügyi intézményeinek. A világon egyedülálló ez a szerve­zési forma. Minden korszerű vérkészítményt előállí­tunk és a betegek kezelésében a legélenjáróbb mód­szereket tudjuk alkalmazni. Az orvostudomány vala­mennyi ágát áthatja a vérsejtekkel foglalkozó alap­­tudomány. Vér nélkül nincsen élet, minden tükrö­ződik benne, hisz a testnek minden részével érintkezik a vér...” A kongresszus plenáris ülésein és a délutáni szim­­pozionokon olyan tudományterületekről tanács­koznak, amelyek fejlődése, mind mélyebb megismerése nélkülözhetetlen az egyetemes or­vostudomány számára. 35 témában a legnevesebb szakemberek tartanak összefoglaló előadásokat, szól­nak az új kutatásokról, ismertetik a legújabb gyó­gyító eljárásokat. Tanácskoznak a fehérvérűség kli­nikai kérdéseiről, a vérképző rendszert felépítő sej­tek membránjainak biokémiai szerkezetéről és funk­ciójáról, az interferon daganatokra való hatásáról, a csontvelő-átültetés újabb klinikai eredményeiről, a véralvadási zavarok, a vérzékenység és a trombózis­­keletkezés kérdéseiről. A molekulális biológia leg­újabb kutatásai, a génszerkezet, a génműködés-sza­bályozás okozta haematológiai betegségek és a gén­átültetés, az öröklődési anyag működésének mestersé­ges helyreállítása a kongresszus legérdekesebb témá­inak ígérkeznek. Szó lesz a vérképző rendszer őssejtjeiről, a máj­gyulladást okozó vírusok molekuláris szerkezetéről, a fertőzés megelőzését lehetővé tevő új, hatékony ol­tóanyagokról, a szervezet daganatsejtek elleni véde­kezéséről, a vérrák gyógyításának legújabb vívmá­nyairól. A kongresszus kiemelten foglalkozik majd a vérel­látó szolgálatok szervezésének stratégiájával, ezzel kapcsolatban a fejlődő országok segítésével. Előadá­sok hangzanak el a vérből nyerhető gyógyszerek mo­dern gyártástechnológiájáról, új típusú vérpótszerek­ről és a vércsoporttulajdonság átalakíthatóságáról, (például A-vércsoport átalakítása C-vércsoportra.) Csak érdekességként említve: ismertetnek olyan el­járásokat, amely az előzőeknél sokkal megbízhatób­bak az apasági és a kriminológiai vizsgálatokban. WHO és a Nemzetközi Vöröskereszt Liga, a Nemzetközi Vértranszfúziós Társasággal évtize­dek óta azon fáradozik, hogy a világ minden országa vérellátásban önellátó legyen, önkén­tes, térítésmentes véradás megszervezésével. Ismere­tes, hogy hazánk ebben élen jár, a Magyar Vöröske­reszt szép eredményei a világ előtt követésre méltó­ak. Nem kis mértékben a Vöröskeresztnek köszönhe­tő, hogy a magyar vérgyógyászat az utóbbi időben rohamosan fejlődhetett. A BUDAPEST '82

Next